Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-19 / 38. szám
Előtérben a gépipari integráció Csehszlovákia és a Szovjetunió együttműködésének távlatai SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • Országos hírnévre tett szert a Szovjetunióban egy ukrán kisváros, Szúrni. A helyi gépgyártó vállalatnál ugyanis látványos eredményeket hozott a vállalati önállóság növelésén, az anyagi ösztönzésen alapuló gazdálkodási (orma: míg tavaly országos átlagban az ipar termelékenysége csupán 3,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 5,8 százalékkal nőtt, addig ebben az üzemben 12 százalékkal emelték a termelékenységet és 32 százalékkal a nyereséget. A siker titka: korábban a vállalat nyereségének legnagyobb részét elvonták, s a fejlesztésekhez az állam folyósított anyagi eszközöket; az új gazdálkodási formánál viszont a nyereségnek csupán 30 százalékát kell befizetni a költségvetésbe, a 70 százalék a vállalatnál marad. Szumiban azt a vállalati önállóság és felelősségviselés növelésén alapuló gazdálkodási rendszert alkalmazzák, amely a szovjet népgazdaság jelenlegi átalakításának egyik fő irányát képviseli. • A jugoszláv kormány új határozatot hozott a külkereskedelmi jog megszerzésének feltételeiről. A rendelkezés értelmében a külkereskedelmi vállalatok csak akkor kaphatnak jogot a külkereskedelmi tevékenység folytatására, ha forgalmuknak legalább a harminc százalékát a kivitel adja. További feltétel, hogy az export értéke haladja meg a 10 millió dollárt. Az iparvállalatok pedig csak akkor folytathatnak önálló külkereskedelmet, ha termelésüknek legalább a tíz százaléka kivitelre kerül és e forgalomnak legkevesebb 20 százalékát maguk bonyolítják le. Az intézkedés célja a többi között, hogy kizárja az azonos terméket gyártó vállalatok egymással való versengését a külpiacokon. A szovjet-csehszlovák gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés évről évre bővül és egyre nagyobb mértékben járul hozzá mindkét ország népgazdaságának fejlődéséhez. Erről tanúskodik a kétoldalú árucsere-forgalom alakulása is, amelynek volumene 1981-1986 között meghaladta az 55 milliárd rubelt. Nemcsak a kölcsönös szállítások volumene volt nagyobb, hanem javult azok áruszerkezete is. A két ország kormánya már a most kezdődött ötéves időszakra szóló népgazdasági tervek egyeztetése során szükségesnek minősítette a szorosabb tudományos-műszaki és gazdasági együttműködés feltételeinek a biztosítását, a kutatások és konstrukciós munkák eredményeinek a gyorsabb ütemű alkalmazását a termelésben, ennek alapján a kölcsönös áruszállítások bővítését, mindenekelőtt a gépek, magas műszaki paraméterű berendezések és vegyipari termékek vonatkozásában. A véglegesített tervek szerint a jelenlegi tervidőszakban a kölcsönös árucsere-forgalom volumene a korábbi öt évhez viszonyítva 30 százalékkal emelkedik és túllépi a 73 milliárd rubelt. A szovjet-csehszlovák gazdasági együttműködés legfontosabb területe változatlanul a gépipari integráció. Az utóbbi öt évben a szovjet export 15, a csehszlovák kivitel 60 százalékát gépek és berendezések alkották. 