Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
ÚJ szú 17 1986. VII. 4. TUDOMÁNY I::::::::::::::::::::::::;::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::- > : TECHNIKA ix: ne ismerné Erich Kästner l\l némer író kedves regényhősnőit: Luisét és Lőttét, az ikreket, akik egymásról mit sem sejtve nevelkedtek, mígnem egy véletlen során összetalálkoznak. A látványt mindenki bűbájosnak találja, csak éppen az ikrek nem, akik az első adandó alkalommal jól bokán rúgták hirtelen felbukkanó altere- gójukat. Időbe telik, amíg éntudatuk e hasonlóságot feldolgozza. Azt is hozzátehetnénk: ott, ahol a környezet kevéssé segíti ebben a gyerekeket, igen nehéz az együttnevelt ikrek helyzete is. Kapcsolatuk nem csupán szokásos testvérkötelék. Számos egyéb, gyakran figyelmen kívül hagyott vagy félre értelmezett sajátossága van. Ezek közül leggyakoribb az egyformaság hangsúlyozása. A legtöbb családban szinte kínosan ügyelnek arra, hogy az ikrek minden játékból kettőt kapjanak, ugyanolyan színű, szabású ruhát, teljesen azonos frizurát viseljenek, s arra a legbüszkébbek, ha ,,az apjuk sem tudja megkülönböztetni őket“. A szülök boldogan aratják le az ismerősök és ismeretlenek gratulációját, a közvélemény elismerése még inkább arra ösztönzi őket, hogy eltüntessék - főleg az egynemű gyermekek közti - különbségeket. Leginkább az „édes“ a „cuki“ kislányokat fenyegeti az uniformizálás veszélye. Az azonossági jegyeket az iskola gyakran tovább erősíti. Az ikreket egy padba ültetik, azonos teljesítményt várnak tőlük, s később úgy vélik, legideálisabb lenne, ha szintén ikerpárhoz kötnék életüket. Az ilyen szülői, pedagógusi, környezeti hatás sokat ront a gyerekek átlagosnál is nehezebb helyzetén. Az ikrek fejlődésének jellegzetességeiről, az éntudat, a személyiség kialakulásáról, érzelmi életükről Zazzó francia pszichológus tanulmányai a legismertebbek. Érdekes példákkal bizonyította: elsősorban az egypetéjű ikrek énképe formálódik nehezen az erőteljes hasonlóság miatt. Előbb alakul ki bennük a „mi“, mint az elkülönült „én“ tudata. Kisebb gyermekkorban tükörképükről gyakran hiszik, hogy testvérüket látják. Néha felnőttként előfordul velük ilyen tévedés, ha együtt élnek. A keveredési, önelvesztési élmények, véletlen tévedések egymás elleni agresszióba csaphatnak át a minden más testvérkapcsolatnál zártabb egység ellenére. Olyan erősen tör fel bennük a kényszerű tükörképtől való szabadulás vágya, hogy ezekben a pillanatokban az egymás iránt érzett nagyobb adag szeretet, felelősség- érzet és összetartás egycsapás- ra gyűlölködéssé válhat. KETTŐSSÉÓTUDAT A zavaró kettósségtudat általában az ikrek elbátortalanodását, zavartságát növeli. Zazzó 77 ikerpárnái tett vizsgálattal bizonyította, hogy az egypetéjű ikrek 49,7; az egynemű kétpetéjű ikrek 38,6; a különnemű kétpetéjű ikreknek a 45,6 százaléka családjuk szerint kifejezetten félénk, visszahúzódó. Ennek következtében a társas életre, a páralkotásra, a házasságra való képességük korlátozottabb, mint hasonló korú társaiké. Megállapítását újabb felméréssel igazolta. 20 évre visszamenőleg feldolgozta egy párizsi kerület lakosainak születési és házassági anyakönyvi adatait. Ebből kigyűjtötte az ikrekre vonatkozó személyi változásokat. Az eredmény: az ikrek 85 százaléka kötött házasságot, ezen belül az ikerlányok 71 százaléka ment férjhez. Köztük tehát az átlagnál jóval több az önálló életre, az önálló párválasztásra képtelen, a testvéri kötelékben élete végéig megmaradt „magányos“ ember. Az ennyire zárttá váló testvér- kapcsolat elsősorban azoknak a nevelési hibáknak a következménye, amelyeket a szülők és pedagógusok az ikrekkel szemben már csecsemőkorban elkövetnek. Hiszen még a közismert sziámi ikrek is megházasodtak 42 éves korukban egy virginiai pap lányait vették feleségül. Egyiküknek kilenc, másikuknak 11 gyermeke született. Az ugyancsak összenőtt cseh Blazek-lányok, - bár egy férfival — de szintén házasságot