Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-11-07 / 45. szám

SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Eldőlt, hogy Lengyel- ország megépíti második atomerőmüvét is, negyven kilométernyire Poznan váro­sától, Szamotuly mellett, az NDK határától 120, Berlintől 200 kilométerre. A varsói Ku­rier Polski jelentése szerint négy, egyenként ezer mega­watt teljesítményű, könnyű­vizes reaktor készül. Az erő­művet 1995-ben kívánják átadni. • A tervek szerint az ezred­fordulóra megtízszereződik a kávé termőterülete Vietnam­ban és megközelíti majd a 2000 ezer hektárt. A kávéül­tetvények közel száz eszten­deje jelentek meg az indokínai országban; tavaly 20 ezer hek­tár területről 12 ezer torma ter­mést takarítottak be. Ennek 90 százaléka exportra megy, a legnagyobb vásárló az NDK, aztán sorrendben; a Szovjet­unió, Bulgária, Csehszlovákia és Lengyelország. A vásárló országok egyébként hitelekkel és más beruházási eszközök­kel segítik a kávétermesztést Vietnamban, kávészállítások fejében. Most szerveződik a kávétermesztők országos szövetsége, amely ajánlásokat dolgoz ki az állami felvásárlási rendszer kialakítására. • A Gosa jugoszláv válla­lat olyan hálókocsikat gyárt, amelyek alkalmasak a szibé­riai hőmérsékleti viszonyok között való üzemeltetésre. A közelmúltban néhány egy­séget már útnak indítottak a Szovjetunióba. A megren­delő a szovjet Masinoimport volt. A kocsik folyamatosan érkeznek Jugoszláviából (a tervek szerint 1990-ig 135 darab), összesen 45 millió dollár értékben. • A budapesti mérőműsze­reket gyártó üzem szakem­berei olyan műszerfalat tervez­tetne Lada Samara típusú sze­mélygépkocsiba, amely a bu­dapesti nemzetközi vásáron nagy sikert ért el. Gyártását még az idén megkezdik és azt tervezik, hogy évente 50 ezer darabot állítanak elő. Magyar- ország cserébe szovjet sze­mélygépkocsikat kap majd. MINDKÉT FÉL JAVÁRA Csehszlovák - vietnami együttműködés a jelenlegi ötéves tervidőszakban A csehszlovák-vietnami gazdasági együttműködésnek gazdag hagyományai vannak. Már az ötvenes években fejlő­désnek indult, Amikor az akkori Vietnami Demokratikus Köztársaság vereséget mért a francia megszállókra. Viet­namban egész sor olyan létesítmény működik, amelyet cseh­szlovák segítséggel építettek. A kétoldalú együttműködés a Jelenlegi ötéves tervidőszakban a népgazdasági tervek egyeztetéséről aláírt Jegyzőkönyv alapján bővül. A szocialista országok - így Csehszlovákia - Vietnammal fenntartott gazdasági együttműkö­désének legfontosabb célja a dél­kelet-ázsiai ország gazdasági éle­tének a fellendítése. Vietnam je­lenleg a szocializmus felé vezető úton az átmenet első szakaszá­ban van és fokozatosan teremti meg az iparosítás feltételeit. A mezőgazdaságtól eltérően, amely a vietnami népgazdaság legfontosabb pillére, az ipar jelen­leg a fejlődés küszöbén áll. Az országban jelenleg a dolgozók alig 10-15 százaléka van alkalmazva a gépgyártásban, s munkateljesít­ményük átlagosan tízszer kisebb, mint a fejlett országokban. Csehszlovákia jelentős mérték­ben bekapcsolódik Vietnam ener­getikai bázisának a létrehozásá­ba. A mostani ötéves tervidőszak­ban épül meg az ország központi térségében fekvő Cau Dóban a 120 megawatt kapacitású hő­erőmű, továbbá több kisebb vízi erőmű az ország déli részében. Csehszlovák segítséggel folytató­dik több gépipari és elektrotechni­kai üzem korszerűsítése is. A Ha­noiban működő 1 -es számú gép­ipari üzembe a közeljövőben csehszlovák partnerek