Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-17 / 42. szám

RATIMORSZKY GYULA Levéltolvajok- A szerszámokat elhoztad?-El - felelte Laci.- Nagyszerű! Minden úgy alakul, ' ahogy elterveztük- mondta Pityu. - Figyelj csak rám! Az lesz a legjobb, ha én a lépcsőház előtt maradok. Te addig gyorsan felfeszíted a le­velesládákat. Ha valaki köze­ledne, akkor kettőt füttyentek. A két fiú megérkezett a ki­szemelt épülethez, ahol elő­ször terepszemlét tartottak.- Tiszta a levegő, kezdhet­jük - mondta Pityu. Laci be­ment a lépcsőházba és hozzá­fogott tervük végrehajtásához. Nagy lendülettel felfeszítette az első postaládát, melyben egy fehér boríték volt. A követ­kezőt akarta felfe$ziteni, ami­kor kívülről füttyszó hallatszott. Elrejtette a feszítővasat és a levelet, majd kisurrant a lép­csőházból.-Siessünk, mert elcsípnek- türelmetlenkedett Laci.- Menjünk a bástyákhoz, ott nyugodtan elolvashatjuk a le­velet. Mikor a bástyákhoz értek, Laci így szólt:- Itt a nagy pillanat! - és feltépte a borítékot, olvasni kezdte a levelet, aztán mindjárt abba is hagyta.-Nem érdekes. Ha téged érdekel, tessék, itt van - mondta színtelen hangon. Aztán hirtelen döbbent tekin­tettel fordult Pityuhoz:- Te, ezt a levelet vissza kell vinnünk. A levél feladója sú­lyos beteg, a gyerekeit szeret­né látni.-Mi történt veled? - kér­dezte felháborodva Pityu.- Re­mélem, nem gondoltad komo­lyan, amit mondtál.- De igen! Ha ezt a levelet nem visszük vissza, akkor tu­dod, mik vagyunk? Ócska tolvajok. Pityu nem válaszolt.- Kérem a lévaiét - jelentet­te ki határozottan Laci.- Ne vigyük vissza, baj lesz belőle.- Sajnálom, de ezt meg kell tennünk. A levelet visszatette a borí­tékba és elindult a tizes számú épület felé. Pityu egy kis ideig még habozott, azután ment ó is. ■ Celebesz nevének eredete Amikor Európa-szerte mind több ember kedvelte meg a keleti fűszereket, és hatalmas összegeket voltak hajlandók kifizetni, hogy megszerezzék ínyencségüket, a bátor hajósok nekivágtak a világnak, átszelték az óceánokat, hogy a Malukku-szigetekröl elhozzák a kívánt fűszereket. Egy ilyen út során az egyik portugál karavella kapitánya hatalmas szigetet pillantott meg, magas hegyekkel, a partján karcsú pálmafákkal. Figyelmesen tanulmányozta valamennyi ten­geri és szárazföldi térképet, szextánsával bemérte a hajó helyze­tét, megnézte az iránytűt, és végül megállapította:- Ez a sziget, ott szemben velünk, nem létezik, azaz még senki sem fedezte fel előttünk. - S hogy többet tudjon meg, máris csónakot bocsátott a vízre, és átvitette magát a szigetre. A parttól nem messze egy kovácsra bukkant, aki szorgalmasan dolgozott. - Hogy hívják ezt a szigetet? - kérdezte a kapitány a meglepődött embertől. A jámbor kovács, aki azelőtt még soha nem látott portugál kapitányt, de még csak ezt a nyelvet sem hallotta soha, zavará­ban csak arra gondolhatott, hogy az idegen a foglalatosságára kíváncsi.- Szele beszi! - válaszolta anyanyelvén -, vagyis vasat kovácsolok. A kapitány elégedetten bólintott, és bejegyezte a vastag hajónaplóba: a keleti hosszúság 119 fokánál, déli szélesség 3 fok 5 percnél új szigetet fedeztem fel, amelyet a bennszülött lakosság SZELEBESZI-nek nevez... Ezt a nevet használja a föld minden lakója, általában saját nyelvéhez igazítva, a CELEBESZ szót. Walter G. Picard (Kalász István fordítása) kisebb nyomású helyen (ma­gas hegységben) tartózko­dunk. A búvárok például ezért nem tudnak korlátlan mélysé­gig alámerülni; egy bizonyos mélységszint elérése után a víz nyomása (vagyis a rájuk nehezedő víz tömege) össze- roppantaná őket. Ugyanakkor tapasztalhattátok már, ha a Magas-Tátrában felvonóval utaztatok valamelyik hegy­csúcsra, hogy egy bizonyos idő után kellemetlen nyomást éreztetek a fületekben. Ez szintén a megváltozott nyo­másnak „köszönhető". A múltban a nyomás alap­egységéül a légköri nyomást választották, vagyis az at­moszférát (a légkör idegen ne­véből). 