Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-19 / 38. szám

ÚJ szú 1986. IX. 19. • Pócs József fögépesítö, mozdulatá­val utánozta az egyszerű munkaműve­letet- Ha eredményes és kitartó újítóval szeretne beszélgetni, akkor Slávik Istvánt ajánlom - felelte a kérdésre szinte gondol­kodás nélkül Pócs József, a tűri (Rúbari) Vörös Csillag Efsz fögépesítóje. - Hu- szonhetedik éve dolgozik nálunk és első újítását már munkába lépésének évében hasznosítottuk. Nem áll rendelkezésemre ilyen jellegű kimutatás, de e nélkül is szinte biztosra állíthatom, hogy az elmúlt közel három évtized alatt aligha volt óv, amikor egy-két ötlettel, javaslattal ne je­lentkezett volna. Közben megérkeztünk a kovácsmű­helybe, ahol Slávik István kezdettől fogva dolgozik. A műhelyhez tartozó udvarré­szen egy különleges alakú tartályos kocsi állt.- Mintapéldány, az egyik morvaorszá­gi szövetkezetből kértük kölcsön. Nagy könnyítés a szüretelési munkákban. Traktor vontatja és olyan széles, hogy elfér a szőlősorok között. így mindig a szüretelók közvetlen közelében lehet, s nem kell a tele puttonyokat a távolabb álló pótkocsihoz kihordani. Itt a hídon áll egy ember, aki kiönti a szőlővel tele edényt - utánozta mozdulatával a főgé- pesítö a valóban egyszerű munkaműve­letet, majd a szerkezet működési elvét is elmagyarázta. - A megtelt tartályt a trak­toros hidraulikával emeli fel, majd oldalra billenti, így a tartatom mindennemű em­beri erőlködés nélkül kerül át a szólőgyűj- tő pótkocsiba. Néhány méterrel távolabb már kere­kekkel is ellátott alváz állt. A nagyság és a hasonlóság alapján a nem szakember is észreveszi, hogy a szüretelő kocsi test­vére készül. Ezt a sejtést, miután még egyszer leellenőrizte korábbi mérésének adatát, Slávik István is megerősítette.- A mintapéldány alapján néhány ko­csit elkészítünk, hogy könnyebb legyen a szüretelők munkája. Nehézíti a dolgun­kat, hogy nem egyszerű lemásolásról van szó, mivel az eredetileg használt alkatré­szekből csak keveset tudtunk beszerezni, így több újszerű megoldást alkalmazunk, pontosabban mondva igazodunk az új alkatrészek méretéhez. Például az alváz formáját az eredetinél kisebb méretű hid­raulikus karokhoz módosítottuk.- Tehát további újítás?- Néhány teljesen újszerű megoldás alapján igen.- Hányadik a sorban?- Hát ezt a legnagyobb akaratom mel­lett sem tudnám megmondani. Annyi bi­zonyos, hogy legalább kilenc-tíz olyan újításom van, amelyek egyszeri alkalma­zásával külön-külön megközelítően száz­ezer koronát lehetett megtakarítani. Pél­dául annak idején a traktor vontatta pót­kocsik oldalainak magasítására Szlová- kia-szerte a mi megoldásunkat alkalmaz­ták. A szerkezet előnye abban rejlett, hogy az oldal magasítása a rakterűiét billentésével párhuzamosan és automati­kusan nyitódott fel, így az aprított zöld­anyagot könnyen és gyorsan lehetett ki­önteni.- Az első újítására emlékszik még?- Emlékszem, de az a gépesítés mai színvonala mellett már majdnem nevet­ségesnek tűnik. Több lóvontatású ekét kapcsoltunk össze, és ezzel a szerkezet­tel szedtük fel a korai burgonyát. Akkor, amikor e munkára a kapa volt az egyedüli eszköz, a mi többsoros kiszántónk na­gyon sokat segített.- Mi a közös és mi más az első és a legújbb újításban?- Kezdeném talán azzal, ami más - fe­lelte rövid gondolkodás után. - A mező- gazdasági gépek és technológiai eljárá­sok egyre korszerűbbek és ezáltal az újítók munkája is nehezebb. Az újítás az esetek túlnyomó többségében bonyolul­tabb megoldásokat és összetettebb szer­kezetek megalkotását igényli. Ezért jó, ha egy-egy ötlet kivitelezésére többen fog­nak össze. Mi például általában négyen dolgozunk együtt, de a műhelyben és a szocialista munkabrigádban is olyan jó kollektív szellem van, hogy szükség ese­tén bármikor mások segítségével is szá­molhatunk. Még az is segít, aki közvetle­nül nem érdekelt, vagyis eleve tudja, hogy azzal az újítással összefüggésben az ö neve nem fog szerepelni.