Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-26 / 39. szám

► [JSZÓ 15 56. IX. 26. A Tavasz 17 pillanata nagy siker volt a tévében is, könyvben is. Stirlitz-lszajev szovjet hírszerző és Müller Gestapo-főnök alakja, s a kettejük között folyó érdekfeszítő sakkjátszma, életre halálra menő párharc kitörölhetetlen nyomot hagyott tévénézők és olvasók több nemzedékének emlékezetében. Olyannyira, hogy a sok-sok évvel később, 1984-ben közreadott folytatás - A tavasz megszépíti Berlint - legalább akkora tetszést váltott ki, mint az eredeti mú, s ez igazán ritkaság. Egy évre rá megjelent a magyar kiadás is, amelynek egy-egy agyonolvasott példányához már csak antikváriumokban juthat hozzá, aki keresi. Az író, az 55 éves moszkvai Julian Szemjonov, a Szovjetunióban is rendkívül népszerű. Az élénk tekintetű, Hemingway-szakállas zömök író képes volt meghódítani még azt a szűk olvasói réteget is, amely vagy a sajátságos érdeklődés, vagy csak sznobizmusa következtében kizárólag az esszéirodalmat tekinti valamirevaló alko­tásnak. Szemjonovot ugyanis a Szovjetunióban - bevallva-bevallat- lanul - mindenki olvassa. Kötetei eddig több mint száz kiadást értek meg, s több mint nyolc millió példányban kerültek a könyvpiacra. A filmesek és a televíziósok érdeklődését már az első munkái felkeltették. Kötetei és forgatókönyvei alapján hatvan filmet készítet­tek. Az utóbbi időben írt könyveit rendszeresen megfilmesítik. De ehhez tudni kell, hogy általában minden évben új kötettel jelentkezik. Páratlan olvasottságát valószínűleg szerencsés téma- és múfajvá- lasztásának köszönheti, ám írói alkata és módszere is nyilvánvalóan közrejátszik benne. Műveinek többsége politikai krími, amit sűrűn átsző a tények és dokumentumok láncolata. Amit megír, történelem a javából, közelmúltunk, a XX. század története. Olyan eseményeket dolgoz fel, amelyek sokáig rejtve voltak, s amelyeknek az ismereté­ben jóval markánsabb, pátoszmentesebb, egyszersmind igazabb, valósághúbb kép alakul ki a történésekről, például a második világháborúról, s ezáltal a szovjet győzelem nagyságáról és jelentő­ségéről. Ifjúkori rajongott példaképéhez, Hemingwayhez hasonlóan igyek­szik mindig az események sodrába kerülni. Sikerében egészen biztosan szerepe van annak is, hogy alkatában az írói és újságírói erények ötvöződnek. Hatodik érzéke soha nem csapja be, mindig pontosan tudja, hol kell feltétlenül megjelennie. Fiatalon beutazta Szibériát, mert úgy érezte, ott történnek a nagy változások. Később alig akadt nagy nemzetközi politikai esemény, találkozó amelynek ne lett volna újságíróként, tudósítóként, utazó íróként a tanúja. Adatgyűjtés közben semmilyen nehézség nem riasztja. Dallasban, a Kennedy elnök elleni merénylet után a színhelyen rekonstruálta az eseményeket. Több változatot is ellenőrzött. Végigjárta a merénylők útját. Maga is lemászott abba a csatornába, amelynek nyílásából - az egyik elképzelés szerint - annak idején az elnökre lőttek. Amikor a maffiáról kívánt informálódni, a szicíliai Cataniába utazott, hogy interjút készíthessen a maffia egyik megbízottjával. Hogy hitelesítse egyik regényrészletét, kiharcolta a találkozást a közismertn sajtóelle­nes Skorzenyvel, a náci hírszerző potentáttal. Ma is szüntelenül járja a világot. A közelmúltban az Izvesztyijának küldött tudósításokat Nicaraguából. Jelenleg azoknak az értékes művészeti alkotásoknak a felkutatá­sával foglalkozik, amelyeket a fasiszták a Szovjetunióból raboltak el a háború idején. A témáról már kiadott egy kötetet, s