Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-05 / 36. szám

Kecskerímetés ÁTÁNYI LÁSZLÓ A vakkan tó cirmos története Zuzu, a morcképű farkasku­tya moccanatlanul figyelte Ka­bala cica falatozását. Az éjfe­kete cirmos egy béldarabot rágcsált elmerulten, teljesen megfeledkezve a világról, a morcképú kutyáról is. Ezért érte villámcsapásként, mikor megcsörrent a lánc és Zuzu lecsapott rá. Ijedtében elha­rapta a nyelvét; aztán valahogy kihúzta magát az éles karmok közül és felfutott a fára. Mikor Rózsi néni hazatért, csodálkozva hallotta, milyen panaszosan nyávog Kabala és a nyelve teljesen kilóg a szájá­ból. Egy cérnavékony darabka tartotta csak. Mihez kezdjen hirtelen? Kerékpárra pattant Rózsi néni, s átvitte Kabalát az ebergóci kutyakórházba. Saj­nos, nem tudták vissza varrni a nyelvét, így a cicus néma maradt. Szorgalmasan irtotta továbbra is az egereket a ház körül, de egy fia nyávintást sem hallatott többé. Elnémult teljesen a ház is, Zuzu ugyanis szégyenében, eltépve láncát, világgá ment. Hallott Kabala esetéről Likó- csi professzor, aki a műnyel­vek világhírű szakértője volt. Igaz, addig csak embernél alkalmazott múanyagpótlást, de most támadt egy nem mindennapi ötlete. Hamarosan üdvözölhették ót az ebergóci kutyakórházban. És megtör­tént a műtét. Ezután ha Rózsi néni házá­hoz idegen közelített, elébe szaladt egy koromfekete macska, s az idegen elhúlt a meglepetéstót, mert a cica éktelen csaholással fogadta ót. Az idegen először hinni se akart a fülének. Csalafintaság­ra gyanakodott. Macska és ugatás?! Macskabőrbe bújt ku­tya lenne ez itt? Vagy macska­formájú robot? S a hangja? Ekkorka testben ilyen öblös hang? A természet csak szelíd nyávogásra méretezte. Bizony, a Kabala cica uga­tott. Mikor Likócsi professzor az ebergóci kutyakórházba ér­kezett, még csak a kutyamú­nyelv problémáját oldotta meg. Így épített be Kabalának kutya­nyelvet. Mégpedig a hango­sabb fajtából. Házőrző macska lett az éjfekete cicusból. Mesz- szi vidékekről jártak csodájára. Likócsi professzor kísérletei egyre több ,,eredménnyel“ ke­csegtettek. Zsolti ide-oda kap­kodta a fejét meglepetésében, valahányszor Bukfenc kutyus- sal végigsétált a falun, ahol lassan már csak az 6 szórgo- molyag kis pulikutyája volt az egyetlen állat, amely eredeti hangján szólt. Gondoljatok csak bele, micsoda meglepe­tést okoz, ha egy békésen legelésző bárány egyszer csak felnyerit az ember mellett, mint telivér paripa. Vagy dühödt gágogással kísér bennünket végig a kerítés mentén egy jól megtermett eb? A falu hires kakasa, Kackiás is reggelenként kukorékolás helyett harsány mekegóssel ébresztette a falu népét. De látni lehetett élénken nyávogó egércsapatot, kukorékoló kecskét, ugató lovakat, bégető libákat. Likócsi professzor va­lóságos Bábelt teremtett a falu állatvilágában. Maguk az álla­tok is teljesen megzavarodtak. Két kutya közelit egymáshoz kíváncsian, szagolgatják egy­mást békésen. Aztán az egyik kutya harsányan felmekeg. A másik ijedtében úgy megug­rik, mintha tüskébe lépett vol­na. Igen, valóságos Bábel volt Röjtökmuzsajon. S maguk az állatok is bánatosak voltak, hogy elvesztették a saját hang­jukat. Leginkább Kabala cica szenvedett emiatt. Rózsi néni többször próbált egy-egy do­boz macskanyelvvel kedves­kedni neki. Az éjfekete cirmos meg is nyalogatott egyet- egyet, aztán még bánatosab­ban vakkantot. Hiába, azt az édes nyávogást, semmi sem pótolhatja. Egy napon elhatározta, a többi állattal egyetemben, hogy visszaszerzik a saját nyelvüket, a saját hangjukat. De