Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-07-11 / 28. szám

nek leginkább, amikor aki csak teheti, közel vagy távol lakhelyéhez, a vizek partján, erdők hűvösében keres-talál felüdülést. Csak az építőket találni ilyenkora „gáton“, ahol olykor verőfényes, máskor haragos felhős, sőt villámló égbolt a „szere­lőcsarnokuk" teteje... Ilyenkor, az ünnepnapjuk tájékán, míg mások legfőbb gondja a pihenés, ők a kis- és nagyberuházáso­kon bámulnák le, igaz, jóval aránytalanabbá, mint ahogy azt a vizek partján tehetnék. Csakhát ők általában máskor, más évszakban szokták kivenni rendes évi szabadságukat. Különben hogyan látná az ország-világjáró turista, miként nőnek gomba­módra új lakótelepek kis- és nagyvárosok köré, miként épülnek karcsú gyárkémények, kórházak, szolgáltatóházak, s miként készülnek el a tanévnyitóra tavasszal még félkész iskolák. Bebizonyosodott az elmúlt esztendők során, hogy a hazai építőipar nagy feladatok megoldására vált alkalmassá. Vállalatai atomerőműveket, vízlépcsőrendszereket, városnyi lakótelepeket építettek, s persze, ilyen alkalmakkor ez elképzelhetetlen építővállalatok - és egyéb szállítók - rendszeres, szükségsze­rűen összehangolt együttműködése nélkül. Ha ilyenkor egy-egy láncszem kiesik, megbomlik az összhang, a harmonikus együttműködést felváltja az egymásra mutogatás, követik pedig a határidő-modósítások... Szerencsére a szállítói-megrendelői kapcsolatok terén az elmúlt esztendők során jelentős javulás állt be, és így a hetedik ötéves tervidőszakot minden eddiginél sikeresebben zárhatta az építőipar. A továbblépés záloga pedig az, hogy az ágazat vezetői is tisztában vannak helyükkel, helyzetükkel és az előttük álló feladatokkal. Duéan Mikiének, az SZSZK építésügyi minisztere hangsúlyozta a közelmúltban:- Eredményeink értékelésekor nemcsak a sikereket látjuk, hanem a hiányosságokat is. Sürgető feladat továbbra is az építőipar teljesítőképességének növelése, gazdaságosságának javítása. Tartalékaink vannak az építőipari munkák kivitelezése az építőanyag-gyártás terén. Ugyanez vonatkozik a munkaidő­kihasználásra, a gépek kihasználtsági koefficiensének javítására is. El kell terjesztenünk a brigádrendszerú munkaszervezést, javítani a munkavédelmet és a munkafeltételeket. E tekintetben az előrelépés egyik legfontosabb feltétele az új tudományos- műszaki ismeretek mielőbbi gyakorlati alkalmazása. Alig egy esztendeje, hogy társadalmunk fejlődésének négy évtizedes mérlegét megvontuk. A hatalmas fejlődésből az építőipar is becsülettel kivette a részét. Új igényes - minden eddiginél igényesebb - ötéves tervidőszak küszöbét léptük át, s benne az építőipar a korábbinál sokkal nagyobb mértékben külföldön is vizsgázik. Feladataikról úgy nyilatkoztak, hogy csak a megvalósítás mikéntje képezheti vita tárgyát, a teljesítés tényéhez kétség nem férhet! Most, hogy az építők előtt tisztelgünk, meggyőződésünk: ünnepen fogadalmat tenni csak így érdemes. MÉSZÁROS JÁNOS N emhiába van a nyelvi értelmező szótárakban az épít igének több jelentése is. Az építés nemcsak téglák, falazóblok­kok, panelek, vagy akár hídelemek folyamatos egymáshoz illesztése. Valamennyi jelentésén túl mai és eljövendő életünk szimbóluma is. Mégis elvitathatatlan, hogy az építő ember az utóbbi években a korábbinál inkább főszereplővé vált a táj, az életkörnyezet megváltoztatásában. Sőt, főszereplő akkor is, amikor arra vagyunk kiváncsiak, vajon a mindenkori népgazda­sági mérleg képzeletbeli serpenyői végül is milyen helyzetben állapodnak meg. Persze, ünnepi alkalmakkor általában nem szokás hiányossá­gokról beszélni, s ez az ünnepi alkalom most is, mint mindig, július második vasárnapján következik el az építők esetében: ez idén július 13-a, az építők napja. A mi feladatunk is a tisztelgés az építők sokezres tábora, két kezük munkája előtt. Nincs még egy ilyen ágazat, amelyről olyan nehéz lenne elfogulatlanul szólni, vagy írni, hiszen egyetlen népgazdasági ágazat sem engedi ennyire láttatni magát a beavatatlanoknak is. Az is igaz, hogy egyetlen más ágazat erényeit vagy hibáit sem érezzük ennyire magunkénak: közös az örömünk, de az ürömünk is. Lefordítva mindezt az emberi megnyilvánulások talajára: közelebb áll mindannyiunkhoz az építő ember minden más társánál. Akkor is, ha bóbiskol a hajnali buszon, akkor is, amikor esőben, hóban, télen, nyáron a falakon áll, a kotrógépet irányítja, hegeszt, vagy betonoz, a darut kezeli, emberi hajlékok melegét tervezi. Az, akinek a kézszorítása még ünnepnapokon is nehéz munkáját juttatja az eszünkbe. Ók azok, akik munkásszállásokon, ideiglenes barakkokban laknak, üzemi konyhán étkeznek - ha van egyáltalán s a hétvégeken érezhetik csak a családi otthon melegét. Cserébe mindezért gyakran igaztalanul kell elviselniük, hogy őket marasztalják el sokszor mások mulasztása miatt. Ha országjáró embernek eszébe jut, hogy az épitőkről, az építőiparról meditáljon, láthatja lépten-nyomon - most is a kirándulások évadján - mennyire változik mindenfelé a vidékek arculata. Eme arculat formálói pedig éppen ilyenkor serényked­VASÁRNAPI KIADÁS 1986. július 11. XIX. évfolyam 28. szám Ára 1 korona " II !■■■ — —I— . I ' "■ ' ' ' ' II -I I SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA (A ÓSTK és Gyökeres György -2- felvétele) ■ II fPÍTÜK ÜNNEPNAPJÁN

Next

/
Thumbnails
Contents