Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-10-31 / 44. szám
• A csehszlovák versenyzők már másodízben kerültek az élre a KGST tagországok szántóversenyén. A siker annál is nagyobb, hogy öten érmet kaptak az egyéni versenyben is. SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma gépesítési osztályának vezetője, a csehszlovák csapat edzője szintén nyugodt volt. Bízott a sikerben. Amint mondotta, a csilizradványi (Cilizská Rad- vafi) Csilizköz Efsz határában három hétig igazán becsületesen felkészültek. A kultúrműsor befejezése után kihirdették az eredményeket. Az első helyre Csehszlovákia csapata, a második helyre a Német Demokratikus Köztársaság, a harmadik helyre pedig a Szovjetunió csapata került. A női versenyzők közül Szerzsantovics Sztefánia Sztyefanova, az ifjúsági kategóriába tartozó versenyzők közül pedig Václav Milík csehszlovák versenyző vitte el a pálmát. Leírhatatlan volt az öröm a versenyzők körében. Az emelvényre állva egymás után vették át a különböző serlegeket, ajándéktárgyakat a traktorosok. Dobóczi István, magyar mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az értékelő bizottság nevében gratulált a győztesekZakar József és Martinkovics Dezső mérnök, a Bajcsi Állami Gazdaság részlegvezetői sokat várnak a kettős termesztési módszer meghonosításától (A szerző felvétele) Megteremtik az állatállomány sikeres teleltetésének feltételeit A 9. Bábolnai Napok egyik kiemelkedő eseménye volt a KGST-tagországok traktorosainak VI. nemzetközi szántóversenye. Nagyon sokan tekintették meg a jól felkészült csapatok tagjainak pontos munkáját a Tárkányi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Istvánházi dűlőjében. Amint Tóth Károly, a szövetkezet elnöke elmondotta, a szakemberek ezt a 67 hektáros táblát találták a legalkalmasabbnak az igényes versenyfeltételek teljesítésére. Pattogó induló és az érdeklődök ezreinek köszöntése közepette vonultak fel Bulgária, Csehszlovákia, " Lengyel- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és a Magyár Népköztársaság legjobb traktorosai. Fegyelmezetten sorakoztak fel, hogy meghúzhassák a nyitóbarázdákat és helytállhassanak a hosszú órákig tartó versenyben. A szántás mestereit Dobóczi István, a Magyar Népköztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettese köszöntötte, aki sok sikert és jó helyezést kívánt nekik. Mielőtt a versenyzők elindultak volna a számukra kijelölt parcellákhoz, Szerzsantovics Sztyefánia Sztyefanova, a Szovjetunió csapatának tagja fogadalmat tett nevükben, hogy becsületesen, a feltételekhez igazodva küzdenek. A KGST-szántóverseny zászlajának felhúzása után egy rakétajelre beindították az ékeket vontató gépeket. Pár perc múlva már porfelöket kavarva húzták az első barázdákat. Nem volt könnyű a szántás, mert a föld nehezen adta meg magát. Jól jött volna egy korábbi kiadós eső, akkor szebben simulhattak volna egymáshoz a barázdák. A tapasztalt traktorosok azonban mindent megtettek, hogy bemutassák a tökéletesen végzett szántás fortélyait. Amíg a verseny folyt, a bíráló bizottság tagjai elmagyarázták, hogy a traktorosok milyen feltételek teljesítése alapján kaphatnak pontokat. A versenyzőket három csoportba sorolták. Az I. kategóriába a három ekevasú, a II. kategóriába a négy-öt ekevasú, a III. kategóriába a hat-nyolc ekevasú ekéket vontató gépek traktorosait sorolták be. Annyiszor tíz méter szélességű parcellát mértek ki az egyes versenyzők számára, ahány ekevasú ekét vontattak gépükkel. A traktorosok a száz méter hosszú táblákon nagy idegfeszültséggel irányítottákagépei- ket. Sok dolga volt a bíráló bizottságnak, mert tíz pont alapján kellett értékelni a versenyzők teljesítményét, öt feltétel teljesítését alapos szemléléssel, további öt feltétel teljesítését különböző mérésekkel állapították meg. Ellenőrizni kellett a nyitóbarázda egyenességét, teljességét és mélységét, az összeszántás felszínének az alakját, valamint a versenyterület oldalhatárainak a betartását. Emellett még egyéb „apróságokat“ is értékeltek. Annak ellenére, hogy a traktorosok kiváló munkát végeztek, a pontszámokban a felső határt egyetlen versenyző sem érte el. A bíráló bizottság mégis úgy nyilatkozott, hogy a KGST-tagországok legjobb traktorosai az idén különösen színvonalas versenyt folytattak. Miután a táblán elhalkult a gépek zaja, a poros arcú, fáradt traktorosok szállásukra igyekeztek. Rendbe tették magukat, hogy pihenten vehessenek részt az esti eredményhirdetésen. Amikor minden csapat felkészült, autóbuszok szállították a versenyzőket a bábolnai művelődési otthonba. A teremben feszülten várakoztak az eredményhirdetésre, de a zsűri munkája a késő esti órákig elhúzódott. Saxon Attila, az IKR főmérnöke többször is türelemre kérte a várakozókat. Amíg az értékelés tartott, a versenyzők gazdag szórakoztató műsort láthattak, ám ennek ellenére gondolataik mégis a határban jártak. Felidézve a munkát, azon töprengtek, hogy milyen hibákat követhettek el. Akik úgy érezték, hogy sikeresen szerepeltek, gondtalanul szórakoztak. Jan Stepanovic mérnök, az • Václav Milík a legeredményesebb szántómesterek közé tartozik. Az észak-írországi' szántó világbajnokságon bronzérmet kapott, a bábolnai versenyen pedig a fiatalok kategóriájában aranyérmet nek, s mindazoknak, akik hozzájárultak a rendkívül színvonalas versenyhez. Mert nemcsak a kezelő személyzettől, de a gépjavítóktól is függött a siker. Traktorosaink tehát sikeresen mutatkoztak be a Bábolnai Napok alkalmából megrendezett szántóversenyen. A csapat első helyezése azt bizonyítja, hogy a talajmúvelési munkákat egyre színvonalasabban végzik mezőgazdasági üzemeinkben. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is nagyban hozzájárult a jó eredmények eléréséhez. A kezdeményezésére szervezett járási, kerületi és országos versenyeken jól felkészülhettek a traktorosok és végül is a legjobbak közül a legjobbak kerülhettek a hattagú csoportba. BÁLLÁ JÓZSEF • A versenyben a női traktorosok is részt vettek. Nyikolajev- na Buszmelová a DT-75-ös traktor kezelője fegyelmezetten készült a teltételek teljesítésére (JOZEF DUKES felvételei / Az állatállomány sikeres teleltetésének, a több évi fáradságos munkával és körültekintő kiválasztással elért termelékenység megőrzésének egyik legfontosabb alapfeltétele, hogy mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt kielégítő takarmánykészlet birtokában tekinthessenek elébe gazdaságaink a közelgő télnek. A feladat teljesítése az idén a megszokottnál is komolyabb gond elé állítja szövetkezeteinket és állami gazdaságainkat, tekintve, hogy Szlovákiában már régen nem volt az ideihez hasonló szárazság. Ilyenkor világlik csak ki igazán milyen pótolhatatlan előnyt jelent a tökéletes műszaki felkészültség, ilyenkor válik el, ki milyen hozzáértő gazda, s mennyire képes ellensúlyozni az időjárás kedvezőtlen hatásait. Növény- termesztőink nem adták fel a harcot és a fokozódó aszály ellenére is igyekeznek kedvező feltételeket teremteni az állatállomány sikeres átteleltetéséhez. Erről lépten-nyomon meggyőz bennünket az őszinte elismerést érdemlő szorgoskodás. A minap Zakar Józseffel és Martinkovics Dezső mérnökkel, a Bajcsi (Bajc) Állami Gazdaság részlegvezetőivel szintén a téli takarmánykészlet megteremtésének nehézségeiről beszélgettünk. Elmondták, hogy minden takarmányként hasznosítható növény- termesztési mellékterméket betakarítanak és gondosan elraktároznak mégis félő, hogy csak részben tudnak eleget tenni a kerületi pártbizottság tömegtakarmány- önellátottság megteremtésére vonatkozó határozatának.- Nálunk az állattenyésztés évi tömegtakarmány-szükséglete hozzávetőlegesen 10 ezer tonna - mondta egyebek között Zakar József, a gazdaság 1350 hektáros mezőgazdasági, illetve mintegy ezer hektáros szántóterületen gazdálkodó központi részlegének a vezetője. - A tömegtakarmányok nagyobb hányadáról, adott esetben csaknem 5500 tonnáról a téli hónapokban kell gondoskodnunk. Hagyományos szántóföldi takarmánytermesztéssel ezt a feladatot átlagos években is fölöttébb nehéz teljesíteni. Az idén kimondottan nehéz helyzetben vagyunk, mivel öntözési lehetőségeink minimálisak, a szárazság pedig ugyancsak „vastagon“ szedte a vámot. Mivel hasonló gondjai már többször is voltak a gazdaságnak az utóbbi néhány évben, a vezetők úgy határoztak, hogy a tarlónövények alkalomszerű termesztése helyett kísérletet tesznek a tervszerű kettős termesztéssel.- A bajcsi részlegen a szokásos 40-50 hektár helyett ezen a nyáron összesen 110 hektáron vetettünk szudáni füvet, napraforgós silókukoricát és olajretket - említette Zakar elvtárs. - öntözni sajnos csak a terület 25 százalékát tudtuk és ez megbosszulta magát. A rendszeresen öntözött területről hektáronkénti átlagban mintegy 25-30 tonna zöldtömeget takaríthattunk be, viákont az időjárás gondjaira bízott növényzet alig 15 tonnás hektárhozamot adott.- Nálunk, a farkasdpusztai részlegen kerek száz hektáron termesztettünk kukorica-napraforgó keveréket. A repce után gyorsan bevetett ötven hektár alaposan megázott, azon a területen volt is vagy 25 tonnás átlaghozamunk. A másik ötven hektáros parcellán csak akkorára nőtt a növényzet, hogy silókombájn helyett a juhokat kellett „bevetnünk“ a betakarításához. További ötven hektáron korai kukoricahibrideket is vetettünk de bizony nem csépelünk belőle magot, és zöldele- ség gyanánt is csak a legelésző juhoknak jó, mert ezen a vidéken voltak már talajmenti fagyok. De a kettős termesztés még így is enyhített a gondjainkon. Az állami gazdaság részlegvezetői azt is elmondták, hogy gondjaik enyhítése céljából az elkövetkező években szeretnének előbbre lépni a kettős termesztés kínálta lehetőségek kihasználásában.- Részben a saját tapasztalataink, részben pedig a kettős termesztéssel behatóan kísérletező légi (Lehnice) szövetkezet közreadott ismereteinek kamatoztatásával szeretnénk mi is jobb eredményeket elérni a kettős termesztésben - hangsúlyozta Zakar József. - A vetömagválaszték egyelőre nem nagyon biztató, de ezért talán kísérletet tehetünk a lóbab, valamint a légiek által dicsért takarmányborsó kettős termesztésével. Elsősorban az állomány zavartalan ellátását biztosító mennyiség megteremtése a fő célünk, de arra is gondplunk, hogy a kettős termesztés ésszerű beállításával a téli készlet gyakran kifogásolt fehérje-szénhidrát arányát is elfogadhatóbbá tesszük. A Bajcsi Állami Gazdaság dolgozói nem tévesztették szemelő!, hogy a műszaki feltételek javítása nélkül a kettős termesztéstől sem remélhetnek komolyabb eredményeket. Az idei aszály ismételten bizonyította, hogy a helyi adottságok közepette a szántóterület tizenhat százalékának az öntözése nem lehet elegendő. Ezért a gazdaság már a közeljövőben a szántónak legalább 25 százalékára szeretné kiterjeszteni az öntözést. KÁDEK GÁBOR
