Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-05 / 36. szám
A Csehszovák Autóközlekedési Vállalatnál és a városi tömegközlekedési vállalatoknál hivatásos gépjárművezetők dolgoznak, a gépjárművezetést tehát magas fokon kell művelniük. Az utóbbi időkben sok bírálat éri őket egyesek felelőtlensége miatt, akik nem riadnak vissza az alkoholfogyasztástól. A vezetői engedély bevonása pedig azt jelenti, hogy egy bizonyos időre segédmunkásként kell dolgozniuk, kisebb lesz a jövedelmük, aminek a család látja kárát. A statisztika szerint a múlt tervidőszakban a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat jármüvei 1772 esetben karamboloztak, ebből csaknem 900 szerencsétlenséget saját alkalmazottaik idézték elő. Ezek a balesetek 124 ember életét oltották ki, az anyagi kár pedig meghaladja a 16 millió koronát. Már a tervidőszak első évében rosszul alakult a helyzet. Később ugyan csökkent a balesetek száma, a múlt évben azonban minden eddiginél nagyobb volt: az előző évhez viszonyítva 35 százalékkal növekedett. A baleseti statisztikából néhány példa: a Bytőa és 2ilina közötti útszakaszon történt szerencsétlenség következtében - a havas úton megcsúszott egy autóbusz, majd felborult - ketten életüket vesztették, nyolcán könnyebb, tizenkettőn pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. December 5-én Trnava közelében az autópályán bekövetkezett tömeges balesetkor - a menetrend szerint közlekedő autóbusz a vezető figyelmetlensége következtében egy álló tehergépkocsiba futott - hárman meghaltak, tizenket- ten pedig megsérültek. Az okok között első helyen a gyorshajtás áll, ez okozta a szerencsétlenségek egyharmadát, RAJTUK IS MÚLIK a Banská Bystrica-i vállalatnál a balesetek 63 százalékát. A második helyen a helytelen vezetési mód, majd az előnyszabály meg nem adása szerepel, amelyet az útviszonyoknak meg nem felelő vezetés követ. Tavaly az alkohol- fogyasztás 16 balesetnél játszott közre, míg a műszaki hiba 9 karambol előidézője volt. Tavaly mind a három szlovákiai vállalatnál fokozott ellenőrzést, alkoholszondázást végeztek. A bratislavai és a Banská Bystrica-i vállalatnál 76 719 gépjárművezetőt ellenőriztek, <és 131 gépjárművezetőnél észleltek alkoholfogyasztást. Az utóbbi vállalatnál a járműveken 2066 műszaki hibát is találtak: kopott gumiabroncsok, nem előírásos világítás stb. A koáicei vállalatnál végzett ellenőrzés arra hívta fel a figyelmet, hogy az autóbuszpark egynegyede kiöregedett, leíródott, karbantartásuk költséges, s nem utolsósorban balesetveszélyes. Jelentős autóparkkal rendelkeznek a városi tömegközlekedési vállalatok is. Ebben az ágazatban a tervidőszakban 3727 baleset fordult elő, ebből 1301 vállalati gépjárművezető hibájából. Az okok itt is hasonlóak, kisebb viszont az anyagi kár, és mindössze hat ember vesztette életét a saját járművezetőik által okozott balesetek következtében. A szlovák fővárosban a villamosvezetők több balesetet okoztak, mint az autóbuszsofőrök. A tömegközlekedési eszközök baleseteinél túlnyomó részt az emberi tényező játszott közre, de megállapították, hogy a legtöbb szerencsétlenséget a 2-5 éve jogosítványai rendelkezők okozzák. Mind az autó- közlekedési, mind pedig a városi tömegközlekedési vállalatoknál a 25-30 év közötti járművezetők idézik elő a legtöbb karambolt. Az említett két közlekedési ágazatban hétfő és péntek a legkritikusabb. Az őszies ködös, esős idő nagyobb figyelmet, körültekintőbb vezetést igényel, mind a hivatásos, mind pedig az amatőr gépjárművezetőktől. N. J. Elsősorban látni kell A gépjárművezetőnek öt érzékszerve közül legnagyobb szüksége a szemére van. A látás szervének állapotától, hibátlan szemmúködésétől függ, hogyan észleli a közúti forgalom jelenségeit, miként reagál a