Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-08 / 32. szám
A Prágai felhívás, amely a 7. ötéves terv teljesítése érdekében született, annak utolsó szakaszában, túlnőtt keretein és a 8. ötéves tervben is az intenzifiká- ciós folyamat meggyorsítását segíti elő azoknál a vállalatoknál, amelyek csatlakoztak hozzá. Idézzük fel alapelveit: a termelékenység és a gyártási technológia innovációja, a munkahelyek, műhelyek és üzemek munkakörülményeinek felülvizsgálása és javítása, a nyersanyag- és az energia- gazdálkodás könnyen hozzáférhető tartalékainak feltárása és felhasználása, s végül az előrelépés adminisztratív jellegű akadályainak elhárítása. Az elmúlt közel másfél év elegendő volt arra, hogy a mozgalomhoz csatlakozó vállalatoknál az első konkrét eredmények megmutatkozzanak, noha a felhívás nem a könnyen elérhető eredményekre ösztönöz és nem szab kötelező határidőket. Mit tudott felmutatni eddig, és milyen tapasztalatokat szerzett az egyik kezdeményező, a prágai ŐKD Elektrotechnikai Vállalat. Erről beszélgettünk a vállalat fejlesztési osztályának vezetőjével, Karel Kukta mérnökkel.- Milyen cél vezérelte önöket akkor, amikor elfogadták a felhívás alapelveit és vállalták a példamutatás kötelezettségét is, ami minden bizonnyal együtt jár a felhívás kezdeményezésével.- A termékfelújításban már voltak tapasztalataink, de a legfőbb célunk a műszaki és gazdasági paraméterek bizonyos átfogó javítása volt. Mivel dolgozóink száma, valamint termékeink ára a jövőben nem emelkedik, atermelékeny- ség és a sorozatgyártás növelésének módjait kerestük ahhoz, hogy a meredek tempóban növekvő termelést, az adott erőforrások mellett, biztosítani tudjuk. Ez az igyekezetünk az új gyártási módszerekre, az új anyagokra, a számítástechnikának a tervezésben és az irányításban való kihasználására, az új műszaki eredmények alkalmazására irányította figyelmünket. Vannak olyan részlegeink, mint például a sajtolóüzem, ahol a dolgozók nehéz fizikai munkát végeznek. Itt nemcsak a gazdasági tényezők ösztönöztek bennünket a termelés modernizálására, hanem a munkakörülmények javítása is. Ugyanez vonatkozik egyes gyáregységeink felújítására. Ebben az évben alapításának 90. évfordulóját ünnepli vállalatunk, s vannak olyan részlegeink, amelyek felett már jócskán eljárt az idő. Azt akarjuk, hogy az új ismeretek teret nyerjenek, tehát ezekhez kellett igazítanunk a munkakörülményeket is. Új részlegeket hoztunk létre, egyeseket összevontunk vagy átszerveztünk, ami jelentős javulást eredményezett a dolgozók munkafeltételeiben. A következő terület az anyag- és munkaigényesség. Nekünk specifikus helyzetünk van, mivel kis sorozatokat, dé legtöbbször egyedi darabokat gyártunk, így a nagy sorozatoknál jelentkező előnyök nálunk nem hatnak. Fontos kérdéssé vált számunkra, hogy az egyedi gyártásnál szükségszerűen jelentkező maradékot hogyan használjuk fel.- Erre milyen megoldást találtak?