ez már egy másik történet. A newton Sorozatunk eddigi fejezetei­ben az Sl-rendszer alapegysé­geivel foglalkoztunk, a folyta­tásban az ezekből az alapegy­ségekből származtatott mérték- egységekre térünk át. Ezek közül is a gyakorlatban legin­kább használatos erő fogalmá­val ismerkedünk meg. Mindenki számára nyilván­való, hogy bármilyen test fel­emeléséhez, elmozdításához vagy akár a sebességének a megváltoztatásához erőt kell kifejtenünk. Az azonban, hogy milyen összefüggés van az erő nagysága és az elmozdulás mértéke között, sokáig egyál­talán nem volt világos. Az elmozdulás nagysága, sebes­sége, valamint az eltelt idő közötti összefüggéseket első­ként Galilei, olasz fizikus tanul­mányozta a 17. század elején. Galilei nagyon közel járt a megoldáshoz, de ő a sebes­ség és az erő viszonyában kereste a megoldást, míg az a valóságban a gyorsulás és az erő közötti összefüggésben rejlik. Galilei halálának évében (1642) született talán minden idők legnagyobb fizikusa, Newton. Az angol fizikus to­vábbfejlesztette Galilei kísérle­teit és megalkotta híres mozgás- törvényeit, melyek forradalma­sították a fizika mozgó testek­kel foglalkozó ágazatát. Az ide vonatkozó mozgástörvénye a következőképpen szól: A test gyorsulása egyenesen ará­nyos az őt létrehozó erővel, iránya megegyezik az erő irá­nyával, és a létrehozott gyor­sulás fordítottan arányos a test tömegével. Ez a törvény képlet formájában így írható fel: a = 7m (ahol az a a gyorsulás­sal, F az erővel és m a test tömegével egyenlő). Az Sl- rendszerben az erő alapegy­ségét newtonnak nevezzük, és a kilogramm segítségével fe­jezzük ki: 1 newton (1 N) azzal Nem fázik jó Sátán Huba, Melegíti Hátán Suba. Anyja előtt Dorka Tagad, Pedig már a Torka Dagad. Éget a nap Heve Táton, Szamaragolj Teve-Háton. Táskájában Képek, Lapok, Hogyha hozzá Lépek, Kapok. Honnan van e CSacska Mente? Tán bizony egy Macska CSente. Tagadja e Fura Boltos, Hogy a drága Bura Foltos. A vár ormán László Zen­gett, Két kezében Zászlót Len­gett. Halkan lépdel Samu Herceg, Lába alatt Hamu Se re eg. Ott, amerre Kelet Terül, Fecske, gólya Telet Kerül. Az ideális szálloda A sorozatképzésnek nagyon gyakori módja a sorszámozás. Az ábécé-rendnél is gyakoribb. Sorszámozzák például a ver­senyzőket, a versenyeredmé­nyeket, a könyvekben az olda­lakat, az utcán a házakat, a moziban a székeket, a parti­túrákban az ütemeket stb. Sor­számozással igazodnak el a szállodai szobák között is. amelyeknek most maradjunk a közelében. Az, ugye, nyilvánvaló, hogy ha minden vendég külön szo­bában lakik, akkor annyi szo­bát adnak ki, ahány vendég van. A következő két példa azon­ban ellent mond ennek a telje­sen magától értetődő ténynek. Az első példa Grátzer József Elmesport egy esztendőre cí­mű könyvében szerepel. „Hét fáradt ember tért be egy vidéki szállodába. Szállást kértek, de kikötötték, hogy mindegyiküknek külön szobát adjanak. A szállodás közölte, hogy csak hat szabad szobája van, de azért reméli, sikerül majd igényüknek megfelelően elhelyezni a kedves vendége­ket. Az első vendéget bevezette az első, szobába, egy másikat pedig megkért, hogy várjon ott néhány percig. A harmadik vendéget a második szobába, majd a negyedik vendéget a harmadik szobába, az ötödik vendéget a negyedik szobába és a hatodik vendéget az ötödik szobába vezette. Ezu­tán visszament a hetedik ven­dégért az első szobába és átvezette őt a hatodik szobába, így mindenkit kényelmesen el­helyezett. Vagy mégsem?