Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-28 / 48. szám

SZPIRIDON VANGELI Megtudta a pillangó, hogy Radu egyedül van a kertben. Elment hát hozzá vendégség­be, hiszen kettesben mégis­csak vidámabb.- Leülhetek erre a piros székecskére ? - kérdezte a pil­langó.- Természetesen! - felelte Radu. - Hisz te a vendégem vagy. Leereszkedett a pillangó a piros székre, de nyomban fel is pattant.- Ez a székecske sóhajto­zik! - és átrepült egy másik virágra, egy kékre. Radu visszafojtotta a léleg­zetét, hallgatózott.- Hallottad? - kérdezte Radu régóta várta már ap­ját, aki végre megjött. Hozott neki ajándékba egy fiatal fa­csemetét.- Éppen akkora, mint én - örvendezett Radu. - Velünk fog élni. Idáig nem volt fivérem, most már van. Elültette Radu a facsemetét az ablak előtt. Megitatta a csé­széjéből. Földel hozott a te­nyerében, körülrakta a zsenge törzset. Este egy teli kancsó vizet öntött a fácskára. Éjszaka a fácska meggyö- keredzett. Felébred reggel Ra­Kövesdi Károly \ Na-bumm! Na-bumm! szól a tamtam, óserdei sötét dallam. Messzi forró Afrikában, dzsungelben és szavan­nában, riad kócsag és antilop, na-bumm! na-bumm! puffog a dob. Nem kell sürgöny és telefon, A GYÚJTÁS A hengerben összesúrített benzin-levegő keveréket villa­mos szikra gyújtja meg, hogy aztán a néhány ezredmásod- perc alatt lejátszódó égés fo­lyamán a vegyi energia me­chanikai energiává alakuljon át. Természetesen a szikra átugrásához egy egész rend­szerre van szükség, amelyet gyújtásnak nevezünk. Ha közvetlenül az akkumu­látorra kapcsolnánk a gyújtó- gyertyát, az egy milliméternél is kisebb (átlagban 0,7 mm) tá­volságban elhelyezett elektró­dok között nem ugrana át szik­ra. Az akkumulátor tizenkét voltos feszültsége ugyanis eh­hez túlságosan kicsi. Ezért a nagyfeszültségű szikra kiala­kítására transzformátort kell al­kalmazni. A gyújtótranszfor­mátor akkumulátorra kötött te­kercse kis menetszámú, körül­belül egy milliméter vastag réz­huzalból készül. A gyertyára kapcsolt tekercse viszont nagy menetszámú és vékony szige­telt rézhuzalból áll. Ezzel bizto­a pillangó. - Sóhajtozik a kék székecske is.- Talán szomjasak - mond­ta Radu. - Megöntözném a ker­tet, de nem szabad a kútról idecipelnem a vödröt. Majd megkérem a galambot, nézze meg, lesz-e eső. Megszólalt a fűzfa, mely a kút mellett nőtt.- Figyelj rám, Radu! Én messze látok. Nem lesz ma eső, de én segítek neked. A kút fölé hajolt a fűzfa, ágait a vízbe eresztette. Aztán kiegyenesedett, s megrázta ágait a szomszédos hársfa fe­lett. A hárs az akác fölé hajolt - és megeredt a kertben az eső. du, s látja, hogy hajladozik az ablak előtt az ö fivére.- Ki hajlítgatja a törzsed? - csodálkozott Radu. - Hisz nincs melletted senki?- Feléd hajladozom, téged köszöntelek, aki elültettél, megitattál, meggyökereztettél az udvarodban - mondta volna a facsemete, ha tudott volna beszélni. A kis fán hamar mejelentek az első levelek.-Zöld sapkája van a fivé­remnek az ablak elölt! - örven­dezett Radu. ÁTÁNYI LÁSZLÓ fordításai a postás itt nem gyalogol. Tevegel vagy zebrán kocog, fürge lábú antilopon hozza-viszi a levelet, tamtamon ver üzenetet. Na-bumm! Na-bumm! szól a tamtam, őserdei titkos dallam. „Kiadós esőt akartam“, sir a sámán, könnye pereg. „Esőt! Vizet és nem jeget! Hol tévedtem ilyen na­gyot? Jég veri a baobabot!