kötöttek. (Rosa még a házasság előtt egy egészséges fiúnak adott életet.) HASONLÓ, DE KÜLÖNBÖZŐ E múlt század végi példák óta az ikerkutatás sokat fejlődött. Napjainkban a legkorszerűbb irányzat a hasonlóban a különbözőséget, a látszatra egyformában az egyéni jegyeket vizsgálja, s pedagógiai szempontból ezek hang- súlyozását tartja a legfontosabbnak. Hiszen az egypetéjű, mind a kétpetéjű ikrek biológiai és pszichológiai szempontból éppúgy egyedi jegyeket is viselnek. Igaz, az egyszemélyes feltételekre „méretezett“ anyaölben mindketten egyformán nehéz körülmények között növekednek, de az életért, az élettérért folyó versengés attól a pillanattól megkezdődik közöttük, amikor összsúlyuk eléri a 300 grammot. Ettől kezdve mindig az erőteljesebb fejlődésnek indult magzat kerül előnyösebb helyzetbe. Az egyedek különböző fokú érettsége, a születési súlydifferencia mindkét típusú ikerpárra jellemző: az egypetéjű ikerpárok között átlagosan 286 gramm, a kétpetéjűnél 316 gramm a gyerekek közti súlykülönbség. A születés után csupán csak folytatódik - részben a környezeti hatások szerint - az egyezőségek és különbözőségek sora. Ilyen például az ikrek értelmi- és beszédfejlődése, amelynek két világhírű kutatója Lurija és Judovics szovjet pszichológusok voltak. Munkáikban kimutatták, hogy a párhelyzet olyan szoros köteléket jelent az ikrek számára, amely bizonyos mértékben elzárja őket a külső hatásoktól. E zártság természetes következménye, hogy kevesebbet kommunikálnak a család többi tagjával. Szüleikkel, testvéreikkel, s így a saját differenciálatlan világukban nehezebben tudnak fejlődni, mint hasonló korú társaik. Az ikrek többségénél például később alakul ki a beszédkészség. Ennek mértéke különböző lehet. Egy alkalommal a szovjet pszichológusok egy ötéves ikerpárnál tapasztalták a beszédkészség csaknem teljes hiányát. A gyermekeket szétválasztva megállapították, hogy nincs szó arról, hogy a fiúk a közösségben is saját „nyelvet“ használnak. Egyikükkel az óvodai csoport logopédusa kezdett foglalkozni, a másikat viszont nem vitték óvodába, otthon tartották. Az intenzív gyakorlás hatására az a gyermek, akivel logopédus foglalkozott, haDupla gyerekek marosan beszélni kezdett, majd egy idő után otthon maradt testvére is áttért az érthető kifejezés- módra, s egymással is így beszélgettek. Alig egy év alatt mindkettőjük értelmi szintje annyit fejlődött, hogy utolérték óvodástársaikat. MIÉRT GÁTLÁSOSAK Általános tapasztalat, hogy az ikrek összetartozását a szülők, nevelők a legkülönbözőbb módon juttatják kifejezésre, túlzó módon hangsúlyozzák. Már piciny korukban azzal is, hogy együtt altatják őket. E szokás több családban olyannyira természetessé válik, hogy bár a gyermekek jócskán felnőnek, a közös ágy mégis megmarad, önként adódik a kérdés: vajon gyakoribbak-e főként ilyen körülmények között, az ikreknél a kora gyerekkori szexuális játékok, próbálkozások. A kutatók szerint éppen olyan méretű, mint a többi, egy ágyban altatott testr vérnél. Sőt, állítólag szexualitásról az ikrek kevesebbet beszélgetnek egymással, feltűnően keveset nyúlnak egymáshoz, nem csókolják meg olyan gyakran egymást, mint a testvérek. Talán éppen azért, mert egyébként is minden helyzetben szorongásosabbak, gátlásosabbak. Ennek ellenére súlyos hiba az egy ágyban altatás, és minden más, párhelyzetüket kifejezetten hangsúlyozó magatartás kialakítása, elősegítése. így például az uniformizálás. Minden szülőnek figyelembe kellene vennie az ikreknek azt a tulajdonságát, hogy még az egyformaság ellenére is képesek valami apró jel által megkülönböztetni saját holmijukat, játékukat, ruhájukat és azokhoz, mint személyes tulajdonukhoz ragaszkodnak. Nem önzés ez, csupán az egészséges énkép megnyilvánulásának egyik formája. Az „egyenruha“ elleni lázadásig az ikreknek mintegy fele 14-16 éves korára jut el. Ugyanilyen személyiségromboló az iskolai teljesítmények állandó összehason- lítgatása, ami szintén serdülőkorban váltja ki a leghevesebb ellenzést - nem egymás, hanem főként az azonos eredményeket számon kérő szülők, nevelők iránt. L. M. ftADAR „UNISZEX“ FOGAMZÁSGÁTLÓ Az „uniszex“ fogamzásgátló tabletta létrehozásán dolgozik egymástól függetlenül két ausztrál kutatócsoport is. Célkitűzésüknek az az alapja, hogy géntechnikai módszerekkel sikerült létrehozniuk az inhibin hormont, amelyet immár fél évszázada hiába próbálkoznak elkülöníteni. A mind a női petefészekben, mind a férfi herékben megtalálható inhibin szabályozza a hipofízisen keresztül a petesejtek, illetve a spermium mennyiségét. Először tehenek, majd sertések inhibinjét sikerült létrehozni, de a nagy feladat: az emberi inhibin géntechnikai előállítása még hátravan. Csak ezután kezdhetik meg a kísérleteket olyan tabletták előállítására, amelyeket a petesejtek, illetve a spermium létrejöttének a gátlásával a nők is, a férfiak is felhasználhatnának fogamzásgátlásra. A GYÓGYÍTÓ KÖNNY A Szovjet Orvostudományi Akadémia kísérleti kardiológiai intézetének munkatársai felfedezték, hogy a könnymirigyek elősegítik a gyógyulás folyamatát. A kísérletek során kis porszemcsét helyeztek a patkányok szemébe, hogy így hozzájuthassanak a könnyhöz, a könnymirigyek váladékához. Minél több könnyet választott ki a mirigy, annál gyorsabban begyógyult a seb a kísérleti állat hátán. Ha a kísérleti állat könnymi- rigyeít eltávolították, a seb széle Angiogenin, érnövesztő fehérje Az amerikai Harvard egyetem biológusokból, biokémikusokból, enzim- és rákszakértőkból álló húsztagú kutatócsoportja az orvostudomány történetében elsőként olyan anyagot különített el az emberi szervezetből, amely új vérerek növesztésére serkenti a testet. Az angiogeninnek elnevezett szervképzö fehérjének a felfedezése és a megfejtése rendkívüli távlatokat nyithat a szívbetegek kezelésében és a rákbetegek gyógyításában is. A ,,Biochemistry“ című amerikai tudományos szaklap legújabb számában részletesen ismerteti az új anyag elkülönítésének egyes lépéseit, továbbá annak a kísérleti bizonyítását is, hogy a „vérerek extenzív növekedését válthatja ki“. A növekedés fehérjéjét kutatva a bostoni kutatók az emberekben gyakori vastagbélrák sejtjeiből indultak ki. A rákos daganatok létrejötte, növekedése és szétterjedése a vérerek erős újraképződésével jár, ahogyan ezt már Rudolf Virchov munkássága óta tudja a gyógyítás. A daganatokban tehát - okosodott a Harvard- kutatócsoport - a növekedési tényezőnek is halmozottan kell előfordulnia. Bélrák-sejteket tenyésztettek tápoldatban, amelyekben a sejtek kereken három hónapig életben maradhattak. A folyamatos sejtosztódás során kis mennyiségű növekedésserkentő anyag jutott a tápoldatba. Ebből különítették el a hatóanyagot szűréssel, tisztítással, majd fagyasztással, több munkamenetben. Két és fél évi megfeszített munkával összesen 1250 mikrogramm- nyit (a gramm milliomod részét) sikerült összegyűjteni az anyagból. Ebből a piciny készletből négy százaléknyit (50 mikrogrammot) használhattak fel azokra a kísérletekre, amelyekkel tízezer tyúktojáson az anyag biológiai hatékonyságát bizonyíthatták, a készlet többi része a biokémiai szerkezetelemzéshez volt szükséges. A kísérlétek- hez kis ablakot vágtak a kutatók 4—5 napos megtermékenyített tojások héjába. A vérerekkel dúsan átszőtt hártyára kis mennyiségű hatóanyagot (egy mikrogramm öt ezred részét) juttattak, majd inkubátorba helyezték a tojásokat. Már 24 órával később járulékos elágazásokat fedezhettek fel a beültetés helyéhez vezető vérereken. Azután állatkísérletekben is kipróbálták a kutatók az új hatóanyagot. Felmetszették az elaltatott kísérleti nyúl szemét, és parányi mennyiségű hatóanyagot helyeztek a vérerektől csaknem mentes szaruhártyára. A nyúl szaruhártyája ugyanúgy reagált a beavatkozásra, mint a tyúktojások hártyája. Ezekkel a kísérletekkel párhuzamosan sikerült pontosan felderíteni a fehérjemolekula 123 építőegységének (aminosavjának) pontos sorrendjét. Még ennél is fontosabb, hogy sikerült megfejteni annak a génnek a szerkezetét, amely az angiogenin-molekula tervrajzát tartalmazza. Ezután baktériumtenyészetekben sikerült nagyobb mennyiségű angiogenint előállítani, így már embereken is kipróbálhatták a hatékonyságát. Egyelőre még csak ködös elképzelések vannak az angiogenin felhasználásának lehetőségeiről. Bevezethetnék például szív- és keringési betegségek esetében, hogy új érszakaszokat hozzanak létre a beszűkült vagy elzáródott régi érszakaszok kiváltására, és ezzel talán feleslegessé tehetnék egyik-másik bypass-mútétet. Ennél kevésbé drámai alkalmazási lehetőség a börsebek, a csontok és Ínszalagok sérüléseinek a gyógyítása. A kutatók meggyőződése szerint talán meg is fordíthatják az angiogenin hatásmódját. Ha már tudjuk, hogy miként serkenti az erek növekedését, akkor rövidesen talán azt is megtudhatjuk, hogy miként lehet megállítani ezt a folyamatot - mondják a kutatók. Azután ezt az ellentétes hatású molekulát felhasználhatnák a rákbetegek kezelésére, a daganatok érfejlődésének megállítására - új érpályák nélkül nem burjánozhatnának a daganatok. Egyelőre még tisztázatlan, hogy hol és mikor kezdik meg az angiogenin gyógyszergyári előllítását. D. A. berepedt, és a gyógyulási folyamat lelassult. Egyetlen nap alatt a bőr elveszítette rugalmasságát, és petyhüdtté vált - mintha megöregedett volna. Akkor kezdte visz- szanyerni a normális alakját, amikor a kutatók könnykivonatot kezdtek fecskendezni a kísérleti patkányokba. Meggyorsult a seb gyógyulása is. A KÉPERNYŐ NEM VESZÉLYEZTETI A TERHES NŐKET Svéd állami intézmények vizsgálatot végeztettek avégett, hogy tisztázódjon: vajon a számítógépek képernyője előtt dolgozó nőket fenyegeti-e veszély, hogy az átlagosnál gyakrabban vetélnek el, vagy magzatuk idő előtt jön a világra? A kutatók tízezer terhességet követtek nyomon, mégpedig három csoportban, aszerint, hogy a nőknek a képernyő előtt végzett munkáját ritkának, közepesnek vagy gyakorinak ítélték-e meg. Az első csoportba tartoztak egyebek között a bankhivatalnok- és könyvtárosnők, a másodikba a biztosítóintézeti titkárnők, a harmadikba pedig az utazási irodáknak és számítóközpontoknak a női alkalmazottai. A kísérletbe bevont személyek kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy azok lehetőleg hasonló társadalmi és gazdasági környezetekből valók legyenek. A vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a terhességet a képernyőbe csapódó elektronok keltette röntgensugárzás nem veszélyezteti, ellenben kezelőik gyakran fokozott stressznek vannak kitéve, s más nők többet dohányoznak. Márpedig a dohányzásnak a magzatra nézve közismerten súlyos következményei lehetnek. A vizsgálat vezetője tehát nem lát okot arra, hogy a terhes nőkkel ne végeztessenek képernyómuo- kát. De ha a nőt nyugtalanítja e munka, s főképp ha már a régebbi terhességei során is problémái voltak, célszerű ót más munkakörbe áthelyezni. HALLŐ, ITT NAGYOTHALLŐ! A telefon köztudomásúan megkönnyíti az ügyintézést és a megbeszéléseket, legalábbis némelyik országban. Ha azonban az egyik fél nagyothalló, akkor baj van - ezt igyekszik megoldani az amerikai General Electric Company új készüléke, az Echo 2000. Bármely telefonkészülékre rákapcsolható, és a telefonvonal túlsó végén beszélő személy szavait folyadékkristályból készült képernyőn jeleníti meg. Ehhez csupán annyit kell a beszélgetőpartnernek tennie, hogy saját készülékén az egyes betűknek megfelelő gombokat nyomogatja. Minden gomb egy számot és egyszerre három betűt jelent, a gombok nyomoga- tásából olyan kombináció alakul ki, amely mindig a kívánt betűt választja ki. Ezenkívül egyszerű kódok is helyet kaptak a készülékben: egymás után két nulla „jó napot“, egy nulla pedig „viszontlátásra“. Mindaddig, amíg elképesztően fejlődő elektronikánk egészen kis méretű berendezésekben képes lesz tévedés és félremagyarázás nélkül „leolvasni“ a beszédhangot.
