Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 4. szám

Leplezetlen kíváncsisággal -s kis irigységgel is fürkészem a szemben ülő asszonyt. Egyenes tartásé, tekintete tiszta, derűs, arca sima, fehér haját fésű fogja össze. Egész lényéből kiegyen­súlyozottság árad. Ha nem tudnám, nem hinném el, hogy az idén tölti be nyolcvanötödik évét. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy persze, gondtalan élete volt. Rabay Ferencé esetében talán éppen a temérdek sok gond, baj, a nélkülö­zés volt az, ami a megpróbáltatásokkal szemben ellenállóvá tette. És a törhetetlen hit. Nem, az ő élete gondtalannak éppenhogy nem mondható. Hiszen pici gyermek még, mindössze hároméves, amikor édesanyja meghal, s az édes­apára a fájdalmon kívül az árván maradt gyere­kek nevelésének gondja is rászakadt. A legki­sebb közülük Apollónia - a későbbi Rabay Fe- rencné. A századelőn Sárosfán (Blatná na Ostro- ve) is keserves volt a nincstelenek élete, a gyer­mekkori önfeledt játékot hamarosan felváltotta a munka. Nincs még tizenkét éves, amikor rá­kényszerül, hogy a megélhetéséért dolgozzon. Eltelik néhány év, s a szép fiatal lány elmegy Bratislavába, szerencsét próbálni. Az életben azonban nincsenek csodák, mint a mesében, s a legkisebb lány mindennap keményen dolgo­zik azért, hogy fenntartsa magát. De megleli a boldogságot. Huszonegyévesen megismerkedik a nála öt évvel idősebb Rabay Ferenccel, és rövidesen férjhez megy hozzá. Boldogsága teljes: huszonkettőben lánya szüle­tik, huszonötben megszületik a fia. A két pici gyerek örömön kívül gondot is jelent - hiszen az élet drága, munka meg nem akad. Különösen kommunistáknak nem.- Amikor összeházasodtunk, a férjem már te­vékenyen működött a forradalmi munkásmozga­lomban - munkahelyén a Vörös Szakszervezetek titkára volt. De én sem voltam elmaradott. Az apám hasonló szellemben nevelt, felvilágosult ember volt. Rabay Ferenc évekig villamoskalauzként dol­gozott, de elbocsátották, mert sztrájkokat szerve­Rettegett a férjéért, de nemcsak helyeselte, amit tesz, hanem maga is részt vállalt ugyanab­ban a munkában. S a fia szintén. Féltette ót. Különösen akkor, amikor megtudta, a fiát letar­tóztatás fenyegeti. A veszélyre szerencsére még idejében sikerült fiát figyelmeztetnie. Többször beidézték a rendőrségre, kihallgatták. Sikerült megjátszania, hogy nem tud a fia hollétéről. Ez már a fasiszta uralom s a hitleri megszállás vége felé történt.- A felszabadulás? Csodálatos, örökké eleven emlék. Akkor már öröm volt dolgozni. A háború után nem a pihenés ideje követke­zett. Az új társadalom nehezen született meg, kemény munka árán. A Rabay házaspár teljes szívvel látott munkához. Rabay Ferenc a pártköz­pontban dolgozott, majd az Új Szóban, onnan is ment nyugdjba, súlyos betegen. Rabay elvtársnö nyugdíjazásáig a kereskedelemben dolgozott. Évtizedekig pánbizottsági tag, pénztáros, a szak- szervezet pénztárosa, a Vöröskeresztben s az antifasiszták szövetségében tevékenykedik, és egy választási időszakban képviselő.- Sok mindent elintéztem az embereknek, még ma is megemlítik, amikor egyik-másikkal találkozom. Most már nemigen vállal tisztséget, de gyűlé­sekre eljár, figyelemmel kíséri a hazai és a nem­zetközi eseményeket. A vitrinben egymás mellett fényképek és kitün­tetések. A férje, fia, lánya, meg unokái és dédu­nokái fényképe mellett a két legmagasabb elis­merés - a Munka Érdemrend és a Kiváló munká­ért kitüntetés. 