Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-15 / 33. szám
A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK NÖVEKEDÉSE - A FEJLETT SZOCIALISTA TÁRSADALOM TÖRVÉNYSZERŰSÉGE Az élcsapatszerep tettekben nyilvánul meg ÚJ szú 3 rek úttörőivé válnak. A legjobb, különösen a fiatal munkásokkal való foglalkozás és azok párttagságra való felkészítése a pártcsoportok és -alapszervezetek fontos feladatai közé tartozik. Ez a folyamat nem zajlik probléma- mentesen. A tapasztalatok azonban arról tanúskodnak, hogy a fiatal, képzett munkások mindig ott tanúsítanak nagyobb érdeklődést a politikai folyamatokban való részvétel iránt, ahol az alapszerve- i zetre a tárgyilagosság, az értékelés józansága, a kritika, az ötletesség és az odaadás jellemző, ahol az újszerű nézetek megértése, a javaslatok termékeny talajra találnak, ahol igényesség és bizalom uralkodik. Ennek alapfeltétele az emberek ismerete. Nemcsak azt kell tudni, ki milyen jól dolgozik, hanem azt is, hogyan ól, hogyan neveli gyermekeit, mivel foglalkozik szabadidejében, s milyenek a nézetei. Ezeknek a szempontoknak a figyelmen kívül hagyása volt általában a legfőbb oka, amikor fiatal munkásokat kellett törölni a tagjelöltek listájáról, vagy a párttagok névsorából. A járási pártbizottságoknak és az alapszervezeteknek minden ilyen esetet aprólékosan elemezniük kellene, mert általában rossz belső viszonyokról, az ötletek és az észrevételek mellőzéséről, meg nem felelő munkakörülményekről, a javadalmazás vagy a tisztségekre való kiválasztás területén elkövetett szabálytalanságokról és hasonlókról tanúskodnak. Az illetékeseknek minden ilyen eset kapcsán el kellene gondolkodniuk az adop alapszervezetnek, bizottságának vagy elnökének a munkájáról. A CSKP KB 3. ülése határozatainak az értelmében minden alapszervezetben meg kall teremteni a megfelelő feltételeket ahhoz, hogy a tagok és a tagjelöltek aktívan részt vegyenek az alapszervezeten belül és a szervezet hatáskörébe tartozó területen felmerült problémák megoldásában. Alapvető jelentőségű kérdés a tárgyszerű, reális és a felelősséget pontosan körvonalazó határozatok nevelik a tagságot felelősségtudatra, igényességre és fegyelemre. A kommunisták erejének a párthatározatok tartalmi és minőségi szempontból egyaránt megfelelő teljesítésére történő beosztása és kellő koncentrációja jelenti a pártszerűséget és a kongresszusi határozatok megvalósítására való felkészültséget. Ott, ahol a legfontosabbnak a külszínt tartják, nem pedig azt, hogy minél jobban dolgozzanak, a formalizmus uralkodott el; az általános egyetértés és a feladatok megoldására való készség hangoztatása csupán álcázásra szolgál, hogy aztán minden maradjon a régiben. Minden újra rugalmasan kell reagálni: a gazdasági vezetők eredményeinek az értékelésekor, a kommunisták feladatainak teljesítésekor, a határozathozatalkor és a határozatok megvalósítása során, valamint a pártoktatásban és a kommunisták szakmai felkészítésében egyaránt. Ez az út vezet a tagállomány magasabb minőségi szintje felé. A párt élcsapatszerepe érvényesítésének további útja a kommunisták erkölcsi és politikai tekintélyének a dolgozókollektívákon belül való növelése, a kommunista meghatározás presztízsének a fokozása és annak az elérése, hogy minden tag büszke legyen rá, hogy tagja lehet a kommunisták nagy családjának. Személyesen kell példát mutatni: minél többet kell vállalni, s nem szabad kifogásokat keresni. Ebben a törekvésben a XVII. kongresszuson jóváhagyott módosított pártalapszabályzatnak, pótolhatatlan szerepe van. Csak a mindennapi tevékenység során való következetes megtartása, a marxizmus-leninizmus elveihez való hűség jelent garanciát a párt vezető társadalmi szerepének az érvényesülésére. A CSKP 65 éves története arra tanít, hogy a párt csak akkor ér el eredményeket, ha következetesen érvényesíti a marxizmus-leninizmus elveit. Nemrég a CSKP KB 3. és az SZLKP KB rá következő ülése megvitatta a párttagság összetétele javításának kérdését. Az SZLKP tagállománya a CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban bekövetkezett válság leküzdését követően, a XIV. kongresszuson elfogadott társadalomfejlesztési program nyomán nőtt és - főleg ezt kell kiemelnünk - minőségileg javult, összetétele jobb lett mind osztály-, mind képzettségi szempontból, mind pedig az életkort tekintve. Jelentősen megnőtt a nők részaránya. A CSKP XIV. kongresszusa óta a tagság létszáma Szlovákiában majdnem megkétszereződött. A pártszervek és -szervezetek mindenekelőtt a párttagállomány munkásmagvának a megerősítésére törekednek. A CSKP által folytatott, a munkásosztály szükségleteinek és érdekeinek megfelelő politika fiatal, képzett munkások tízezreit ösztönözte a belépésre. Számuk 1971 óta 76 ezerről több mint 150 ezerre emelkedett. A fejlődés meggyorsításának stratégiája a párt és minden kommunista számára minőségileg új feladatot jelent. A CSKP KB 3. ülésének a hangneme is ennek megfelelő: sürgető, Ösztönző volt. A határozatok kötelezik a pártbizottságokat és -szervezeteket, hogy a társadalom szociális, gazdasági és szellemi fejlesztésének a meggyorsítását célzó feladatok megvalósításával, a társadalmi mechanizmus tökéletesítésével és az emberek mozgósításával járuljanak hozzá a párt politikájának a sikeréhez, fokozzák a kommunistákkal szembeni igényességet, valamint az aktivitást és az akcióképességet, s a jelöltek kiválasztásakor és felkészítésekor következetesen érvényesítsék a minőségi szempontokat. A tagállomány növelésének és minősége javításának az egész folyamatát úgy kell irányítani, hogy a kommunisták felkészítése megfeleljen a népgazdaság teljesítőképességének és hatékonyságának a növekedését illető igényeknek. Cselekvésképes pártkollektívákat kell kialakítani Az alapszervezeteknek és bizottságuknak az említett feladat teljesítésére való képessége s az, hogy tudnak-e a tömegek mozgósítói, nevelői és szervezői lenni, attól függ, milyen igényeket támasztanak a tagsággal szemben, soraik tisztaságával szemben, s hogyan valósítják meg a tagállomány növelésének és minősége javításának a hosszú távú programját. Nem lehet elhallgatni azt a tényt, hogy nemegy alapszervezet esetenként leszúkítetten értelmezi a cél- tudatosság és a tervszerűség elvét, és csupán a tagállománynak s a jelöltek számának a számszerű növelésére korlátozza azt. Nem képesek konkrét feladatokat kijelölni a kommunistáknak, és sajnos, egyes helyeken a pártbéli és társadalmi normák áthágását is elnézik. Elfelejtik, hogy a CSKP KB 3. ülésén az is elhangzott, hogy a tagállomány javítása átfogó intézkedéseket jelent, amelyek kiterjesztik és megerősítik az alapszervezeteknek a tevékenységi körökben gyakorolt hatását. A folyamat mindenekelőtt azt jelenti, hogy cselekvésképes pártkollektívát kell kialakítani, és általa a műhelyek s egyéb munkahelyek, valamint az üzem, vállalat dolgozóinak a kollektíváját öntudatosan munkálkodó közösséggé kovácsolni. A párt magva mindig is a munkásosztály volt, és az is marad. Ez nemcsak abból a tényből következik, hogy számbelileg a legnagyobb, hanem - főleg - abból, hogy a párt osztálylényegénél és ideológiájánál fogva a munkásosztály politikai szervezete. Ezért számbelileg túlsúlyban kell benne lenniük a munkásoknak. Egyes alapszervezetek azonban néha nem veszik figyelembe, hogy a mai munkás már nem elsősorban nehéz fizikai munkát végző dolgozó, hanem olyan, aki modern gépeket kezel, s akinek széles a látóköre és magas a szakmai képesítése. A közép- és főiskolát végzett munkásspecialisták már nem számítanak különlegességnek, és egyre inkább a legkorszerűbb munkamódsze,,Elvi jelentőségű kérdés - hangsúlyozta a CSKP XVII. kongresszusa -, amelyre az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a központi bizottságtól az alapszervezetekig, a párt- határozatok teljesítése.“ Mire kell különösen odafigyelni a pan- határozatok érvényesítése során, hogy növekedjék nevelőhatásuk? Elsősorban nem szabad megengedni, hogy a felsőbb szervek határozatait mechanikusan lemásolják, a helyi feltételekre történő konkretizálás nélkül. Ha felső szinten halaszthatatlannak mutatkozik a minőség javítása, alapszervezeti szinten ez az egyes termékek minőségének a javítását kell, hogy jelentse. Ha a taggyűlések színvonalának a javításáról van szó, akkor egyes alapszervezetek szintjén a feladatok teljesítésének az elemzése során a politikai szempontot kell jobban figyelembe venni, máshol a vitafelszólalások kritikusságát növelni, vagy fokozni a tagok részvételét a határozatok teljesítésében, illetve ellenőrzésében. Az alapszervezetekben az általános feladatokat az alapokra kell lebontani, és nem szabad hinni annak a látszatnak, hogy a minőségjavítás más, mint egy-egy konkrét, aktuális részfeladat megoldása. Vannak olyan alapszervezetek is, amelyek - bár a vállalat vagy üzem elmarad a tervteljesítésben - nem akarják semmiféle konkrét kötelezettséghez kötni magukat, s alibista módon megkerülik a problémákat. A terv nem teljesítésének okai vannak. Ezeket ahhoz, hogy jobb eredményt érjünk el, ismerni kell, és kiküszöbölésük céljából erőfeszítéseket kell tennünk: meggyőzni, tanítani, ellenőrizni, megfelelő embereket helyezni az egyes pozíciókba és így tovább. Fontos, hogy a határozatok hozzájáruljanak a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, megfelelő összhangban legyenek az országos, helyi, kollektiv és egyéni érdekekkel, hogy leküzdhetetlen gátat jelentsenek a személyes érdekeknek a társadalom rovására történő érvényesítése ellen. Csak A minőség fontossága Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB 3. ülésén hangsúlyozta: „ Tekintettel a tagság nagy létszámára, ezen a területen is nagy súlyt kell helyezni a minőségi szempontokra. Továbbra is alapvető követelmény marad a párt munkásjellegének a megőrzése. Egyúttal azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításában egyre nagyobb szerepet játszanak azok a dolgozók és munkahelyek, akiktől, illetve amelyektől a tudományos-műszaki haladás tempója függ. Ezek esetében a pártbeli szervezettséget és a pártbefolyást tovább kell növelni. “ A tagjelöltek kiválasztása során figyelembe kell venni, ki akar párttag lenni, és ki felel meg a párttagsággal járó igényes követelményeknek: tehát olyan embereket kell kiválasztani a belépni szándékozók közül, amilyenekre a pártnak szüksége van, nem pedig azokat, akik mindenáron igyekeznek párttaggá lenni. A CSKP KB 3. ülésének a határozata hangsúlyozza, hogy nöyelni kell az igényességet a tagjelöltekkel szemben, és felvételük során egyénileg kell elbírálni őket. Mindenkinek, aki belép a pártba, _ pontosan tudnia kell, hogy ezzel nem a karrier, a könnyebb élet felé vezető útra, hanem fáradságos, küzdelmes útra lép. A párttag egyetlen jutalma a problémáknak az egész társadalom érdekében történő megoldásában való aktív részvételből eredő elégedettség. Az említett ülésen Husák elvtárs kiemelte, hogy „meghatározó kérdés az idejében, következetesen és energikusan kiválasztott célok elérése. Minden területen és felülről lefelé minden szinten állandóan vissza kell térni a kongresszusi feladatokhoz, és a munkában új, igényesebb módszereket kell alkalmazni. “ Ez az irányvonal az összes szlovákiai pártalapszervezet és kommunista számára kötelező. JÁN FERENÓÍK az SZLKP KB munkatársa 86. Vili. 15. Í me, hazánk egy új polgára, a földkerekség egy új lakója. Földünk még tizennégy fordulatot tesz a Nap körül, és az emberiség egy új korba lép. Következik egy újabb évezred. Az a kis emberpalánta, akit fentebb említettünk, akkor lesz tizenöt éves. Az ember legszebb életkora ez, az első önálló tettek idje. S miként az előző korszakokban, úgy neki is az lesz a fő vágya, hogy kiderítse, mi az igaz, mi a hamis. Vitázni fog 6 is, tán hibázik is majd, de - él. Nehéz lenne megmondani, hogy mi lesz belőle. A mi hazánkban mindenki szabadon választja meg foglalkozását, önállóan dönt arról, hogy milyen pályára menjen, saját érdekei és a társadalom előtt álló tennivalók pontos ismeretében. De egyvalamit teljes biztonsággal leszögezhetünk: kinek-kinek úgy alakul az élete, ahogyan az országé. A jövőbe tekintés lehetősége csak annak adatott meg, aki világosan meghatározza céljait és jól tud tervezni. A Szovjetunió kommunistái a következőképpen határozzák meg tennivalójukat: az országnak az évszázad végéig meg kell kétszereznie termelőkapacitásait. Tizenöt év alatt ugyanany- nyit kell elvégeznie, mint amennyit csaknem hetven óv alatt végeztünk el? Utópia lenne ez? Egyáltalán nem. A kommunista párt, mely megszabta az ország fejlesztésének általános távlatait, az emberi tényezőre alapozza számításait, az embereket kívánja mozgásba hozni, és meggyorsítani a tudományos-technikai haladást. A szovjet emberek mindig is támogatták a párt politikáját. S ma is így van, támogatják most is. Hogyan lehetne ez másként, amikor a párt gazdaságpolitikája a társadalmi igazságosság elvén alapszik. Ez A a ■■ JOVQ század embere annyit jelent, hogy a jólét emelkedése szoros összefüggésben van a termelőerők mindenkori színvonalával. A társadalom minden egyes tagjának, kivétel nélkül mindenkinek, aki dolgozik, javulnak a körülményei. Egyszóval, nincs itt helye az utópiát emlegetni. Midőn terveinket készítjük, rosszakaróink vagy azzal vádolnak minket, hogy nem vagyunk eléggé realisták, vagy olyan tanácsokat adnak, hogy mondjunk le a központi tervezésről, mi több: szocialista elveinkről. Ez azonban nem újdonság. Hatvanöt esztendővel ezelőtt, midőn elfogadtuk Oroszország villamosításának tervét, H. G. Wells, a híres angol író Lenint ,,a Kreml álmodozójának“ nevezte. Tíz év sem telt el, és az álomból valóság lett, s egy ország gazdaságfejlesztésének távlati terve a világgazdaság gyakorlatában első ízben hozta meg gyümölcseit. Leraktuk az energetikai alapot, s erre bizton építhettük az iparosítást. Manapság egészen más szinten jelentkeznek a dolgok. A világ lakosságának körülbelül hat százaléka él a Szovjetunióban, de ez a 280 millió ember adja a világ ipari termelésének több mint 20 százalékát. A szocializmus bebizonyította, hogy mire képes, s az általa teremtett hatalmas lehetőségekkel még jobban akarunk élni a jövőben. Feltehetjük a kérdést, hogy mi a célja az ország társadalmi-gazdasági fejlődése meggyorsításának. Mi az értelme annak, hogy mozgósítani akarjuk a modern tudomány minden tartalékát, vagy ahogy a tudósok mondják, új technológiai fordulatot akarunk elérni? A válasz kézenfekvő. Kitűzött céljaink eléréséhez nem elegendő, ha a már meglévő élenjáró technológiát növeljük. Ennél több kell, az, hogy vadonatúj technikát honosítsunk meg, a gyakorlatban alkalmazzuk az elektronlézer-, a plazma- és a biológiai technikát. Hogy miért? Nos azért, hogy az alapvető emberi jogok anyagi biztosítékait megnöveljük, előmozdítsuk a munkához, az egészséghez, az iskolázáshoz, a lakáshoz, a pihenéshez, az öregkori ellátáshoz való jog még teljesebb érvényesülését. Mindez már ma is valóság. Ámde sok nehézséggel küszködünk, bizonyos termékekből még nincs elegendő. Egyelőre némileg szűkösen lakunk. A XXI. század embere azonban megszabadul az ilyenfajta gondoktól. A párt elveinek értelmében 2000-ben minden család külön lakásban vagy önálló házban él majd. Az elkövetkező másfél évtizedben kétmilliárd négyzetméter lakásteret építünk. A „fogyasztói társadalom“ mintája azonban nem vonz bennünket. A szovjet ember, maga mögött hagyván ezt a századot és átlépvén az új küszöbén, anyagiakban hiányt nem ismer majd (természetesen a józan ész határain belül), de ezen túlmenően lelkileg és kulturálisan is kiteljesedik. Bonyolult, nyugtalanító időket élünk. Erős hitre, nagy optimizmusra van szükség, hogy ilyen messzire tekintő terveket kovácsoljunk. Mi nem vagyunk híján a derűlátásnak, és bízunk abban, hogy a most megszülető csecsemő békében cseperedhet felnőtté. Az ember igenis méltó arra, hogy élettere végtelenül kitáruljon, és élete egyre szebb legyen. Szputnyik
