Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-28 / 48. szám
Eredmények és fejlesztési gondok a Bú esi Efsz-ben Az ország egyik legmelegebb éghajlatú körzetének homokföldjein gazdálkodó Búcsi (Búc) Egységes Földműves-szövetkezet az utóbbi néhány évben jó eredményeket ért el a tejtermelés tervszerű növelésében. Igaz, egyelőre nem döngeti az országos rekordok kapuját, de a Komáromi (Komárno) járás viszonylatában az utóbbi négy évben itt termelték a legtöbb tejet. A céltudatos tenyészmunka, az állattenyésztési ágazat igényeivel összhangban szervezett takarmánytermesztés és az állatgondozók részéről tapasztalt kitartó szorgalom eredményeként a szövetkezet a múlt évben elérte a tehenenkénti átlagban számított 4500 literes termelékenységet. Minapi látogatásunk alkalmával a tejtermelés - és általában az állattenyésztési ágazat- idei eredményei, valamint az iránt érdeklődtünk, miként birkózott meg a szövetkezet a nélkülözhetetlen téli takarmánykészlet megteremtését nehezítő gondokkal. Jókai József ágazatvezetőtől megtudtuk, hogy az időszaki feladatok teljesítésének háromnegyedévi mérlege ismét pozitív eredményeket mutatott. Miként a korábbi években, az állattenyésztési ágazat ezúttal is maradéktalanul eleget tett termelési és értékesítési kötelezettségeinek. Ami a termelékenységi mutatókat illeti, többségük eléri, sőt túlhaladja a múlt év azonos időszakában rögzített színvonalat. A szövetkezetben kilenc hónap alatt száz tehéntől 95 borjút, egy kocától pedig átlagosan 15 malacot választottak el, a szarvasmarháknál és a sertéseknél egyaránt megtartották a múlt évben elért 1 kilogrammos, illetve a hozzávetőleg 63 dekagrammos napi felhízási átlagot. A tojástermelésben valamivel kedvezőbbek az eredmények a múlt évinél, így minden remény adott ahhoz, hogy az idén tyúkonkénti átlagban legalább 285 darab tojást termeljenek. Ami pedig a tejet illeti, tehenenkénti átlagban 3475 liter tejet termeltek szeptember végéig, tehát év végére elérhetik a múlt évi termelékenységi szintet. A búcsi szövetkezet egyike a járás azon mezőgazdasági üzemeinek, amelyek az állattenyésztés - mindenekelőtt a szarvasmarha-tenyésztés - fejlesztése területén a legtöbbet vállalják. Az előző évekhez képest az idén némileg csökkentették az állatsúrúséget, de száz hektár átlagában még így is 72 szarvasmarhát tartanak, amiből 30 a tehenek száma, s ezen kívül még juhtenyésztéssel is foglalkoznak.- Aki részben a közjó, részben a saját boldogulásához nélkülözhetetlen anyagiak előteremtése érdekében tudatosan ekkora intenzitást vállal, annak a miénknél kedvezőbb éghajlati és( termőhelyi adottságok közepette is legalább kétszer át kell gondolnia a tervezéskor, hogy kora tavasztól késő őszig miként tudja biztosítani a folyamatos zöldetetést, és miből kerekíti ki a mennyiség és minőség szempontjából egyaránt kielégítő téli tartalékot - mondta egyebek között Szabó Zoltán mérnök, a szövetkezet elnöke.- Esetünkben arról van szó, hogy a mezőgazdasági bruttó termelésben hozzávetőlegesen ötven százalékban, de a nyereségképzésben lényegesen szerényebb mértékben részesedő állattenyésztési ágazatnak mintegy 1,8 millió koronával kell hozzájárulnia a bővített újratermelést biztosító 8,5 millió koronás tervezett nyereség létrehozásához. Ehhez pedig 455 tonna húst, 13 millió étkezési tojást és legalább 2,6 millió liter tejet kell termelnünk, amihez a rendkívüli aszály okozta nehézségek ellenére is igyekeztünk megteremteni a kedvező feltételeket. A minden tekintetben kielégítő téli takarmánykészlet megteremtése az idén ezt a szövetkezetét is nehéz feladat elé állította, hiszen a hiányzó természetes csapadékot öntözési lehetőség hiányában nem tudták pótolni s ez a homokföldeken megbosszulta magát. Az elnök szavaiból megtudtuk, hogy a takarmánytermesztés szempontjából is ínségesnek ígérkező évre való tekintettel igyekeztek takarékosan bánni a szénának és szárítmánynak is kiváló lucernával. Ezért a betakarított korai burgonya után 20 hektáron zöldtakarmánynak szánt kukoricát vetettek. Az ugyanekkora területen termesztett olajretek hektáronkénti átlagban 30 tonnás hozamot adott. Megpróbálták friss állapotban hasznosítani, de a teheneknek nem nagyon ízlett, ezért a termés nagyobb részét kukoricaszárral keverve lesilózták.