Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-11-21 / 47. szám
I ÚJ SZÚ 3 86. XI. 21. (Folytatás az 1. oldalról) A gondoiKodásmód tettekben testet öltő megváltozása együtt jár a kezdeményező szellem térhódításával, a kezdeményező erő széles körű kibontakozásával. Csakis így érhető el a társadalom valamennyi területét átfogó mechanizmusoknak a minőségi átalakulás szolgálatába állítása. Egyéni tettrekészség és tömegeket mozgató erőfeszítés egybeolvadása eredményezi a társadalmi előrehaladás problémáinak útkeresést követelő megoldását. S az újat akaró, előremutató tennivágyásnak ebben a társadalmi méretű felkarolásában is ösztönzésekkel szolgál a hosszú időszelvény változó történelmi helyzeteiben tetten érhető gottwaldi örökség. A nagy gazdasági válság éveiben kirobbant hatalmas mosti sztrájk idején Gottwald a bányászok között szemtanúja volt annak, hogy a közös, összekötő szálakat kereső taktikával elérhető a legkülönbözőbb politikai beállítottRészlet Klement Gottwald 1948. február 21 -i beszédének kéziratából ságú munkásság egységes fellépése. Több példa akadt arra, hogy alulról jövő nyomással a reformista funkcionáriusokat is rá lehet kényszeríteni az együttműködésre. S ezeket a felismeréseket, amelyek túlmutattak a korabeli leegyszerűsítő egységfront-politika keretein, Gottwald hihetetlenül gyorsan volt képes úgy általánosítani, hogy az visszhangot váltott ki az egész nemzetközi kommunista mozgalmon belül. A müncheni árulást követően a fasizmus-ellenes népfront-politika tanulságait levonva rendkívüli éleslátással ismerte fel a spontánul megalakult népfront bizottságok kihasználatlanul maradt lehetőségeit. Messzemenő hatóerővel állapította meg, hogy a munkásosztály vezető szerepének az antifasiszta harcban való kivívása nem történhet meg egységes, széles hatósugarú politikai szervek létrehozása nélkül. A szlovák nemzeti felkelés kitöréséről kapott tájékoztatás nyomán, abban a helyzetben, amikor a moszkvai pártvezetésnek jó ideig nem volt tiszta képe a szlovákiai ellenállás helyzetéről, Gottwald azonnal tudatosította a szlovákiai kommunisták alkotó szellemű erőfeszítéseinek, a hadsereg bevonásával előkészített népi felkelésnek a hatalmas politikai jelentőségét. A nemzeti és demokratikus forradalom időszakában a burzsoáziára gyakorolt alulról jövő nyomás minden rezdülését érzékelve tudta azt a hatalomért folytatott harc villámgyorsan váltakozó1 eszközévé tenni. A szocialista építés útján elindulva Gottwald gyakran megfordult a munkások között, nyílt párbeszédet folytatott velük a napirenden levő problémákról. Rendkívüli figyelmet szentelt az építő munka magával ragadó lendületében jelentkező egyéni és kollektív kezdeményezések minden újszerű megnyilvánulásának. Ebből az időből származik a máig ható útmutatás: ..... szükséges, hogy az egész munká sosztály kövesse az élmunkások példáját és hogy mindenki termeljen többet, jobban és olcsóbban.“ Tudjuk, az intenzív gazdaságfejlődést előre lendítő szocialista munkaversenynek, - mely ma a dolgozó tömegek életének természetes velejárója - a hatékonyságnak és a minőségjavulásnak megvannak a mai korszerű, a tudományos-műszaki eredmények alkalmazásával összefonódó ismérvei. A kezdeményező erő társadalmi fejlődést szolgáló szerepének ebből a gottwaldi, a szocialista átalakulásban kiteljesedő gyakorlatából és értelmezéséből viszont ma is parancsoló szükségszerűségként szól a figyelmeztetés: a kommunisták elengedhetetlen kötelessége, hogy vezetésükkel a dolgozók mind szélesebb rétegei jussanak az élenjárók, a hatékonyabb termelés szorgalmazásában példamutatók szintjére. H azafiság és internacionalizmus elválaszthatatlan egybefonódása Klement Gottwald egyéniségének példamutató, a mai nemzedékek gondolkodásának és tetteinek ihlető erőt adó vonása. A nemzeti és nemzetközi érdekek Gottwald magatartásában megtestesülő összhangjára is érvényes, hogy az elmélet és a gyakorlat dialektikus egységére épült. A nemzetiségi kérdés és a csehszlovák állameszme marxista-leninista felfogásának kikristályosodását segítő alkotó erejű felismerések mában élő és kiteljesedő tartozékai a gottwaldi életműnek. Gottwald már a húszas évek elején elméleti felkészültségről bizonyságot adva kapcsolódott be a nemzetiségi kérdés értelmezésében tovább élő szociáldemokrata csökevényeknek, az egységes