Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-10-10 / 41. szám

*€ ÚJ szú 1986. X. 10. TUDOMÁNY TECHNIKA A rabot egy mechanikai kéz és kar, amelyet számító­gép vezérel. Ilyen szempontból semmivel sem több, mint egy má­sik típusú gép. Fontos, hogy meg­különböztessük és egységében lássuk a technológia két oldalát: a mechanikát és az irányítást. A számítógép kialakulása is e két fejlődési vonal szintézisének köszönhető. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) meghatározása szerint: ,,Az ipari robot szabályozott mozgású, újra programozható, több célú manipu­látor több szabadságfokkal, amely különféle programozható mozgá­sok közepette anyagokat, alkatré­szeket és szerszámokat, speciális eszközöket kezelhet." A robotoknak öt sajátos képes­sége van. 1. tanítható (előírt mozgásokra, viselkedésre, 2. munkát végez (a környezeté­ben levő tárgyak állapotát, helyze­tét az előírt módon megváltoz­tatja), 3. érzékel (a környezetéből ér­kező jeleket felfogja), 4. adatokat dolgoz fel (a kapott jeleket a megadott program sze­rint értékeli), 5. viselkedését módosíthatja (az adatfeldolgozás eredményétől függően). A robotok nemcsak abban ha­sonlítanak az emberre, hogy terv­szerűen hajtják végre a munkát, hanem konstrukciójuk és képes­ségeik „emberszerű“ jellegében is. Még az egyes elnevezések is: az agy (a komputer), a kezek (a fogószervek), a karok, a szemek stb. amelyek lényegében az em­beri központi vezérlésnek, beavat­kozó- és érzékelőszerveknek felelnek meg. A robot lényegében egy olyan számitógép, amely érzékelő- és beavatkozószervekkel van össze­kötve, tehát képes a betáplált program szerint a külvilágból jele­ket fogadni, azokat feldolgozni, ér­tékelni és ennek megfelelően uta­sításokat adni a beavatkozószer­vei részére - a betáplált program szerint! A programban nem rögzí­tett jelek számára érdektelenek, a programban nem rögzített dön­tésekére nem képes, a program­ban nem szereplő beavatkozó je­leket kiadni nem tud. Lényegében tehát egy nagyon összetett algorit­mikus gép, ami soha nem látott lehetőségeket rejt magában, de sem most, sem a jövőben nem lesz alkalmas a nem programoz­ható problémák megoldására. Nem minden robot rendelkezik a felsorolt képességekkel. Az ún. első generációs robotokat csak az 1. és 2. képességgel ruházták fel. Már ez is nagyszerű dolog, hiszen az állandóan ismétlődő tevékeny­séget (pl. a szalagon rendszere­sen érkező munkadarabok leeme­lését, átrakását) már nem kellett az embernek ellátnia. Ez még - el­vében - nem nagyon különbözik a bütyköstengellyel vezérelt me­chanizmusoktól. Legfeljebb „csak“ annyiban, hogy a számító- gépes vezérléssel a vezérlő­dobnál- lényegesen egyszerűbb és gyorsabb a vezérlőprogram átala­kítása,- sokkal összetettebb folyama­tokat lehet irányítani. 1954-ben George Devolt sza­badalmaztatta az első programoz­ható robotot, és egy új szót alko­tott: univerzális automata. 1956- ban találkozott Devol Engelber- gerrel, akit a „robotika atyjának“ neveznek. Megalakították az Uni- mation-céget, amely rövid idő alatt meghódította az amerikai piacot. A 60-as években más végek is bekapcsolódtak a gyártásba. Az ügyes gépek fokozatosan terjed­tek, mert megbízhatóan működ­tek, hacsak váratlan esemény nem következett be. Érzékelőkészülékek A robot karja ütemesen mozog, ujjaival megfogja és átrakja a munkadarabot. S egyszercsak a szalag egy pillanatra megáll, majd újra fut. A buta robot azon­ban továbbra is - a betanított ütemben - nyúl két munkadarab közé, „megfogja“ a semmit és „átrakja“. Apró kiesés és felborul az egész termelés. A robotok első nemzedéke csak vezérléssel működik. De ahogy nőnek a feladatok és velük együtt az igények, úgy kell fejleszteni a robotokat. Felszerelik érzékelő­szervekkel, amelyek felismerik a váratlan zavart, módosítják a működést. A minőségi különb­ség egy