Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-08 / 32. szám

MEGOLDOTTA- Képzelje el, hogy az a pszi­chológus egyszerre megoldotta az összes családi bajomat!- Mit csinált?- Megszökött a feleségemmel. HIVATÁS Egy neves orvos sétálni megy a feleségével. Útközben egy fiatal, szőke, rendkívül szép és feltűnően elegáns nővel találkoznak, akit az orvos előzékenyen üdvözöl.- Honnan ismered ezt a nőt? - kérdezi a felesége.- A hivatás hozott össze vele.- Hm. Az ö hivatása, vagy a te hivatásod? A hét vicce- Mama, mesét akarok olvasni!- Olvasd el apuka jelentését a tervteljesítésről. VADÁSZ Szabó vasárnap reggel vadász­nak öltözik, puskát akaszt a vállá­ra, és elindul vadászni.- Feri - szól utána a felesége - nagyon szeretném, ha lőnél egy fácánt.- Nem lehet - feleli Szabó -, az most nagyon drága. BECSÜLETES Dezső azt mondja barátjának:- Látod, legjobb, ha az ember becsületes.- Hogyan jutott ez az eszedbe?- A múlt héten találtam egy kutyát. El akartam adni, de egy vasat sem adtak érte. Erre vissza­vittem ■ a tulajdonosához, akitől száz koronát kaptam. NYÁRON Elsősegélynyújtásról magyaráz az előadó: !- Ha megfagyott embert talá­lunk, azt meleg helyre visszük, ruházatától megfosztjuk, és tagjait addig dörzsöljük hóval, amig csak újra életre nem kel.-Te jó ég! - kiált fel az egyik figyelmes hallgató -, és mit csinál­nak vele nyáron, mikor nincs hó? ESKÜVŐ- Mikor lesz az esküvőd?- Nem lesz esküvőm.- Nem lesz? Hát nem mégy férjhez a kéményseprőhöz?- Nem. Kiábrándultam belőle, amikor megmosakodva láttam. SZÜNIDŐ A barátnők gyermekeik pálya- választásáról beszélgetnek.-A fiamból tanárt akarok csi­nálni - mondja az egyik.- Van hozzá tehetsége? - kérdi a másik.- Azt nem mondhatnám, de borzasztóan szereti a hosszú szünidőket. ESŐ Egy angol lord feleségével csó­nakázni megy. Hirtelen vihar tör ki, szakad az eső, mire a lady megszólal:- Hű, mindjárt felborulunk.- Nem baj - feleli a lord legalább tető alatt leszünk. REKLÁM Fehér odaszól a vendéglőben a pincérnek:- Na, barátom, ma nem nagyon erőltették meg magukat ezzel a húsadaggal. Tegnap sokkal na­gyobbat kaptam.- Tegnap biztosan az ablaknál ült uraságod.- Na és?-Tetszik tudni az ablaknál ülőknek mindig nagyobb adagot adunk a reklám miatt. Levegő Kovácsné beteg, és orvosa tengeri levegőt ajánl neki. Kovács­nak szemlátomást súlyos gondo­kat okoz ez a kérdés. Némi gondolkodás után hirtelen felugrik, és így kiált:- Megvan.- Mi van meg?- A tengeri levegő. Veszünk egy .heringet, és beletesszük a ventillátorba. A kereskedő rémülten kiálto­zott, de a hajóst semmi sem hozta ki a sodrából, csak ült, kapaszkodott egykedvűen. A vihar, amilyen gyorsan jött, olyan hamar el is távozott. Megkérdezte a kereskedő:- Maga nem félt?- Nem, hiszen minek legyen különb sorsom, mint előde­imnek?- Miért, azokkal mi történt? - érdeklődött a kereskedő.- Apám is meg a nagyapám is ebbe a folyóba fulladt bele, munka közben.- Ha az elődei ilyen szeren­csétlenül végezték, akkor ma­ga miért választotta ezt a fog­lalkozást?- Már megbocsásson - vá­laszolta a hajós -, de a maga apja és a nagyapja hogyan halt meg?- Végelgyengülésben, az ágyban - felelte meglepődve a kereskedő.- Hát akkor miként tud maga minden este lefeküdni az ágy­ba, amikor tudja, hogy az elődei itt végezték? A kereskedő elmosolyodott, aztán derűs arccal nézte a fo­lyót és a hajóst. Egy alkalommal tanyára hív­ták beteghez az orvost. Gyalog indult útnak, nemsokára a fo­lyóhoz ért. Meglepődve vette észre, hogy a fahíd összedőlt. Tanácstalanul ácsorgóit egy ideig, amikor lépteket hallott. A molnár tartott arra a sza­marán. Az orvos elmondta, mi járat­ban van, kölcsönkérte a sza­marat, annak a hátán akart átgázolni a túlsó partra. A csa­csi ijedten bukdácsolt a vízben, s aztán a túlsó parton riadt ügetésbe kezdett. Az orvos kétségbeesetten kapaszkodott a nyakába. Parasztok jöttek a földekről, rákiáltottak az orvosra:- Hova ilyen sebesen, dok­tor úr? Az orvos falfehéren rikol­totta:- Én nem tudom. Kérdezzék talán meg a szamártól! (SZ. HLAVATY MÁRTA fordításai) HULLOTTUK Sd&aseui'f’i munkát CriquUk tótunk , imiuíLo/ 1% * is«-. T. RENCEN* Tevehús és szerelem Amikor bementem a hús- boltba, a pultnál Gündzsijmát pillantottam meg. A nyáron ismerkedtünk össze egy üdü­lőben.