- Egy fiatalokból álló kollektíva vállalta, hogy felméri a vállalat raktáron levő nyersanyagtartalékaiban a régi rézvezetők mennyiségét. Ebből sok van, mivel ha egy motor elkészítésénél bizonyos huzalból 1500 méternyire van szükség, de a leszállított tekercsen 5000 méter van, akkor jelentős a maradék. Nos, ez a felmérés olyan volt, hogy nemcsak a raktári jegyzékeket ellenőrizték, hanem végigmentek a raktárakon is, felmérve a porosodó huzaltekercseket. A leltár eredményét beprogramozták egy számítógépbe, így a számítógépes műszaki tervezésnél a gép már tanácsot adhat a tervezőnek, milyen anyagot használhat el abból, ami a raktáron van. A tervezés tehát kapcsolatban áll az üzem anyagi lehetőségeivel is. Ennek a kollektívának az érdeme, hogy a múlt év folyamán 700 ezer korona értékű rezet takarított meg vállalatunk. Meggyorsul a gyártás is, ha a terméket raktáron lévő anyagból tervezik. Egy további előnye is van az említett kollektíva kezdeményezésének. Mi az általunk gyártott nagy energetikai egységek javítását is végezzük. Üzemzavar esetén, ha például egy nagy teljesítményű transzformátort kell újratekercselnünk, nem mindegy, milyen gyorsan végezzük el a munkát, mikor üzemelhet újra a berendezés. Mivel ismerjük a rendelkezésre álló tartalékokat, az anyag a javításkor kéznél van, gyorsan közbeléphetünk.- Említette, hogy specifikus helyzetben vannak, mivel egyedi darabokat vagy kis sorozatokat gyártanak. Mégis az a céljuk, hogy a sorozatok nagyságát növeljék. Milyen módon?- Kétféle módon próbáljuk. Egyrészt azzal, hogy nemzetközi viszonylatban is szakosodunk néhány termékfajta gyártására. Nemrégiben szerződést kötöttünk a leningrádi Elektroszila vállalattal, akik segítenek abban, hogy jobban kihasználhassuk speciális, számítógép-vezérlésű fémmegmunkáló gépeinket. A számukra is készítünk bizonyos alkatrészeket. A második módszer a tudományos kutatás megosztása. Mi az Elektroszila számára is fejlesztjük a váltóáramú villamos gépeket és ók pedig ezt az egyenáramú gépek kutatásában viszonozzák. Ezzel az egyes feladatok megoldása is meggyorsul, mivel mindkét oldalon nagyobb kutatóbázis keresheti a megoldást. A módszer eddig bevált, mindkét fél jobban érvényesül a nemzetközi piacokon is.- A beszélgetés elején említette, hogy legfőbb céljuk a termékek műszaki és gazdasági mutatóinak javítása volt. Milyen eredményeket hozott ezen a téren a Prágai felhívás alapelveinek érvényesítése?- Erre is egy példával szolgálhatok. Hazánknak nem egy gázvezetéke van, amelyen keresztül mi is kapjuk és más országokba is szállítjuk a földgázt. Tudtuk, hogy a Siemens cég olyan villamos gépet szerkesztett, amely a kompresz- szorállomásokon a turbinamotort helyettesíti. A meghajtás ilyen cseréje számunkra is előnyös lenne, mivel sok helyen végre lehet hajtani és ez - a gázturbinák fogyasztását ismerve - jelentős energiamegtakarítást eredményez. Ezen kívül az elektromotor előnye a gázturbinával szemben az is, hogy jobb a hatásfoka, a fordulatszámváltásnál nincs szüksége redukcióra, és csúcsidőkön kívül olcsó energiát fogyaszt. A várható nehézségek, műszaki problémák nem riasztották el a feladattól szakembereinket, sőt egyfajta szakmai kihívásnak tekintették ezt a munkát. Itt is elsősorban dolgozóink meg a velük együttműködő más kutatóintézetek dolgozóinak kezdeményezőkészsége, aktivitása eredményezte, hogy elkészült ez a 25 MW teljesítményű szabályozható fordulatszámú villamos motor, amely a kompresszorállomások meghajtásánál a gázturbinát helyettesíti. 