Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 4. szám

x Takarékosság - « anyagi érdekeltség Beszélgetés a traktorosok ösztönző bérezéséről A Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság ekeli (Okoliőná) részlegének dolgozói már évek óta kima­gasló termelési eredményeket érnek el. A közel kétezer hektár szántó, nyolcszáz fejőstehén, ötven­ezer baromfi, a más részlegekről is idehozott borjúk és üszők adta teendők elvégzésére kétszázöten vannak. Feladataikat hozzáértően és nagy igyekezettel vég­zik. Egyrészt, mert úgy érzik, hogy ezzel tartoznak a közösnek, másrészt azért, mert a jó és takarékos munkában mindannyian anyagilag is érdekeltek. A VÉGZETT MUNKA SZERINT- Mi a differenciált bérezést valamennyi termelési ágazatban következetesen alkalmazzuk. Nemcsak az állattenyésztésben, ahol a tej mennyisége és minősége, a felhasznált takarmánymennyiség, a súlygyarapodás vagy az elhullási arány alapján viszonylag könnyebben megállapítható, hogy az egyén, illetve csoport milyen munkát végzett, hanem a növénytermesztésben is. Például a traktorosoknál, ahol a tervfeladatok, a tényleges teljesítmény és a munkaeredmények összevetése kissé nehezebb - mondta Szabó János, a részleg vezetője.- Mégis alkalmazzák az anyagi ösztönzést.- Igen, mert meggyőződtünk arról, hogy az ezzel vállalt többletmunka másutt sokszorosan megtérül. Nálunk ismeretlen az olyan probléma, hogy valaki vizezné a tejet. És az sem történt még meg, hogy az év utolsó hónapjára kimerüljön az előre meghatáro­zott üzemanyagkeret. Ilyen és hasonló problémák elkerüléséért már érdemes vállalni azokat a gondo­kat, amelyeket a differenciált munkabérezés jelent a vezetők számára. Még akkor is, ha ez nem kevés többletkönyveléssel jár együtt - mutatott arra a vas­kos irattartóra, amelyet [dóközben Horváth Vince gépesítő tett az asztalra. Ó folytatta.- A traktorosoknál az egyéni munkateljesítmény felmérése és a javadalmazás során három mutatót veszünk figyelembe. A legfontosabb a munka meny- nyisége és minősége. Ezzel összhangban a traktoros prémiumot kap, ami bérének 25-30 százalékát is kiteheti. A teljesítményt és a minőséget az érdekelttel közösen értékeljük, kinn a határban, közvetlenül a munkafeladat teljesítése után. De a határban dolgo­zó traktorost néhányszor már ezt megelőzően is megnézem, és ha munkájában valamilyen kifogásolni valót találok, azt azonnal megbeszéljük.- Nem merülnek fel nézeteltérések?- Elvétve, de ez nem jellemző. Ha mégis előfordul ilyesmi, akkor a gazdasági vezető is segít az értéke­lésben.- Ha pedig még én sem lennék elég, akkor van egy minőségi bizottság, amelyik eldönti a vitás kérdése­ket. De ez inkább csak elméletileg létezik, a gyakor­latban nincs is rá szükség. Ha nincs rendesen felszántva egy terület, vagy ha hiányosan kelnek ki a kukoricasorok, mert rosszul vetettek, azt mindenki látja. Nem is a bizonyításon van a lényeg, hanem azon, hogy a munka valóban rendszeresen legyen értékelve, és az értékeléssel összhangban ítéljük meg a prémiumot. ZSEBRE MEGY- És a másik két mutató?- Egyrészt az üzemanyaggal való takarékosko­dásra, másrészt a gépek jó karbantartására, valamint kímélésére ösztönöznek - mondta a gépesítő, miköz­ben újabb két irattartót nyitott szét. - Ezeken az íveken az üzemanyag fogyasztását vezetjük. Külön traktorok szerint, a munka jellegéhez és a pillanatnyi feltételekhez viszonyítva. Azok, akik a tervezettnél kevesebb üzemanyagot használnak el, jutalomként megkapják a megtakarított mennyiség árát. Akik pedig többet, azok saját zsebükből megfizetik a több­letlitereket. Itt van például az elmúlt év novembere. Az értékelt harminc traktorosból huszonnégyen pré­miumot kaptak, hatan fizettek. Ennél meggyőzőbb érv nincs. Nálunk nem kell figyelmeztetni a traktorost, hogy ne pöfögtesse feleslegesen a gépet. Ha csak két-három percre áll le, már leállítja a motort. Persze olyan sincs, hogy egy gépnek ne működne az önindí­tója. De ugyanúgy a napi karbantartást és az esedé­kes olajcserét is mindenki rendesen elvégzi.- És ha túlbuzgóságból a még működő alkatrészt is kicseréli?- Ennek megelőzésére van egy harmadik kimuta­tásunk. Meghatároztuk a gépenként kicserélhető al­katrészek összértékét. Ez összhangban van a traktor korával és a ledolgozott munkaórák számával. Aki gépéhez a lehetségesnél kisebb értékű alkatrészt igényel, az a megtakarított összeg negyedét megkap­ja. Tehát ha a kelleténél többet foavaszt a óén a traktoros először más lehetséges okoknak néz utána, és csak akkor cseréli ki mondjuk a gázolajszi­vattyút, ha meggyőződött arról, hogy valóban az a rossz. MEGÉRTETTÉK ÉS ELFOGADTÁK- A félreértések elkerülése végett szeretném hangsúlyozni - szólt közbe Szabó János -, hogy mindez nem valami ellenszenvet kiváltó dolog. A trak­torosok az intézkedések lényegét megértették és az egyes ösztönzési formákat elfogadták. Átmeneti problémáink csak azokkal az emberekkel voltak, akik más mezőgazdasági üzemből jöttek hozzánk, és volt munkahelyükön semmiféle érdekeltségi rendszer sem volt. Fekete Zsigmond tizenöt éve, Szabó Sándor egy év híján második évtizede traktoros. E téli hetek­ben a gépjavításban segítenek. A gazdasági vezető szavait mindketten szinte megismételték.- Elfogadjuk az ösztönző munkabérezést, ugyanis arra nem kell törvényszerűen ráfizetnünk. Ha megfe­lelően gondozzuk és kíméljük a gépet, elvégezzük a szükséges karbantartási munkákat, és odafigyelünk arra amit csinálunk, a borítékban is több van.- Ha megérdemeljük, kifizetik a jutalmat. S ehhez elég a munkafeladatokat rendesen elvégezni. Nekem még nem volt levonásom, de ha lenne, méltatlanko­dás helyett bizonyára azon gondolkodnék el, hogy hol és mit csináltam rosszul. Úgy, ahogy Szabó János traktoros is tette, amikor fizetett a gázolajért.- Megkerestem és eltávolítottam a bajt. Az is jó, hogy értékelik a munkánkat. Tizedik éve járok traktor­ral, de olyantól, aki már harmadik évtizede szánt és vet, mindig tanulhat az ember. Lényeges, hogy elő­ször mindig segíteni akarnak. Anyagilag csak az jár rosszul, aki a tanácsadó szóra nem figyel oda. Tündök János kollégája is pozitívan nyilatkozott.- Én is a közös megbeszéléseket és a tanácsadást emelném ki. Nem a munka elvégeztével állapítják meg a hibát, hanem már menet közben megbeszél­jük, hogy mit kellene tenni a jobb minőségért. BÍRÁLÓBB SZEMLÉLET Az, hogy a traktorosok nem kifogásolták a differen­ciált munkabórezést, a részleg gazdasági vezetőjével és a gépesítővei folytatott beszélgetés után termé­szetes volt. Viszont meglepett, hogy az anyagilag is érdekelt traktorosok milyen dolgokra figyelnek oda. Számon tartják, hogy melyik gépen és hol végeztek el nagyjavítást, s azon időnap előtt milyen hibák jelent­keztek. Tudják, hogy az új gépen az Agrozet illetékes körzeti kirendeltsége nem végezte el a műszaki ellenőrzést, s érdekli őket, hogy miért? Kérésüket a gazdaság illetékes vezetője nem továbbította, vagy a címzettnél vették semmibe? Szóvá teszik, ha nem megfelelő fajtájú és minőségű kenőzsírt kapnak, de azt is, ha vizet fedeznek fel a gázolajban. Kérik és sürgetik az új karbantartó műhelyt, mert anélkül a minőségi elvárásoknak is nehezebb eleget tenni. De ugyanígy azt is kérik, hogy az új gépek kezelésére is megtanítsák őket. Kérik, mert ők jól akarnak dolgozni. Annál inkábD, hogy ebben anyagilag is érdekeltek EGRI FERENC Az 1682 hektárnyi szántóterüle­ten gazdálkodó imelyi (írnél) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz állettenyésztésének dolgozói jó évet zártak. Bruttó termelési tervüket 102,5 százalékra teljesi- tették. A múlt év 11 hónapja alatt 510 tonna húst és 1,8 millió liter tejet adtak el a felvásárló szer­veknek. Amikor Borsányi Menyhért mér­nököt a szövetkezet elnökét a si­kerek titkáról faggattam, elmon­dotta, hogy az állattenyésztők jó gazda módjára dolgoztak, kihasz­náltak minden lehetőséget az álla­tok termelékenységének fokozá­sára. Jó volt a takarmányellátás is, ezért egyenletes lehetett a terme­lés. A vezetőség a jövőben is nagy figyelmet fordít a kiváló minőségű tömegtakarmányok termelésére. Arról is beszélt, hogy a lucerna termése azért volt bő, mert rend­szeresen öntözhették. A száraz időjárásban is pótolhatták a talaj nedvességhiányát, négyszer ka­szálhattak. A termés egy részéből jó minőségű szénát biztosíthattak az állatállomány számára. A terv szerint lucernalisztet is gyártottak, hogy ezzel is pótolhassák a sze­mes takarmányszükséglet egy ré­szét. A szarvasmarhatenyésztós fel­lendítéséhez nagyban hozzájárult az 55 hektáros intenzív legelő is. Az állatok legelés közben meg­erősödtek, és jól értékesítették a takarmányt. Á szövetkezetben 100 hektáronként 80-90 szarvas- marhát, ebből 27-28 tehenet tar­tanak. A vezetőség az állatok ter­melékenységének fokozását to­vábbra is nagyon fontosnak tartja. De hozzá kell fűzni, hogy nem a szemes takarmányok fogyasztá­sának növelését. Jó minőségű si­lótakarmányt készítettek silókuko­ricából, cukorrépakaréjból, kukori­caszárból és tarlókeverékekböl. A szakszerűen tárolt takarmány I megőrzi tápanyagtartalmát. A jó takarmánygazdálkodás bi­zonyítja, hogy a múlt évben 1 ki­logramm marhahús előállításához 1,49 kilogramm, 1 liter tej előállítá­sához pedig 21 dekagramm ab­raktakarmányt használtak fel. A 8. ötéves tervidőszak első évében szintén ilyen gazdaságosan akar­ják előállítani az állattenyésztési termékeket. KOLOZSI ERNŐ A rendbe hozott kazán a régi cséplőgéppel A mikor először jártam Lúcson (Lúő na Ostrove) megkapott az irodaház körüli rózsaillatú parkocska. Az egységes föld­műves-szövetkezet gazdálkodásáról készülő riporthoz szüksé­ges adatok és vélemények feljegyzése után pár percig megpihen­tem a díszcserjék és lombos fák között lévő gémeskút mellett. Már akkor felkeltette figyelmem a kis fészer alatt lévő néhány szekér és ünnepi hintó, valamint más olyan eszköz, amely még Aem is olyan régen a földművesek mindennapi életének tartozéka volt. Bartal Ferenc, a kiváló gazdálkodásáról ismert efsz elnöke későbbi találkozásaink alkalmával egy nádfedeles tágas színbe, amolyan tájházjellegú múzeumfélébe kalauzolt. Itt állítják ki szinte mindazoknak az eszközöknek egy-egy példányát, amelyekekkel a falu és a környék földművesei dolgoztak, hogy minél jobb körülményeket teremtsenek megélhetésükhöz. Cséplőgép elevá­A múltra emlékeztető eszközök és gépek torral, szecskavágó, ekekapa, fa- és vaseke, kis és nagy gereb­lye, kovácskohó fújtatóval, faragópad, targonca és kubikos talicska, lovas és ökrös szekér, kasos ünnepi szán, Eszterházi cséza. Ki tudná felsorolni, mi minden látható még itt. A tagok emlékeznek, hogy az egységes földműves-szövetke­zet alakulásának első éveiben még néhány itt látható géppel dolgoztak. Méri István raktáros, aki 1952-től tagja a szövetkezetnek, elmondotta, hogy a rostálógéppel lucernamagot tisztítottak. Kéz­zel, felváltva, ketten hajtották. A cséplőgépet is üzemeltették, traktorral. Akkoriban bizony naponta 16 órát is dolgoztak, mert a gép teljesítménye nem volt túl nagy. Amikor a régi parasztzsá­kokat nézegettük, visszaemlékezett, hogy ezekben bizony a mag­tárban az emeletre kellett hordani a gabonát. Verejtékes munká­val teltek meg abban az időben a csűrök. Bartal Andor főgépesítő elmondta, hogy a tájházban látható régi vetőgép az apósáé volt. Amikor megalakult a szövetkezet, beadta a közösbe. Hasznát vették, mert jól és pontosan lehetett vele gabonát vetni. Igaz, lóvontatással naponta csak másfél hektárra szórták a magot. De a többi hasonló kisvetőgéppel együtt mégis idejében elvégezték a munkát. Hol vannak már azok az idők? A mai korszerű vetőgépek napi teljesítménye jóval több 20 hektárnál. Szépen beilleszkedik ez a múzeumféle a parkba és környeze­tébe. Ide vonzza az idősebb embereket, akik szívesen megtekin­tik mindazokat a gépeket és eszközöket, amelyekkel valamikor dolgoztak. Ide járnak a fiatalok is, hogy meggyőződjenek arról, milyen körülmények között termeltek a múltban a földművesek. Ezt a célt tűzte ki a szövetkezet elnöke évekkel ezelőtt, amikor mindennapi fáradságos munkája mellett nagyon sok akadály ellenére hangyaszorgalommal gyűjtötte össze a látnivalókat. Ismerje meg a következő generáció a múltat, hogy becsülni tudja a jelent. Ezért a munkáért megérdemli az elnök az elismerő oklevelet, amelyet néprajzi tevékenységéért kapott. Íme egy kezdeményezés, amely más vidékeken, más mező­gazdasági vállalatoknál is gyűjtésre ösztönözheti a vezetőket. Mert a jelenlegi időszakban még a régi házak táján és padlásán akadnak gyűjtésre érdemes eszközök. Csak legyen olyan ember, aki a kötelező napi munkája mellett szabad idejének egy részét ilyen sok gonddal járó munkára áldozza. BÁLLÁ JÓZSEF A nádfödeles tájházjellegú szín látogatókra vár (Gyökeres György felvételei) . • sJ -S* j-- j .r; J \Jí k £ t''

Next

/
Thumbnails
Contents