Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)

1986-08-08 / 32. szám

/ N rTTTTe BlÍ 11 >1 AUTÓSOK ^^ MOTOROSOK (CSTK) — A csehszlovák szakemberek 1984 óta foglalkoznak a gépjármüvek földgázmeghajtásának lehetőségeivel. Az ilyen meghajtású gépkocsik első tömeges felhasználására az üzemi közlekedésben két külszíni szénmedencénkben számítanak. Erre a célra megközelítőleg 800 Tatra 815 típusú tehergépkocsit alakítanak át, amelyek jelenleg nehéz terepen közlekednek és 100 kilométerenként mintegy 100 liter gázolajat fogyasztanak. A módosított Tatra gépkocsi két üzemanyagos rendszerű lesz, mégpedig a gázolaj és a földgáz aránya 20 a 80-hoz lesz. Ha 800 gépkocsit alakítanak így át, évene 7-8 ezer tonna gázolajat takaríthatnak meg. Közben a földgáz gépkocsiközlekedésben való hasznosításának további lehetőségeit is fontolóra veszik. A Prágai Gépkocsijavító Vállalat a Karosa autóbusz 6 hengeres dízelmotorját átalakította, s földgáz használatával hallkabbá vált a bugása és ökológiai szempontból sokkal kedvezőbbé a kipufogó gázok összetétele. Ugyancsak átalakítottak földgáz és biogáz meghajtásra Skoda 1203 tápusú furgonokat, s ezeket most próbaüzemeltetik. Már a dízelmotoros középnagyságú Avia 30 teherautó átalakítását is fontolóra vették. Jubilál az R4-es A billancourt-i gyár futósza­lagjáról 1961. július 6-án gör­dült le a Renault 4 típusú kocsija, amely az autósok kö­rében azóta is népszerű. A cég az R4-est a Citroen 2CV, a bogárhátú Volkswagen ve- télytársaként dobta a piacra. A szokatlan forma kezdetben idegenkedést váltott ki az autó­sokban. Nos, az eltelt huszon­öt év alatt az R4-es kellő finomításokőn ment keresztül. Alig akad olyan szerkezeti ré­sze, amelyen az idők folyamán akár többször is ne változtattak volna. Előnyére. És ez így van rendjén, hiszen a vásárló igé­nye kötelez. A jubileumi kiad­ványból megtudtuk, hogy még ma is számos autós keresi az R4-est. Az P4-es jelenleg a billancourt-i üzemen kívül még Argentínában, valamint Jugoszláviában készül. Hu­szonöt év alatt, a múlt év végéig, a limuzinból és a fur­gonból hét és fél millió került ki a gyárakból. Ez a mennyiség egy típusból igen tekintélyes. Noha az előállított kocsik szá­ma évről évre csökken, a cég­nek még sincs szándékában - egyelőre - a gyártását abba­hagyni. Bizonyára ma még nem fizet rá az üzletre. Végtére dicséret illeti a Renault-ot azért, hogy a ma uralkodó áramvonalas formák mellett van mersze az ódivatú karosz- szériával készíteni ezt a ko­csit. (L. K.) Az első R4-esek futószalagon Billancourt-ban Autóbuszon Amikor 1952 tavaszán jelenle­gi munkahelyére került, a rozs- nyói (Roznava) közlekedési vállalatnak csak tizenhárom gépjárművezetője volt, ma több mint a tízszerese.- Kezdetben tejet szállítot­tam, öt év elteltével kerültem autóbuszra. Először a járási székhely és Barka (Bőrka), majd Domica között közlekedett. Megismer­te az embereket, csaknem minden megállón tudta, ki száll fel a munkásjáratra. Aztán több mint húsz évig a Rozsnyó-Őa- fárikovo közötti útvonalon köz­lekedett. Hét évvel ezelőtt ke­rült a szilicai (Silica) járatra.- Két nap szolgálat, két nap szabad. Reggel háromnegyed­ötkor indulok, és egy jó fél­órával éjfél előtt végzek. Az utat jól ismerem, a szerpentin főleg télen okoz gondot. Nem­egyszer előfordult, hogy ki kel­lett szállnom, felszórni az utat, és csak aztán mehettem tovább. A meredek út a jármü­vet is próbára teszi, éppen ezért van szükség az alapos karbantartásra. Idestova har­mincöt éve van jogosítványom, sok mindent megértem. Val­lom, mindig figyelni kell a köz­lekedési helyzeteket. Évente négy napot továbbképzésen veszünk részt, eddig még min­denkor sikerült a tesztvizsgán nehézség nélkül túljutnom. Az órájára néz, átöltözik és a volán mögé ül. Felbúg a mo­tor, és Bodnár Béla jármüvével elhagyja a vállalat udvarát, hogy biztonságban hazaszál­lítsa az utasokat. N. J. M Bulgáriában Június 1-tól magánszemélyek között csak állami vállalat közvetítésével le­het átruházni a személyautók tulajdonjogét. A miniszterta­nács rendelete értelmében kü­lön bizottságok becsülik tel az autók értékét. Az Avtoszervlz I Motortechnika vállalatnál mű­ködő bizottságokban helyet kapnak a bolgár közlekedésren­dészet képviselői, valamint az eladó vagy meghatalmazottja Is. Az értékbecslés alapjául az a pénzügyminisztériumi árlista szolgál, amelynek segítségével, a különböző típusú személy­gépkocsik étalénos biztosítási összegét állapítják meg Bulgá­riában. A használt autóknál köz­pontilag megállapított érték- csökkenéssel számolnak. A műszaki állapottól függően a bizottság az árlistából számí­tott összegnél alacsonyabb, Il­letve magasabb értéket la meg­állapíthat. A kocsi tulajdonosa elállhat eladási szándékától, ha a becsült értéket kevesli. Adás­vételnél a vásárló köteles állami illetéket űzetni. A használt ko­csikat azok között értékesítik, akik az Autószerviz I Motortech­nika vállalat vásárlói névjegyzé­kére feliratkoztak. Bulgáriában külön szabályozzák majd a ma­gántulajdonú autók magánsze­mélynek való kölcsönadását is. M A Pirelli autógumigyár épí­tésére kapott megrendelést In­diától. A gyár India egyik legna­gyobb Ipari vállalata, a Bifa­csoport részére épül, kapacitá­sa évi egymillió abroncs lesz. Elkészülésének határideje 1989. Az autógumikat a Pirelli-licenc alapján készítik majd. Munkaruhás, olajos kezű ember szorgoskodik az egyik autóbusz körül: tesz-vesz, lát­szik rajta, hogy jelentős szak­mai tapasztalata van.- A baleset nélküli közleke­dés egyik legfontosabb feltéte­le, hogy a jármű műszaki állapota kifogástalan legyen - jegyzi meg. - Indulás előtt mindig ellenőrzőm a buszt, a kisebb javításokat magam végzem el. Ha műhelybe kerül a jármű, annak ellenére, hogy jó szakembereink vannak, mindig ott vagyok. Az ötvenkilencedik életévét taposó Bodnár Béla azzal di­csekedhet, hogy kis híján 1,5 millió kilométert tett meg bal­eset nélkül. Mindenkor meg­tartja az előírásokat, sohasem kockáztat.- Az embernek tudatosíta­nia kell, hogy a közúti forga­lomban nincs egyedül, hogy az autóbusz utasainak biztonsá­gáért felelős. Az útkeresztező­désekben akkor is alaposan szétnézek, ha nekem van el­sőbbségem, lehúzódom az út szélére, ha valamilyen jármű előzését veszélyesnek ítélem. Tudom mi történik előttem és mögöttem. Ennyi év tapaszta­latával az ember megérzi, hogy a szembejövő gépkocsi vezetője hogyan fog visel­kedni. Földművescsaládban nőtt fel, megszokta a kemény mun­kát. A felszabadulás után kü­lönböző helyeken dolgozott. A féléves katonai pótszolgálat után a hivatásos gépjármű­vezetői pályát választotta. A FIGYELNI KÉSZENLÉT A gépjárművezetésben rendkívül fontos szerepe van a figyelmi beállítódásnak. Ez lényegében egyfajta készenléti állapotot jelent arra, hogy amint bizonyos ingerek megjelennek az úton, a figyelmünk azonnal rájuk irányuljon... Ha például a vezető számol azzal, hogy gyalogosokkal találkozik, ilyen esetben az úttestre lelépő gyalogos jóval gyorsabb reakciót vált ki nála, mintha előzőleg nem készült volna rá. A figyelmi készenlét tehát lényegében a fékezéshez szükséges reakcióidőt'csökkenti. A közlekedéspszichológusok azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy mindez nemcsak belső emberi tényezőktől függ; a készenlétet befolyásolja az út vonalvezetése is! Nem véletlen, hogy a legtöbb gyalogosbaleset olyan zebrák térségében történik, ahol egyenes az útszakasz, és nincs kereszteződés, vagyis magából az út képéből nem lehet következtet­ni az esetleges gyalogosforgalomra. Az út vonalvezetése miatt a látszólagos biztonság­ból adódóan nem alakult ki a gépjárművezetőkben ez a készenléti állapot, s így a reakcióidejük. is meghosszabbodik. Tipikus baleseti helynek mondha­tó ilyen szempontból az országos főútvonalak városi bevezető szakaszain elhelyezett zebra. Itt a vezetők még nagyobb sebességgel közlekednek, mert korább­ról megszokták a nagyobb tempót! Sem a vezetési manővereik, sem pedig a figyelmük nem állt még át a megváltozott forgalmi viszonyokra. A figyelem váltása csak késve következik be: általában csak az úton elöl haladókra irányul, pedig már fel kellene készülni az oldalt történtek figyelésére is, így pl: az áthaladni készülő gyalogosra. Tehát a figyelmi beállítódás merevsége okozza a legtöbb hibát: a vezető nem készül fel a gyalogosok megjelenésé­nek lehetőségére, azaz nem alakul ki nála a szüksé­ges készenléti állapot. ■ önmagunkat segíthetjük azzal, hogy a sebesség tudatos csökkentésével, a csökkenés tudatos regiszt­rálásával új helyzetet teremtünk magunk számára és egy újabb más szintű, más jellegű beállítódásra váltunk át. E lég volt az európai kontinens­től való elszigeteltségünk­ből, hangoztatják az északi államok — Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország - gazdasági szakemberei. Közvetlen szárazföldi összeköttetésre van szükség Skandinávia és Nyugat- Európa között. Az álom teljesítését az ezredfordulóra ígérik. E grandiózus tervet messzemenően támogatja mindenki, aki a félszigetet a kontinenstől elválasztó szoroson való kompolás első élményén túljutott. A komp-menetrendhez való igazodás, a helyfoglalás, csúcsidőszakokban az idegtépő várakozás, a zord északi időjá­rás átkelést nehezítő szeszélyei mind olyan tényezők, melyek a Skandináviába tartó áru- és személyforgalmat bonyul- tabbá teszik, s így végső soron drágítják is. A közvetlen összeköttetés ötletének gazdája az úgynevezett G-17-es cso­port, Nyugat-Európa vezető gazdasági szakembereinek testületé. Az előkelő grémium hajtómotorja a svéd Pehr Gyllenhammar, aki „civilben“ a Volvo- konszern első embere. Annak idején ő volt az, aki a Közös Piac brüsszeli bizottsága elé terjesztette az úgynevezett „Missing Link“ európai közlekedésfej­lesztési programot. Ez a terv, mint azt neve is mutatja, az Európán belül még hiányzó közúti összeköttetések létreho­zását célozza meg. A megvalósítás folyamatát felgyorsította, hogy ez év januárjában az angol és a francia kor­mányfő megállapodott a La Manche alagút megépítésében, szárazföldi A hiányzó láncszem összeköttetést tervezve a kontinens és Nagy-Britannia között. A skandináv országok most úgy érzik, mihamarabb válaszolniuk kell erre a kihí­vásra. A Scandinavian Link program megvalósításának első lépcsője - leg­alábbis a jelenlegi tervek szerint - Dánia két szigetét, a Fyn- és Sjaelland-szigetet összekötő híd építése lesz. Ezzel, előre­láthatóan 1994-re, lehetővé válik Kop­penhága szárazföldi megközelítése az NSZK-val határos Jylland-félszigeten ke­resztül. A Dániát Svédországgal össze­kötő hídnak, vagy esetleg alagútnak 1996-ra kell elkészülnie, az pedig már az ezredforduló eseménye lesz, ha átadják a Dánia és az NSZK közötti Fehmarn- szoroson átvezető közúti összeköttetést. A terv ezenkívül előirányozza a skan­dináv fővárosok és nagyvárosok között jelenleg hiányzó autópálya-szakaszok kiépítését is. Kiemelt feladatként számol­nak a vasútvonalak korszerűsítésével, mivel a kamionforgalommal szemben ésszerűbbnek látszik az áruforgalomnak a mostaninál nagyobb hányadát a vasúti fuvarozás felé terelni. A nyugatnémet autópályák zsúfoltsága, a hétvégi kami­onforgalom-tilalom és a kamionosokra vonatkozó szigorú pihenőelőírások ugyanis a tehervonatot a kamionnál gyorsabb szállítási eszközzé léptetik elő. A tennivalók szerves része az árufuva- roztatás tervezetének korszerűsítése: új A skandináv kapcsolat tervezett útvo­nala terminálok építése, a számítástechnika széles körű alkalmazása, a vámolási eljárások egyszerűsítése. A program végrehajtásáért felelős konzorcium most e nagyszabású elgon­dolások részletes kidolgozásán munkál­kodik. A tervet jóváhagyó politikusok, a közvélemény és a vállalkozásba be­vonni szánt gazdasági körök számára be kell bizonyítani: a Scandinavian Link megéri a hídpénzt. A cég azzal érvel, hogy a terv megvalósításával növekszik majd az északi államok versenyképessé­ge, no meg csökken a közlekedésre fordított idő - a tervek szerint a jelenlegi­nek átlagosan a felére -, javulnak a szállítási határidők teljesítésének felté­telei. Nem titkolt várakozás az sem, hogy a fejlett infrastruktúra ösztönözni fogja a gazdasági együttműködést mind az északi államokon belül, mind Skandiná­via és Nyugat-Európa között. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a száraz­földi összeköttetés a remények szerint elősegíti majd a turizmus fellendülését is. Ám egy igen fontos kérdésre egyelőre még nincs válasz. Nevezetesen, senki nem tudja még, hogy a hosszú távú és szerteágazó Scandinavian Link progra­mot ki fogja finanszírozni. A tervező- elemző, lobbizó céllal létrehozott konzor­ciumnak ezért az is a feladata, hogy felkutassa a számba jöhető pénzforráso­kat. Első megközelítésben úgy tűnik, a program végrehajtása mintegy 20 milliárd svéd koronát fog felemészteni. Ekkora összeg előteremtéséhez azon­ban mind az állami, mind a magánszek­tornak mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia. Előzetes felmérések szerint a skandináv polgár is hajlandó lesz megadni az összeköttetés árát — ha másként nem, úgy, hogy annyit fizet majd hídpénzként, amennyit eddig a komp­jegyre költött. (hvg) ÚJ SZÚ 16 1986. Vili. 8. Gázmeghajtású Tatra teherkocsik

Next

/
Thumbnails
Contents