hidraulikus sajtóiét szállítanak. Vietnam távlati terveiben szá­molnak az ország természeti kin­cseinek kiaknázásával is. Cseh­szlovákia a jelenlegi ötéves idő­szakban is segítséget nyújt a lelő­helyek felkutatásához és feltérké­pezéséhez. Az együttműködés fontos területe a könnyűipari koo­peráció, ezen belül is a cipők készí­tése, fehérneműk és ágyneműk varrása, valamint az egyre bővülő elektronikai együttműködés, amelynek keretében Vietnam kon­denzátorokat, tranzisztorokat és reproduktorokat szállít Csehszlo­vákiának. Nagy távlatai vannak a kávé- és kaucsuktermesztésben való együttműködésnek, amelyet szerződések rögzítenek. Az e té­ren megvalósuló kooperáció hoz­zájárul ahhoz, hogy Vietnam hasznosíthassa a kaucsukgyártás terén szerzett csehszlovák ta­pasztalatokat. Szakembereink bekapcsolód­nak a vietnami közlekedés fejlesz­tésébe is. A vietnami városokban egyre több csehszlovák gyártmá­nyú autóbusz közlekedik, és idén megérkeztek az első mozdonyok is. Jelentősen bővül a kétoldalú kereskedelmi forgalom, amelynek volumene 1986 és 1990 között eléri a 460 millió rubelt. Vietnam elsősorban nyers­anyagokat, így kaucsukot, cint, krómércet, továbbá élelmiszereket és egyéb termékeket szállít Cseh­szlovákiába. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban a kétoldalú együttműködés tovább bővül. Erre számos eddig még ki nem használt lehetőség kínálkozik, s a közösen kitűzött szándékok megvalósítása érdeké­ben mindkét részről kellő készség és rugalmasság tapasztalható. (jr) ÚJ MINŐSÉGELLENŐRZŐ KÖZPONT A SZOVJETUNIÓBAN Október 1-ével minőségellenőrző szervezet kezdte meg működését a Szovjetunió mintegy 1500 gyárában. Az ,.Állami átvétel“ elnevezésű új szer­vezet fordulatot jelent a minőségellenőrzésben, mert az ellenőrök mintegy az állam nevében vizs­gálják felül a vállalati ellenőrzésen már keresztül­ment termékek minőségét, nincsenek alárendelve a vállalatnak, s nem éredekeltek a vállalati tervmu­tatók teljesítésében. Az új minőségellenőrző szer­vezet független a vállalatok főhatóságától is, s köz­vetlenül az állami szabványügyi hivatalnak (Goszsztandart) alárendelve működik. Az új minőségellenőrzési szabályokat ugyancsak Goszsztandart dolgozta ki, amely az év első ne­gyedévében négy köztársaság 19 vállalatánál már kísérteti ellenőrzést hajtott végre. Az ennek során, szúrópróbászerűen végzett vizsgálatok megállapí­tották, hogy az említett vállalatoknál 24 millió rubel értékű olyan terméket engedtek át, amelyek nem feleltek meg a szabványoknak. A szabványügyi hivatal által felkészített állami átvevők az új minőségellenőrzési rendszer üzemi vezetői, többnyire nagy tapasztalaté mérnökök, akik korábban a termelésben dolgoztak, s a hivatal, illetve annak helyi képviseleti munkatársai közül választották ki őket. Működésük során nem avat­kozhatnak be a vállalatvezetés döntéseibe, de az utóbbinak sincs beleszólási joga az ellenőrök mun­kájába. Az új rendszert fokozatosan építik ki. Az állami ellenőrök kezdetben csak a kiválasztott vállalatok­nál, szúrópróbaszerűen végzik a végső minőség- vizsgálatot. A tervek szerint azonban decembertől kezdve ellenőrzésük kiterjed a kibocsátott termékek 60-80 százalékára, a jövő év januárjától pedig azok teljes körére. (F) A bulgáriai Balkancar gazda­sági egyesülés évente több, mint 32 000 elektromos és 43 000 motoros szállító és emelőtargoncát gyárt hozzá­vetőleg háromszáz változat­ban. Az egyesülés a KGST- szakosítás keretében