forgalmi jelzésekre, a másodpercek töredékében egyre változó, s gyakran veszélyes helyzetekre. A teljesen egészséges ember szeme is könnyen elfárad vezetés közben. Különösen, ha látását tűző napsütésben, éjszaka, esőben vagy ködben, esetleg erősen szennyezett szélvédő üvegen át erőlteti. A szem elfáradása kedvezőtlenül hat a vezető általános közérzetére, ámde a szervezet fáradtsága is csökkenti a látószerv megfigyelőképességét, fontos körülmények helyes megítélését. A szem helyes működését gátolhatják némely rendellenességek és betegségek. Az év múlása magával hozhatja a látószerv beteges elváltozásait. - x A gépjárművezetést kizáró vagy korlátozó szembetegségek jeyzéké- ben szerepelnek pl. a szemmozgatást vagy a fényreakciót gátló hibák, a szürkületben látás komolyabb zavarai. A látószerv némely hibája vagy beteges állapota, amely kizárja a közúti forgalomban való részvételt, előfordulhat oly személyeknél is, akiknek azelőtt teljesen egészséges volt a szemük. Van, aki pl. ólom-, szénmonoxid- Vagy gyógyszermérgezés következtében szinvakká válik s az útkereszteződésnél nemt tudja megkülönböztetni a fényjelzés zöld és piros színét. Farkasvakság alakulhat ki A vitamin hiánya miatt, ami a ködben, alkonyatkor vagy sötétben a látást és tájékozódást nehezíti. Aránylag gyakori velejárója a szervezet öregedésének a szürkehályog, amely teljesen lehetetlenné teszi az önálló közúti közlekedést - műtéttel gyógyítható, amelynek kimenetele a beteg korától és a látószerv állapotától függ. Vannak betegségek, amelyek kifejlődése az évek során komoly veszélyt jelentenek a látásra nézve. Ide tartoznak bizonyos fertőzések, továbbá pl. az érelmeszedés, a vérnyomás-betegség és a cukorbaj. Igen fontos a látószerv jó állapotának megőrzése szempontjába! is e betegségek megelőzése, megbetegedés esetén az előírt gyógymód, élet- és étrend betartása. A gépjárművezetői jogosítványt igénylő vagy a felülvizsgálatnak alávetett vezető látóképességét több szempontból vizsgálja meg az orvos. A szemhéj működésén, a szemrés nagyságán és zárásán, a szemgolyó helyzetén és mozgásán, a szembogár reagálásán kívül a látás élességét, a színérzékelést és a látóteret veszi figyelembe. A vizsgálatot rendszerint a munkahely vagy az állandó lakhely szerint illetékes körzeti orvos végzi el. A szemészeti osztályra azt a személyt utalja, akinél a látásélesség jelentős csökkenését, színvakságot, fényalkalmazkodási zavart vagy látótérszúkülést állapított meg vagy azt, aki csupán egyik szemére lát. Szemüveggel korrigált látáshiba esetén megengedhető a gépjárművezetés, az orvos azonban a látószerv állapotáról tájékoztatja a rendőrség forgalmi felügyelőségét és javasolja, hogy a jogosítványba jegyezzék be a vezető számára kötelező pótszemüveget. Egyébként a hivatásos gépjárművezetőnek díjtalanul egyenest két szemüveget ír fel az orvos. ' V < Kanyar és sebesség A kanyar előtti sebességcsökkentés mértékét a járművezetők bonyolult döntések sorozatával határozzák meg. A mérték korántsem csak az ív sugarától függ, ezt a kocsiból nem is lehet közvetlenül érzékelni. A vezetők túlnyomó többsége a kanyar képét észleli, s elsősorban azt regisztrálja, hogy az addig egyenesen haladó út egyik vagy másik széle - a kanyar irányától függően - milyen szögben hajlik el: a nagy szögű elhajlás erős kanyart jelent, a kis szögű az enyhe ívű kanyarodás lehetőségét vetíti előre... Kétségtelenül ez a legfontosabb szempont a sebesség helyes megválasztásához. Nem az egyetlen azonban! Az ún. kanyartechnikát jól ismerő oktatók hívták fel a figyelmet arra, hogy legalább ennyire függ a kifejthető sebesség a kanyar átláthatóságától! Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy látja-e a kanyar további vonalvezetésének egyik vagy másik részletét, esetleg a kanyar kivezető szakaszát...? Ezek ugyanis olyan jelek, amelyek rendkívül hasznos támpontokat adnak, hiszen a kanyarban mozgó forgalom sebessége előre jelzi a lehetőségeket, az egyes látható területek képéből pedig már előzetesen összeállítható a várható vonalvezetés, s így a kanyarba behajtót nem érik váratlan meglepetések! A mozgó kocsik szemrevételezése, még akkor is, ha csak a bokrok mögötti suhanásukat észleljük, hasznos amiatt is, mert Így tudomást szerezhet a vezető a kanyar belső forgalmáról, ez pedig ugyanúgy befolyásolja a sebesség megválasztását, mint az iv önmagában... Minél nagyobb a kanyarban a belső mozgás, annál inkább kell csökkenteni a kanyarvételi sebességet, hiszen nemcsak a saját, fizikai, menetdinamikai lehetőségeinket kell számba vennünk, hanem a velünk szemben közlekedőkét, sőt az előttünk haladókét is. A találkozási pontok előre nem láthatók, a felkészülésnek ez a módja mindenképpen nagyobb biztonságot ad. A sebesség okos megválasztásában nagy szerepe van az útfelületnek, az útburkolatnak is. Egyenetlen, hullámos útfelületen, töredezett útszegélyek mellett haladva nem szabad azt feltételezni, hogy ezek a körülmények bent a kanyarban hirtelen jobbak lesznek! A kocsit érő terhelések, erők viszont a sebesség függvényében változnak; a lehetségesnél nagyobb sebességgel való kanyarodás tehát - a rossz útállapot miatt - többszörös veszélyt hozhat. Arról nem is szólva, hogy majd a szemben jövök melletti elhaladásunkat is befolyásolja az út Az egyik szem elvesztése esetén vagy szürkehályog-mútét után is - egy év elmúltával - igazolható a gépjárművezetői alkalmasság, ha a szemorvos megállapítása szerint a vezetéshez szükséges mértékben megvan a térlátás. Ez azonban a hivatásos sofőrre nem vonatkozik. DR. SZÁNTÓ GYÖRGY Az autóbalesetek ma már kevesebb szemsérülést okoznak állapota... (ss.) Nagy mértékben csökkent azoknak a szemsérüléseknek a száma, amelyeket a gépkocsik közlekedési baleset következtében széttört szélvédő üvegének szilánkjai okoztak. O. E. Lundnak, a müncheni egyetemi szemklinika igazgatójának javaslatára, értékelték az NSZK 22 szemklinikájának arra vonatkozó adatait, miként alakult a szemsérülések száma a biztonsági öv elrendelt használatának bevezetése, 1976. január 1. után, valamint az övét nem használók megbírságolásának elrendelése, 1984. augusztus 1.-e Közlekedésbiztonság és egészség Világszerte nagy figyelmet szentelnek a gépjárművezető egészségének, alkalmassága orvosi ellenőrzésének. A szovjet Avtomobilnij transzport c. folyóiratban G. Sztjagov orvos foglalkozik a sofőrök egészségének és a közúti forgalom biztonságának összefüggéseivel. írását kivonatosan ismertetjük. A járművezetők alkalmasságának elbírálása a Szovjetunióban is szigorú alapelvekhez igazodik. A tudomány és technika fejlődése azonban megkívánja, hogy az előírásokat is javítsák, kiegészítsék, korszerűsítsék. Az utóbbi évtizedek folyamán a lakosság egészségügyi helyzete is megváltozott, pl. növekszik a fiatal- és középkorú emberek szív-, ér- és allergiás megbetegedéseinek száma. S változik az orvostudomány viszonya oly betegségekhez, amelyekkel kapcsolatban eddig azt tartották, hogy a gépjárművezetés nem engedhető meg vagy legalábbis szigorúan korlátozandó. A közúti forgalom biztonságát vizsgáló tudományos kutatóintézet egyik vizsgálata egyes betegségeknek a gépjárművezetők biztonságos tevékenységére gyakorolt hatásával foglalkozott. E munka eredményeként kidolgozták a járművezetői jogosítvány elnyerésének orvosi feltételeit. Az új előírás, amely villamosok, trolibuszok, autóbuszok, tehergépkocsik, személygépkocsik, motorkerékpárok, sőt mopedek és rokkantszállító gépkocsik vezetőire is vonatkozik, három évvel ezelőtt lépett