“ Az okoskodás természete­sen hibás, keressétek meg, hogy hol történt a tévedés! az erővel egyenlő, amely 1 kg tömegű test sebességét 1 má­sodperc (s) alatt 1 méter per szekundum (1 m/s) sebesség­gel változtatja meg. Hasonlóan más egységekhez, kisebb vagy nagyobb mennyiségeket is használhatunk, mint például a kilonewton (kN), millinewton (mN) stb. Az eddig - különös­képpen a gyakorlatban hasz­nált - pond, kilopond egységek használatát megszüntették. Newton nevéhez nagyon sok felfedezés fűződik. Csak néhány jelentősebb a sok kö­zül: ő alkotta meg az erő törvényét, a tehetetlenség tör­vényét, az akció-reakció törvé­nyét. Ó volt, aki elsőként is­merte fel az égitestek mozgás- törvényeit, melyeket a gravitá­ció lényegének helyes felisme­rése folytán alkotott meg. Ó készített elsőként tükrös távcsövet és nagyon sok opti­kai törvényt ismert fel. Többek közt 6 bontotta fel elsőként prizma segítségével a Nap fényét, bebizonyítva, hogy a fehér fény több színnek a keveréke. BÖDÓK ZSIGMOND A következő feladatban azonban nem lesz csalás, leg­feljebb annyi, hogy egy végte­len szobás szállodáról szól. Végtelen nagy szálloda persze nincs, de ez a kitatáit történet megmutatja, hogy a végtelenre nem mindig igazak azok a tör­vények, amelyek a végesre. Egy végtelen szobás szállo­da minden szobája foglalt. Új vendég érkezik. Az igazgató először el akarja küldeni, de meggondolja magát. Kiad né­hány utasítást, s rövidesen üresen áll egy szoba anélkül, hogy bárki elment volna, vagy ketten összeköltöztek volna. Hogyan lehetséges ez? Az igazgató azt az utasítást adta, hogy mindenki költözzék át az eggyel nagyobb sorszá­mú szobába. Igazi szállodában, ez persze lehetetlen volna, már csak azért is, mert az igazgató a vendégeket legfel­jebb kérheti, és mert mondjuk egy 200 szobás szállóban a 200-adik vendég nem tudna hova menni. Végtelen sok szo­ba esetében nincs ilyen baj, ott minden szoba mellett van egy- gyel nagyobb sorszámú szoba. Tehát mindenkinek lesz helye, az 1 -es szoba pedig felszaba­dul. Beköltözhet az új vendég. Most képzeljük el, hogy min­den 20 szobához tartozik egy takarítónő, és a takarítónők közül éppen az, amelyik az 1-20 sorszámú szobákat taka­rítja, megbetegszik. Sebaj! Küldjük a 21-40 sorszámú szobákat takarító hölgyet az 1-20 sorszámú szobákba, a 41-60 sorszámú szobákat takarítót pedig a 21 -40 sorszá­mú szobákba és így tovább ... így minden takarítónőre 20 szoba esik és minden szobát kitakarítanak. Az ilyen szállodában tehát mindig van hely és soha nincs munkaerőhiány! Ideális szál­loda. Sokan mondhatnák erre, hogy az ilyen és az ehhez hasonló fantazmagóriákat tart­sam meg magamnak, hogy ebből semmi haszon! Ha viszont belegondolunk, nogy még a jól ismert kommu­tatív törvényt (azaz, hogy 2+5=5+2-t) sem tudnánk bizonyítani a végtelen felhasz­nálása nélkül, az álláspontunk hamarosan megváltozik. Ahogy a híd összeköti a folyó két partját, a végtelen úgy köti össze a végesség jól ismert törvényeit. Dr. Filakovszky Katalin '03 jC Q) £ o TD O O T3 c o o JÓN A KANYAR! A felső rajzon a tizenhat versenyzőből álló mezőny látható az egyik nehéz kanyarban. Az alsón ugyanazok a sportolók a verseny befejeztével hazafelé karikáznak - egyet kivéve. Ki nem tart velük? (Bár a rajtszámukat már levették, nem nehéz rájönni.) MEGFEJTÉS Az augusztus 22-i számunkban közölt feladatok megfej­tése: katicabogár; kerékpár. Nyertesek: Nozdrovicky Szilvia, Ipolyság (Sahy); Csizmadia Péter, Komárom (Komárno); Sykora Róbert, Fülek (Fifakovo); Dezső Veronika, Hím (Chym); Ribi Erika, Nagycétény (Vefky Cetín).

Next

/
Thumbnails
Contents