jött létre és termelésével jelenleg már képes fedezni a tagországok ilyen irányú szükségletének háromnegyedét. Termékeinek mintegy tíz százaléka marad az ország határain belül, a töb­bit pedig elsősorban a KGST- tagországokba, továbbá a vi­lág mintegy hatvan államába exportálják. Képünkön: a Bal­kancar termékeinek egy cso­portja. (CSTK-felvétel) A Karib-tenger partvidé­kén fekvő Cienfuegos városka közelében Juragaa te­lepülés mellett épül Kuba első atomerőműve. Szovjet közre­működéssel Kuba tehát meg­teszi az első fontos lépést energetikai bázisának átépíté­se felé, hogy a jövőben az eddig felhasznált kőolajat nuk­leáris tüzelőanyaggal váltsa fel. Az atomerőmű építése már folyamatban van. A tervek négy, egyenként 417 mega­watt teljesítményű reaktor felé­pítésével számolnak. Az épít­kezés első szakasza 1990-ben fejeződik be és az egész erő­műnek az ezredfordulóra kelle­ne elkészülnie. Az itt folyó épít­ÉPÜL KUBA ELSŐ ATOMERŐMŰVE kezés méreteit tekintve ez a kubai gazdaság jelenlegi leg­nagyobb beruházása. Kuba szempontjából rendkí­vül fontos esemény lesz az, hogy belép az atomkorba. Je­lenleg a szigetországban ugyanis az elektromos energia 98 százalékát hőerőművekben állítják elő. Tavaly a folyékony tüzelőanyag fogyasztása meg­haladta a 3 millió tonnát. Az ipar és egyéb népgazdasági ágazatok fejlesztéséhez mind nagyobb mennyiségű villamos energiára van szükség. A kő­olajszükségletének jelentős ré­szét importból fedező Kubára ez újabb anyagi terheket róna. Ha az atomerőmű megépül, akkor gyakorlatilag annyi elekt­romos energiát fog előállítani, mint amennyi jelenleg az összes kubai erőmű teljesít­ménye. Az erőmű építésénél meg­különböztetett figyelmet szen­telnek a biztonságos üzemelés szavatolásának. Az építkezés közelében már több éve műkö­dik egy laboratórium, amely 50 km-es körzetben figyeli az életkörnyezet alakulását. Az erőmű tervezői olyan rendszert dolgoztak ki, amely többszörö­sen garantálja a biztonságos üzemelést, sőt, a létesítmény képes biztonságosan működni a térségben gyakori szélsősé­ges időjárás, hurrikánok ide­jén, sót, földrengés esetében is. A Kubában folyó erőmű- építkezés a szocialista országok sokoldalú együttmű­ködésének szemléletes példá­ja. A szigetországban máris azzal számolnak, hogy meg­kezdik egy másik nukleáris erőmű építését Holguin tarto­mányban, amely a tervek sze­rint szintén a KGST-országok közreműködésével indul majd meg. (bb) Az NDK iparában és külkereskedelmében mind nagyobb súlyt képvisel az elektrotechnika, amelynek fej­lesztési eredményeihez számottevően hozzájárul az a szoros kapcsolat, amelyet a vállalatok tartanak fenn az egyetemi kutatóhelyekkel és az akadémiai kutatóintéze­tekkel. Ennek az együttes munkának köszönhetően az NDK exportjában egyre fontosabb helyet foglalnak el nemcsak az elektrotechnikai ipar termékei, hanem azok a devizabevételek is, amelyek például licencek eladásá­ból, know-how és találmányok értékesítéséből szár­maznak. Vonatkozik ez a többi között a nemzetközi színvonallal széles fronton lépést tartó mikroelektronikai iparra, amely alapvetően a VEB Kombinát Mikroelektronik vállalatra koncentrálódik. A vállalat licencek formájában is hasznosí­tott exportkínálatában például alapanyagok és elektroni­kus építőelemek éppúgy szerepelnek, mint technológiai berendezések. Gyártanak mérési, vizsgálati és ellenőrzési eszközöket, s exportálják az ezek alkalmazására vonat­kozó eljárásokat is. Kiviteli listájukon