7 Nagyon jó gyerekeim vannak - mondja. - Úgy vigyáznak rám! Késő délután van. Ülünk a szobában. Egyszer csak halkan nyílik az ajtó. - Eljöttél, fiam? - Csó­kolom, anyuka. Hűvös van itt, öltözz fel melegeb­ben ... Megyek az üzletbe, mit hozzak? KOPASZ CSILLA Rabay Ferenc né zett. Nehéz évek következtek. Eló kellett teremte­ni, ha a föld alól is, a mindennapi kenyeret. Elveiket nem adták fel, és nem változtatták meg, bár mindketten tudták, hogy a nehezebbik utat választják.- Eljártam a férjemmel a demonstrációkra. Mellette én is kommunista lettem. Évek múlva az elvtársak azt mondták, hogy hiszen te már velünk dolgozol, méghozzá jól. Lépj be a pártba. - Be­kapcsolódtam a mozgalmi munkába, terjesztet­tem a kommunista sajtót, házi agiációra jártam. A megpróbáltatásokból bizony jócskán kivette részét. A rendőrség gyakori, nem szívesen látott vendég volt Rabayéknál. Férjét nemegyszer le­tartóztatták. Ám a családot az apa távollétében is el kellett tartani. Szerencsére, felvették a sütödé­be. Sajnos, nem túl hosszú időre, mert az irodá­ban véletlenül felismerte egy nő, hogy a kommu­nista sajtót terjesztve egy alkalommal hozzá is becsengetett. Azonnal kidobták. Aztán eljárt há­zakhoz mosni, ezzel is összejött pár korona. A karácsony sem jelentett mindig örömet - kü­lönösen az a karácsony nem, amelyet a férje a családtól távol töltött - az ilavai börtönben. Annak is örült, hogy csomagot küldhetett neki, meg a többi elvtársnak, igaz, szerény tartalmú csomagot, hiszen nehezen kuporgatta össze rá a pénzt, de a családjuktól elszakítottak örültek (Gyökeres György felvétele) ne|<j FŐ FELADAT: AZ ÉPÍTŐMUNKA GYORSÍTÁSA A Komáromi (Komámo) Járási Építkezési Vállalat kommunistái a bí­rálat és az igényesség szellemében tartották az üzemi pártkonferenciát, amelyen átfogóan értékelték a XVI. pártkongresszus határozatainak és a 7. ötéves terv feladatainak teljesíté­sét. Szuh András, az üzemi pártbi­zottság elnöke, öt' év tapasztalatai alapján leszögezte: javult ugyan a po­litikai-nevelő és irányító munka szín­vonala, de az elért eredményekkel ko­rántsem vagyunk elégedettek. A 9,55 millió koronás tavalyi tervü­ket közel 13 millió koronára teljesítet­ték. A tervnek megfelelően 12 lakás­egységet építettek és adtak át. Határ­időre végeztek a kolárovói Babeta üzem műhelycsarnokának az építé­sével is. Ezzel szemben a korábbi évek nehézségei miatt nem teljesítet­ték a 7. ötéves terv lakásépítési ter­vét. A tervezett 163 helyett mindössze 125 lakást adtak át. Az üzemi pártbizottság pozitív ké­pet nyújtott a tagság összetételéről, neveléséről, a jelöltek kiválasztásáról, öt év alatt negyven fiatalt vettek fel a pártba. Az üzemi konferencia fő feladatul tűzte ki az építkezési folya­matok meggyorsítását, a tudomá­nyos-műszaki ismeretek gyakorlati érvényesítését, az építkezési határi­dők lerövidítését és az átadott épüle­tek minőségének javítását. Tízmillió koronás beruházással építik fel a Nemzeti Front járási székházát. Hetvenmillió korona befektetéssel pe­dig a húsüzem bővítését végzik el. Jó ütemben halad a diákotthon építése. Ezenkívül Dunamocson (Moca) és Naszvadon (Nesvady) felépítik az egészségügyi központot. A gazdaságfejlesztés feladatai megkövetelik a szocialista munkaver­seny, a felajánlási mozgalom kiszéle­sítését, az ösztönző módszerek beve­zetését, az újítások hatékonyabb ki­használását. Nem feledkeznek meg az energia, az építőanyag gazdasá­gos felhasználásáról sem. A tömeg­szervezetekkel, a munkabrigádokkal való kapcsolatok elmélyítését konkrét feladatokhoz kötötték. A XVII. pártkongresszus és a vá­lasztások tiszteletére 100 000 koro­nás üzemi vállalást jelentettek be a vállalat dolgozói. A pártkonferencia határozatai a tervteljesités dinamiká­jának a növelésére, a minőség javítá­sára, az építőmunka gyorsítására és a meglevő anyagi-műszaki bázis jobb kihasználására serkentenek. KRASCSENICS GÉZA A Ceské Budéjovice-i járási pártbizottság revíziós és ellenőrző bizottságának a ta­pasztalatai Akad javítanivaló A pártszervezetek életében a határozatok teljesítése terén találunk még hiányosságokat. A hibákat néhány esetben elnézik, és akad még formalizmus is. E feladatok megoldásá­ban fontos szerepet játszanak a párt járási revíziós és ellenőrző bizottságai. E bizottság munkájáról beszélgetünk a Ceské Budéjovice-i járási pártbizottság járási revíziós és ellenőrző bizottságának az elnökével, Václav Svepeésel. • Februárban lesz három éve, hogy jóváhagyták a CSKP KB Elnöksége levelét a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem megsértése elleni harc hatékonyságának az elmé­lyítéséről. Milyenek a tapasztalatok a Ceské Budéjovice-i járásban?- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a párttagok a levelet szükséges dokumentumként fogadták, amelynek következetes érvényesítése hozzájárul a nemkívánatos tár­sadalmi visszásságok és társadalomellenes jelenségek kikü­szöböléséhez. Bizottságunk például harmincnégy alapszerve­zetben folytatott két egymástól független ellenőrzést - éppen a levéllel való munkára összpontosítva. Az eredmények alátá­masztották, hogy a dokumentum nem merült feledésbe. Egyúttal az is kitűnt, hogy még nem lehetünk elégedettek. Akadnak még ugyanis pártalapszervezetek, különösen a kereskedelemben és a szolgáltatásokban, ahol az elvtársak a levelet úgymond még nem fejezték be. A gazdasági vezetés komplex intézkedéseibe és az igazgatói utasításokba is beke­rültek általános és nem konkrét megfogalmazások. Sőt olyan helyeken is, ahol egyéb feladatok teljesítése jó színvonalú. Mint például a Öeské Budéjovice-i Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátási Üzemben, ahol többek között azt írják: „biztosítani kell, hogy ne kerüljön sor korrupcióra és meggazdagodásra“. Nem vagyunk elégedettek a levél lebontásával a társadalmi szervezetekben sem, mindenekelőtt a Forradalmi Szakszer­vezetben és a Szocialista Ifjúsági Szövetségben. Az ifjúsági őrjáratok, a Fényszóró tevékenységében például hiányoljuk a nagyobb következetességet. • Miben rejlik ennek az oka?- Véleményem szerint a gazdasági dolgozóknak egy kicsit aktívabbaknak kell lenniük, mint a pártalapszervezetek elnö­kének. Csakis így teremtik meg a jó feltételeket a politikai munkához. Sajnos, ez még nincs mindenütt így. Része van ebben a járási pártbizottság néhány aktivistájának is - akiknek a munkájával nem vagyunk elégedettek. Tizennégyükkel már folytattunk beszélgetést, s további kilenccel még tárgyalni fogunk erről a témáról. • A revíziós és ellenőrző bizottság tevékenysége a párt gazdaságpolitikájára is vonatkozik. Ezen a téren milyen tapasztalatokat szereztek a bizottság tagjai?- Megállapítást nyert, hogy a közös vagyonhoz nem mindig viszonyulnak kellőképpen. Két tűzeset is bizonyítja ezt - az egyik a Dél-csehországi Papírgyárak Ceské Budéjovice-i üzemében, a másik a Skoda üzemben. A Csehszlovák Népi Ellenőrző Bizottság dolgozóival közösen például a Sfinxben megállapítottuk, hogy az illetékes vezérigazgatóság nem vette figyelembe a termékválaszték változásait, és a tervet a régi szerint bontották le. Ugyanakkor az a véleményünk, hogy nem mindegyik párt- alapszervezet igényes eléggé a vezető gazdasági dolgozók­kal szemben. Ezt azért mondom, mert ha az ellenkezője volna igaz, aligha lenne hajrázás, nem dolgoznának szombaton­ként, vasárnaponként, és nem a műszakiak mentenék meg a termelési tervet. Azt is megállapítottuk, hogy a járásban munkaerőhiány mutatkozik, s hogy a szociális politika nem kielégítő. • Ezt hogy érti az elnök elvtárs?- Úgy, hogy amíg például a múltban az Iglában a munkae- róstabilizációhoz elegendő volt kellő számú óvodai férőhelyet biztosítani, ma már egész más mutatók kerültek előtérbe. Mindenekelőtt a jobb munkakörnyezet, a munkát könnyítő magas fokú gépesítés, s egyáltalán a tudomány és technika ismereteinek komplex alkalmazása. Ezért a járási pártszervek is igyekeznek a jelenlegi helyzeten javítani. • Beszéltünk a gazdasági szféráról. De természetesen sok függ a belső pártélet színvonalától is. Milyenek ezen a téren a tapasztalatok?- Az irányítás egyik leggyengébb láncszeme a kádermunka és a fiatal emberek felkészítése a tisztségekbe. Amikor ezzel kapcsolatban végeztünk ellenőrzéseket, megállapítottuk, hogy a kádertartalék nem kevés a jegyzékekben. Csakhogy ezek az emberek politikailag és szakmailag nincsenek kellő­képpen felkészítve majdani tisztségükre. Nem dolgoznak úgy velük, mint ahogyan kellene. Az ellenőrzések folyamán a jelentések és a párttanácsko­zások határozatainak színvonalát is megvizsgáljuk. A pártbi­zottságok munkájában nemegyszer találkoztunk formalizmus­sal. Ennek aztán a rosszul előkészített taggyűlés a következ­ménye. Hiányoznak a konkrét megbízások, szintúgy az intéz­kedéseket célzó javaslatok, amelyeket a határozatnak tartal­maznia kell. Egyes gyűléseknek aztán termelési értekezlet jellegük van, ismert dolgok ismétlődnek - ez pedig csökkenti a kommunisták aktivitását. Nincs ez rendjén. Hiszen a taggyű­lés célja, hogy mindenkit felkészítsen a pártonkívüliek körében végzett politikai munkára. • Hol mutatkoznak a leggyakrabban ezek a hiányosságok és leküzdésükben mi a legfontosabb?- Problémák voltak a Ceské Budéjovice-i Bytomalbában és a Gép- és Traktorállomáson. Most már új pártvezetés dolgozik itt, és hiszem, hogy megbirkózik a feladatokkal. Szükség van azonban valamennyi kommunista fegyelmezettségére. Évek tapasztalatából tudom, hogy ahol fegyelmezettség uralkodott, az eredmények is megszülettek. Mint például a Tyn nad Vltavou-i Jitexben, vagy a Teslában. Minden gazdasági veze­tőnek tudatosítania kellene, hogy a saját pártalapszervezeté- ben számot kell adnia tevékenységéről, egyúttal munkájával bizonyitania, hogy van erkölcsi joga annak a tisztségnek a betöltésére, amellyel megbízták. ZDENÉK ZUNTYCH ÚJ SZÚ 1986. I. 24.

Next

/
Thumbnails
Contents