Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-11 / 28. szám
írók mondták Heine írói receptje:- Amikor az ón szivem tele van szerelemmel, embertársaim teje pedig butasággal, addig lesz bőven írói anyagom! * * * Anatole France fanyarbölcs megjegyzése:- Csakis a nők és az orvosok tudják, mily szükséges és mily jótékony a hazugság az emberekre nézve. * * * Mark Twain megjegyzendő bölcselme:- Az ígéretet rendszerint csak az felejti el, aki adta, de sohasem az, aki kapta. Balzac írta:- ,,Azt mondják“ és „talán“: ezek a rágalom kapunyitói. * * * G. B. Shaw sajátságos óletböl- cselete:- Sohase állj ellen a kísértésnek: próbálj meg mindent és tartsd meg magadnak azt, ami jó belőle. Jókai Mór szelíd, megszívlelendő intelme:- Aki az ördöggel paroiázik, ne restellje, ha kormos lesz a tenyere! * * * Oscar Wilde-fó/ származik az alábbi; nem is olyan rossz gondolat:- Ha meg lehetne tanítani a férfiakat arra, hogyan beszéljenek, és a nőket arra, hogyan hallgassanak: igazán civilizált társadalmunk lehetne! HŐS Kovács sokáig iddogált Szabóval. Tántorognak hazafelé, kis vártatva Kovácsék elé érnek.- Ide figyelj - húzza ki magát Kovács. - Éjjel van, részeg vagyok, dörömbölni kezdek, és az asszony nem szól egy szót sem!- És miért nem?- Mert reggel elutazott! KÉRDÉS Pistike megkérdi az apukájától:- Papa, sárkányok, ugye, csak a mesében léteznek? Mire az apja rezignáltam- Hát, kisfiam, valamikor én is azt hittem, de aztán jött a mamád... BAJ A feleség irányítja a férjet, aki a volán mögött ül:- Mehetsz, még mindig mehetsz, még mindig... Nagy csörrenés. A feleség ránéz a férjére:- Most pedig ugorj ki, és nézd meg mit csináltál! SÉRTÉS Pistike megjegyzi az állatkertben:- Anyu, ez a majom hasonlít Ödön bácsihoz!- De Pistike, ez aztán nagy sértés!- Ugyan, anyu, messze van a kerítés - nem hallhatta! cx.eré£i körok *6** éretik. zavarjak. köreiket. LYUKAS A férj visszatér vidéki kiküldetéséből, és bevallja feleségének, hogy elvesztette a jegygyűrűjét.- Nem tudom megérteni, hogyan lehet elveszíteni egy gyűrűt! - mondja fölháborodottan az asz- szony. Mire a férj:-*Te tehetsz mindenről! Már egy álló éve hajtogatom, hogy lyukas a zsebem... . . »S* ~— KIDERÜL Két jóbarát találkozik az utcán és egy közös ismerősükre terelődik a szó, akinek nagyon jól megy a sora. Autója van, villája, rengeteg aranya és a mulatóhelyeken szórja a pénzt. Az egyik megkérdi:- Mivel foglalkozik ez a pasas, hogy ilyen jól megy a sora?- Időjárás-üzlete van.- Mi az, hogy időjárás-üzlet?- Ha kiderül - beborul! A hét vicce Sopánkainénak mondja az ügyvédje:-Asszonyom, továbbra is Kitart elhatározása mellett, és válni akar?- Igen. Válni akarok!- Es milyen végzést Javasoljunk?- Én vállalom, hogy az én hibámból válunk, a férjem pedig vállalja az adósságainkat! TÜKÖR Megkérdik a hentestől:- Mondd, mi a fenének van tükör a mérleg mögött?- Nem ismered a nőket? Mit gondolsz, melyikük figyeli a mérleget, ha meglát egy tükröt? Vágyak (Julo Polák rajza)- Ezek közül egy orvosság talán használni fog. Kérem, jegyezze meg, melyik, és jelentse! (Punch) ŐSZINTE- Apu, télsz az oroszlántól?- Ugyan már miért félnék?- Hát a tigristől?- Ugyan miért félnék?- No és az orrszarvútól?- Attól aztán egyáltalán nem... A kisfiú elgondolkodva kérdi:- Akkor csak a mamától félsz ugye? PIRUL Cicvarek már két hete fizetőpincér. A főnöke azt mondja neki zárás után:- Maga alapjában véve bevált. Jól dolgozik, csak egy hibája van.