- A kedvező nyári időjárást kihasználva, a megkímélt lucernából a tervezettnél 34 tonnával több szénát készítettünk a téli hónapokra - említette az ágazatvezető. - (gy azután ősszel a lucerna negyedik kaszálásával nyert zöldet bátran feletethettük, hogy több leveles répafej és cukorgyári répaszelet maradjon silózásra. Ez lehetővé tette számunkra, hogy az utolsó szálig betakarítsuk és lesilóz- zuk a kukoricaszárat. Bizonyos mennyiségű silótakarmány még így is hiányzik, aminek elsősorban az az oka, hogy a 230 hektár tarlókeverék a nagy szárazság miatt ki sem kelt. Ennek ellenére komolyabb aggodalomra nincsen okunk, hiszen lucernaliszten kívül nagyobb meny- nyiségű préselt takarmányt is bekészitet- tünk a szarvasmarhák részére. Azonkívül bőven van szalmánk, takarmányrépánk és vásárolt apró burgonyánk, továbbá a közeli sörgyártól is kapunk hetente 9 tonna malátát. Hogy tavasszal se érhessen bennünket meglepetés, a hagyományos őszi keverékeken kívül 30 hektár Perkot is vetettünk, így legkésőbb április elején friss zöldtakarmányra is számíthatunk. Egyszóval a lehetőségekhez mérten igyekeztünk felkészülni a télre. Az állattenyésztési ágazat vezetője mennyiség tekintetében tehát elégedett a téli takarmánykészlettel. S valószínű, hogy komolyabb minőségi kifogásai sem lesznek, ugyanis a téli takarmányozásra való áttérés mindössze egy literrel - és a jelek szerint csupán átmeneti jelleggel - csökkentette a tehenek napi tejtermelését. Ebből pedig a bekészített siló kiváló minőségére lehet következtetni. Természetesen szóba kerültek a fejlesztési elképzelések és lehetőségek is. Megtudtuk, hogy az elóbbrelépésnek komoly akadálya van. A szövetkezet tehén- állományában felütötte fejét a fehérvérűség, így most ennek a felszámolása az elsőrendű feladat. Ha a természetes selejtezést minimumra csökkentik, a beteg állatokkal együtt akkor is évente mintegy 180 tehenet kell vágóhídra küldeniük, hogy az ötéves tervidőszak végéig felszámolhassák a betegséget és önerőből felújított állománnyal készülhessenek a komolyabb feladatok teljesítésére. Ha előbbrelépést nem is terveznek, az elért termelékenységi szintet mindenesetre szeretnék megtartani. Ez sem lesz köny- nyű feladat, hiszen a fehérvérűség zömmel a legnagyobb termelékenységű teheneket vonja ki a termelésből. Hogy az ágazatvezetö és a szövetkezet elnöke az újabb próbatétel ellenére is bizakodó, az csak egy dologgal magyarázható. Bíznak abban, hogy az állatgondozók szorgalmával és az igényes feladatokhoz való jó hozzáállásával sikerül megteremteni a feltételeket a tehénállomány termelőképességében rejlő tartalékok eddiginél tökéletesebb kihasználásához. KÁDEK GÁBOR Keszeg Andrásné, a felvásárlótelep vezetője elégedett a kertbarátok által szállított zöldség minőségével. A felvételen a Senkár László termelte karfiol minőségét és mennyiségét ellenőrzi Korszerűsödő A TERVEN FELÜLI TERMÉNYT IS ÁTVESZIK A határban már egyre kevesebb a termény, néhány helyen azonban még szállítják a termelők az árut az átvevőközpontokba és a feldolgozó üzemekbe. Nagy a forgalom a Szlovákiai Kertbarátok Szövetsége mar- celházai (Marcelová) szolgáltató üzemének udvarán is. Egymás után érkeznek a kiváló minőségű karfiollal, fejes salátával és más zöldséggel megrakott járművek. Keszeg Andrásné, a 01-es felvásárlótelep vezetője elmondja, hogy a terven felül kínált árut is felvásárolják, ha megfelel a minőségi követelményeknek. Amit szállítanak, azért vállalják is a felelősséget, hogy a feldolgozó vállalatok minél kevesebb esetben reklamáljanak. Bakulár Jánosné, a telepvezető helyettese állandóan ellenőrzi a behozott zöldség minőségét. Mutatja a kiváló minőségű fejes salátát. Ezzel nem számoltak. A termelők viszont úgy gondolták, hogy az őszi esőzés időszakában megnőhet és