Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
VIERA JANUSOVÁ Hogyan egyezett meg a nap a holddal Valamikor régen a napocska a holddal közösen nézte a földet. Amikor reggel a nap megvilágította az utcákat és a házakat, az emberek Így szóltak:- Kel fel a nap, szép idő lesz.- Engem senki se vesz figyelembe, csak téged - mérgelődött a hold. - Nem nézek én együtt veled a földre többé - tette hozzá még dühösebben és elment. Átment egészen a felhők másik oldalára, ahol teljes sötétség uralkodott, majd így szólt:- Innen fogom szemlélni a világot. Hogy nekem is örüljenek az emberek! A nap meghallotta, mit mondott a hold, és felsóhajtott:- Senki sem láthatja öt abban a sötétben. Hiszen nincs saját fénye. Mivel jószívű volt Egy este a varjúfiókák megkérték édesanyjukat, meséljen nekik lefekvés előtt. így szólt az első kisvarjú:- Anyukám, én az édes bú- zaszemról szeretnék mesét hallani.- Nem, nem - tiltakozott a második. - Nekem a napocskáról mesélj.- Én meg a szélről akarok hallani egy szép mesét - kiáltott fel a harmadik kisvarjú.- Nekem az esőről mondj mesét... Nagyon szeretem az esőt, mivel utána a földből a napocska, úgy döntött, segít a holdnak.- Egyezzünk meg, holdacs- ka! Én nappal fogok világítani, te pedig éjszaka. De gyűjtened kell a sugaraimat, hogy szép ezüstruhát tudj belőlük szőni. Az emberek ugyanis csak így fognak látni. A hold hallgatott a jó tanácsra, s amint felvette az ezüstruhát, azonnal világítani kezdett az égbolton. Az emberek nagyon örültek:- Kel a hold, tiszta lesz az éjszaka. Azóta a nap a holddal nem együtt néz a földre. Egymásra is éppen csak hogy rápillantanak. Ilyenkor a szokásosnál mindketten korábban bújnak elő. A hold azért, hogy megnézze, a napocska miként szórja aranysugarait, a nap pedig azért, hogy lássa, a hol- dacska miképpen gyűjti a sugarakat és sző belőlük ruhát. elóbújnak a giliszták. S azokat én felettébb kedvelem - elmélkedett a negyedik varjúfióka.- Édesanyám, nekem valami gyönyörűt mesélj... valami... - kérte anyját az ötödik kisvarjú. Ekkor anyjukra pillantottak a kisvarjak, s látták, mily édesen alszik a mama.- Látjátok, sosem tudtok megegyezni - fakadt sírva az ötödik varjúcska. Aznap este anyuka meséje nélkül tértek nyugovóra. SUSLA BÉLA fordításai Ha este az égen... Ha este az égen ezer csillag táncol, hold ezüst fénye is szépen világot. Csönd borul a tájra, aludni tér minden. Pici álomtündér kering a sötétben. Derűs álmot csókol pilláidra csöndben, ha látja mosolyod, boldog, s tovaröppen. Fóti Angelika, 5. osztályos tanuló A tolltartóm Tolltartómnak belseje piros, kék és fekete. Benne toll és ceruza, azzal írok naponta. Varga Ferenc, ötödikes A macska Van nekem egy kiscicám, ide-oda szaladgál, mert a kutya kergeti, ugat rá, nem szereti. Krajcsovics Beáta, ötödikes Sári baba Sári baba csodaszép, haja szőke, szeme kék. A ruhája fodros, a haja meg kócos. Pokorny Lívia, elsős A verseket a Stúrovói Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Major István Pionírcsapatának Nyitnikék című lapjából (VI. évfolyam, 2. szám) válogattuk. MEGFEJTÉS A július 25-i számunkban közölt feladatok megfejtése: lefelé; a 2-esből. Nyertesek: Simonies Boldizsár, Vágfü- zes (Vrbová nad Váhom); Jakab János, Tornaváralja (Tur- nianske Podhradie); , Radics Beáta, Besenyő (Beáenov); Léber István, Nyitra (Nitra); Gaal Tamás, Ounaszerdahely (Dunajská Streda). HELENA TRUSKOVÁ Varjúmese Lesállásból Négy-öt éves lehettem, amikor televíziót vettünk. Ennek jó huszonöt éve már. Úgy emlékszem, nekünk volt elsőként a faluban. Lett is vigasság a házban! Az emberek jöttek-mentek, mindenki meg akarta nézni a csodabogarat. Legjobbak a vasárnap délutáni futballmeccsek voltak. Nem volt annyi székünk, hogy az a sok férfi leülhetett volna! S ülve el sem férhetlek, annyian voltak. Aztán lassanként fogyni kezdtek az emberek, egyre többen vettek televíziót, s már csak a szomszédok és néhány rokon járt el továbbra is hozzánk, ha jó műsor ígérkezett. Telt, múlt az idő, s lassan mindenki elmaradt. Nekünk, gyerekeknek nem volt szabad néznünk a ,,húsz húszkor“ kezdődő filmeket. Pedig ez volt minden vágyunk. S akár szabad volt, akár nem, egy időben mégis végignéztünk minden filmet. A gyerekszoba ajtaja ugyanis általában nyitva maradt. Az ajtófélfa és a szobánk fala között volt körülbelül egy méternyi hely a sarokban. Hát mi ide szoktunk besorakozni, egymás mögé. Legelöl én, majd a nővérem, végül az idősebbik nővérem. Szinte szusszanás nélkül álltuk végig az esti filmek idejét. S ha netán