- Micsoda, főnök?- Amikor közli a végösszeget, mindig fülig vörösödik... PANASZ- Képzeld, milyen nagy baj ért. A feleségem elvitte magával minden megspórolt pénzünket és megszökött!- Engem még nagyobb csapás ért. A feleségem is elvitte a megtakarított pénzünket, az utolsó fillérig elköltötte, és nem szökött meg! H tehetős német gazda elküldte a fiát Párizsba tanulni. A fiú úgy egy óv múlva a párizsi utcán sétálgatva hirtelen megpillantotta a család szolgáját. Földerült az arca, és megkérdezte a szolgától, mi újság otthon.- Semmi, semmi, úrfi, csak a szép sólyom múlt ki.- Szegény, hát mi baja volt?- Sok döghúst evett, amikor elpusztultak a lovaink.- Hogyan? Hát az apám szép derese is elpusztult?- Bizony, bizony. Azért történt ez, mert a lovak nagyon megerőltették magukat, amikor égett a ház. Ezek a szegény állatok hordták a sok vizet, nem csoda, hogy kimúltak...- Micsoda? Leégett a ház? Hát ez meg hogy történt?- Mert nem vigyáztak az emberek, amikor az ön apjának holtteste mellett virrasztot- tak, s a fáklyától lángra lobbant az épület.- Szörnyű. És mondd, hogy van a nővérem?- Ó most szült. A gazdám ebbe halt bele, mert nem tudták, ki a gyermek apja. El is felejtettem mondani, a nővérének fia van. Egyébként otthon nem történt semmi. xxx Egyszer egy férfi nagyon megharagudott a feleségére, mert megint belebeszélt mindenbe, és szamárságokat zagyváit össze. A férfi szentül megfogadta, hogy egy jó darabig nem szól hozzá. Tartotta is magát napokon át vitézül. Az egyik este a férfi megint szótlanul bújt az ágyba, fölvette a hálósapkáját, jól ráhúzta a fülére, s elégedetten szuszogott: most már ha megszólal az asszony, akkor sem hallja meg. Történetek - régmúlt időkből Már majdnem elszenderült, amikor fényre lett figyelmes. A felesége járkált a szobában, kezében gyertyatartó. Bevilágított minden zugba, elmozdította a helyéről' a széket, a szekrényt,, aztán kinyitotta a szekrényajtót, s mindent kirakott. A férfi türtőztette magát egy darabig, de egyre jobban fúrta az oldalát a kíváncsiság, hát felült az ágyban. Az asz- szony rá sem hederített, keresgélt tovább. A férfi megvonta a vállát, lefeküdt abban bízva, hogy a felesége majd csak abbahagyja a kutatást. De nagyon tévedett. Az asszony csak matatott, keresgélt tovább. A férfi szótlanul feküdt egy darabig, de aztán elveszítette a türelmét, felugrott az ágyból, és rászólt az asszonyra:- Mit keresgélsz már any- nyit?- A hangodat - felelte szelíden, ravaszkásan mosolyogva az asszony. - Valahol biztosan elveszítetted, azért nem beszélsz ... A férfi nyelt egyet, nagyot sóhajtott, és maga mellé húzta az asszonyt az ágyba. Attól az estétől békességben éltek. xxx Egy ügyvéd mesélte az alábbi történetet, amikor a bor jókedvre derítette:- Gyermekkoromban apám sűrűn sóhajtozott, s gyakran kérdezgette, mi lesz ebből a mihaszna gyerekből. Hátha megszereti a munkát, mondta, s tanoncnak adott. A mester elsápadt, valahányszor meglátott, de nem kellett sokáig kínlódnia velem. A sors közbeszólt. Beteg lettem, s ki kellett operálni a lópemet. Az orvos azonban valamilyen fatális tévedés következtében a lelkiismeretemet szedte ki. Mesterembernek igy már nem tanulhattam. Apám összeráncolta homlokát és így szólt:- Belőled már csak ügyvéd lehet. így is lett. (Johannes Peter Hebel gyűjteményéből fordította Sz. Hlavaty Márta) > ÚJ SZÚ 22 Robotizácló (Vladimir Pavlik karikatúrája) 1986. VII. 11.