“ H áborúban született, de valójában háború utáni nemzedékem nem volt szűké­ben hősöknek. Hamar tudo­mást szereztünk azokról, akik halált megvető bátorsággal harcoltak a fasiszták ellen, a szabadságért. Nekem legin­kább egy fiatal szovjet leány hőstette tetszett, megragadt és máig is él az emlékeze­temben. Zojának hívták ezt a fiatal leányt, Zoja Koszmogyemjansz- kának. Amikor a német fasisz­ták megtámadták a hazáját, alig volt valamivel idősebb ná­latok. Iskolába járt. De csak addig, amíg a német csapatok el nem foglalták kis szülőfalu­ját, amely Moszkva közelében volt. Sok más társához hason­lóan, munkára jelentkezett, hogy segítse hazáját. Egy szovhozban dolgozott. Amikor azonban az ellenség már a szovjet fővárost szoron­gatta, kérte, vegyék fel öt front­szolgálatra. November elején a komszomolisták egy csoport­jával átlépte a frontvonalat, hogy az ellenség hátában par­tizánként harcoljon a betolako­dók ellen. Társaival együtt alá­aknázták a volokalamszki or­szágutat, amely a legfonto­sabb Moszkvához vezető útvo­nal volt. Elvágták az ellensé­ges telefonvezetékeket, felde­rítést végeztek... Már visszatérni készültek egyik akciójukról - katonai is­tállót gyújtottak fel -, amikor egy német ör elfogta. Kegyet­len kínvallatásnak vetették alá, több napon át kíméletlenül ver­ték, társai nevét és hollétét akarták kiszedni belőle. De ö hősiesen kitartott, nem árulta el társait. A dühödt fasiszták végül a kivezényelt helyi lako­sok előtt felakasztották, hogy elrettentsék, megfélemlítsék a partizánokat és a lakosságot. A tizennyolc éves leány élete utolsó percéig bátran viselke­dett. A bitófa alól is halált kiál­tott a gyűlölt ellenségre, hazá­ját éltette. Halála után Zojának a Szov­jetunió Hőse címet adomá­nyozták. Holttestét Moszkvába szállították, sírja fölé emlékmű­vet emeltek, ezen fekete már­ványba vésve állnak Nyikolaj Osztrovszkij író szavai: „Az ember legdrágább kincse az élete. Ezt csak egyszer kapja és úgy kell leélnie, hogy ne érezzen kínzó fájdalmakat a céltalanul leélt évek miatt. És, hogy amikor meghal, el­mondhassa: egész életét és minden erejét annak adta, ami a legszebb dolog a világon: az emberiség felszabadításáért folytatott küzdelemnek. “ Ez a történet azért jutott most az eszembe, mert negy­venöt évvel ezelőtt, november 29-én Zoja a legdrágább kin­csét, az életét áldozta hazájá­ért, a szabadságért. PALÁGYI LAJOS SZÁMLOGIKA Haladj a vastag vonaltól kezdve az óramutató járásának irányában! Felismered a logikát? Ha igen, annak megfele­lően beírhatod a hiányzó számokat az üres körszeletbe! Nos, melyik ez a szám? A november 14-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 3; a felső sorban három, csúcsával lefelé, az alsó sorban öt, csúcsá­vá! felfelé, (de más megoldást is elfogadtunk). Nyertesek: ifj. Papp József, Nagykeszi (Vel'ké Ko- sihy); Vími Róbert, Deáki (Dia- kovce); Sykora Róbert, Fülek (Fi- l'akovo); Krajcsovics Beáta, Stú- rovo; Kertész Zoltán, Kassa (Ko­sice) 12 3 4 MELYIK A NÉGY KÖZÜL? A négy kocka közül vajon melyik egyezik meg a kiterí­tett kockával? sítható a transzformációs átté­tel, vagyis hogy a kis feszült­ség megnövekedjék. Csak­hogy: az akkumulátor egyen­áramot tárol, míg a transzfor­mátor csupán változó villamos mennyiségek átalakítására ké­pes. Szerencsére, segít a hely­zeten, hogy a tekercs egyen­áramú körében kikapcsoláskor áramlökés jön létre. Ezt a je­lenséget a gyújtásnál úgy hasznosítjuk, hogy megszakí­tót alkalmazunk. A megszakító vezérlő tengelyét közvetlenül a vezérmútengely fogaskerék­áttétel útján hajtja. Ezen a ten­gelyen négy bütyök helyezke­dik el, amelyek a megszakítást végzik. A gyújtótranszformátor áramkörét a tengely, a meg­szakítón keresztül, mindig ak­kor szakítja meg, amikor a mo­tor dugattyúja a felső helyzet (holtpont) felé közeleg. Mivel a legtöbb személyautó négy- hengeres, a tengelyen pont négy bütyöknek kell lennie, hogy ez négyszer szakítsa meg egy fordulat alatt az áram­kört. A megszakítás pillanatá­ban keletkező áramlökés a gyújtótranszformátor kimenő (nagyfeszültségű) tekercsében körülbelül tizenöt ezer voltos feszültséglökést hoz létre, en­nek hatására a gyertya elekt­ródjai között szikra ugrik át. A megszakító körébe konden­zátort is kapcsolnak, ez a szik­ra energiájának a növelésére szolgál, továbbá megakadá­lyozza, hogy a megszakítás pillanatában a megszakító érintkezői között szikrázás ke­letkezzék, ez ugyanis nagy mértékben csökkentené élet­tartamukat. Azt is biztosítani kell, hogy mindig csak az a henger kap- jog szikrát, amelynek a dugat­tyúja épp összesűrítette az üzemanyagot. Erre az árame­losztó szolgál. Az áramelosztó műanyag házból és elosztópi­pából áll. Az elosztópipát a megszakítótengely végére szerelik. Ehhez szénkefén ke­resztül kapcsolják a gyújtó­transzformátor kimenő teker­csét. A pipa forgás közben mindig a megszakítás pillana­tában kerül a műanyagház érintkezőjének a közelébe, így a szikra könnyen átugorhat ró­la. Ehhez az érintkezőhöz csatlakozik a gyújtógyertyához vezető kábel. így aztán az ára­melosztó múányagházához öt kábel csatlakozik: középütt a transzformátor nagyfeszült­ségű tekercse, míg a peremén a négy hengerhez vezető kábel. Az első gyújtást Robert August Bosch német elektro­technikus alkalmazta 1886- ban. Ez még egy kissé eltért a leírttól, mégpedig abban, hogy nem akkumulátor „szere­pelt“, a villamos jelet forgó mágnes állította elő (amely a Jedlik Ányos-féle dinamóelv alapján működött - erről rész­letesebben a dinamót tárgyaló részben olvashattok). Ezt mágneses gyújtásnak nevez­zük, manapság az akkumulá­tor nélküli motorkerékpárokban használják. Ugyancsak Bosch találta fel a gyújtógyertyát, 1902-ben (tehát innen számít­juk a híres-nevezetes Bosch- gyertyák karrierjét), majd aránylag későn, 1926-ban, a fentiekben leírt akkumuláto­ros gyújtást. Robert Bosch egyébként egyike volt a villa­mos berendezések alkalmazá­sa élharcosainak az autóipar területén. Például 1913-ban ő vezette be a villanyvilágítást - a reflektort - az autóban, jóllehet az izzót nem ó, hanem Edison találta fel. Ellenben az elektromos kürt szintén Bosch- találmány, ezt 1921-ben kezd­ték alkalmazni. OZOGÁNY ERNŐ ÚJ SZÚ 18 1986. XI. 28

Next

/
Thumbnails
Contents