közönséges gép és a ro­bot között az intelligenciatényező. A robot akkor kezd intelligenssé válni, amikor érzékelőkkel látjuk el. A leggyakoribb érzékelő a foto­cellák vagy televíziós kamerák, amelyeknek jeleit a számígógép dolgozza fel. Az érzékelők hatásá­ra a robot saját ténykedését befo­lyásolni tudja. Egy nyugatnémet felmérés szerint, amíg az egysze­rű robotok a létező emberi foglal­kozások mintegy 2%-át képesek csak kiváltani, addig a látó robotok ezt az arányt 35%-ra növelhetik. Az első generációs robotok va­kok és süketek voltak. A második generációsak már érzékelőszer­vekkel vannak ellátva, és a har­madik generációsak már a hangot is analizálni tudják. Az érzékelőkkel felszerelt robo­tok - a kapott visszajelzések alap­ján - szabályozzák működésüket. ,,Ujjai“-k érzékelik az érintést, úgy bánnak a tárgyakkal, mint a hímes tojással. „Szemei”-k (általában tv-kamerák) látják a munkadara­bot, s így képesek felismerni, megkülönböztetni, osztályozni, rendezni. ,,Fülei”-k (mikrofonok) hallják az utasításokat, aszerint módosítják mozdulatatikat. A mozgó robotok (pl. ultrahangos) távolságérzékelővel észlelik az út­jukba eső akadályokat, kikerülik azokat. Mindez nem a távoli jövő! Már a mai ipari robotok képessé­gei is megdöbbentőek: van, ame­lyik ezredmilliméter pontosan ké­pes követni egy felrajzolt vonalat, más robotok 12 komponensből álló 9 különböző halmazt képesek megkülönböztetni, vagy megtanít- hatók alfanumerikus kódok felis­merésére és visszaolvasására sa­ját szintetizált hangjukkal. A japán Charp cég egyik gyár­tósorán havi 600 ezer zsebszámo­lógép készül emberi kéz érintése nélkül. Még az ellenőrzést' és a csomagolást, a megrendelők szerinti címzést is gépek végzik. Ez csak egy példa a sok közül. A számítógépekkel olyan rendszer alakítható ki, amelyben újra huma- nizálódik a termelés (az ember felszabadult az embertelenül mono­ton munka kötelezettsége alól) és a termék is. Technikailag már meg­oldott, hogy például a gépkocsi­vagy a ruhagyártásban minden egyes termék más és más legyen, hogy a sorozatgyártás figyelembe vegye a rendelő egyéni elképzelé­seit, kívánságait. A technika spirá­lis fejlődése tovább halad előre egy újabb, magasabb rendű kon­centráció felé, amelyben azonban a gyár már nem százezrek lélek­ölő, monoton munkahelye, hanem a koncentrált emberi tudás és al­kotás óriási műhelye, amelyben az újat, a változót, a speciálist az ember végzi, az ismétlődő, egy­hangú tevékenység pedig a szá- migógépekkel irányított, hierarchi­kusan egymás fölé rendelt gépso­rok feladata. Erre a jövőre kívánja felkészíte­ni közoktatásunk a felnövekő ge­nerációt azzal, hogy - az iskola- számítógép-program folytatása­ként — „iskolarobot-programot“ készít elő. Az általános iskolai és a középfokú képzésben (a techni­ka tantárgy keretein belül) a fiata­lok szinte játszva megismerik a ro­bottechnika lehetőségeit (és korlá­táit!), megértik, hogy a számítógé­pek jelentősége elsősorban abban van, hogy - okos és értő felhasz­nálásával - az ember végleg fel­szabadul a léleköló robot alól. SZŰCS ERVIN ROBOTOK A VALÓSÁGBAN Mi is az a robot? AMORF JÉG A NAPRENDSZERBEN Normális körülmények között nulla fokos hőmérsékleten a víz kristályos jéggé fagy meg - térfo­gata mintegy 9 százalékkal meg­nő. (Az ezzel összefüggő robban­tó hatás miatt nem lehet gyakran a biológiai minták víztartalmú sejt­jeit roncsolás nélkül megfagyasz­tani.) A fizikusok a jég kristályfor­májának kilenc különböző változa­tát ismerik. Csak az utóbbi évek­ben bukkantak rá kanadai kutatók a jég nem kristályos, amorf válto­zatára. A normális légnyomás tíz- ezerszeresén, mínusz 196 fokos hőmérsékleten a „megszokott“ kristályos jég amorf jéggé alakul át. Ez év tavaszán a kanadai kuta­tók bejelentették, hogy az amorf jég a normális légnyomás hatezer­szeresén egy további, ugyancsak amorf