Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1986-08-01 / 31. szám
A ratás. A legnagyobb figyelemben részesülő mezőgazdasági munka. A földművesek közül is sokan a legszebb feladatnak tartják. Még akkor is, ha számukra ilyenkor jóval hosszabbak a munkanapok és jóval kevesebbet pihenhetnek, mint máskor. A köztudatban a kora reggeltől késő estig tartó mezei munka, a gabona betakarítása és a szalma összegyűjtése jelenti az aratást. Ez lényegében fedi is a valóságot, ám e műveletekhez szorosan kapcsolódik a termény elraktározása is. A szép hektárhozamoknak ugyanis csak akkor lehet igazán örülni, ha a mezőről beszállított gabonát gondosan elraktározzák, illetve, ha biztonságba kerül az ország kenyere. Koczur Gyula mérnökkel, a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat kassai (Kosice) üzemének műszaki igazgatóhelyettesével arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen ilyenkor, aratásidőben egy vasárnap az üzem átvevőhelyén, gabonatárolóiban.- Alaposan felkészültünk erre a munkára. Idejében üzemképes állapotba hoztuk a gépsorokat. A gabonasilókat és az egyéb tárolóhelyiségeket gondosan kitakarítottuk, kimeszeltük és fertőtlenítettük. Kidolgoztuk a felvásárlás „órarendjét“ is, mégpedig azzal a megjegyzéssel, hogy azt menet közben minél tökéletesebben kell majd összehangolni a betakarítás ütemével. Ugyanakkor a terményszállításba a mi tehergépkocsijaink is bekap-; csolódnak - tájékoztatott az igazgatóhelyettes. Reggel hét óra felé a kassai üzemrészleg mázsaházánál mintegy tíz autó várt a mérésre és az ürítésre, s körülbelül négy-ötpercenként „léptek“ előbbre egyet-egyet. Persze, a sor nem fogyott, mert a távozó gépkocsik helyébe újabbak érkeztek. Volt, amelyik repcét hozott, néhányban őszi árpa volt a ponyva alatt, többségük pedig búzát szállított.- Szerencsére, most nem kellett sokáig rostokolni a kapuban, de néha előfordul, hogy jóval hosszabb ideig állunk itt - mondta a várakozók nevében Járt Skapinec, a Kassai Állami Gazdaság szalánci (Slanec) telepének traktorosa. A helyi szolgálatos dolgozók mind talpon voltak, s már javában végezték feladataikat. Václav Kőtár főraktárnok azzal fogadott, hogy éjjel az árpaszárító egyik villanymotorja felmondta a szolgálatot, de már intézkedtek, és szerelőik rövidesen másikat tesznek a helyébe. A Colmann-szárító előtt kis repcehegyek sorakoztak a tető alatt. Többségük szép tiszta volt, ám akadt közöttük gazos is. Rákérdeztünk, mire a helyiek elmondták, hogy a legtisztább a Kráfovcei EfszJól vizsgáznak a terményfelvásárlók Monika Kolibárová és Václav Kolár a kassai magtár mázsaházánál a búza nedvességtartalmát méri (A szerző felvételei) bői érkezik, a legszemetesebb pedig a Kassai ÁG bárcai (Barca) telepéről... A szárítók és tisztítók körül nagy volt a sürgés-forgás, jele sem volt az ünnepnapnak.- Rengeteg a munkánk, jóval több, mint általában aratás idején. Máskor rendszerint a repcével és az őszi árpával kezdünk, s csak utánuk kapjuk az első búzaszállítmányokat. Az idén ez nem érvényes, most szinte minden egyszerre ért be, így aztán a felvásárlásuk is egyszerre történik. Nem lenne ez baj, ha több szárítónk lenne. Sajnos, csak kettő van, s az kevés, mert még nem mindegyik szállítmány száraz. Ugyanakkor pedig a szárító gépsorokat sem lehet minden fuvar után átállítani. Jövőre más lesz a helyzet, mert akkorra elkészül a most épülő újabb LS 50-es szárítónk - hallottuk Jozef Bednár üzemrészleg- vezetötöl. A magyarbődi (Bídovce) Kenyérmező dűlő végében alig volt mozgás. Vitéz István, a helyi magtárak vezetője tárt kapukkal várta a szállítmányokat, de...- Ide most csupán a helyi szövetkezet hordja a terményt, azért kicsi a forgalom. Tíz óra körül biztosan gyakrabban érkezNehoda Gyula, a csécsi üzemrészleg karbantartó csoportjának vezetője (balra), valamint Koczur Gyula és Thúróci Ferenc jónak találták a Bodol- lói Efsz-ból érkezett búza minőségét 4---------------------------------------------------------nek majd az autók, mert a kombájnok csak a harmat felszáradása után látnak munkához, összesen 8200 tonna gabonát tudunk itt egy nyáron felvásárolni, ám most ennél valamivel kevesebb lesz, ugyanis nem minden silónk ürült ki- mondta. Az udvaron és az épületekben katonás rend volt, amiért külön dicséretet kapott Vitéz István az igazgatóhelyettestől. Az üzem legnagyobb magtárában, a csécsiben (Cecejovce) - ahol összesen 27 850 tonna terményt tudnak egy nyáron felvásárolni és tárolni — hétköznapi kép fogadott. A gépek zakatoltak, az emberek dolgoztak. A bejárat előtt csak három-négy tehergépkocsi várakozott. Persze - tudtuk meg a mázsaházban -, reggel hattól már megfordult itt néhány tucat.- Eddig főleg a repcével voltunk elfoglalva, a termesztőktől már közel száz vagonnyit átvettünk, jelenleg pedig elsősorban búzaszállítmányok érkeznek - tájékoztatott Thúróci Ferenc főraktárnok. Itt elmondták azt is, hogy reggel általában mindig több a szállítmány, mint napközben. Hogy miért? Egyszerűen azért, mert a gabonatermesztő üzemek a kombájnoktól először a közeli saját magtáraikba, gyűjtőhelyeikre viszik a termést, ott tisztítják és szárítják, majd másnap reggel, mielőtt a kombájnok elindulnának, szinte minden szállítóeszközükkel hordják a terményt a felvásárló üzembe.- Gond? Néha előfordul egy-egy műszaki hiba, ám azt karbantartóink eddig ügyesen kijavították, így. elmondható, hogy folyamatosan dolgozunk. A felvásárlás reggel hattól este nyolcig, kilencig vagy még tovább is tart, a tisztítók és ä szárítók pedig éjjel is üzemelnek- jegyezte meg a főraktárnok. Hernádcsányban (Öana) folyamatos volt a felvásárlás. Tornáé Sedlák főraktárnok elégedetten nyilatkozott az érkező szállítmányok minőségéről. Amint arról közösen is meggyőződtünk, a repce és a búza tiszta volt, meglátszott rajta az előtisztítás. A szárító gépsoroknak itt nem volt sok dolguk. Vasárnap délután a gabonatáblákon javában arattak. Persze, nemcsak a kom- bájnosok és a terményszállítók szorgoskodtak, hanem a terményfelvásárlók is. GAZDAG JÓZSEF Rendet tartó számítógépek ÚJ szú 986. Vili. 1. A terv, amely nem is olyan rég még különös vállalkozásnak bizonyult, mára megvalósult. A bratislavai Alkalmazótt- kibernetikai Intézet olyan számitógép- hálózatot fejlesztett és épített ki, amely nemcsak hazai viszonylatban, hanem a KGST-országok keretén belül is egyedülálló. A hálózat négy ún. csomógépből áll, amelyekre Prágában és Bratislavá- ban nyolc nagyszámítógépet kapcsoltak. Ahhoz, hogy a felhasználók - a Szlovák Tudományos Akadémia, a kutatóintézetek és az iskolák - a hálózat bármelyik adatbankját „kérdezhessék“, csak le kell ülni egy terminálhoz és a betáplált információk bármelyike szinte percek alatt beszerezhető. A hálózat legnagyobb előnye az, hogy különböző cégek különféle típusú gépeit egyesíti, tehát mindegy, hogy Siemens-, EC- vagy SM-gépekkel rendelkezik a felhasználó, az adatok - a hálózaton belül - mindenki számára hozzáférhetőek.- Három évvel ezelőtt még a belvárosban működött az intézet, most ez a Karlo- vá Ves-i épület az otthonuk. Ugye, nem a zaj elöl menekültek ide? - kérdeztem Schill Istvánt, a számítástechnikai laboratórium vezetőjét.- Nem hát - mondja. - Egyszerűen az történt, hogy kinőttük az albérletet. Mert akármilyen furcsán hangzik is: saját épületünk nem volt, a gépeket és a felhasználókat kilométerek választották el, ráadásul a számítóközpont fejlesztése ott, a régi helyen, egyenesen irreális elképzelés lett volna. Itt, az új épületben nagy és korszerű számítógéptermet kaptunk, s ha körülnéz, láthatja: zsúfoltságnak semmi jele.- Könnyen ment a költözés?- Sokkal könnyebben, mint gondoltuk, ötvenmillió korona értékű berendezést helyeztünk át külső segítség nélkül. A Datasystem ugyanis - egymillió koronáért - fél évig költöztetett volna bennünket. Ezt drágának találtuk. Nagyon drágának. Ezért úgy döntöttünk: majd mi szállítjuk át a berendezést. Ha hiszi, ha nem: huszonnyolc nap alatt átköltöztünk. És nem fizettünk többet, mint 30 ezer koronát. *- Milyen gyártmányú a berendezés?- A számítógép NDK-beli, a lemeztárolókat, a sornyomtatókat és a mágnesszalag-egységeket pedig nyugatról vettük.- A hálózat kapacitását nyolc számítógép adja. Mennyi van ebből Prágában és mennyi Bratislavában?- Prágában kettő, Bratislavában hat. Egy a régi helyen, egy a műszaki főiskolán, egy a Komensky Egyetemen, kettő itt, Karlová Vesben, egy pedig a Hidrometeorológiai Intézetben.- Ezek szerint a várható időjárásról is lesz egy adatbázisuk?- Igen, a műholdakról és a meteorológiai radarokról kapott információkat fogjuk majd továbbítani.- Netán konkurálni akarnak a rádióval vagy a televízióval?- Erről szó sincs. Mindössze azt szeretnénk elérni, hogy például a mezőgazdaságban dolgozók akár minden órában pontos információkat kapjanak.- Ha már az információknál tartunk: tulajdonképpen milyen jellegű adatok futnak a hálózatban?- A legtöbb információt a prágai adatbank őrzi - ezek egytől egyig műszaki jellegűek Bibliográfiai adatok a legfontosabb elektrotechnikai, vegyészeti, orvostani könyvekről és más kiadványokról, amelyek elsősorban a kutatómunka meggyorsítását segítik elő. A bratislavai adatbázis a műszaki fejlesztés, a passzív licencek, a csehszlovák szabványok és a lakásépítés adatait tárolja; csupa olyan információt, amelyek gazdasági életünkben egyszerűen nélkülözhetetlenek. Vegyük csak a lakásépítést. 1980-tól pontos adatokkal tudunk szolgálni arról, hogy mikor, hol és mennyi lakást adtak át hazánkban, pontos képet adhatunk magáról az építkezés folyamatáról, a beruházások költségeiről, a számítógép „rendet tart“ a nyilvántartásban, így utólagos manipulációkra sehol sem kerülhet sor.- Eddig hány felhasználót jegyez az intézet?- Hatvanat. Amint azonban a szabványok adatbankja is teljes mértékben hozzáférhető lesz a tervezőirodák számára, újabb 30-40 felhasználó lép a hálózatba.- A jövőben várható-e újabb adatbázis?- Igen. Egy kijevi céggel karöltve épp most tökéletesítünk egy vegyészeti programrendszert, amely különböző keverékek komponenseiről „számol majd be“. Ezekre az adatokra természetesen hazai vállalataink és kutatóintézeteink is igényt tartanak.- Említette, hogy régi helyükön, a belvárosban is van egy számítógépük. Az miért maradt ott?- Azért, mert a nagyteremben egy korszerű információs központot építettünk ki, ahol 11 terminál várja azokat az érdeklődőket, akik egyelőre nem rendelkeznek ilyen berendezéssel, de tervük, hogy minél hamarabb beléphessenek adatfelhasználóink táborába. S míg a gépet beszerzik, addig tapasztalt „kérdezők“ lesznek. Mert nemcsak az információért, hanem a ,,kérdezz-felelek"-ért is fizetni kell. De akárhogy vesszük is: megéri. SZABÓ G. LÁSZLÓ Másodnövényekkel hasznosítjákatermőtalajt A felső-csallóközi mezőgazdasági üzemekben is úgy szervezték meg az aratási munkákat, hogy a kombájnok távozása után a szalma is mielőbb lekerüljön a földekről, s gyorsan elvégezzék a tarlóhántást. Jó példa erre a légi (Lehnice) Csehszlo- vák-NDK Barátság Efsz-ben alkalmazott új szalmabetakarítási módszer, ahol három nagy teljesítményű Hesston bálázóval szinte nyomon követték a kombájnokat. Veszprémi Imre mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának a vezetője elmondta, hogy a termőtalaj másodvetemé- nyekkel való kihasználására az egész Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban nagy figyelmet fordítanak. A járásban mintegy 4500 hektáron, ebből a légi szövetkezetben 600 hektáron termesztenek az idén rövid tenyészidejű másodveteményeket, egyrészt takarmányozási, másrészt zöldtrá- gyázási célokra. Jó munkát végez a felvételen látható Accord típusú vetőgép, amellyel a légi szövetkezetben a másodveteményeket vetik. Gálfi Péter mérnök, a növénytermesztési ágazat helyettes vezetője Lelkes Józseffel és Gyökeres Sándorral a vetőgép beállítását ellenőrzi. MÉRI ISTVÁN