a televízióban Verzió címmel sorozatot is indított. Persze, mint a népszerű írók általában, Szemjonov sem kerülheti el sorsát. A kritika mindig talál a műveiben kivetni valót. Témaválasz­tásáért ugyan még sohasem marasztalták el, annál inkább stílusáért. Legutóbb például a moszkvai írószervezet bírálta felületes, hevenyé­szett írásmódjáért. Hogy mi ebből az igazság, azt majd a jövó dönti el. Mindenesetre tény, hogy A tavasz 17 pillanata a maga műfajában tökéletes alkotás. A tavasz 17 pillanata és A tavasz megszépíti Berlint című regényének legutóbbi kiadása ismét az utolsó példányig elkelt. Az utóbbi könyvéért kapott honoráriumát Szemjonov a Szovjet Békea­lapnak ajánlotta fel. Úgy látszik, Szemjonov nem tud megválni kedvenc hósótől, Makszim Iszajev hírszerzőtől, mert legújabb köteté­nek is 6 a főhőse. Az expanzió című új Szemjonov-regény a hírszer­zés második világháború utáni történetét dolgozza fel. (APN) A hónap karikatúrája Közel-Kelet, 1986 szeptember, vagyis a helyzet változat­lan (Frankfurter Allgemeine Zeitung) M ost, hogy Baby Doc távo­zott, a haitiak kínjaikért az „ördögöket" teszik felelőssé, mi­vel meg vannak győződve arról, hogy a vudu (vagy voodoo) tartot­ta Francois Duvaliert-t, azaz Papa Docot és fiát hatalmon. A tömeg legalább 100 vudu papot égetett el vagy vert agyon, szétszedtek vudu templomokat, és a vuduhívek há­zait felgyújtották. Két napig ostro­molta a tömeg Max Beauvoir hun- gan (vudu pap) házát, mielőtt a rendőrség közbelépett. „Vannak olyan helyek, ahonnan teljesen ki­irtották a vudut három hónap alatt" - mondja Beauvoir. Vudu Februárban így örültek a haitiak Baby Doc távo­zása után... ...és így lincselték meg a vudu papokat és a Du- vatier-spicliket boszorkányüldözés Haitin Beauvoir és a többi hungan az­zal vádolja a más valláshoz tarto­zó papokat, hogy a vuduk elleni boszorkányüldözésre biztatnak. A haitiak 75 százaléka gyakorolja a vudut, ezt a hitrendszert, amely a római katolicizmust vegyíti nyu­gat-afrikai animizmussal. A hun­gan szerint a római katolikus és protestáns missziók, amelyek tő­két kovácsolnak a Duvalier-család elleni gyűlöletből, terrormódszere­ket alkalmaznak a keresztény térí­téshez. A katolikus papok gyakran a szószékről az „ördög vallásá­nak" nevezik a vudut, az evangéli­kus lelkészek, akik növekvő erőt jelentenek az országban, úgy mennydörögnek, hogy a vuduk a „sátán gyermekei“. Jérémie-ban laikus katolikus dolgozók összetörték a vudu templomokat, és egy plébános elégette a dobokat, az edényeket és egyéb rituális tárgyakat. Tizen­három vudu pap megmentette az életét, de csak azzal, hogy megta­gadták a vudut és kinyilvánították keresztény hitüket. A haiti egyház tagjai cáfolják, Namphy tábornok hogy vuduellenes felkelésre biz­tattak volna. Azzal érvelnek, hogy az erőszak a Duvalier-rendszer maradványa, és a Toton Macoute, Baby Doc gyűlölt biztonsági szol­gálata ellen irányul. Papa Doc vu­du szimbólumokat és rítusokat al­kalmazott, hogy megfélemlítse a haitiakat, és számos Macoute maga is gyakorló vudu volt. Henry Namphy tábornok ideig­lenes kormánya keveset tett azért, hogy megállítsa a vérengzést. A félteke legszegényebb országát örökölve, ahol az aktív munkaerő fele munkanélküli vagy alulalkal­mazott, ahol az egészségügyi és oktatási mutatók jóval alatta van­nak a nyugati szinteknek, a kor­mány jelenleg örülhet a vuduelle­nes őrjöngésnek: enélkül ugyanis reménytelenségüket új vezetőik ellen fordíthatnák a haitiak. Egy kulturális intézet rettenetes listát állított össze az