26 hónap alatt megterveztük, legyártottuk és kipróbáltuk. Már ez a rövid idő is egyedi teljesítménynek számít, emellett jelenleg ez a legnagyobb elektromos meghajtás a világon. A Siemens Kanadában üzembe helyezett motorja 18MW teljesítményű. Motorunk a nagykaposi (Veiké Kapu- áany) kompresszorállomáson ebben az évben megkezdi a próbaüzemelést. El kell még mondanom, hogy a fejlesztésnél a Prágai felhívás szellemében új módszereket alkalmaztunk, és kihagytunk néhány bürokratikus kerülőutat. Ennek az eredménye a nálunk szokatlannak tűnő rövid fejlesztési határidő, ami a megszokott, eddig használt módszerek és formák alkalmazásával akár 5 év is lehetett volna. A szervezés rugalmassága megmutatkozott akkor is, amikor a jelentkező szovjet megrendelők módosításokat kértek a motoron, kisebb súlyt, kisebb tápfeszültséghez való alkalmazkodást stb. Az elvárásoknak megfelelő átalakításokat egy év alatt befejeztük. Az eredmény az, hogy vállalatunk 500 millió koronás megrendeléshez jutott. Itt említem meg a motor hazai alkalmazásának előnyeit is. Egy berendezés működtetése esetén az éves megtakarítás 90 millió korona. Hozzáteszem, ez csak a legmarkánsabb példája a műszaki és technológiai innovációnak, amely a Prágai felhívás elveinek alkalmazásából ered. SZÉNÁSI GYÖRGY ■■■■■■■■■■■■ A készletgazdálkodás „a termelés és forgalom folyamatos, zavartalan működéséhez szükséges készleteket kialakító gazdasági tevékenység, és az ezzel kapcsolatos tervezési, szervezési feladatok rendszere...“ - írja a Közgazdasági Kislexikon. Vajon vállalataink készletgazdálkodása milyen mértékben biztosítja a termelés és forgalom folyamatosságát? Mennyi készlet található a raktárakban? - kérdeztük Duéan Paulík mérnököt, a Csehszlovák Állami Bank bratislavai főigazgatóságának vezérigazgató-helyettesét. • A bank, mint hitelező, a vállalat gazdálkodásának szinte legféltettebb titkait is ismeri. Ezekből az ismeretekből kiindulva vajon miként sáfárkodnak a gazdasági szervezetek a készletekkel?- Bár az utóbbi két-három évben valamelyest javult a helyzet, a készletekkel még mindig sok a gond. Ugyanis még népgazdasági szinten a szükségesnél jóval több van belőlük, a másik oldalon egyes fajták általában a hiánycikkek listáján szerepelnek. Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy míg a vállalatok sokat költenek a kihasználatlan készletek raktározására és szállítására, addig a hiányzó fajták miatt esetenként akadozik a feladatok teljesítése, illetve a piac ellátása. • Tulajdonképpen mekkora a vállalatok készletállománya?- A 7. ötéves tervidőszak első felében a készletek növekedésének üteme túllépte a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. 1983 óta ugyan enyhe javulás tapasztalható, azonban a készletek volumene még mindig közelít a nemzeti jövedelem évi értékéhez. A gazdaságilag fejlett országokkal való összehasonlításban ez az arány bizony nem a legjobb. • Véleménye szerint mi okozta azt, hogy a készlet- gazdálkodás ilyen kedvezőtlen helyzetbe jutott?-Mindenekelőtt az -újratermelés fogyatékosságai okozzák a készletek aránytalan növekedését. Közülük csak néhányat emelek ki. Például az akadozó szállítói- megrendelői kapcsolatok miatt sok vállalat a szükségesnél jóval több készletet szerez be. Ugyanis mindegyik gazdasági vezető szívesebben vállalja a megnövekedett készletekkel járó gondokat, mint az akadozó termelés problémáit. Ugyancsak aránytalanságokat okoz a hoszszantartó és Kevésbé rugalmas anyagbeszerzés. Arról nem is szólva, hogy a gyártási programok változásai esetenként fölöslegessé teszik a még oly nehezen beszerzett készleteket is. Mindezek azonban olyan problémák, amelyek megoldását a vállalatok csupán részben befolyásolják. Jónéhány esetben viszont csak rajtuk múlik, hogy miként alakul a készletállomány. A szubjektív tényezők közül - a