Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-12 / 37. szám

1986. IX. Ve lom eleve nagyobb megterhelést jelent a vezetőnek, s ezen belül is a legnagyobb stresszhatással az előzés jár. Az előzést különböző szakaszokra bontották fel. A leg­magasabb pulzusértéket - tehát a legerősebb stresszt - az előzés megkezdésekor tapasztalták. A döntési szakaszban rendkívül rövid idő alatt kell összegezni valamennyi forgalmi adottságot, a vezető szinte a pillanat kénysze­re alatt áll... Ennél is magasabb értékeket csak akkor mértek, ami­kor egy-egy előzés végrehajtása közben veszélyessé vált, még mielőtt a vezető be tudott volna sorolni a megelőzött jármű elé. Olyan helyzetben, amikor a jármű a menetirány szerinti bal oldalon halad, a szemben feltűnő másik kocsi - a közelségétől szinte függetlenül - pulzusszám-kiug- rást okoz. Végeredményben kimutatható, hogy az erőltetett előzésekkel vezető autós háromszoros „mun­kát" végez, és idegrendszeri kifá­radása fele annyi idő alatt mérhe­tővé válik, mint amennyi idő alatt az egyenletesen közlekedő autós esetében megjelennének a fáradt­ság tünetei. (ss) híd úgynevezett miniblokk-rugó- zással kiegészített különleges ke­rékfelfüggesztését. A legfinomabb mozdulatokra is roppant érzéke­nyen reagál, nem meghökkentő­en, de a nyomatékváltó megfelelő fokozatainak kapcsolása révén jól gyorsul, lágyan, biztonságosan lassul. Dinamikus menetben és manőverezés közben is könnye­dén kormányozható, úttartó, csen­des üzemű és kanyarstabil. A belső tér olyan, amilyent ettől a kategóriától elvárhatunk: józan mértéktartás mellett a kényelmes és biztonságos utazás élményét szolgálja, azonban nincs benne és körülötte semmi látványos extra. A cockpit műszerei az alaptípus­nál is tulajdonképpen mindenről tájékoztatnak, sőt szériatartozék­ként némi meglepetéssel is szol­gálhatnak. így igen jó szolgálatot tesznek a vezetőnek: a belülről könnyen állítható külső tükrök (ha netán letörné valaki, egy mozdu- tal könnyen visszaállítható a he­lyére, az ostorütés elleni védel­met is nyújtó fejtámlával kie­gészített, könnyen szabályozható kagylóülések, két fokozatban nyit­ható és redőnnyel zárható nap­fénytető, több fokozatban is mű­ködtethető szélvédőmosó-törlő, szinte a klimatizáló berendezéssel csaknem egyenértékű fűtő-szel- lőztetö motorral és csatornákkal gazdagított rendszer, az első - elöl magasság szerint gombnyo­másra öt fokozatban állítható - és a hátsó ülésekhez egyaránt kap­csolható biztonság övék stb. ötle­A gépjárművezető hallásáról Téves lenne azt hinni, hogy a közlekedésben, ahol a hangjelzés helyét egyre nagyobb mértékben veszi át a fényjelzés, már nem oly fontos a hallószerv szerepe mint azelőtt. Igaz, hogy lakott területen korlátozzák, ill. tiltják a kürt használatát, mégis számtalan esetben a gépjárművezető hibátlan hallásától függ a közlekedés biztonsága. Nagyvárosokban a villamosok vezetői éles csengőjelzéssel biztosítják maguknak a szabad utat. Mentők, rendőrök, tűzoltók akusztikai riasztójelzést is használnak az optikai mellett. A fényjelzés térhódítására gondolt Hugo Glaser svájci szerző Zürichben megjelent „Auto, Flugzeug und Medizin“ (Gépkocsi, repülő és orvostudomány) cimú, egyébként érdekes és értékes könyve írása közben, midőn alaptalanul alábecsülte a gépjárművezetők hallóképességének szerepét a modern közleke­désben. A közúti közlekedés biztonsága továbbra is megkívánja, hogy a járművezetők ne csak kifogástalanul lássanak, hanem jól is halljanak. Az útitárs szavát vagy figyelmeztetését a kocsi belső terében úgy kell érzékelni, hogy meghallgatása ne jelentsen külön megterhelést, figyelemelvonást. Menet közben a vezetőnek nem csupán tekintetével, hanem hallásával is figyelemmel kell kisérnie a közlekedés rendes és rendellenes jeleit, más járművek vagy riasztóberendezések vészjelzé­seit. Saját gépkocsija motorjának üzemét, ütemét is fülével észleli. Ezekből a szempontokból kell kiindulni a járművezetők hallóképessé­gének megítélésénél, amely alkalmasságuk orvosi ellenőrzésének elengedhetetlen tartozéka. Minden területi és üzemi körzeti orvos elvégzi az alapvető vizsgálatot, amely arról tájékoztatja, mily fokú a jogosítványt kérelmező ill. a gépkocsivezető hallása. Kívánatos lenne, ha a gépjárművezetők - kiváltképp a közép- és időskorúak - alapos audiometrikus vizsgálatnak vethetnék alá magukat, amely minőségileg és mennyiségileg pontosabb, ezt azonban egyelőre csak a közlekedési vállalatok, a zajos üzemek dolgozóinál valamint halláskárosodás gyanújának eseteiben alkalmazzák. Buszok, villamosok, vonat- és metrószerelvények vezetői, továbbá tehergépkocsik és távolsági kamionvezetők, legalább évi két alkalommal vetik alá magukat hallásvizsgálatnak. Amatőr gépjárművezetők rendsze­rint csak a megszabott korhatároknál kötelesek felülvizsgáltatni magukat (a 60., 65. és 68. életév betöltésekor, azontúl pedig kétévenként). Ezért fejlődhet ki a hallószerv hibája vagy megbetegedése az ő esetükben anélkül, hogy erről orvosnak tudomása lenne, különösen ha zajos környezetben dolgoznak vagy bajukat alábecsülik, elhanyagolják ill. titkolják. De az amatőr járművezető halláshibája ugyanolyan veszélyté­nyező mint a hivatásos sofőré. Aki észreveszi, hogy hallása gyengül, feltétlenül forduljon orvosához, hogy megvizsgálja, kezelje ill. szakvizsgálatra és gyógykezelésre orr-, fül- és gége-szakorvoshoz utalja. Előfordul, hogy csupán egyszeri beavatkozásra van szükség, pl. a dugaszként felhalmozódó fülzsír eltávolítására, de más esetek türelmes és lelkiismeretes kezelést igényelnek. Némely hallásszavarok tartós jellegűek, egy részük azonban meggyógyíthatók. Gépjárművezetőknél a hallószerv állapotának és az egyén hallóké­pességének orvosi elbírálása alapos helyzetelemzésből indul ki: pl. abból, hogy vizsgálat alkalmával felderített halláshiba vagy betegség kezdeti vagy haladottabb fokú-e, gyógyítható-e vagy sem, összefüggés­ben van-e az életkorral, nincs-e már a nagyothallás a süketség határán stb. Az orvos a szakorvosi véleményt tekintetbe véve gondosan latolgatja lehetőségeit, mindenekelőtt azonban a vizsgált személy egészségét és életét, a kockázat mértékét, a közúti forgalom biztonságát tartja szem előtt. A mérlegelés eredményeként javasolhatja a rendőrség forgalmi felügyelőségének a gépjárművezetői jogosítvány végleges érvénytelenítését, a gyógykezelés idejére való bevonását vagy az egészségi állapotnak megfelelő korlátozását. A hallószerv páros, de indokolt esetben az orvos azt is javasolhatja, hogy a jogosítványt egy egészséges füllel rendelkező személynek is kiadják ill. meghagyják. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY tes újdonság ennél a kocsinál is, hogy véletlenül sem felejthetjük égve parkoló kocsinkon a fény­szórókat, med ajtónyitáskor (a vezető felőli ajtó nyitásakor) hang­jelzés figyelmeztet arra: kapcsol­juk ki a lámpákat és mielőtt magára hagynánk, zárjuk is be az autónkat. Mindamellett természe­tesen számos extra kényelmi és biztonsági felszerelési kellék is beépíthető még az Opel Kadettbe, mint bármely más, „csak igénye­seknek“ számontartott többi kor­szerű autóba. (am) Az Opel Kadett GL 1,3 S több műszaki adatai: 55 kW (75 LE), 13,5 sec. alatt gyorsul álló helyzetből 100 km/h tempóra. Csúcssebesség 170 km/h, fogyasztás 8,7/5,2/6,7 liter városban, 90-es tempóval és országúton 100 km-re. Az üzemanyagtartály 52 literes, így a kocsi hatótávolsága egyszeri tankolással három fokozatú automata váltóval, illetve a takarékos üzemmenetet is szolgáló öt fokozatú nyomatékváltóval Is szerelik Megérkezett az Ev autója meg­tisztelő cimet is kiérdemelt Kacjett legújabb - azóta is az európai eladási lista élén szereplő —, immár ötödik generációja, amely divatból, vagy közkívánatra (egyre megy), most kiegészült a legesleg­újabb, öt személy számára is kényelmes utazást nyújtó, ugyan­akkor az alacsony szegélymagas­ságú kategóriában „tércsodának“ is méltán nevezhető 550 literes csomagterü változattal és a követ­kező erőforrás-kínálattal: 1,3 N-OHC, 44 kW (60 LE); 1,3 i OHC, 44 kW (60 LE) katalizátor­ral; 1,3 S OHC, 55 kW (75 LE); 1,6 S OHC 66 kW (90 LE); 1,8 i OHC, 74 kW (100 LE) katalizátorral és végül az 1,6 literes dizel OHC motor, 40 kW, vagyis 55 lóerő teljesítménnyel. Az új lépcsős modell bevezeté­sekor különösen nagy súlyt he­lyeztek a konstruktőrök a kerékfel­függesztés további korszerűsíté­sére, s így a hosszabb hátsó rész terhelési nyomatékaihoz kiegészí­tésül az első és a hátsó tengelyek­hez módosított kanyarstabilizátort építettek be. Tovább fejlesztették és finomították a McPherson -rendszert, s vele együtt a hátsó ■ A jövő autóit a hideg téli éjszakákon a svéd Lappföld kietlen tájain vetik alá na­gyon szigorú teszteknek a nagy autógyárak. A jég borította tavak és a hófödte hegyek között tucatnyian működtetik szigorúan titkos laboratóriumaikat. Minden télen megjelennek például a Volkswagen, a Fiat, a Ford és más gyárak kamionjai, amelyekben a prototípuso­kat és az alkatrészeket igye­keznek jól elzárni egyrészt SZIGORÚ TESZTEK a vetélytársak, másrészt más kíváncsiskodók fürké­sző szemei elöl. Elsőként a Mercedes-Benz érkezett ide tizenöt évvel ezelőtt, hogy új típusait kipróbálja az állandó, sokszor mínusz húsz fok alatti hidegben. Itt vizsgálták először blokko­lásgátló fékrendszerüket is. A próbautakon a titoktartás nagyon szigorú követel­mény, a gyárak igyekeznek a lehető legkevesebbet mu­tatni új autóikból. Azt sem szeretik, ha fényképek ké­szülnek a próba alatt álló típusokról. Már csak azért sem, mert a sajtóban esetleg megjelenő kép csökkentheti az éppen piacon levő típu­sok iránti keresletet. A I fű l AUTÓSOK^. A MOTOROSOK Opel Kadett GL1,3S ÚJ üzemanyagtöltő állomást nyitott a Benzlnol vállalat Bratlslavá- ban közvetlenül a nyári idegenforgalmi főidény tetőzése előtt. A városba vezető egyik főút mellett, a Kossuth utcában található. A képen Vladimír ételek motorolajat ad el. (Vlastimir Andor felvétele - ŐSTK) Előzés és pulzus Mindenfajta manőver, forgalmi konfliktus stresszhatást kelt a jár­művezetőben. Akár egyszerű ka­nyarodásról, akár elsőbbségadás­ról van szó, azonnal jelentkezik a szervezeti izgalom, természete­sen különböző mértékben asze­rint, hogy mekkora a „feladat“. Az előzés - jelzik a vizsgálatok - a legnagyobb feladatok közé tartozik, s a járművezető pszichi­kai igénybevétele sokszorosára nő! Nem véletlen ez, mivel az előzéshez hozzátartozik a megfelelő sebesség-, és távol­ságbecslés, a helyzetfelismerés, a partnerismeret és az esetleg előálló veszélyhelyzetek időben észlelése, kivédése is. A vezető feszültsége érthetően növekszik, mindent, ami a jármű irányítására vonatkozik, koncentráltabban, mintegy „magasabb hőfokon“ kell elvégezni. A közlekedésbiztonsági kutatók a stressz meglétére, erősségére a pulzusszám változásaiból is következtetnek. A vizsgálatokat autópályán és autóúton végezték el. Az előzési stressz természete­sen az autópályán volt a legki­sebb. Az autópályán szabadon haladó vezetők átlagos pulzusér­téke 81 volt. Előzéskor ez alig változott - 82 lett! Ez azt mutatja, hogy az autópályán megfelelő forgalomsúrúség mellett az előzés alig jelent nagyobb idegi megter­helést, mint a szabad haladás. Nyilvánvalóan az a magyarázat rá, hogy a gépkocsivezetőnek itt sem kell számolnia szembejövő forga­lommal és így a veszélyérzete is •kisebb. Autóúton azonban már kétirá­nyú a forgalom, vannak szembejö­vők, s ez a tény azonnal megmu­tatkozik a gépkocsivezető pul­zusszámának növekedésében, így szabad haladásnál is percen­kénti 85-ös pulzust mértek, jármű­vezetésnél pedig már 87 volt az átlagos érték. Az előzés teljes időtartamára mért átlagérték azonban minden vizsgált autónál - kivétel nélkül - ennél jóval magasabb volt: átlagosan 95 per­cenként! A kutatók ezzel azt bizo­nyították, hogy a kétirányú forga-

Next

/
Thumbnails
Contents