Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-14 / 46. szám

„Tabló“ ebédszünetben. Lent jobbról Ivan Matula, a brigád- vezető A készülő szekrénysor elemein dolgozik Karkesz Sándor (jobbról) és Vladimír Cabák Díszemelvény, emlékszoba, virágkiállítás... A kik nyitott szemmel járják Bratislava utcáit, azoknak a figyelmét aligha kerülték el egyes ünnepi alkalmak utcai díszítőelemei vagy azok hirdetőtáblái. Szinte mindannyian elvonulunk évente a május elsejei diszemelvény előtt; ren­geteg látogatója van a Flóra Bratislava virágkiállításnak; sokan jártak a szlovák főváros szabadtéri színpadának előadá­sain; szinte mindig telt ház előtt zajlanak a Szakszervezetek Házának rendezvé­nyei; több tucat kisebb kiállítás, vagy egyéb társadalmi rendezvény színhelye a művelődési és pihenőpark. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy a felsorolt események, rendezvé­nyek díszítőelemeit a Művelődési és Pi­henőpark Vállalat 1979-ben alakult hétta­gú műbútorasztalos-brigádja készíti. Amikor hosszas keresés után nyomukra bukkantunk a Malom-völgyben, Ivan Ma­tula, a brigád vezetője mindjárt a beszél­getés elején azt kérdezte: mit gondolok, mi a leginkább jellemző valamennyiükre? Bevallom, meg sem próbáltam a kérdés­re válaszolni, barkochbázni meg nem nagyon volt idő, mivel az az ebédszünet éppen a vége felé járt.- Az a legérdekesebb - adta meg maga a választ -, hogy a szlovák fővárost díszítjük valamennyien, de egyikünk sem idevalósi. Jómagam senicai vagyok, Kar­kesz Sándor, a műhelyfőnök Ivánkáról, Kevezsda Károly jánosházi (Jánovce), Mikóczi Vendel Félből (Tomáéov) való, Neszméry Lajos magyarbéli (Verky Biel), Nagy Géza van a legmesszebbröl, Nagy- megyerről (Calovo), mig a legfiatalabb brigádtag Vladimir Cabák perneki. Mégis úgy idenőttünk ehhez a régi épülethez, hogy nehéz szívvel válnánk meg tőle. Egymástól meg még nehezebben...- Ezek szerint szinte kitalálják egymás gondolatát is, ami pedig nem kis előny, ha figyelembe vesszük a feladatok sokré­tűségét.- Valóban, az összhang akár példás­nak is nevezhető. Vannak ugyanolyan feladataink, amelyek évente ismétlődnek, de a legtöbb egyedi. Talán csak a dísz­emelvényeket tudnánk lassan már „csu­kott szemmel“ is megépíteni. Többi mun­kánk legfeljebb abban hasonlít időnként egymásra, hogy évente ismétlődő ese­ményhez kapcsolódik. A társadalompoli­tikai eseményekhez fűződő feladataink időrendi sorrendben februárban kezdőd­nek, a februári győzelem évfordulójára. Aztán április negyediké, május elseje, kilencediké, a kerek évfordulók, az SZNF, november hetedike. Az évet még egy nagyon kedves ünnepséggel zárjuk: mi állítjuk „Télapónak“ a fenyőfát...- Persze, a politikai eseményeken, év­fordulókon kívül vannak különböző kiállí­tások is. Legnagyobb közülük a Flóra Bratislava, majd a művelődési és pihenő­park kisebb tárlatai. Mindezt már Karkesz Sándor műveze­tő mondta, akitől azt is megtudhattuk, hogy az ő munkájuk eredményeként jött létre számos üzemben vagy intézmény­ben a forradalmi hagyományok emlék­szobája. Ilyen például a Közműépítő Vál­lalat, a Drutechna, de a Karlová Ves-i Alapiskola, az SZSZK Erdő- és Vízgaz­dálkodási Minisztériuma, a bratislavai vá­rosi pártbizottság is. Közben véget ért az ebédszünet és a munkabrigád néhány tagja átvonult a szomszéd helyiségbe, ahol a nagyobb teljesítményű gépek vannak: körfűrész, gyalugép, láncos marógép, csiszoló, sza­lagfűrész... - veszem számba gyorsan, Neszméry Lajos munka közben (GYÖKERES GYÖRGY felvételei) miközben arra számítok, hogy rövidesen finom fűrészpor száll majd mindenfelé. Ám a por- és forgácselszívó berendezés mindezt meggátolja.