éppúgy szerepelnek műszaki fogyasztási cikkek - például kvarcórák és zseb- számológépek -, mint az ezek előállítására szolgáló technológia- és gyártóberendezések. Az utóbbi cikkek fejlettségére jellemző, hogy az ezeknél használatos, úgy­nevezett LCD kijelzőelemek körében az utóbbi 12 évben több mint 400 bel- és külföldi szabadalmukat jegyezték be, amelyek közül számosat iparilag fejlett tőkés országokban is értékesítettek. A mikroelektronikai ipar eredményei között említhető az építőelemek gyártásánál nélkülözhetetlen, 100 mm-nél nagyobb átmérőjű szilícium egyedi kristályok csillapítási eljárása, amelyet a VEB Spurenmetalle vállalatnál dolgoz­tak ki. Egy nyomtatott áramköröket előállító vállalat (VEB Halbleiterwerk), szakemberei legújabban azzal az érdekes és gazdaságilag fontos feladattal foglalkoznak, hogy a gyártásnál felhasznált nemesfémeket - mint például az aranyat - más anyagokkal helyettesítsék, s így a terméket olcsóbbá tegyék. Új technológiájuk, amely szerint bipoláris áramkörökben alumíniumot alkalmaznak arany helyett, nemzetközi szakkörökben is feltűnést keltett. Hasonlókép­pen már számottevő tényező a nemzetközi technológia- transzferben az az egyedi felhasználási igényekhez iga­zodó épületelem-készlet (Gate Array System), amelyet integrált áramkörök előállításához fejlesztett ki a Mikro­elektronik kombinát. A nálunk is jól ismert Robotron, amely több mint tíz éve központi helyet foglal el az NDK számítástechnikai és irodagépgyártó iparában, az utóbbi időkben ugyancsak számottevően növelte kivitelét. Vonatkozik ez nemcsak termékeire, hanem az olyan szellemi exportra is, mint a consulting (berendezésekhez igazodó, vagy azoktól független továbbképzés), s licencek értékesítése gyártmá­nyokat, gyártási technológiát illetően. Ez utóbbiak körében legújabb ajánlati listáján szerepjel például az A 5130 típusú irodai számítógépje, s a gépelési munkák sokoldalú auto­matizálását lehetővé tevő S 6011 típusú elektronikus író­gépe licencének átadása. Több más írógépének gyártási licencét már korábban értékesítette a többi között a Szov­jetunióban, Indiában, s több délkelet-ázsiai, és latin­amerikai országban. A szellemi export sokoldalú lehetőségeit használja ki a berlini Elektro-Consult vállalat a világszerte szabadal­maztatott, spjeciális DSS sztereófonikus hangosító beren­dezésével. Ennek a többi között olyan különleges előnye van, hogy egy terem minden hallgatójához először érkezik az eredeti forrásból származó hang (például a színpadon levő színésztől vagy énekestől), s csak azt követően azok a hanghullámok, amelyek a teremben elhelyezett hang­szórókból származnak. Ilyen berendezés működik nem­csak az NDK-ban - mint a lipcsei Gewandhausban és a berlini Friedrichstadtpalastban — hanem pjéldául a prágai Kultúrpalotában, a bregenzi tószínpadon és a München- Gasteig-i koncertteremben. Végezetül az NDK nyomdagépipara nemcsak teljesít­ménye miatt érdemel említést - termékeinek csaknem 9L| százalékát több mint 60 országba szállítják, köztük Cseh­szlovákiába is -, hanem a szellemi exportban növekvő szerepe miatt is. A lipcsei Polygraph-Projekthez fűződik olyan megrendelések teljesítése, mint új nyomdaüzemek tervezése, meglevők modernizálása, szakértők helyszínre küldése, valamint szakemberek betanítása a vállalat saját kiképző központjában. (F. J.) ÚJ SZÚ 10 1986. XI. 7 j I I ——i I >i I ■ :& % 1 j | í *; Wí?: fj ijii-í]$0-• ' s " í |fe^ r'j

Next

/
Thumbnails
Contents