1986-1990 között a korábbi ötéves időszakhoz viszonyítva a Csehszlovákiába irányuló szovjet gépipari kivitel 43, míg a Szov- ■ jetunióba történő csehszlovák gépipari szállítások 30 százalékkal emelkednek. A gépipari együttműködésben továbbra is a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás a legfontosabb terület. Itt elsősorban a két ország szükségleteinek a teljesebb kielégítését, a gyártás hatékonyságának a fokozását, a más országokból származó gazdaságtalan gépbehozatal leállítását tartják • szem előtt. A nemzetközi szocialista kooperáció alapján Csehszlovákia a Szovjetunióba trolibuszokat és villamosokat, folyami hajókat, hidraulikus berendezéseket, nagy teljesítményű hűtőket, vegyipari és közszükségleti ipari cikkeket, nehéz terepeken is kiválóan alkalmazható Tatra tehergépkocsikat, továbbá Avia típusú teherautókat, fémkohászati és hengerdei berendezéseket, korszerű fémmegmunkáló gépsorokat, könnyű-, élelmiszer-, elektrotechnikai és elektronikai ipari termékeket, valamint számítás- technikai berendezéseket szállít. Csehszlovákia gépek, berendezések szállításával, illetve technológiák átadásával bekapcsolódik a Szovjetunió kiemelt népgazdasági programjainak a megvalósításába - elsősorban az energetikai és élelmiszerprogramról van szó -, a könnyű- és élelmiszeripari üzemek rekonstrukciójába és korszerűsítésébe. Csehszlovák szervezetek segítségével készülnek a balasovi burkolóanyagokat gyártó kombinát, a dusanbei és rigai textilüzemek, a moszkvai Bure- vesztnyik cipőgyár, a kijevi bőrfeldolgozó üzem, továbbá egész sor más üzem és vállalat korszerűsítési, illetve rekonstrukciós tervei. Csehszlovákia az eddiginél nagyobb mértékben exportál majd öntözőberendezéseket, mezőgazdasági technikát és mezőgazdasági laboratóriumi berendezéseket. A Szovjetunió ezentúl is exportál bányagépeket, személygépkocsikat, útépítő és mezőgazdasági gépeket, nagy teljesítményű traktorokat, fémmegmunkáló berendezéseket, légitechnikát és elektronikai ipari termékeket. 1986 és 1990 között a gépipari szakosítás és kooperáció csaknem 30 kormány- és ágazatközi megállapodás alapján bővül. Nagy figyelmet szentelnek az atomenergetika fejlesztésének Csehszlovákiában és ezzel összefüggésben az atomerőművi berendezéseket gyártó gépipar területén megkötött kooperációs megállapodások teljesítésének. Bővül az együttműködés a fémfeldolgozás területén is. Itt elsősorban a már meglevő üzemek korszerűsítéséről van szó. A Szovjetunió az eddigiekhez hasonlóan segítséget nyújt a prágai metró építéséhez, továbbá vegyipari és kőolajfeldolgozó, cellulóz- és papíripari, valamint más ágazatokhoz tartozó létesítmények építéséhez. Nagy gondot fordítanak a gyártott gépek és berendezések kiváló műszaki színvonalára és minőségére. A hatékonyság, a tartósság és a pontosság fokozását, valamint az anyag- és munkaigényesség csökkentését célozzák azok a közösen kidolgozott intézkedések, amelyek a több mint 160 fajta, közösen megtervezett gép és berendezés jobb műszaki-gazdasági mutatóit irányozzák elő. A kölcsönös gépipari szállítások 69 olyan gépfajtát és berendezést ölelnek fel, amelyek mintegy 3 milliárd rubel összértékben a tőkés országokból származó importot pótolják. A Szovjetunió és Csehszlovákia tüzelőanyag-ipari bázisának erősítése céljából megállapodás jött létre a Jamburgtól a Szovjetunió nyugati határáig vezető gázvezeték, továbbá az uráli gázipari kombinát, a Krivoj fiog-i fémfeldolgozó kombinál, valamint más szovjet létesítmények építéséről. Ezek üzembe helyezése például lehetővé teszi 1989-től a Csehszlovákiába irányuló földgázszállítások növelését. A mostani ötéves tervidőszakban lényegesen bővül a két ország együttműködése a vegyipar, a petrolkémia és a gyógyszergyártás területén, ami lehetővé teszi az ilyen jellegű szállítások kölcsönös bővítését. A vegyipari integráció elmélyítésében fontos lépést jelent a gumiiparban és a szintetikus kau- csukgyártáshoz használt alapanyagok kooperációban és gyártásszakosításban történő előállítását előirányzó kormányközi megállapodás aláírása. Az említett megállapodás megvalósítását követően a tavalyi évhez viszonyítva 1990-ben 20 százalékkal lesz nagyobb a Szovjetunióba irányuló csehszlovák vegyipari termékek exportja. Rendkívüli figyelmet szentelnek a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatok együttműködése bővítésének is. 1990-ig növekednek a textíliák, készruhák, kötöttáruk és egyéb textilipari termékek Szovjetunióba irányuló szállításai. A zavartalan áruszállítás lebonyolítása érdekében számolnak a közlekedés bővítésével is. A két ország illetékes minisztériumai olyan intézkedéseket foganatosítanak, amelyek lehetővé teszik a határátkelőhelyeken a vasúti csomópontok áteresztőképességének a növelését. Új határátkelőhelyet létesítenek Matejovce és Ungvár térségében, csehszlovák területen a széles nyomtávú vasutat megépítik egészen Kassáig (Koéice). Megteremtik a folyami és a közúti áruszállítás eddiginél jobb feltételeit is. JURIJ GAVRILOV, APN T izenöt év alatt az NDK- ban 2,4 millió lakást létesítettek, illetve korszerűsítettek. A jelenlegi ötéves tervben 1 millió otthon felépítését vagy teljes felújítását tervezik. A szép és barátságos lakásokba újonnan beköltöző vagy visszatelepedő tulajdonosok természetesen ízlésesen, kényelmesen szeretnének berendezkedni. Ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy évről évre .növekszik a kereslet a bútorok; a lakástextiliák, a kerámiák, dísztárgyak, háztartási kisgépek és eszközök, általában a tartós fogyasztási cikkek iránt. Az ipar igyekszik lépést tartani az igényekkel. A lakberendezési tárgyakat, háztartási eszközöket gyártó üzemek formatervezőik segítségével diAz NDK ipara lépést tart az igényekkel vatos, könnyen kezelhető, tartós termékekkel lepik meg időről időre a vásárlókat. A mans- feldi Wilhelm Pieck Kombinát például 1980 és 1985 között a két és félszeresére növelte termelését fogyasztási, cikkekből. A tervek szerint 1990-ben már az eddigi termelés három és félszeresével számolnak. Hasonló fejlesztési célokat tűzött ki a padlószőnyegeket és PVC-anyagokat előállító Buna Vegyipari Kombinát, illetve a hűtőtechnikai berendezéseket gyártó hallei ILKA kombinát. Az NDK lakosságának jelenlegi ellátottságát jól mutatják a következő számok: 100 háztartásra 99 hűtőszekrény, 91 mosógép, 45 személygépkocsi és 38 színes televízió jut. A legkeresettebb fogyasztási cikkeket készítő vállalatok sokoldalú és jelentős állami támogatásban részesülnek. Ezért az építőanyag-, háztartásigép-, televízió-, autóalkatrész-gyártó üzemek 1986 és 1990 között 40 százalékos felújítási rátával számolhatnak. (Budapress - Panoráma) Vietnam Idei és hosszú távú gazdasági kilátások Vietnamban, akár a többi KGST-országban, 1986-ban új ötéves terv kezdődött. Az előző tervidőszak számos eredménye mellett a gondoknak sem volt híján az ország. Ezek között a legsúlyosabb az 1984-85-ős kedvezőtlen időjárás volt, amely erősen hátráltatta az élelmiszergazdaság fejlődését. Élelmiszertermelés önerőből. Az 1980-ban bevezetett reformunk kedvező feltételeket hoztak létre az élelmiszer-előállítás évi egymillió tonnás növeléséhez, (gy néhány év alatt a termelés 14 millió tonnáról 18,6 millióra emelkedett, s noha a lakosság létszáma az utóbbi öt évben - 5 millió fővel - 61 millióra gyarapodott, az ország tavaly már csak 200 ezer tonna élelmiszer behozatalára szorult. A távlati cél, hogy 1990-re az egy főre jutó élelmiszer meny- nyisége az évi 400, az ezredfordulón pedig az 550 kilogrammot érje el. A zavartalan ellátás érdekében az idén 20 millió tonna termény betakarítására volna szükség. A mostanában érkező hírek azonban a termést erősen veszélyeztető monszunesőzésekről számolnak be. Kollektivizálás, területfejlesztés, környezetvédelem. A mezőgazdaság feladatainak valóra váltásában továbbra is komoly szerepet szánnak a déli országrészben a fokozatos kollektivizálásnak. Am ezt anélkül teszik, hogy felszámolnák a szabadpiacot. A reform kezdetén ugyanis bevezették a szerződéses rendszert: a szövetkezetek és a háztáji gazdaságok a kötelező beszolgáltatás után megmaradt feleslegüket a szabadpiacon értékesíthették. Jelenleg délen a művelésbe vont földeknek már a 82 százalékát birtokolják a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, illetve azok az egymást folyamatosan kisegítő kisebb csoportok, amelyek szomszédos parasztcsaládokból alakultak. A Dél és egész Vietnam egyik legtermékenyebb vidéke a Me- kong-folyó deltája. A deltavidék gazdasági-társadalmi fejlesztésére 36 témakört felölelő, igen részletes tudományos kutatási programot dolgoztak ki. Feltérképezték a helyi természeti erőforrásokat, a vízkészletet, a tégla- és cserépgyártáshoz szükséges anyagokat, az iparfejlesztésre alkalmas és az új növénykultúrák elterjesztésére hasznosítható területeket. Az ország valamennyi körzetében talajjavítási munkálatokat, fásítási kampányokat és egyéb környezetvédelmi feladatokat hajtanak végre a nagyobb és jobb minőségű élelmiszertermelés érdekében. Számottevő szerepet tölt be az ágazatban a halászati ipar is. Vietnam tengeri területe meghaladja az egymillió négyzetkilométert, partvonala 3260 kilométer hosszú, part menti szigeteinek száma több ezer. Az országban mintegy 900 halászati szövetkezet és 400 haltenyésztő gazdaság működik. Bővítik a halászflottát, gyarapszik a hajó- és hálójavító műhelyek, a feldolgozó üzemek és a hűtőházak száma. A hazai ellátás és a külpiacra termelés érdekében azt tervezik, hogy 1990-ben már 300-350 ezer tonna tenyésztett, és 700-750 ezer tonna lehalászott halat bocsátanak a piacra. Ez a körülbelül 1,1 millió tonnás termelés azt jelenti, hogy 1990-től kezdve évente legalább 13,3 kilogramm hal- és haltermék jut egy-egy lakosra. Termelékenyebb ipar. Mivel •a fejlesztés középpontjában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés áll, kevésbé látványos sikereket mondhat magáénak az ipar. Ezen a helyzeten azonban változtatni kívánnak. Megbízható mező- gazdasági háttériparral számolnak, a mezőgazdasági gépgyártás, a vegyipar és például a műtrágyagyártás terén. A jelenlegi problémákat jól tükrözi, hogy a gépesített termelés az össztársadalmi munkából egyelőre csak 10-15 százalékban részesedik. Az állami iparváHalatok gépi kapacitásukat mintegy 50 százalékban használják ki, és a munkatermelékenység is alacsonyabb, mint a fejlett országokban. Ebben a helyzetben a kormány erősen szorgalmazza az iparfejlesztésre irányuló tudományos- műszaki kutatásokat. Növelni kívánják a vállalatok önállóságát, a gépesítettség fokát, a munkatermelékenységet. Korszerűsítik a munkaeszközöket, új technológiát alkalmaznak és munkaszervezéssel igyekeznek jobban kihasználni a rendelkezésre álló bőséges munkaerőt. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével készült el szovjet segítséggel és zömében űrfelvételek felhasználásával az ország első gazdaságföldrajzi atlasza. Ez már feltünteti az ország déli kontinentális talapzatának olajkincsét és egyéb gazdag ásványi lelőhelyeit is. (Budapress-VNA) Vietnamban 1990-ig a tervek szerint 18-20 százalékkal növekedik az élelmiszertermelés. Ennek eléréséhez szükség van a meglévő üzemek korszerűsítésére is. Képünkön:a Ho Si Minh városban lévő sörgyár jól gépesített raktárának egy részlege látható. ŐSTK-felvétel 1986.1jT