-Kit látnak szemeim? Mi szél hozott erre? - örvendezett Gündzsijma. Az üdülőben nem történt köztünk semmi. No persze táncoltunk néhányszor, emlék­szem, azt is megkérdeztem tőle, hogy férjnél van-e, de úgy tett, mintha nem hallotta volna. Az új találkozás nem kötele­zett semmire, de estére azért elhívtam moziba. Gündzsijma örömmel beleegyezett. Az elkövetkező egy hónap­ban elég gyakran jártunk együtt moziba... Ahogy egyik este húsért indultam, az utcán összefutottam Gündzsijmával.- Hová mész?- Húsért, csak nem tudom, kapok-e... Utálok sorbaállni.-A mi boltunkban soron kívül kaphatsz. Mennyi kell?- Egy kiló.-Fogj egy nagy táskát, és használd ki, hogy ismerősöd az az eladó! Másnap a megbeszélt idő­ben elhajtottam a bolthoz, fel­dobtam a csomagtartóba há­rom egész bárányt, három marhalábat, pár kiló tevehúst. így■ szereztem be a téli tartalékaimat. Hogy szárba szökken-e szerelmünk vagy sem - ezt egyelőre még nem tudom. De hogy enni mindig kell, az biztos. Gündzsijma tehát remény­kedhet. ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítása * Mai mongol humo­rista PARKOL Egy hölgy be akar állni autójá­val két kocsi közé. Előbb a mögöt­te állónak koccan neki, aztán az előtte állónak. Odamegy hozzá a közlekedési rendőr:- Asszonyom, ön most parkol, vagy biliárdozik? KANYAR A tanuló vezető kérdezi az oktatójától:- Mondja, kérem, ha én a ko­csimmal száz kilométeres sebes­séggel száguldók, vehetek-e száznyolcvan fokos kanyart?-Természetesen uram, de csak egyetlenegyszer az életben. PIPA Egy angol meg egy skót a do­hányzásról beszélget:- Én pipázni szoktam - mondja az angol.- Én csakis szivarozni szoktam - mondja a skót -, a pipa nekem nagyon drága.- Hogy lehet az - csodálkozik az angol -, hiszen a pipázás olcsóbb.- Dehogy olcsóbb - feleli a skót -, szivarral néha megkínálják az embert, de pipával soha. TANÚ-Tanú! Jól látta a karambolt?- Egészen közel voltam.- Melyikük volt a hibás?- Tisztán láttam, hogy mind a két autó vezetője ugyanarra a járókelőre pikkelt. FÉK- Rossz a kocsim fékje, kérem, javítsák meg.- Rendben, e hét végén meg­lesz.- Hamarabb nem lehet?- Nem, nézze, mennyi kocsi sorakozik itt!- De nekem nagyon sürgős utam van! Mire a szerelő dühösen:- Ha sürgős az útja, akkor minek magának fék? NEM ŐRÜLT A közlekedési rendőr leállít egy gépkocsivezetőt, aki járművével félelmetesen kacsázik az út egyik oldalától a másikig:- Nem szégyelli magát? Ami­lyen állapotban van, jobb lenne, ha a feleségét hagyná vezetni!- Azt már nem! - kiált fel a gépkocsivezető. - Részeg va­gyok, de őrült nem! FIGYELMEZTETŐ Egy község határában tábla figyelmezteti a motorosokat: „Vi­gyázat! A megengedett legna­gyobb sebesség 50 kilométer!“ Néhány méter után széles és mély árok keresztezi az utat, mögötte egy másik tábla: „Látja, látja! Miért nem tartotta be az utasítást?“ JOBBAN SZERETI- Bevallom, hogy jobban szere­tem az autómat, mint a felesé­gemet.- Ugyan, ne mondj már ilyet!- Okom van rá. Az autót oda vezetem, ahová akarom. A felesé­gemet nem. Ha autóval megyek, az emberek irigykedve néznek rám, ha a feleségemmel - szána­lommal. Az autót elég öt évben egyszer újrafesteni, a feleségem minden hónapban új ruhát követel. És még csodálkozol? Az egyik falusi házban nap­ról napra szomorúbb lett a le­ány. Édesanyja szép szavak­kal babusgatta, mindenben igyekezett a kedvében járni. De a leány csak szomorúbb lett.- Hozzak finom cukrocskát, leányom? - kérdezte az édes­anyja. A leány elcsukló hangon mondott nemet.-Talán mandulát kérsz?- Nem kell.- Hozzak talán mézédes teát?- Fuj. Este a nagyanyja lépett az ágyhoz:- Kislányom, varázsolok ne­ked ide deli lovast vagy délceg királyfit. Melyiket akarod? Mire a leány csillogó szem­mel válaszolt:- Mindegy, nagymama. Csak férfi legyen... Az egyik kereskedő le akart hajózni a Rajnán. Felfogadta az egyik hajóst, vigye le a csó- ( nakján. Nekiindultak, s kisvártatva féktelen vihar kerekedett, iszo- nvúan táncoltatta a csónakot Történetek - régmúlt időkből

Next

/
Thumbnails
Contents