jégállapotba megy át. Elő­ször észlelték két amorf szilárdtest átalakulását. Ez a felfedezés nagy jelentőségű a fizikában. Valószí­nűleg az újonnan felfedezett jégtí­pus a Naprendszer mindama égi­testjeiben is előfordulhat, ame­lyekben nagy nyomás uralkodik, tehát az üstökösök belsejében, a Jupiter vagy a Szaturnusz hold­jainak belsejében. Ezek a holdak - például az Enceladus ráncos felszínén a vízvulkanizmus nyo­mait lehet felfedezni. Mindeddig nem tudták: miként válhat a jég olyannyira cseppfolyóssá e hideg égitestben, hogy kiáramolhasson a felszínre. Az ehhez szükséges hőt az amorfból normális jégálla­potba való átmenet „teremtheti“ elő. BÖR-POR Az eddig hasznosíthatatlan bőrhulladék felhasználására dol­goztak ki új eljárást a kazáni állat­orvosi egyetem munkatársai. Vizsgálataik szerint a porrá Őrölt börhulladék kiválóan alkalmas ta­karmányadaléknak. A kazáni cipő- és bőrgyár hulladékanyagát most már fehérje takarmányadalékká dolgozzák fel a helyi csontliszt- gy árban. A LÜKTETŐ NAP Szovjet csillagászok véleménye szerint a Naprendszer szerkezetét a Nap lüktetése határozza meg. A szovjet kutatók által felfedezett pulzáló mozgások másfél órán­ként jelentkeznek. Ennek megfe­lelően változik a Nap fényessége és a mérete is. A pulzáló mozgá­sok átvivődnek a környező plaz­mára. A feltevés szerint a Nap­rendszer évmilliárdok óta őrzi ezt a ritmust. A Naprendszer fejlődé­sének korai szakaszában, amikor a bolygók anyaga még atomi álla­potban volt, a Nap lüktetései kon­A föld alatti vizek térképe A Szovjetunió és más KGST-országok tudósai nagy munkát fejeznek be: sajtó alá rendezik Közép- és Kelet-Európa föld alatti vizeinek térképét. Az édesvíz-ellátottság a világ egyik legégetőbb problémája. Ele­gendő, ha elmondjuk, hogy az édesvíz a föld vízforrásainak mindösz- sze 2 százalékát teszi ki, felhasználása viszont szüntelenül nő, minden népgazdasági ágazatnak szüksége van rá. Míg az ember naponta körülbelül 300-400 liter vizet használ.fel, addig 1 tonna acél termeléséhez 150 ezer liter vízre van szükség. A Szovjetunió és a KGST-országok szakemberei az UNESCO nemzetközi hidrológiai programjának keretében foglalkoznak a víz­kérdéssel. Széles körű kutatásokat végeznek, többek között a föld alatti vizek hasznosítása terén is. A föld mélyén felhalmozódott víz egyedülálló ásványkincs, mivel egész sor kiváló tulajdonsággal rendelkezik. Lehet ivóvíz, öntözővíz, fel lehet használni fűtésre, gyógyításra. Specifikus tulajdonsága, hogy a víz körforgalmában folyamatosan meg tud újulni. A föld alatt egész folyók húzódnak, amelyek vízmennyisége a csapadék mennyiségétől, a földkéreg felépítésétől, a talaj áteresztő képességétől és több más tényezőtől függ. E kincs ésszerű, hatékony hasznosítását tűzték ki célul a KGST- országok vízgazdálkodási szakemberei. Munkájuk eredménye Közép- és Kelet-Európa föld alatti vizei térképének összeállítása. A térkép színes, s az egyes színes foltokat vonalkákkal sötítették be. A szín a víztartalmú rétegek vízmennyiségét, a vonalkázás pedig a kőzet felépítését mutatja. A térkép összeállítása a szocialista országbeli tudósok közös munkáját dicséri. Részt vettek benne a Bolgár Tudományos Akadé­mia Geológiai Intézetének, a magyar Országos Vízügyi Hivatal tudományos-kutató központjának, az NDK Központi Geológiai Inté­zetének, a lengyel Geológiai Intézetnek, a román Meteorológiai és Hidrológiai intézetnek és a Csehszlovák Központi Geológiai Intézetnek a munkatársai. A tudományos tevékenységet a Szovjetunió koordinálta. A térkép értékes gyakorlati ajánlásokat ad a KGST-államok vízgazdálkodási szakembereinek az ipari, a mezőgazdasági és a kommunális vízellátás megtervezéséhez, amikor el kell dönteni, honnan vegyék és milyen mennyiségben a vizet anélkül, hogy kárt okoznának a környezetnek. Megbízható kiinduló pont lesz a szakem­bereknek a