csehszlovák nemzet polgári fogantatású koncepciójának leküzdésébe , a cseh és a szlovák viszonyoknak valamint az nemzetiségek helyzetének marxista-leninista szellemű megvilágításába. A CSKP ötödik kongresszusa a csehszlovák állam imperialista jellegének, a cseh financtöke fennhatóságának leleplezésével feltárta a nemzetiségi elnyomás okait, egyértelművé tette a nemzeti alávetettség gyökereit. Persze a gazdasági válság éveiben a szocializmusba való közvetlen, demokratikus közbeeső szakaszok nélküli átmenet stratégiai-taktikai irányvétele a nemzetiségi elnyomás elleni harc bázisát erősen a proletariátusra korlátozta. A nemzetiségi kérdés államjogi rendezésében a polgári demokratikus rendszer keretei között kereshető lehetőségeiknek az elutasítása a valóságtól elrugaszkodó és így mozgósító erőt nélkülöző távlati, általános, absztrakt jelszavak kitűzéséhez vezetett. A népfront-politika viszont a nemzetiségi egyenlőtlenség felszámolásának az adott rendszer fenntartásával összeegyeztethető igényét vetette fel. Ismeretes, hogy az ezirányú elképzelések programmá ötvözése Szlovákia gazdasági-szociális és kulturális fel- emelkedésének tervében jutott kifejezésre, de ez nélkülözte a két nemzet viszonyának kellő államjogi rendezését. Klement Gottwald nevéhez fűződik, hogy a köztársaságot fenyegető veszély fokozódásának napjaiban, az 1938- as kassai (kosicei) népmanifesztációt követően a kommunista párt eljutott a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek közötti viszony és a csehszlovák állameszme tudományosan megalapozott koncepciójának kidolgozásáig. Ez a felfogás elutasította mind a cseh burzsoázia nacionalizmusát, az egységes csehszlovák nemzet fikcióját, mind pedig a ludák szeparatizmust. Lényege, amelyet Klement Gottwald úgy fogalmazott meg, mint ,,a csehek és szlovákok nemzeti-politikai közösségét“, az „egyenlő az egyenlővel“ elvén alapult és a nemzetiségi kérdés demokratikus, a csehszlovák állameszmével egyeztetett megoldásának némi programkeretet is adott. S e gottwaldi programkörvonalazódást is jelentő koncepció magában foglalta a nemzetiségek helyének és szerepének a köztársaság épségének megóvásából kiinduló kijelölését. A kommunista képviselők parlamenti klubjának 1938. augusztus 2-i nyilatkozata a nemzetiségekkel való egyenjogú és baráti kapcsolatok megteremtését a cseh és szlovák nemzet kötelező közös feladatává nyilvánította. A munkásosztály februári győzelmét követően, a nemzetiségi kérdés rendezése a Gottwald által 1938-ban vázolt koncepció kiteljesedésére épült. Maga az államjogi rendezés azonban okok szövevénye folytán jó ideig még váratott magára. A szocialista Csehszlovákia nemzeteinek és nemzetiségeinek összefogását biztosító szocialista föderáció gyökérszálai a fasizmus elleni népfront-politika idején, a köztársaság megvédéséért folyó harc drámai napjaiban kikristályosodó gottwaldi elképzelésekhez nyúlnak vissza. A gottwaldi internacionalizmus gyűjtőlencséje a Szovjetunióhoz való viszony. A hitvallás erejű gottwaldi jelszó: „örök időkre a Szovjetunióval; és soha másképp!“ nemcsak az érzelem és értelem teljes egybeolvadását, hanem élő, egyéni magatartás kereteit meghaladó gyakorlatot jelentett számára. Klement Gottwald életútja a nagy októbernek és Lenin pártjának egész életre szóló hatása alatt vett forradalmi irányt. A lenini tanok konkrét viszonyok közötti alkalmazásának gottwaldi képessége elválaszthatatlanul összefonódott a világ első szocialista országában folyó építő munka tapasztalatainak szüntelen figyelemmel kísérésével, a belőlük merített ösztönzésekkel. A Szovjetunióhoz való internacionalista viszony azonban nem jelentett számára szűk osztálykeretek között megrekedő osztályszemléletű magatartást. A rá jellemző, a szövetségesek körét kibővítő törekvések iránt tanúsított rendkívüli érzékenységgel és személyes elkötelezettséggel szorgalmazta ha 2 Kis UJSZO Fakszimile-válogatás az ÚJ SZÓ 1949. má- jus 31-i ünnepi számából A Kommunista Internacionále VII. világkongresszusa 60TTWALD KLEMENT: A Kommunista Internacionále VII. világkongresszusa vonalának helyes érvényesítéséért 1936 Ne d véd Fr szenátor kiadásában, Prága-Karlín, Královská 13 a csehszlovák-szovjet barátság népivé tágítását. A CSKP ötödik kongresszusát követően Gcttwald kezdeményezésére jött létre a szovjetbarátok