teljesség igénye nélkül - meg kell említeni, hogy helyenként a gazdasági A KÉSZLETGAZDÁLKODÁSRÓL vezetők és a készletekért felelős dolgozók nem fordítanak kellő figyelmet a velük való gazdálkodásra. Nem mindig ügyelnek arra, hogy a készletállomány az év folyamán a szükségleteknek megfelelően alakuljon. Az is előfordul, hogy a mennyiségi, minőségi, szerkezeti szempontból nem megfelelő készleteket felületesen csoportosítják. Pedig éppen ezzzel az intézkedéssel lehetne kiszűrni azokat a nyersanyagokat, félkész termékeket, alkatrészeket és más készleteket, amelyek az adott vállalatnál többletet képeznek, felhasználhatat- lanok, vagy a termeléshez nem szükségesek, de más gazdasági szervezetben még felhasználhatók. Az egyébként is kedvezőtlen helyzetet tovább bonyolítja az alacsony színvonalú normázás; a vállalatok által megállapított fogyasztási normák nem segítik a termelés önköltségeinek csökkentését. Az pedig már szinte érthetetlen, hogy az anyagbeszerzés nehézségei ellenére a raktárakban a készletek nem kis része megfelelő gondoskodás híján tönkremegy. Ki kell emelni, hogy mindezen fogyatékosságokon túl külön gondot okoz a kereskedelmi szervezetek készletgazdálkodása. Tavaly hatmilliárd korona értékű áruval volt több raktáraikon, mint amennyit a normák megengednek. Ebből a szlovákiai vállalatok 2,5 millárdnyit tudhattak magukénak. Ennek az összegnek csaknem a felét - egymilliárd koronát - a textilipari áruk képezték. • Mit tehet a bank a helyzet javítása érdekében?- A vállalatokat pénzügyi eszközökkel - hitellel és kamattal - ösztönözzük a tervfeladatok teljesítésére, a készletekkel való helyes gazdálkodásra. Például 1,5 százalékos kamat mellett nyújtunk hitelt az azonnal értékesíthető készletek finanszírozására, a fűtőanyagok- elöidényben való beszerzését pedig olyan rövidlejáratú hitellel támogatjuk, amely után a kamat csak egy százalék. Amennyiben a vállalat nem teljesíti feladatait, esetleg nem jól gazdálkodik a hitellel, vagy a készletek beszerzésére, raktározására, illetve felhasználására nem fordít kellő figyelmet, szigorítjuk a hitelnyújtás feltételeit például azzal, hogy drágábban adjuk a hitelt. Tavaly a feladatok teljesítésében való lemaradások miatt az SZSZK Ipari Minisztériumát 5,2 millió, az építőipart 1,9 millió, a mezőgazdaságot és az élelmezést 2,1 millió korona megemelt kamat terhelte, amely egyben csökkentette a reszortok bér- és jutalomalapját. Kedvező eredmények esetén viszont csökkentjük a kamatlábat. 0 Jóllehet, a megfelelő hitel- és kamatpolitikával kedvezően befolyásolhatók a vállalatok eredményei, a készletgazdálkodásban kialakult helyzet azonban arra utal, hogy a pénzügyi eszközök esetenként nem eléggé hatásosak. Véleménye szerint a készletgazdálkodásban miként érhető el általános javulás?- Ahhoz, hogy jobb eredményeket könyvelhessünk el, elsősorban tökéletesíteni kell a gazdaságirányítási rendszert. Ennek keretén belül elengedhetetlen például a szállítói-megrendelői kapcsolatok felülbírálása és az eddigi gyakorlattal ellentétben a rugalmasabb anyagbeszerzés is kívánatos lenne. A vállalatoknál viszont növelni kell a normák színvonalát és fokozott figyelmet kell fordítani a készletek osztályozására, raktározására és hatékony felhasználására. Az ilyen intézkedések megvalósításával legalább 25-30 milliárd koronával csökkenhetne a készletállomány. KOVÁCS EDIT I ma ■ ■ Amikor o crilr ic Iíavpc Cl 1^9 ^ V V w W