a piacon is lesz kereslet iránta. így is történt. Nem okoz gondot az értékesítése. Igaz, a termelők egy kis kockázatot is vállaltak, de megérte. A jelenlegi időszakban már a januárban piacra kerülő fejes salátára kötik a szerződéseket. Remélik, a termelők idejében leszállítják az ígért mennyiséget. Lenkár László és Lenkár Tibor sietve rakja ki a járműből a kiváló minőségű karfiolt. Miután megmérik, a könyvelöségen pontosan elszámolják. Percről percre gyűlik a jó minőségű zöldség. Akadnak olyan karfiolrózsák is, amelyek súlya megközelíti a három kilogrammot. A megrendelés szerint Brnóba, az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct üzembe és a nyitrai (Nitra) mélyhűtő üzembe szállítják a terményt. Külön osztályozzák a leveles és a levéltől megtisztított rózsákat. A vegyes zöldségsalátára szánt karfiolrózsákat szétszedik és úgy adják el a feldolgozóknak. Ezzel csökkenteni akarják a feldolgozó üzemekben a munkaigényességet. A termelők is jól járnak, mert esetleg a nem teljes rózsákat is eladhatják. Természetesen nagyon sok függ a lelkiismeretes kiválasztástól. Molnár József mérnökkel, a szolgáltató- üzem igazgatójával szemlét tartunk az egyre korszerűsödő munkahelyeken. Az egyik kis részlegen Bakulár Lajosné, Takács Andrásné, Káplóczky Istvánné és Kajtár Erika egy svéd gépsor mellett dolgozik. Eléggé nehéz körülmények között végzik munkájukat. A majoránna feldolgozásakor keletkezett finom por ráül a ruhára és a fejkendön át a hajra is. Minden este fürödniük kell az itt dolgozóknak és a hajukat is meg kell mosni. De mégis szívesen dolgoznak itt, mert a teljesítményért szép pénzt kapnak és azt is szem előtt tartják, hogy ezzel a termékkel is hozzájárulnak a társadalmi igények kielégítéséhez. Amint az igazgató megjegyzi, két másik vállalattal együtt majoránnából ellátják a hazai piacot. Lehet hogy később még exportra is termelhetnek. A szemle után az igazgató egy kis felmérést végez, hogy az idei évben milyen munkát végeztek. Már október végéig 95 százalékra teljesítették a zöldségfelvásárlás tervét. Gyümölcsből a tervezettnél jóval többet vettek át. A piackutatás figyelembevételével nagy gondot fordítottak a csemegeszőlő felvásárlására. 40 tonnát terveztek, de 209 tonnát vásároltak fel. A csemegeszőlő termesztésében nagy tartalékok vannak még a kertbarátoknál, ezért az új évben magasabb tervet irányoznak elő. A jelenlegi időszakban dolgozóik a diót vásárolják fel. Ebben a körzetben is akad probléma. A tavaszi időszakban jól sikerült a korai karalábé, de egy részét nehezen tudták értékesíteni. A Cseh Szocialista Köztársaságban tevékenykedő Zelenina nem szervezte meg elég rugalmasan a felvásárlást. A kelkáposzta egy része is a termelőknél maradt. Fokhagyma szinte akármennyi elkelt volna. Sajnos, az előző években nem nagyon talált gazdára, ezért a termelők az új szerződések megkötésekor sem szívesen vállalják termelését. Alapos meggyőző munkára van szükség, hogy a tizenhét alapszervezet tagjai vállalják az igényléseket. Ez a vidék nem minden évben alkalmas a fokhagyma termelésére, ezért inkább paprikát, karalábét, káposztaféléket termelnek. Most a fejes salátát mélyhűtő berendezéssel ellátott kamionban szállítják. Legalább még egyre lenne szükségük, hogy a kiváló minőségű termény olyan állapotban érkezzen a felvásárló vállalathoz, ahogy azt berakták. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma eddig nagy támogatást nyújtott nekik. A majoránna feldolgozásához nagyon bevált svéd gépsort is a javuló együttműködés következtében vásárolhatták meg. A KAMAS UB-1000-es és a HÁ-800-as valamint a HÄ-700-as berendezésekkel egy műszakban két tonna majoránnát dolgozhatnak fel. Több korszerű gépre, illetve berendezésre lenne szükség a tárolási munkák végzésekor, vagy a szállítási előkészületek során. Mert sajnos, még körzetükben is elég sok zöldség megy kárba a nem eléggé rugalmas elszállítás vagy a nem megfelelő tárolás miatt. BÁLLÁ JÓZSEF Kajtár Erika majoránnát adagol a tisztítógépbe (Kádek Gábor felvételei)