- Ne felejtse el megírni, hogy ez a leg­jobb szocialista munkabrigádunk - hívja fel a figyelmemet egy éppen idetoppanó „vendég", aki néhány szót vált a brigád tagjaival, majd távozik.- Az egyik tervezőnk - mondja Nesz­méry Lajos magyarázatként. - Munkán­kat tervezők, gyakran belsőépítészek ké­szítik elő. Körülnézek a két helyiségben, ahol látok olyan tárgyakat is, amelyek nem illenek az eddig ismertetett tevékenység­be. Meg is kérdem Karkesz Sándort, aki kiegészíti az eddig elmondottakat:- Most éppen szekrénysorokat készí­tünk a Szocialista Akadémia megrende­lésére. Ezzel kapcsolatban el kell mon­danom, hogy feladatainkat három fő te­vékenység alkotja. A társadalom-politikai eseményeken kívül a vállalat belső ren­dezvényeinek kisebb „beruházásait“ is mi végezzük, aztán itt vannak a külső megrendelésre végzett munkáink. Vala­mennyinek megvan az előre meghatáro­zott gazdasági terve is, így a munkabri­gád tudja minden évben előre, mik az elvárások. Ez idén például több mint háromnegyed millió korona az egész évi tervünk. Ebből 515 ezer korona értékben külső megrendeléseket elégítünk ki, 125 ezres tételt tesz ki a társadalom-politikai eseményekkel kapcsolatos tevékenysé­günk, míg a többit - 115 ezer korona értékben - saját vállalatunkon belül kell teljesítenünk.- Az elmondottakon kívül, milyen egyéb munkát végeznek, azaz mi min­dent készítenek még?- Most például bútorokat is. Vannak belsőépítészeti megbízásaink - többek között a nemzeti bizottságok részére. De mi készítettük a kedvelt kirándulóhely, a Partizán-rét díszítőelemeit is...- Egy munkabrigád, mégis valóságos kis üzem ez a műhely...- ...annak valamennyi gondjával-ba- jával. Például gyakran megesik, hogy anyaghiánnyal küszködünk. Meghatáro­zott famennyiség áll rendelkezésünkre, ha be tudjuk időre szerezni - ez évente általában 80-90 köbméter. Néha nem elég, akkor bizony mással kell elvégez­tetni a munkát. Leginkább a fűrészáru a hiánycikk, ám időnként a falburkolás­hoz használatos lemezek beszerzése sem zökkenőmentes. Vannak gondja­ink... Mi nagyban nem vásárolhatunk, nem halmozhatunk fel készleteket, néha még olyankor sem, ha az célszerű lenne. Mert bizony előfordul olyan eset is, ami­kor egyik napról a másikra el kell valamit készíteni.- Ezt hogyan szervezik meg?- Évek óta a brigádrendszerű munka- szervezést alkalmazzuk. Persze, ez ná­lunk sokkal egyszerűbb, mint egy nagy üzemben, viszont a szerződések min­denképp köteleznek. A munka, az mun­ka, s helyettünk nem végzi el senki... Igaz, sok helyen nem úgy mint ők. A reklamáció címszó az ő szótárukból ugyanis hiányzik! MÉSZÁROS JÁNOS ✓ A csehszlovák-szovjet együttműködés jegyében Közös erővel épül a Krivoj Rog-i Ércdúsító Kombinát Kellemes szeptember végi nap volt, amikor tavaly útnak indult a Kassai (Koáice) Kohóépítő Vállalat dolgozóinak első csoportja a Szovjetunióba, hogy szovjet, magyaror­szági, romániai és NDK-beli szakemberekkel együtt hoz­zálássanak a Krivoj Rog-i Ércdúsító Kombinát építéséhez. Azóta eltelt egy esztendő, s ezalatt több alkalommal is jó híreket hallottunk a vállalat Dolinszkaja város közelében létesült 40. számú üzemének sikeres munkájáról. A napokban a szabadságát itthon töltő Ján Frajt mérnök­kel, az üzem igazgatójával a csehszlovák építők feladatai­ról, ezek teljesítésének eredményeiről beszélgettünk.