szövetsége, melyet a tömegszervezetté válás igénye vezérelt. Ennek a szervezetnek a megbízásából járta előadásaival a gazdasági válság éveiben Fábry Zoltán, - az írásaiból ismert felfokozott küldetéstudattal - a dél-szlovákiai kisvárosokat. Persze e törekvéseknek korlátokat szabott a szövetségesek körét szűkítü korabeli stratégiai-taktikai irányvétel, de ennek a kommunisták által életre hívott szervezetnek a jóvoltából a szovjetunióbeli építő munka iránt rokon- szenwel viseltető, és számottevő értelmiségi csoportok váltak a csehszlovák-szovjet barátság meggyőzödéses híveivé. A népfront-politika időszakában a gottwaldi posztulátu- mokhoz tartozott, hogy a Szovjetunióval való szövetséget kiharcolva, az a csehszlovák állami lét megóvásának szavatolójává váljék. Csehszlovákia felbomlását követően a CSKP moszkvai vezetőségének GottwaJddal az élen - a hazai ellenállás erejére támaszkodva és a Szovjetunió felszabadító szerepét nemcsak messzemenően tudatosítva, hanem ahhoz cselekvőén is kapcsolódva - jelentős szerepe volt abban, hogy az emigráns Beneá-kormány 1943-ban együttműködési szerződést kötött a Szovjetunióval, ami megteremtette a csehszlovák állami lét felújításának előfeltételeit. E szerződés biztosította a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének külső feltételeit is. Itt, e ponton kell utalni arra: a tudományos igényű vizsgálódások a gottwaldi életmű újabb és újabb mélységeit felszínre hozva segítik elő, hogy az a maga teljességében betölthesse szocialista tudatformáló szerepét. A történeti kutatások összehasonlító módszert alkalmazva tárják fel azokat az összefüc géseket, amelyek fényében árnyaltabban rajzolódik ki, hogy a népi demokratikus fejlődés Kelet-Európábán nemzetközi méretű forradalmi folyamatként vezetett a szocialista világrendszer létrejöttéhez. A tudományos feldolgozásokból kiderült, hogy a különböző, múltból örökölt ellentétek tehertételét viselő népi demokratikus országok számára e forradalmi folyamat szocialista átalakulásba torkollását és az összefogás elmélyítését a Szovjetunióval való viszony egységbe tömörítő ereje segítette elő. A csehszlovákiai dolgozók februári győzelme után Klement Gottwald alkotó szellemű hozzájárulásával jött létre Csehszlovákiának az a népi demokratikus országokkal kötött szerződésrendszere, mely a csehszlovák -szovjet együttműködési szerződésre épült. Gottwald tudatában volt annak, hogy a kialakulóban levő szocialista közösség egységének elmélyítése a szocialista fejlődés előfeltétele és perspektívája is. A KGST-országok pártvezetőinek a moszkvai tanácskozásáról az elmúlt napokban kiadott közlemény a szocialista országok közötti együttműködés fejlesztését és tökéletesítését összekapcsolja a szocializmus alkotó ereje minél teljesebb kiaknázásának lehetőségeivel. 0 ’ tvenhetedik életévébe lépve Klement Gottwald akkor távozott el, amikor a szocializmus építésének általa megfogalmazott alkotó szellemű irányvonala gyakorlati megvalósításában oly fontossá vált az előremutató vonások felülkerekedése. „A rendkívül bonyolult nemzetközi helyzetben, abban az időszakban, amikor a hidegháború elérte csúcspontját, a világszocializmus elleni imperialista hadjárat akuttá váló fenyegető veszélye közepette, a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején, Gottwald életének utolsó éveiben tragikus következményekkel járó hibák és tévedések történtek. Az újdonsült forradalom hibái és tévedései voltak ezek..— írja Zdenék Snítil a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének igazgatója, a forradalmár és politikus Gottwald életművét elemző, e napokban megjelent tanulmánykötet bevezetőjének szerzője. S ehhez hozzá kívánkozik: aligha tekinthetők történelmietlen elmélkedésnek az olyan, publicisztikai írásokban fellelhető megállapítások, hogy Gottwaldnak már nem volt ideje helyrehozni azt, amit minden bizonnyal megtett volna. Másokat sem tudott erre rákényszeríteni, s ezt használhatták ki a hatvanas évek végén a szocializmus csehszlovákiai alapjai ellen támadást indító revizionista és antiszocialista erők. Pártunk a válság leküzdéséből levont tanulságokat nem feledve, a gottwaldi örökséget dialektikusán, összefüggéseiben és kritikusan értelmezve halad a szocializmus építésében minőségi fordulatot eredményező igényes feladatok teljesítésének útján. I