1 atmoszféra azzal a -tengerszimre számított - nyomással volt egyenlő, amellyel 760 mm higanyoszlop tart egyensúlyt. Az Sl rend­szerben a nyomás a méterből es Kilogrammod származtatott egység, és pascal a neve. A PASCAL A gázok és a folyadékok egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy tartóedényük falára nyo­mást gyakorolnak. Tartóedény lehet üvegpohár, tartály, de az a folyómeder is. Vagy Földünk felszíne, amelyre a légkör ál­landó nyomóerővel hat, s ez alól az ember sem tudja kivon­ni magát. Ha a megszokott légköri nyomástól eltérő kö­J zegbe kerülünk, azonnal érez­ni fogjuk ennek kellemetlen kö­vetkezményeit. . Ez egyaránt érvényes, akár nagyobb nyo­mású helyen (víz alatt), akár Szemünk fénye Az ember legfontosabb ér­zékszerve a szem, becslések szerint a környezetből érkező ingereknek több mint három­negyedét szemünk dolgozza fel. Nem véletlenül mondja leg­nagyobb kincseink egyikének a népi szólás. De valójában hogyan és mi­ért látunk, és tulajdonképpen mit is lát az ember? Valameny- nyi érzékelési folyamat közül a látás a legbonyolultabb, rendkívül összetett fizikai, élet­tani-fiziológiai és idegi tevé­kenység eredményeképpen jön létre. Aránylag a legegy­szerűbb, ebből eredően a leg­inkább tisztázott kérdés a lá­tás fizikai alapja és a látásérzet kialakulása. Ahogy mondani szokták, „már az ókori görögök" úgy képzelték, hogy a tárgyak felü­letéről valamilyen anyagré­szecskék válnak le, és a sze­münkbe jutva ezek hozzák lét­re a látási ingert. Az eltelt két és fél ezer évben ez a sejtés lényegében igazolódott, ter­mészetesen egy sor kiegészí­téssel és felfedezéssel meg­toldva. A görögök által említett részecskék valójában létez­nek, mert a fény apró részecs­kékből, fotonokból áll (az elne­vezés Albert Einsteintől szár­mazik, aki a fényjelenség ma­gyarázatáért Nobel-díjat ka­pott). A fény pedig voltaképpen olyan elektromágneses sugár­zás, amelynek hullámhossza 0,4 és 0,75 ezredmilliméter kö­zött mozog (a fény elektromág­neses jellegét először James Clark Maxwell bizonyította be a múlt században). KÖVESDI KÁROLY Testvérek Hosszú az alagút, szalad a vonat, el ne hagyjuk egymást, fogd az orromat! Én a füled csípem két ujjam közé, tán ki se találunk, oly nagy a sötét. Fut a hegy fölöttünk, robognak a fák, ültében a kisnyúl és a sok virág. Csak ml ülünk csendben, két kicsi legény, elfogyott az alagút, megette a fényi Azt azonban sokáig nem tudták, hogyan is alakul ki a lá­tásérzet és miért látunk színe­sen. A ma is érvényes elkép­zelés Thomas Young angol és Hermann Helmholtz német fizi­kustól származik. Szerintük a szem retinájában háromféle csap érzékeli az egyes színe­ket, miközben mindegyik érzé­kel egy-egy ún. alapszínt: a kéket, a vöröset és a zöldet. Ebből a három színből -aztán „kikeverhető" az összes többi, a természetben előforduló szín. Gyenge megvilágításnál azonban már nem működnek a csapok, ekkor az ún. pálcikák érzékelik a beeső fényt. Igen ám, de ezek csupán a fényerő­re érzékenyek, ezért nagyon gyenge megvilágítás esetén a tárgyakat szürkének látjuk. Ennek az elméletnek a helyes­ségét bizonyítja, hogy száza­dunkban a színes televízió ki- fejlesztése is ugyanezen az alapon történt, naponta meg­győződhetünk