föld alatti készletek feltöltése problémájának megoldásá­ban is, egyebek között föld feletti forrásokból. Ott, ahol a vízrétegek kimerültek, az üregeket folyóvízzel töltik fel. (gy az egyre növekvő szükségleteket hosszú ideig mesterségesen felújított föld alatti forrásból lehet kielégíteni. Kelet-Európa térképe űrfelvételek alapján A nyolc KGST-tagország és Ju­goszlávia geológusainak most elő­ször áll rendekezésére olyan térkép, amelyet űrfelvételek alapján állítot­tak össze. Ezek a felvételek, nagy áttekinthetőségük révén számos, ed­dig ismeretlen törvényszerűséget tártak fel ezen a jól átkutatott terü­leten. Az új térkép összefüggően feltün­teti az olyan, nagy geológiai struktú­rákat, mint a kelet-európai tábla, amely az NDK északi részét, Lengyel- ország egy részét és a Szovjetunió szomszédos körzeteit is magába fog­lalja. Világosan kirajzolódik a közép­európai tábla, az alpesi övezet, a Kár­pátok, a magyarországi Pannon-al­föld, a bulgáriai Mizin-tábla. Határait most pontosan megállapították, ami a hagyományos módszerek segítsé­gével lehetetlen volt. Ilyen, földtanilag különféle terüle­ten most először sikerült feltárni azo­kat az óriási törésvonalakat, amelyek a hegyrendszereket, a síkságokat átszelik. A kelet-európai tábla például két szegmentumra oszlik, amely lé­nyegesen különbözik egymástól. A kozmikus tektonikai térképen kívül, ugyanazon terület mélységi szerkezetének a térképét is elkészí­tik! A munka azzal fejeződik be, hogy összeállítják a földkéreg „vázlatát“, amely feltünteti a hasznos ásványok szempontjából ígéretes körzeteket. centrálták a bolygóközi anyagot és formálták ki a bolygókat. A boly­gók pályái sok tekintetben a Nap lüktetéseitől függnek. LAKKSZILÁRDÍTÓ ELEKTRONSUGÁR A Szovjetunió lakk- és festék­iparának kutatói olyan anyagokat fejlesztettek ki, amelyek normális körülmények között folyékony mo­nomerek, de elektronsugárzás vagy a villanólámpa fényének ha­tására a másodperc töredéke alatt polimerizálódnak - megszilárdul­nak. Különleges adalékanyagok­kal kitűnő tulajdonságú lakkokat hozhatnak létre ezekből az anya­gokból a bútoripar használatára. Az újfajta lakkok nagy előnye, hogy nem tartalmaznak illékony szerves oldószereket, és gyártási eljárásuk során nem szennyezik a környezetet. Az is előnyük, hogy megszilárdulásuk után semmiféle utókezelésre nem szorulnak. U ' gy tervezik, -269 Cel- sius-fok hőmérsék­let lesz annak az egymillió kilowatt teljesítményű tur- bogenerátomak a belsejé­ben, amelyet az Elektroszi- la leningrádi egyesülés szakemberei szerkesztet­tek. A terv alapjául azok az adatok szolgáltak, amelye­ket az itt már létrehozott, világviszonylatban első, 300 ezer kikowattos poten­ciálú krioturbógenerátor próbái során kapnak. A gép rotorjának tekercsében ke­ringő kozmikus hideg leve­gő lehetővé teszi azt, hogy Kozmikus hideg az energetikában felhasználják a fémek szu­per-vezetőképességének effektusát. A7. ilyen gépek szerkesz­tése - a KGST-tagorszá- gok 2000-ig szóló, közös tudományos-műszaki fej­lesztési programjának egyik kiemelt iránya. A 300 ezer kilowatt telje­sítményű gépnek, amely­nek rotorjában folyékony hélium kering, a súlya 170 tonnával kisebb, mint az elődeié. Az egymillió kilo- wat és még nagyobb telje­sítményű kriogenerátorok gyártásánál a szükséges fémmennyiség még na­gyobb csökkentése várha­tó. Az ilyen technikai fel­szerelés liatásfoka megha­ladja a 99 százalékot. A KGST-tagországok villamosgép-gyártói az ln- terelektro nemzetközi szer­vezet keretében folytatott együttműködésnek több mint tízéves tapasztalatai­val rendelkeznek. A külön­böző országok tapasztala­tainak felhasználása, a ku­tatások komplexumának közöttük történt elosztása, az azonos típusú technoló­giai eljárások alkalmazása lényegesen meggyorsította és olcsóbbá tette a munká­latokat. f <*■

Next

/
Thumbnails
Contents