életbe. Több betegség, pl. a cukorbaj esetében az orvos egyéni megítélésére bízzák, hogyan dönt a vizsgált személy járművezetői alkalmasságáról. Egyénileg bírálják el az u.n. anomális trichromáziát is, amely a legújabb tapasztalatok szerint nem zárja ki a gépkocsi- vezetést, ha az érintett személy meg tudja különböztetni a forgalmi jelzőlámpák alapvető színeit. (A Szovjetunióban filteres szemaforokat gyártanak, amelyek spektruma kizárja a hibalehetőséget a színérzékelés zavara esetében is.) Az alkalmasság elbírálása során vizsgálják a járművezetői tevékenységhez szükséges mozgékonyságot, a legfontosabb izmok és ízületek működését, a gerincoszlop állapotát, különösen a nyakmozdulatok végzését. Veleszületett vagy szerzett szív- és érbetegségek esetében gépkocsivezetéshez csak akkor járulhat hozzá az orvos, ha kielégítőek az elektrokardiogrammal rögzített megterheléses vizsgálat eredményei. Megengedhetetlen a vezetés a kardiosztimulátorral élő személy számára is. Szem előtt tartják, hogy a forgalmi balesetek mellett a szívinfarktus a gépjárművezetők egyik leggyakoribb halálozási oka. Az ischémiás betegség egyenest „ellenjavallata“ a motorozásnak, amely nagyfokú idegfeszültséggel jár. Hasonlóképp a magas vérnyomás is kockázati tényezője a szív- és érbetegségek kifejlődésének. Ily esetekben azonban egyénileg járnak el, kiegészítő vizsgálatokat eszközölnek és figyelembe veszik a betegség stádiumát. Egyénenként vizsgálják felül és bírálják el a vérbetegségek eseteit. Az emésztőrendszer fekélyei, a máj, az epehólyag vagy a vese megbetegedései, ha csak nem nyilvánulnak meg idegrendszeri tünetekkel is, nem zárják ki a gépjárművezetést. Belső elválasztású mirigyek tartós és kifejezett múködésgátló zavarai megkövetelik az orvost^l a hozzájárulás megtagadását, amennyiben ájulás, tudatzavar vagy koordinálatlan mozgás veszélyével járnak. Természetesen nem engedélyezik a szovjet orvosok sem a gépjárművezetést oly személyeknek, akik valamely komolyabb pszichikus betegség bármelyik stádiumában szenvednek. A cikk szerzője nagyra értékeli a közúti biztonság érdekében kialakult ágazatközti együttműködést és magát a tényt, hogy az orvosok felelősségteljes szerepükben oly előírásra támaszkodhatnak, amely minden tekintetben megfelel a kor igényeinek. nt óta. A vizsgált időszak 1984 szeptember elejétől 1985 augusztus végéig terjedt. A vizsgálat kimutatta, hogy a közúti balesetek alkalmával a szélvédő üvegek szilánkjai által előidézett szemsérülések száma 1978-hoz képest 80 százalékkal csökkent. A nyugatnémet közlekedési rendőrség szakvéleménye szerint a biztonsági öv kötelező használatának elrendelése okozta a szemsérülések számának ezt a gyors csökkenését. De arról sem szabad megfeledkezni, véli kiegészítésül O. E. Lund, hogy a gépkocsik belsejének az utóbbi években tapasztalható, egyre biztonságosabb kialakítása is elősegítette ezt a mindenképp örvendetes eredményt. (DPA) ■ A VW és a Ford dél-amerikai együttműködést tervez, amelytől azt remélik, hogy csökkenteni tudják költségeiket, és biztosabb alapokra helyezhetik ottani tevékenységüket. Az együttműködés - ha létrejön - alkatrészgyártásra, könnyű teherszállító járművekre és személykocsikra terjed majd ki. Mindkét vállalatnak jelentős a piaci részvétele Dél-Amerikában. A VW brazil leányvállalata, a Sao Paulo-i Volkswagen a Brasil S. A. személyautókat és könnyű teherautókat gyárt, piaci részesedése a személykocsiknál több mint 38 százalék; versenytársáé, a Fordé 20 százalék. Argentinéban a VW az autópiac 16, a Ford pedig 15 százalékát tartja a kezében. Braziliában a Ford a teherautók 25, Argentínában 54 százalékát forgalmazza. Számottevő piaci részesedésük ellenére egyikük sem nyereséges Dél- Amerikában. ÚJ SZÚ 16 1986. IX. 5.