- Bizonyára közismert, hogy a Krivoj Rog-i Ércdúsító Kombinát nemzetközi kooperációban épül. A teljes építke­zés csaknem 14 százalékát csehszlovák szakemberek végzik - közölte Frajt elvtárs. - Reánk négy év alatt csaknem 1,4 milliárd korona értékű munka elvégzése vár. Ennek ellenértékeként 2000-ig évente 1 millió tonna dúsí­tott vasércet kapunk a Szovjetunióból. A mi kollektívánk is ennek tudatában Látott munkához, s eddig becsülettel helytállt. Az igazság kedvéért azt is el kell mondanom, hogy a Szovjetunióban létrehozott üzemünk több mint 360 dolgozóját a legjobb szakembereink közül válogattuk ki, 34,6 százalékuk kommunista, munkájukkal jó hírnevet szereznek a csehszlovák építőiparnak.- Milyen konkrét feladat teljesítésével kezdődött az üzem dolgozóinak a tevékenysége, s hogyan értékelhetők az eddig elért eredmények?- Reánk az a feladat hárult - s talán ezért vagyunk többen az építkezésen, mint a magyar, az NDK-beli és a román partnervállalatok dolgozói -, hogy biztosítsuk az építkezésre érkező dolgozók megfelelő, kulturált elszállá­solását, ellátását, vagyis hogy felépítsük a Maják I, majd a Maják II lakótelepet. Az idén ez nem kevesebb, mint 71 építmény átadását jelenti. Ne vegyék tőlem szerénytelen­ségnek, de az ember nagyon szívesen beszámol minden sikeres kezdeményezésről, éppen ezért örömmel mon­dom, hogy kollektívánk, amely tavaly kezdte el a Maják I lakótelep építését, a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére vállalta az 1200 személyt befogadó munkásszállók határ­idő előtti felépítését, illetve átadását. Ez a SZNF 42. A munka szünetében is jó a hangulat. Középen Ján Frajt üzemigazgató (Vojtech Dunai felvétele) évfordulójának a napjára, a tervezettnél 65 nappal koráb­ban meg is történt.- A tervmutatók teljesítésével és a minőséggel a szovjet partner is elégedett?- Nagyon jól tudjuk, az építkezés jellege feltétlenül folyamátosan végzett, minőségi munkát igényel, s egyálta­lán nem csodálkozunk azon, hogy szovjet partnereink minőségi szempontból nagyon szigorú követelményeket támasztanak az épületek kivitelezésével szemben. Joggal teszik ezt, mi pedig igyekszünk jó munkát végezni. Az idei tervet eddig 110 millió korona értékben, tehát 116 száza­lékra teljesítettük. Az átadott épületek több mint 80 száza­lékát első osztályúnak minősítették. 78 százalékuk teljesen mentes volt az átvételi hibáktól.- Üzemünk dolgozói bizonyára szépen keresnek, na­gyobb jövedelemhez jutnak, mint idehaza.- így igaz, többet keresnek, mint az itthoni feltételek mellett, de meg is érdemlik ezt, hiszen családjuktól távol vannak, általában többet is dolgoznak, s kiváló munkát végeznek, örömmel számolhatunk be a kis településün­kön kialakult nagyszerű emberi kapcsolatokról, az ott dolgozói cseh, szlovák, magyar, ukrán szakemberek pél­dás együttműködéséről, a feladatok teljesítéséért érzett közös felelősségükről. Beszélgetőpartnerem elmondta, hogy még igen sok és eléggé bonyolult feladat vár a Krivoj Rog-i Ércdúsító Kombi­nát építkezésén dolgozó kollektívájukra, de bízik abban, hogy az eddigi tapasztalatokra támaszkodva a jövőben sem vallanak szégyent. KULIK GELLÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents