Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-12 / 37. szám

lösséggel is párosulna - mutattak rá. További gond a szállítási fegye­lem. Példaként elmondják, hogy a kijevi „Elektromas“ szocialista kooperációs partnereinek szállít­mányaiban a selejt aránya eseten­ként elén a szállított mennyiség egyharmadát. Kinek kell ilyen koo­peráció? Nyilvánvalóan megérett a helyzet arra, hogy az eddigiek­nél szigorúbban szankcionálják a nem kellő minőségben és határi­dőre történő szállításokat. 1984- ben a Szovjetunió Minisztertaná­csa már hozott határozatot a köz­vetlen kapcsolatok elősegítése céljából, a vállalatok többsége számára azonban ez a határozat . Javítani kell az együttműködést A Trud cikke A KGST -országok közvetlen kapcsolatai csak meghatározott gazdasági és szervezési körülmények közepette hatékonyak, Itt Is problémákat vethet tél a gazdálkodási önállóság hiánya, akárcsak a vállalatok belföldi együttműködésénél. Ezt állapították meg egyebek között a Trud különtudósítól. Azzal a kérdéssel foglalkoztak, ml nehezíti a KGST-ben a tagországok vállalatainak közvetlen kapcsolatait. Leírják: a Szovjetunióban mind­össze 300 vállalat létesített köz­vetlen termelési kapcsolatokat külföldi szocialista partnerekkel, ám ezek a kapcsolatok távolról sem bizonyultak minden esetben kelló hatékonyságúnak - állapítot­ták meg, és ennek okát elsősorban a gazdálkodási önállóság hiányá­ban látják. Nem véletlen, hogy az SZKP KB PB egyik nemrégiben megtartott ülésén szó volt arról is, hogy lényegesen bővíteni kell a minisztériumok, a vállalatok és szervezetek külgazdasági tevé­kenységének önállóságát. A Trud két újságírója sorba veszi a problémákat: a külföldi partnereket rendszerint „felülről“ rendelik az adott vállalathoz, s né­ha a minisztériumok választása nem optimális a vállalat műszaki lehetőségei szempontjából. Gyak­ran nem veszik figyelembe azt sem, hogy a kiválasztott vállalat­pár különböző mértékben érdekelt a külföldi kooperációban. A vállalatok igen ritkán találnak önállóan társat maguknak, mint­hogy nem rendelkeznek komoly gazdasági információval egymás­ról. Egy leningrádi vállalatnál arról panaszkodtak, hogy csehszlovák partnerüknek még egy csavar­anyát sem adhatnak át az illetékes minisztériummal és a külkereske­delmi vállalattal történt egyeztetés nélkül, azoknak pedig kényelmet­len ilyen apróságokkal foglalkozni­uk. Hogyan lehet operatív kapcso­latok nélkül együttműködni, ami­kor az egyes termékmintákat igen nehéz eljuttatni a másik félhez? A sorozatgyártás érdekében szük­séges mélyreható és átfogó együttműködés így létre sem jöhet. A tapasztalat megmutatta, hogy az együttműködés további bukta­tója a szerkezeti részegységek árkalkulálása. Jelenleg az árakat a világpiaci árakból kiindulva a külkereskedelmi vállalatok hatá­rozzák meg, s ez az árszint a belföldi árszintnél jóval maga­sabb. Vagyis a közvetlen kapcso­latokba egy újabb közvetítő kap­csolódik, a maga külön érdekeivel, ami elnyújtja a megállapodások megkötését. A vállalatok közötti fizetési kölcsönviszonyok rugal­masabb szabályozása érdekében jobban be kellene vonni magukat a vállalatokat a szerződéses árak kialakításába - írja közgazdászok véleményére hivatkozva a két újságíró. Le kellene vágni a kitérőket a közvetlen kapcsolatok kialakítá­sában, s a nagyobb önállóság szükségképpen a kooperációs eredmények iránti nagyobb fele­nem ölelte fel a maga teljességé­ben a közvetlen kooperációs kap­csolatok problémakörét, ezért megmaradt papíron. A Trud tudósftói végezetül arra a következtetésre jutnak, hogy az újdonságok gyors bevezetéséhez a vállalatok szintjén a kezdemé­nyezőkészség és a felelősség gyors kibővítésére, a gazdálkodá­si folyamat demokratizálására, a termelés szocialista intemado- nalizálására van szükség. Ezt célozzák az SZKP XXVII. kong­resszusának határozatai, s a KGST-tagállamok gazdasági megújulásának igényei is. Bővülő gépipari integráció i A gépipari integráció elmélyíté­se a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban is a csehszlovák-szovjet gaz­dasági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének fő iránya. A Szovjetunióba expor­tált csehszlovák gépipari termé­kek volumene a legutóbbi öté­ves időszakhoz viszonyítva mintegy egynegyedével, a ha­zánkba irányuló szovjet kivitel pedig 43 százalékkal növekedik. A két ország közötti szakosítás és kooperáció a gépiparban csak­nem harminc kormány- és ágazat­közti megállapodás alapján való­sul meg. Csehszlovákia gépek és berendezések szállításával járul hozzá a szovjet népgazdaság kulcsfontosságú feladatainak megvalósításához, főleg az ener­getikai és az élelmiszerprogramé­hoz. Csehszlovák vállalatok első­sorban villanymozdonyokat, vil­lamosokat, trolibuszokat, folya­mi hajókat, korszerű szerszám­gépeket, kohóipari, petrolké­miai és vegyipari berendezése­ket, teherautókat és egyéb gép­ipari termékeket exportálnak. Nagyarányú a csehszlovák részvé­tel a szovjet könnyűipari üzemek korszerűsítésében is. A Csehszlovákiába irányuló szovjet exportot túlsúlyban bá­nyaipari berendezések, építő­ipari és útépitö gépek, sze­mélyautók, légi technika és elektronikai termékek alkotják. A kölcsönös szállítások Cseh­szlovákia és a Szovjetunió számá­ra fedezik a gépipari termékek iránti keresletük hozzávetőleg 20, illetve 10 százalékát. (ÓSTK) Interjú Bukarest közlekedésfejlesztési és környezetvédelmi tennivalóiról Márciusban újabb szakasszal bővült a bukaresti földalatti. A korábbi 25 kilométeres pályához tehát további kilométerek csatlakoztak, enyhítve ezzel a kétmilliós román főváros közleke­dési gondjain. Am a metró fokozatos kiépítése csupán része - igaz, egyik alapvető alkotóeleme - Bukarest városfejlesztési törekvéseinek. Vele párhuzamosan bővítik és korszerűsitik az úthálózatot, szabályozzák a városon keresztül folyó Dimbovltát, újabb parkokat létesítenek. Milyen megfontolások, elképzelések alapján teszik mindezt? Legfőképp erre a kérdésre kerestem a választ, amikor interjút kértem Paul Focsától, Bukarest főépítészétől.- Manapság milyen elvek sza­bályozzák városuk közlekedésé­nek fejlesztését? Vázlatosan szól­hatna alapvető célkitűzéseikről is.-Terveinkben szerepel a Bu­karest körüli autópálya-gyűrű megépítése, amivel kettős célt követünk. Egyfelől mentesítjük a városközpontot az átmenő for­galomtól, másfelől a felszíni közle­kedést a földalattihoz kívánjuk kapcsolni. A jövőben számolunk azzal, hogy a főváros bizonyos részein villamosvonatok közleked­nek majd. Hol tartunk jelenleg? Elkészült már a metró első és második szakasza, ez utóbbit idén adtuk át a forgalomnak, s a város történelmi magvába vezet. E két szakasz észak-déli és kelet-nyu­gati irányban köti össze a lakótele­peket a nagy ipari központokkal, vagy a közbeeső lakónegyedeket egymás között. Ezeken kívül még kialakulóban van egy új metrósza­kasz, amely az északi vasútállo­mást és az Augusztus 23-a ipari területet kötné össze. Jelenleg Bukarest közlekedésfejlesztésé­nek 2000-ig terjedő programjával foglalkozunk részletesen.- Egy kétmilliós nagyvárosban az élet megszervezése, a közle­kedés zökkenőmentes lebonyolí­tása szorosan összefügg azzal is, miként sikerül az emberek és gépjármüvek forgalmát úgy irányí­tani, hogy azok a lehető legkisebb mértékben fékezzék egymást. Mit tesznek ennek érdekében Buka­restben?- Városunkban több csomó­pont, alul- és felüljáró enyhít a közlekedés túlzsúfoltságán. Em­lítést érdemel például a Bucur Óbor aluljáró, amelynek föld alatti parklójában mintegy ezer gépjár­mű fér el. Parkolóhely épült már az egyetemi központban, s ugyan­csak van aluljárója a Muncii tér­nek, a Victóriei téren pedig a met­róépítéssel párhuzamosan egy nagy aluljáró születik. Vagyis olyan kérdésről van szó, amely az ország gazdasági célkitűzéseiben és fővárosunk fejlesztésében ál­landóan napirenden szerepel.- Minden bizonnyal előkelő he­lyen tartják számon a tömegközle­kedést is.-Ez az eddig elmondottakból is nyilvánvaló. A metróról már szól­tam. Ugyancsak bonckés alá vet­tük a villamoshálózatot. A főváros közlekedésében abban látjuk je­lentőségét, hogy összekapcsol­hatná Bukarest egyik felét a má­sikkal, s a villamosok kiszélesített utcákon, néhány szakaszon pár­huzamosan közlekedhetnének a trolikkal vagy autóbuszokkal. Elkészült a tömegközlekedés át­szervezésének tervezete is. En­nek keretében némely autóbusz- járatokat megszüntetünk. Helyet­tük nagy kapacitású villamosok közlekednek: három kocsival, gyorsabban, biztonságosabban és több utast szállíthatnak. Egy cso­mó autóbuszt kirekesztőnk a fővá­ros utcáiról, mert szennyezik a le­vegőt és nagy az üzemanyag- fogyasztásuk. Máshol, ahol a te­rep alkalmatlan a villamosközleke­désre, trolibuszokat vonunk be a forgalomba. Tömegközlekedé­sünk tehát átalakul, fokozatosan alkalmazkodik az újszerű követel­ményekhez.- Az utóbbi időben mind gyak­rabban hallani a Bukarestet átsze­lő Dimbovita folyó jövőjéről. Állító­lag nagy kiterjedésű szabályozási munkálatokat hajtanak végre rajta. Milyen megfontolásból teszik ezt?- Előrebocsátom, átfogó mun­kákról van szó. Azt szeretnénk elérni, hogy a Dimbovitában a fő­városunk területére eső mintegy 10 kilométeres szakaszon tiszta víz legyen, és a folyó nyújtotta látvány egyben harmonikusan il­leszkedjen bele a főváros arcula­tába. Felépül egy víztározó is, amely Bukarest legnagyobb mes­terséges tava lesz, s ugyanakkor a folyó szabályozásának tartós forrásává válik. Egyébként a beru­házás környezetvédelmi jelentő­sége is fontos, megvalósulásával mindenképpen megjavul a Dimbo­vita környéke, s lehetőség nyílik újabb üdülőkörzetek létrehozá­sára.- Parkokból, zöldövezetekből Bukarestben van elég. Lehet-e és kell-e ezeket újakkal bővíteni?- Mindenképpen lehet és kell is! Vegyük csak például a Cismigiu kertet, ahol aránylag kevés a zöld, ám csak az ifjúsági parkhoz ké­pest. Pedig ez utóbbinak mindösz- sze a harmadrésze készült el eddig. Lesz itt még vidámpark, uszoda és tó is. Nagy parkokat, további tavakat máshol is létesí­tünk fővárosunkban. Központi kör­zetében egy személyre 19 négy­zetméter zöldterület jut a parkok­ban, s ez már nem akármilyen nagyságrend. A parkosítás azon­ban mind a központban, mind az új lakótelepeken továbbra is foly­tatódik. Az olyan lakónegyedek, mint például a Titan, a Drumul Taberei saját parkkal rendelkez­nek. Ám a legszebb ligetek, fával, bokrokkal övezett zöldterületek mégis a város szivében találhatók. Hiába, telepítésük nem tavaly kez­dődött. Hosszú évtizedek termé­szetóvó munkájának eredményei.- Köszönöm a beszélgetést. J. MÉSZÁROS KAROLY szamok, tények, adatok Bukarest új lakónegyedeire ez a jellemző: korszerű utak, nagy parkok, kiterjedt zöldövezetek. Képünkön a Titan nevű városrész. (CSTK-felvétel) Ulánbátor új légikapuja A közelmúltban avatták fel ünnepélyes keretek között Ulánbátor, a mongol főváros új repülőterét. A szovjet tervek alapján létesített légikikötő fogadóépülete eredeti technikai megoldással, gerenda nélküli vázszerkezettel készült. Ez a módszer nemcsak jelentős építőanyag-, főként cement- és acélmegta­karítást eredményezett, hanem lehetővé tette a stílusosan kiterjesztett szárnyú madárra emlékeztető, könnyed vonalú, levegős épület kialakítá­sát. A kétszintes repülőtéri palota bal szárnyát a nemzetközi, jobb szárnyát pedig a belföldi légijáratok utasainak fogadására rendezték be. A középső traktusban kapott helyet az étterem, a büfé, a kávéház, a posta, a valutaváltó bankfiók, a szoltáltató hálózat és az üzletsor. A korszerű ulánbátori repülőtér óránként 500 utas ellátására képes. Jelenleg a légikikötő TU-154-es, DC-8-as és Boeing-737-es gépek fogadására van felkészítve. A fogadóépület átadásával egyidejűleg befejeződött a fel- és leszálló pályák bővítése, s ezzel véget ért a repülőtéri rekonstrukció első szakasza. A második szakasz további korszerűsítései után a 8. ötéves terv végén, 1990-ben már bármilyen típusú repülőgépet fogadhat. Egyébként a MIAT Mongol Légiforgalmi Társaság az ország 17 megyeközpontjába és 200 településre indít rendszeres járatokat. A társaság gépei évente 650 ezer utast és 11 ezer tonna árut szállítanak. A belföldi légi utaki hossza eléri a 40 ezer kilométert. A MIAT 30 külföldi légiközlekedési vállalattal tart kapcsolatot, és Mongóliát közvetlen járatok kötik össze a Szovjetunióval, valamint Vietnammal. A tervek szerint már a közeljövőben megindul a légiforga­lom Ulánbátor és Peking között. (Budapress-Mongolpress) • A bulgáriai Pavlikenben működő kutatóintézet kísérlete­ket folytat szójabab és kukorica sávos termesztésével, s ily mó­don mindkét terménynél húsz százalékkal magasabb hozamo­kat ér el, mint a hagyományos elkülönített szója- és kukorica- termesztéssel. A szójabab hek­tárhozamai átlagosan elérik a 3 tonnát, míg a kukorica esetében a másik módszerhez hasonlítva a hektárhozam há­romszorosát. A kutatóintézet összesen 200 hektárnyi terüle­ten végez kísérleteket a szója­bab és a kukorica sávos ter­mesztésével. Egy-egy sáv hat, összesen 4,20 méter széles sor­ból állt. A módszer előnye az, hogy a kukorica optimális meny- nyiségú napsugarat kap, a szója viszont árnyékban van. • A budapesti híradástechni­kai üzemben olyan különleges szedófejet fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi a 24 sávos mag­netofonfelvétett. Az újdonság iránt máris érdeklődést nyilvání­tott az egyik nyugatnémet légi- forgalmi társaság, az ún. fekete doboz gyártásánál szeretné hasznosítani az új szedöfejet. KE llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll 19««-

Next

/
Thumbnails
Contents