- És ami most is a múlttal azonos?- Szerintem egy adott üzemben az eredményes újító tevékenységnek a múlthoz hasonlóan jelenleg is az egyé­ni akarat a legjobb záloga. Az anyagi elismerés is fontos, de ott, ahol az újítók azzal kezdik a munkát, hogy mennyi lesz érte a jutatom, eredményes újító tevé­kenység aligha bontakozik ki. Merem állítani, hogy nálunk ilyesmi nincs. Min­denkor a termelési probléma megoldása, a kollégák, embertársak munkájának könnyítése, a hatékonyabb termelés és a jobb eredmények elérése az elsődle­ges szempont. A tavalyi aratásból példá­ul a szalma betakarítását említhetném. Megvettük a körbálázókat, volt elég szál­lítóeszközünk, csak a bálák kazalba ra­kásához hiányzott a megfelelő emelóbe- rendezés. Megoldottuk a problémát, anélkül, hogy valakivel először a jutalom­ról beszéltünk volna. Máskor valamelyik felelős vezető szól, hogy ezt vagy azt a munkát hatékonyabban és olcsóbban tudnák elvégezni, ha lenne ilyen vagy olyan gép. így készítettük el például a szőlészeti ágazat számára a mélytrá- gyázót, amely a műtrágyát negyven-öt- ven centiméter mélyre juttatja a talajba. Legutóbb pedig szalmatárolókat szer­kesztettünk a hagyományos istállók mel­lé. Nehezítette a munkát, hogy a vasszer­kezetet csavarokkal kellett összeerősíte­ni, mivel biztonsági okokból nem he- geszthettük.-Amikor a feladatot már ismerik, de a megoldás módját még nem, már akkor is együtt dolgoznak?- Természetesen. Az újításnak egyéb­ként ez a legizgalmasabb időszaka. Mun­kába jövet és a hazafelé vezető úton, a kertben, kapálás vagy öntözés, sőt még a televízió nézése közben is, vagy éjsza­ka, ha éppen nem tud aludni az ember, a megoldás módján töri a fejét. Az elkép­zeléseket tízórai, vagy cigarettaszünet közben összehasonlítjuk, megvitatjuk, és leggyakrabban a több elgondolásból ala­kul ki a lehetséges és végső megoldás.- Még egy utolsó kérdés. Mi lesz a kö­vetkező újítása?- Nincs titkolni valóm, ha tudnám, iga­zán megmondanám. Most a szüretelóko- csik teljes egészében lefoglalnak, de ha végzünk a munkával, minden bizonnyal újabb következik. Talán maradjunk ab­ban, hogy valami olyan, amire éppen szüksége lesz a szövetkezetnek. EGRI FERENC • Slávik István kovács, eredményes újító a szólöszüreteló kocsi alvázát készíti (A szerzó felvételei) Az SZSZK mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma növénytermesztési munkákat irányító bizottságának legutóbbi ülésén nyomatékosan hangsúlyozták, hogy az idei aszály tanulságaiból okulva, ezen az őszön mezőgaz­dasági üzemeinknek sokkal körültekintőbben és szaksze­rűbben kell eljárniuk a jövő évi gabonatermés megalapo­zásakor. A helyi adottságoknak leginkább megfelelő fajták megválasztása és az agrotechnikai határidők szigorú meg­tartása mellett a remélt siker megalapozásának egyik legfontosabb feltétele, hogy a tartós szárazság okozta nehézségek ellenére, idejekorán és kifogástalan minőség­ben készítsék elő az ősziek magágyát. Mivel a meteoroló­giai előrejelzések szerint kiadós, a jelentős vízhiányt legalább részben csökkentő esőkre nincsen kilátás, a ter­melők egyik legfontosabb feladata, hogy a lehető legész- szerübben gazdálkodjanak a talaj minimális vízkészletével és a magágykészítés feltételeinek javítása, a kelés, vala­mint a kezdeti fejlődés serkentése érdekében tökéletesen . kihasználják az öntözési lehetőségeket. Már sorol a repcéjük Országjárás közben mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói levon­ták az idei szerényebb termelési eredmények tapasztala­tait és most azon fáradoznak, hogy adottságaikhoz és műszaki felkészültségükhöz mérten az ősziek számára megteremtsék a lehető legkedvezőbb feltételeket. így van ez egyebek között a felsószemerédi (Horné Semerovce) Május 1 Egységes Földműves-szövetkezetben is, ahol az őszi búzának szánt ötszáz hektárból a múlt hét végéig körülbelül kettőszázat szárítottak meg. Ottjártunk idején a szövetkezet egegi (Hokovce) részle­gén, a Hosszúföld dűlő negyvenöt hektáros parcelláján három nagy teljesítményű S-180-as traktorral Kunstár István, Sladovník Pál és Ján Palőoviő szántott, Bartos Béta pedig azonnal hengerezte utánuk a talajt.- Ha nem jön egy kiadós eső, nagyon nehéz dolgunk lesz ezen az őszön - mondta Kunstár István traktoros, akit a táblaszéli fordulóban megállítottunk egy pillanatra.- A jobbára dimbes-dombos határban egyébként is nehéz a gépek dolga, most még ráadásul a talaj is száraz és kemény mint a kő. Ezen a parcellán még aránylag könnyen boldogulunk, mert annak idején a kombájnok után azonnal feltörtük a tarlót, de a repcének kijelölt terület előkészítésével sokat bajlódtunk.- Ez így igaz - helyeselt Suszter János gépesítő.- Voltak olyan parcellák, amelyeket háromszor is be kellett járni rögtörővel, nehéz boronával, hogy kellőképpen mór­Gépzajtól hangos a határ Legfontosabb feladat a jó magágy, előkészítése zsalékos talajba kerülhessen a vetőmag. Sokat fáradoz­tunk és bosszankodtunk, de okosan tettük, hogy nem halogattuk fölöslegesen a munkát, mert a minapi eső hatására máris szépen sorol a repcénk. Sürget az idő A határszemlét folytatva, a gépesítő a Felső rét dűlőbe indult a silókombájnok munkáját ellenőrizni. Mire odaér­tünk, Lőrincz László és Ján Benko- kombájnosok már a tábla szélén tisztogatták gépeiket. O Suszter János gépesftó és Kunstár István trakto­ros a búza vetését megelőző talaj-előkészítő mun­kákról tanácskozik (A szerző felvétele)- Hát, akkor végre ezzel is megvolnánk - nyugtázta kísérőm jöhetnek az ekék. Sietnünk kell, amíg nem szárad ki teljesen a tarló, hogy a gépek nyúzása-szagga- tása nélkül is megfelelően előkészíthessük a talajt a búza részére.-Akkor bizony gyorsan kell dolgozniuk, mert a vetés agrotechnikai határideje ugyancsak közeleg, s addig még pihennie is kellene a talajnak.- Igen, az idő is sürget bennünket, mert önhibánkon kívül, kicsit megkéstünk a silózással - bosszankodott a gépesítő. - Tudtuk előre, hogy a meglévő gépeinktől már nem várhatunk száz százalékos teljesítményt, ezért a betakarítás tervezett határidejének megtartása, a siló­gödrök gyors megtöltésének biztosítása, és természete­sen a géppark felújítása érdekében, az év elején megren­deltünk egy új silókombájnt. Sajnos, a gyár tévedésből a zvoleni Agrozet vállalatnak küldte el a gépet, ők pedig tovább küldték az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításra. így mi az ígért második negyedév helyett csak tegnap kaptuk meg az új kombájnt, melynek kipróbálására most már csak a közvetlen etetésre meghagyott silókuko­rica betakarítása folyamán kerülhet sor. Gépjavítók nyeregben A felsószemerédi szövetkezetben ezen a héten meg­kezdték a napraforgó betakarítását. A termés kicséplése előreláthatólag öt-hat napig ad munkát a speciális adapte­rekkel felszerelt gabonakombájnoknak, amelyek később a kukoricában fognak dolgozni. - A kombájnok kezelését ismét tapasztalt gépjavítókra bíztuk, hogy közben a trakto­rok is teljes létszámban dolgozhassanak - említette egye­bek között Suszter elvtárs. - November tizedikére szeret­nénk befejezni a mélyszántást is, s ennek érdekében bizony okosan kell gazdálkodnunk az idővel és jól ki kell használnunk a rendelkezésünkre álló gépeket. A Felsószemerédi Efsz-nek összesen huszonhat kere­kes erőgépe van. Ezek közül tizennyolc állandó jelleggel a növénytermesztésben dolgozik, de az idén különösen nehéz őszi talajforgatásban jobbára csak az erős Skoda- traktorokra számíthatnak. Ezeket máris nyújtott műszak­ban és a hétvégeken is üzemeltetik, így szervezés és műszaki ellátottság szempontjából minden feltétel adott ahhoz, hogy az egyéb időszerű tennivalókkal egyidöben az istállótrágyát meg a körülbelül ezer tonna Vitahumot is határidőben kihordják és elterítsék, s ugyanakkor az őszi mélyszántást is befejezzék a gépesítő által említett idő­POnt'9 KÁDEK GÁBOR

Next

/
Thumbnails
Contents