atrocitások­ról. Az északi Pignon faluban feb­ruárban macsetével felfegyverzett tömeg „farkasember" felkiáltással halálra vagdosta Jean Marcel Eti- enne-1 a nyilvánosság előtt egy téren. Pignonban hat hungant és mambót (papnőt) kaszaboltak le macsetével. Damassinben és Lan Campeche-ben, a délnyugati par­ton négy mambót és egy hungant gyilkoltak meg. Huszonöt embert öltek meg Limonade és Milot északi falvakban. A délnyugati Bo- co településen öt embert öltek meg, huszonhét házat pusztítottak el. A haitiak, akik minden vudu pa­pot Papa Doc zsarnokságával azonosítanak, félre vannak vezet­ve. „Nem minden hungan Macou­te“ - mondja dr. Max Paul, a kor­mány etnológiai hivatalának veze­tője, felfigyelve a nemrég történt gyilkosságokra. „Valószínűleg ugyanannyi más vallású pap és lelkész volt benne a rezsimben, mint amennyi hungan - mondja. - Egyenlőséget tenni a vudu és a Duvalier-uralom közé, csak ürügy a mészárlásra. Kifogás a katolikusok és protestánsok ré­széről, akik csökkenteni akarják a vudu szerepét a haiti kultú­rában". Az ország problémáit tekintve, Haitinak a legkevésbé egy vallás- háború hiányzik. (Newsweek) A LEGHOSSZABB LENGÓHÍD Japánban megkezdték a világ leghosszabb len- gőhídjának építését. Hossza 3910 méter lesz, és a Meisin-szoroson keresztül Hosu és Sikoku szi­getét köti majd össze. A támpillérek a tervek szerint 333 méter magasak lesznek. BETILTOTT ROCK-KONCERTEK A malaysiai kormány betiltotta a rock-koncerteket, miután Pinang városában a különböző együttesek hívei összeverekedtek, s a felkorbácsolt kedélyek sok súlyosan sebesük áldozatot követeltek. Mahathir Mo­hamed miniszterelnök ugyan kijelentette, hogy semmi kifogása a zene mint olyan ellen, ám a nehéz beat „a józan eszüktől fosztja meg az embereket és ellent­mond a maláj kulturális hagyományoknak“... ARANYKERESÉS - 5 ÉV UTÁN Ötévi szünet után ismét nekilátnak a Murmanszk közelében a német tengeralattjárók által a második világháború idején elsüllyesztett Edinburgh brit hajó kutatásához. A hajó fedélzetén 5,5 tonna arany volt - a Szovjetunió ezzel fizette a szövetségesek hadi- szállításait. A 260 méter mélységben levő hajóról 1981-ben már 431 aranyrudat kiemeltek, a munka folytatását azonban a vihar lehetetlenné tette. Most a Barrents-tengerre érkezett a Deepwater 2 nevű speciális brit hajó, amely befejezi a bonyolult művele­tet. Ha sikerül, a Szovjetunió és Nagy-Britannia elosztja az aranyat - de mindkét ország a maga részéből 45 százalékot a kutatást végző Jasson Marine Recoveries társaságnak ad át. SCHILLER A HELYÉRE KERÜL Berlin legszebb tere - az Akadémia tér -, amely a Schauspielhaus, valamint a Francia és a Német dóm híres épületeire lehet büszke, rövidesen újabb remekművel gazdagodik: több mint 50 óv után „visz- szatér" ide Fridrich Schiller szobra, amelyet 1935- ben a tér átépítése során szállítottak el a mai Nyugat- Berlin területére. A szobrot jelenleg rekonstruálják, s jövőre, Berlin alapításának 750. évfordulóján kerül vissza eredeti helyére. Ezt egyébként az NDK és Nyugat-Berlin közötti kulturális cseremegállapodás tette lehetővé. DRÁGA PLATINA A platina ára 1981 óta most először haladta meg a tőzsdéken az unciánkénti 500 dollárt, tavaly augusztusban még 235 dollár volt az árfolyam. Az áremelkedés oka az ipar és az ékszerészek aggodal­ma, hogy a Dél-Afrika körüli „bonyodalmak" hiány­cikké teszik a fehér nemesfémet. A nyugati világ platinaszükségletének 80 százalékát a Dél-afrikai Köztársaság elégíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents