Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-07-04 / 27. szám
• Az archív képen Edén Pastora (középen) néhány ellenforradalmár társaságában. „Mi leszel, ha nagy leszel? - kérdezték meg állítólag a 10 éves Edén Pastorát. Azt válaszolta: „Egy rablóbanda vezére.“ Nos, keveseknek sikerült ennyire megjósolnia jövőjét ... A világ először egy fényképről ismerhette meg. 1978-ban Anastasio Somoza nicaraguai diktátor a sandinistáknak a Nemzeti Palota ellen intézett bátor támadása után kénytelen volt szabadon engedni a politikai foglyok egy csoportját. Az említett fénykép azt a pillanatot örökiti meg, amikor a sandinisták a szabadon engedett foglyokkal egy repülőgép lépcsőjén állnak. Mindegyik partizán arca a sandinisták jellegzetes, vörös színű kendőjével volt eltakarva. Közülük egyetlen az utolsó pillanatban a kendőt lehúzta arcáról és győzedelmes gesztussal a magasba emelte kezét. Ez a fénykép bejárta az egész világot, amely így ismerkedhetett meg a művelet egyik vezetőjével, Edén Pastorával. A csoport mindegyik tagja a nullától kezdődő kódszámmal volt ellátva. A ,,Comandante Zero“ éppen Pastora volt. Az APN szovjet sajtóügynökség panamai tudósítója a Komszomolszkaja Pravdának írt cikkében beszámolt arról, hogy alkalma nyílt beszélgetni az említett csoport néhány tagjával. Mindegyikük egyetlen részletre helyezte a hangsúlyt. A beavatatlanok Pastora akkori tettét - a kendő lerántását - a kétségbeesett bátorság gesztusaként fogták fel. A Nemzeti Palota elleni támadásban résztvevők számára azonban ez a parancsok komoly megsértését jelentette. A Pastorát bizalmasan ismerő forradalmárok szerint egyértelmű, hogy Pastora már 1978-ban a személyes hírnevet hajszolta. Nem lehet letagadni, hogy a sandinista forradalom győzelme idején „Coman- dante Zero“ sokak számára magának a forradalomnak a megtestesítője volt. E népszerűség okai egyszerűek: a forradalom valódi vezetőit a világ csak 1979. július 19-e után ismerte meg az újságokból, addigra azonban Pastora fényképe már bejárta a világsajtót. A nyugati lapok nem fukarkodtak a dicséretekkel, az egekig magasztalták, és ezzel hiúságát legyezgették. Nem tudni pontosan mikor, de egyszerre a dicshimnuszokba egy olyan gondolatot foglaltak, miszerint a sandinisták „alulértékelték“ vagy „nem becsülik eléggé nagyra“ Pastorát és egykori érdemeit. S minden ezzel kezdődött. Két évvel a forradalom után Edén Pastora neve ismét az újságok első oldalán jelent meg. „Zero“ parancsnok váratlanul úgy döntött, elhagyja Nicaraguát és más közép-amerikai országokban kapcsolódik be a forradalmi harcba. A nemzetvédelmi miniszternek írott levelében legalábbis így magyarázta elhatározását. Hamar kiderült azonban, hogy Pastora nem a forradalom útjára lépett, hanem éppen ellenkezőleg: ellenforradalmi csoportot hozott létre, hogy magához ragadja a hatalmat Nicaraguában. Costa Ricában bukkant fel, ahol CIA- ügynököktől körülvéve „a forradalmi eszmék tisztasága harcosának“ nyilvánította magát. A nagy szavak ismét leplezték a lényeget - az áruló valódi törekvéseit. ÚJ SZÚ 15 1986. VII. 4. A hónap karikatúrája Ilyennek látta a világot júniusban a Frankfurter Allgemeine Zeitung karika- turistája A nicaraguaiak a Pastora árulásáról szóló híreket haraggal és fájdalommal fogadták. Managuában fiatal katonák ezrei égették el katonai igazolványukat, ugyanis azon Pastora, a volt nemzetvédelmi miniszterhelyettes aláírása volt. Edén Pastora további sorsa a zsoldosok tipikus esete. Rendre tagadja, hogy kapcsolatban áll a CIA-val, hazudik és azt állítja, hogy bandája, amelynek a Forradalmi Demokratikus Szövetség (AR- DE) hangzatos nevet adta, nem köt egyezséget a volt somozistákkal, akik Hondurasból, észak felől intéznek támadásokat a nicaraguai határ menti létesítmények ellen. Pastora odáig jut, hogy csoportjával védtelen parasztokat támad meg, iskolákat, orvosokat, s azokat a sandinista milicistákat öli meg, akiknek nemrég még a parancsnoka volt. Felesküdik arra, hogy a sandinista kormány megdöntésére létrehoz egy tízezer fős hadsereget, ám azon a napon, amikor a Costa Rica-i határ közelében leteszi a fegyvert, összesen félszáz rongyos bandita van vele. A különböző ellenforradalmi csoportok vezére szeretett volna lenni, a hatalmat nem akarta megosztani azokkal sem, akik a miami villákban telepedtek le és élvezték a Fehér Ház támogatását. Ez Washingtonnak nem tetszett, s Pastora kudarcai a harctéren hozzájárultak ahhoz, hogy az USA végül megvonta tőle a pénzügyi támogatást is. Éppen ekkor mutatkozott meg, milyen is valójában. Amikor az amerikai kongresszus annak idején jóváhagyta a 27 millió dolláros segélyt az ellenforradalmi erőknek, Pastora volt az első, aki Miamibe repült, hogy részt vegyen a „zsákmány“ szétosztásában. Hiába. Az áruló bukása tovább folytatódott. Az, aki ünnepélyes ígéretet tett, hogy „szívében megőrzi a partizánvezér tisztségét", hétköznapi kábítőszercsem- pésszé vált. Ez volt az utolsó csepp a pohárban. Washington türelme elfogyott. Májusban Miamiben összehívták a nicaraguai ellenforradalmi vezetőket. Pastora hat fő hive itt jelentette be, hogy átlép az ún. Nemzeti Ellenzéki Szövetség soraiba. E szövetség vezetőivel a rákövetkező napon Philip Habib elnöki különmegbízott is találkozott, s így demonstrálta, hogy egyetért tevékenységükkel. Pastora ekkor érthette meg végérvényesen, hogy be kell dobnia a törülközőt, s megadta magát a Costa Rica-i hatóságoknak. Edén Pastora jövője most sötét és homályos. Egyelőre azt nyilatkozgatja, hogy örökre felhagyott a fegyveres harccal. Mindent és mindenkit átkoz: az amerikai gazdagokat, akik nem adtak neki pénzt, a nicaraguai népet, amely - szerinte - megfeledkezett „Comanda- te Zero“-ról. Azt Ígéri, hogy politikával fog foglalkozni. De kinek van szüksége egy csődbe jutott hazaárulóra, akit még a CIA is megvet! (p. g.) A z Egyesült Államokban július 4-e a Füg/I getlenség Napja, s az idén az ünnepségek pompáját különösen az emeli, hogy ugyanazon a napon lesz 100 éves a hires Szabadságszobor, amelyet Franciaország ajándékozott annak idején az USA-nak. Az ünnepségek szervezői meghívták a világ legkülönbözőbb országaiból a legismertebb jachtokat is, amelyek a Hudson folyón sorra kerülő parádén vesznek részt. A meghívottak között van az Esmeratdá nevű chilei hajó is, amelyről Pinochet tábornok azt állítja, hogy mindig a haditengerészet egyszerű gyakorlóhajója volt. Nos, efelől még az amerikai kongresszus néhány képviselőjének is kétségei támadtak. William Green, a képviselóház tagja azt nyilatkozta, aggasztja, hogy a Szabadság-szobor centenáriuma alkalmából rendezett ünnepségeken részt vesz az Esmeralda, amely börtönként és kínzókamraként szolgált. Több társadalmi szervezet is tiltakozott az Esmeralda meghívása ellen. Valóban számos bizonyíték van arra, hogy ez a jacht az 1973-as véres katonai puccs után Chilében kegyetlen börtönné változott. Luis Vega Contreras chilei ügyvéd, aki a jacht ,, vendége" volt, az Amerikai Államok Szervezetének az emberi jogokkal foglalkozó bizottsága előtt azt vallotta, hogy a foglyokkal különös kegyetlenséggel bántak. Sebhelyeiket sóval szórták be, árammal sokkolták őket, s az Esmeraldán mindennapos volt az erős vízsugárral való ,,kezelés“ is. A verések és a kihallgatások közötti szüneteket a foglyok jajkiáltásai töltötték ki. Hasonlóan kegyetlen kínzásnak voltak kitéve a nők is. Sok amerikai szerint az Esmeralda részvétele a centenáriumi ünnepségeken élesen ellenkezik azzal az eszmével, amelyet a Szabadságszobor kívánt kifejezni. Úgy látszik azonban, ez Washingtont nem zavarja, mivel a chilei rezsim saját pártfogoltja... (£) WlWftRJlöT D" DE GAULLE TÁBORNOK ÉS NAPOLEON BONAPARTE a legnépszerűbb francia történelmi személyiségek - derült ki egy nemrég végzett közvélemény-kutatásból. Nem csoda ezért, hogy az utóbbi - a katona, a konzul, a császár, az államférfi, a hadvezér, a hódító és végül a száműzött - emlékének Franciaországban eddig hat nagyobb múzeumot szenteltek. A hetediket néhány héttel ezelőtt a Párizs közelében fekvő Fontainebleau királyi kastélyában nyitották meg. 1804- ben éppen itt játszódott le a koronázási vita VII. Pius pápa és az eljövendő császár között, s 10 évvel később ugyaninnen indult el Napóleon utolsó útjára: Szent Ilona" szigetére. XXX AZ INDIAI CENZOROK tavaly 23,5 kilométernyivel rövidítették meg az egész estét betöltő filmeket. Ollóik a túlzott erőszakot ábrázoló vagy a szexjeleneteket vágták ki, miközben az ilyen képsorokból jóval több volt, mint egy évvel korábban. E beavatkozás ellenére India évi 912 játékfilmjével továbbra is őrzi első helyét a világban. ÖNKÉNTES TŰZOLTÓK sajátos módon tiltakoztak a dél-franciaországi Sainte-Florine városkában. Mind a 29-en testületileg lemondtak, s így fejezték ki nemtetszésüket azért, hogy parancsnokuk, egy bizonyos Louis Labaum visszatért tisztségébe. Ót korábban azért menesztették, mert a városházán teljesen tönkretette a tűzoltóiroda berendezését. Dühét az váltotta ki, hogy a városi tanács úgy döntött: öt centiméterrel lerövidítik a tűzoltók nagy létráját, s erről a derék parancsnokot nem értesítették. Kollégái ugyan megértették felháborodásának okát, ám az, ahogy a létralerövidítésre reagált, ellene fordította őket. xxx A FAJI OKOKBÓL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK száma New Yorkban az utóbbi két és fél évben rohamosan megnövekedett. A Newsday című lap rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte, hogy csak 1985-ben ebben a legnagyobb amerikai városban 286 ilyen bűncselekményt hajtottak végre. A leggyakoribbak a zsidók elleni támadások, antiszemita elemek üzleteiket, iskoláikat, lakóházaikat gya- lázzák meg. Mindjárt a második helyen vannak a fe- hérbőrűek támadásai New York néger lakói ellen. xxx FOGYÓKÚRÁT RENDELTEK EL a svéd tengeralattjárókon: a haditengerészetnél sorkatonai szolgálatukat töltők kalóriaszegény táplálékot kapnak, mert - mint azt a Várn- pliktsmytt című svéd katonai szaklap írja - a tengerészek súlyfölöslegük miatt nehezen mozognak a szűk tengeralattjárókon. xxx ORVOSI DIPLOMA NÉLKÜL végeztek műtéteket a New York-i Harlem negyed kórházaiban szinte naponta - jött rá a szövetségi állam illetékes bizottsága egy ellenőrzés során. Egy esetnél például fog- technikus volt az „aneszteziológus“, az operációt egy amatőr hajtotta végre. Az említett bizottság jelentése szerint valószínű, hogy az Egyesült Államok más kórházaiban több száz olyan „orvos“ működik, akik sosem lépték át az orvosi kar kapuját. VB NJi o> '03 (A CB-Q CO N ÍO ■v CB cn <D CB "cB a> E (A LU • E szobor előtt teszi „tiszteletét“ az Esmeralda