róla, hogy a ké­pernyőn világító kék, zöld és piros pontokból hogyan jön lét­re a színes kép. Legnagyobb hullámhossza a vörös fénynek (0,75 ezred- millióméter), a legkisebb az ibolya színnek (0,4 ezredmilli­méter) van. A többi látható szín és színárnyalat e két szín kö­zött helyezkedik el. A vörösnél nagyobb hullámhosszúságú (ún. infravörös) sugárzást az emberi test hősugárként érzé­keli, míg az ibolyánál rövidebb hullámok (az ún. ultraibolya sugárzás) bőrünket barnítják. Az emberi szem természe­tesen nem egyformán érzé­keny valamennyi színre. A leg­érzékenyebb a két szélső ér­ték közepén elhelyezkedő hul­lámhosszúságú fényre, ez a zöldessárga szín. Nappali megvilágítás mellett ezt látjuk a legjobban. Nagymértékben megváltozik a helyzet az esti megvilágításnál. Ekkor, mint már említettük, a csapok nem működnek megfelelően, így a színérzékenységnek is meg kell változnia. Jan Evanjelista Purkyné cseh természettudós érdeme annak felfedezése, hogy gyenge megvilágítás esetén a szem érzékenysége a kék irányába tolódik el. A fel­fedező tiszteletére ezt Purky- né-jelenségnek nevezzük. Te­hát éjszaka a kék fényt látjuk 'a legjobban. Ezért használják ezt a színt a vasúti jelzőlám­pákban, már több mint egy év­százada, és ezért használnak villogó kék fényt, a mentőko­csik, rendőrautók, újabban pe­dig a tűzoltók is. Pszichológiai kísérletek bi­zonyítják, hogy a férfiak és a nők látása nem teljesen azo­nos. A nők inkább a sárgás (az ún. meleg), a férfiak a kékes (az ún. hideg) színeket tartják kellemesebbnek, nyugtatóbb- nak. A jelenleg leginkább elfo­gadott elmélet szerint ez már civilizációs „szerzemény": a nők néhány tízezer éve na­ponta hosszú időt töltenek a „családi tűzhely" mellett, így szemük fokozatosan érzé­kennyé vált a láng sárgás szí­nére. A férfiak ezalatt a végte­len „vadászmezőket" járták, amely az ég kék színére tette érzékenyebbé szemüket. A je­lenség pontos magyarázata ennél minden bizonnyal egy kicsit bonyolultabb, de valószí­nű, hogy a lényeget azért kife­jezi. Egy biztos: a látás, a szí­nek érzékelése nemcsak a leg­összetettebb, de a legérdeke­sebb jelenségek közé tartozik, amelyeknek pontos tisztázása a jövő feladata. OZOGÁNY ERNŐ Gondolkodom tehát,.. Szándékozik 5 9 5 Síkság 7 8 2 5 Hosszú mélyedés a talaj. 4 7 6 9 HANGJEGYFÜZET 9 6 3 3 5 |9 4 7 « 9 I5­3 6 2 □ MADÁRKERESÓ 1 pascal (Pa) 1 négyzetméter­re gyakorolt 1 newton erőha­tással egyenlő. A korábban használt bar, torr, higanymilli­méter és atmoszféra - egysé­gek megszűntek. Blaise Pascal (1623-1662) bebizonyította, hogy az üvegcsőben lévő hi­ganyoszlop magassága függ a tengerszint feletti magasság­tól. Kísérletei során készítette el az első barométert. Sorozatunk ezzel a fejezet­tel véget ért. Természetesen a fizikában használatos vala­mennyi egységről nem eshe­tett szó, hiszen számuk meg­haladja a százat. Ezekkel ké­sőbbi tanulmányaitok során ta­lálkoztok majd, de reméljük, hogy a most megismerteket már haszonnal fogjátok alkal­mazni azon az úton, amely a világ megismeréséhez ve­zet. BODÖK ZSIGMOND A felső sorokba írjátok be a megfejtéseket, majd a különálló alsó sorba a megfelelő számú betűket. Egy madár nevét kapjátok eredményül. BETÜREJTVÉNY A megfejtés egy le­ánynév. (Készítette: N. L.) MEGFEJTÉS Az október 3-i számunkban közölt feladatok megfejtése: Berlin; 11 x6:3,10X5-6,3x9+3 (az egyik megoldási lehetőség). Nyertesek: Ádám Adrián, Losonc (Luöenec); Tóth Zsigmond, Komárom (Komárno); Hideghéty Balázs, Bacsfa (Báő); Varga Bernadett, Szímő (Zemné); Bednárlk István, Gabőíkovo.

Next

/
Thumbnails
Contents