ugrálni kezdett a kép, s apám indult, hogy helyreigazítsa, egy pillanat alatt, s teljesen nesztelenül az ágyunkban voltunk. Aztán persze megint visszalopództunk leshelyünkre. Sokszor egy kukkot sem értettünk az egész filmből, mégis hősnek éreztük magunkat. Máskor rémálmaink voltak, de ennek ellenére is büszkék voltunk, hogy láttuk az esti filmet. Egyszer aztán, már-már a műsor vége felé, apám eltüsszentette magát. Erre mi kórusban mondtuk:- Egészségedre! Mire észbe kaptunk, anyám, apám felfedezte rejtekhelyünket. Megijedtünk. Mi lesz most? Nálunk nem volt szokás ellenszegülni a szülők akaratának, most viszont fény derült a nagy vétségre. Úgy gondoltuk, jó időre eltiltanak bennünket a tévézéstől. Nem így történt. Megbeszéltük, hogy ezentúl szüléink megmondják, melyik műsorokat nézhetjük meg. A ,,nem nekünk, való“ filmeket attól fogva nem nézhettük. Apám az első öt perc után döntött. Amikor azt mondta: „Na, gyerekek...", s csak emelni akarta a kezét, hogy a szobánk felé mutasson, mi már ugrottunk is. S azokon az estéken olyan jót aludtunk! Sok szép filmre emlékszem gyermekkoromból. Ezeket időnként újra vetítik ma is, s olyankor felidézödik bennem az a kor, amelyre mindig boldogan gondolok vissza. FIALA ILONA A kelvin Mindenki tudja, hogy a hőmérsékletet hőmérővel mérjük. A hőmérők azon az elven B alapuinak, hogy a hőmérséklet változásával változik az anyagok térfogata. A szobahómérö- ben tehát azért kúszik fel vagy süllyed a higanyszál, mert a hőmérséklet változásával növekedik vagy csökken a higany térfogata. Különösen a folyadékoknál (és gázoknál) tapasztalható a hőkitágulás szembeszökő mértékben, ezért is használják ezeket a közönséges hőmérők „töltőanyagaként". A folyadékoknak ezt a tulajdonságát már Galilei észrevette, készített is egy eszközt, amellyel a térfogatváltozást követni tudta. Mégsem az 6 nevéhez fűződik az első hőmérő megalkotása, mivel mérései során nem használt semmilyen hőmérsékleti skálát. A első „igazi“ hőmérőt Ray készítette el 1631 -ben, ez a víz hőkitágulása alapján működött. Az első, higannyal működő hőmérőt az olasz akadémia tagjai készítették el 1640-ben. Közönséges hőmérőinkben általában ma is higany található, amely azonban csak mínusz 30 és plusz 280 Celsius fok (°C) határok között használható, ugyanis ennél alacsonyabb hőmérsékleten a higany megfagy, a magasabb fokon elpárolog. Szélsőségesebb hőmérsékleti körülmények között (például laboratóriumokban) szeszhöméröket vagy gázhőmérőket használnak. Igen nagy hőmérsékleteket már nem hőmérővel, hanem ún. színképelemző készülékek segítségével mérhetünk. A legismertebb hőmérsékleti skála a Celsius, amelyen a 0 fok a viz fagyaspomjeu, a 100 fokos érték pedig a forráspontját jejöli. A kelvin és a Celsius hőmérsékleti skálák között az alábbi összefüggés áll fenn: 0 K (kelvin) = -273,16 °C (Celsius fokkal). A gáztörvények vizsgálata folyamán kiderült ugyanis, hogy a világegyetemben alacsonyabb hőmérséklet, mint -273,16 °C nem létezik. Ezt az értéket nevezzük abszolút nulla foknak, és innét kezdődik a kelvin skála. Értelemszerűen negatív értékű kelvin nincs, például -18 °C — 154,16 kelvin, +30 °C = 303,16 kelvin. Az Sl rendszérben a hőmérséklet alapegysége tehát a kelvin, bár a hétköznapi gyakorlatban jól bevált Celsius skála használata továbbra is engedélyezve van. A nemzetközi egyezmény alapján a kelvinnél elhagyjuk a fok szócskát és nem is jelöljük azt, kis betűvel írjuk, de a jele nagy K: például 100 K. A főként angolszász országokban használatos Reaumur és a Farenheit skálát véglegesen eltörölték. A hőmennyiséget, hasonlóképpen, mint az energiát, joule-ban fejezzük ki (lásd a következő részben). Az eddig használt mértékegység, vagyis a kalória a továbbiakban nem használható. BODŐK ZSIGMOND Gondolkodom, tehát... ROKONSÁGOK Az itt egy csoportban felsorolt szavak között mindig van valami rokonság, pontosabban szólva hasonlóság. Melyiknél mi? 1. Sintér, soroz, só, serény, sipka, sál, sár, saru, hús, sánta, segély, sipoly, sem. 2. Ficam, hajdani, nappali, tanti, romantika, utópista, cilinder, rozmaring, janicsár, ribiszke, proszit, majolika, bandita, kannibál, éleszti, mágia, teringette. 3. Spárga, banya, méter, zavar, balga, birka, korsó, mámor, pince, próza, sajtó, salak, sírás, török, vihar, Vilma, porosz, ámulat, krigli, jegyes, tétlen, kapa, térd, holló, kalap. 4. Raport, kapor, porhanyós, porta, zápor, poroszkál, portó, tipor, porció, porond, csupor, portré, poronty, porcelán. Legalább kettő megfejtését kérjük.
