Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
' ' ■ I 11 III SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA I—:— VASÁRNAPI KIADÁS 1986. január 24. XIX. évfolyam 4. szám Ára 1 korona A csehszlovák robottechnika fejlesztésébe bekapcsolódik a brnói Műszaki Főiskola Elektrotechnikai Kara is. Munkatársai bolgár és szovjet kollégáikkal együttműködve kifejlesztették a Dis- camor II rendszert, amely az ipari folyamatok robotizá- lását szolgálja. Baloldali felvételünkön Radovan Ho- lek (az előtérben) és Jaroslav Rybka főiskolai hallgató a rendszer képernyőjére vetített idomokat elemzik. Atomenergetikánk fejlesztésében külön figyelmet szentelünk a biztonságos és megbízható üzemelésnek. Ennek keretében a dukovanyi atomerőmű első blokkjában diagnosztikai munkahelyet hoztak léire. Jobboldali képünkön Jiri Sadílek a műszerek fölött. (ŐTK-felvételek) ázadunk végéhez közeledve egyre több ország felismeri: letűnt az önálló próbálkozások korszaka, nem lehet teljes egészében csupán országhatárokon belül megoldani sem a tudományos-műszaki haladás, sem a gazdaság alapvető kérdéseit. S feltörni a tudomány és technika csúcsaira meg egyre nehezebb a korábbi arányokban, hisz egy-egy ország mindenfajta potenciálja együttvéve is csak szűk, nagyon szakosodott területek élvonalban tartására vagy oda emelésére elegendő. Aki nem tud váltani, netán lassabban teszi azt, mind jobban lemarad a szakosodás csúcsaira törekvő országoktól. Elmélyülő munkamegosztás és erősödő együttműködés jellemzi már jó ideje, a világ gazdasági életét is. De ez csak elméleti síkon fest ennyire egyszerűnek, zavarmentesnek. Valójában a kapcsolatok sokkal összekuszáltabbak, az élvonalba törés útjai jóval bonyolultabbak, számtalan akadállyal járnak. Leginkább érződik ez korunk két társadalmi rendjének érdekkülönbségeiben, amelyek a kapitalizmusból a szocializmusba átvezető időszakban újabb és újabb ellentmondásokat hoznak felszínre, jelezve: a kapitalizmus mindent megtesz bástyáinak megőrzéséért, s egykönnyen nem tűnik el a történelem porondjáról. Eszközeiben pedig nem válogat, a gazdasági szankcióktól a politikai zsarolásig sok mindent alkalmaz. Immáron gazdasági tömbökbe tömörült világunk - így a KGST is - nehezen tudja kivédeni ezeket a beavatkozásokat az egyébként is internacionalizálódó kapcsolatrendszerben. Az embergók és más egyoldalú intézkedések legtöbbször politikai indíttatásúak, s a nemzetközi együttműködés megtorpanásához, bizalmatlansághoz és befelé forduláshoz vezetnek. Az ilyen nemzetközi helyzet és a KGST-tagországok belgazdasági fejlődése egyaránt szükségessé tette a tanács 2000-ig szóló közös tudományos-műszaki programjának kidolgozását. Ennek gondolata már két évvel ezelőtt felmerült, s eredetileg az idei KGST ülésszakon kellett volna napirendre kerülnie. Szovjet kezdeményezésre felgyorsították kidolgozását, s decemberben el is fogadták a tagállamok. így mód nyílt arra, hogy a most induló ötéves tervidőszak irányelveiben legfőbb törekvései már szerepeljenek. E hosszú távú tudományos-műszaki program - mint az szövegéből is kiolvasható - békés célokat követ, és alapvető célkitűzése az is, hogy a kiemelt iparágakban KGST-együttmúködéssel érjük el a fejlett tőkés országoktól való függetlenséget. Ennek megfelelően öt fő területen indul összehangolt munka: az elektronizálásban, a termelés automatizálásában, az atomenergetika fejlesztésében, új anyagok és technológiák felkutatásában, illetve termelésbe állításában és a biotechnológia alkalmazásában. Ezzel kapcsolatban Jurij Marcsuk, szovjet miniszterelnök-helyettes kifejtette: a népgazdasági szerkezetváltás, az intenzív gazdálkodásra való áttérés megköveteli az új gépek és a korszerű termelési folyamatok, a korszerű technológiák és az új anyagok általános használatát. ,,E területen dől el a két világrendszer közötti VÁLASZ A KIHÍVÁSRA gazdasági versengés.“ - írta a KGST egyik kiadványában. Mit vállalhat ebből Csehszlovákia? Mely területeken kapcsolódhatunk be a közös program megvalósításába? Országszerte ezekben a hetekben, hónapokban rajzolódnak ki a feltett kérdések válaszainak körvonalai, Lubomír Strougal miniszterelnök Moszkvában, a szerződés aláírásakor eléggé ambiciózusnak nevezte a programot. Véleménye szerint valóban fel kell mérnünk, mit vállalhatunk belőle, mert a feladatokat kiválóan és rövid időn belül kell majd teljesítenünk. Teljesen új tényező kerül előtérbe: a magas fokú kötelezettségvállalás. Felelősségteljesen kell felmérnünk, mibe kapcsolódjunk be, mire van erőnk és mit tudunk az adott idő alatt világszínvonalon elkészíteni. Legnagyobb esélyeink két területen mutatkoznak: az atomenergetikában és a termelés teljes automatizálásában. KGST-körökben már most példaként hozzák fel a közös csehszlovák-szovjet fejlesztésű esztergákat és présgépeket kiszolgáló UM 160 ipari robotot. Valószínű, hogy utódai is előbb-utóbb megjelennek majd, hiszen tavaly Preáovban létrehozták a Robot nevű közös csehszlovák-szovjet vállalati egyesülést, amelyre éppen a szocialista robottechnika fejlesztésében vár úttörőszerep. Atomenergetikai gépgyártásunk pedig az atomerömúvi berendezések előállításával hívta fel magára már korábban a figyelmet. Ezen túl persze más területeken is kisebb- nagyobb mértékben vállal(hat)unk feladatokat a KGST- programból. Január közepén ismerkedhettünk meg hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányaival a következő öt évre és másfél évtizedre. E dokumentum külön fejezetben foglalkozik a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel. Többek között kiemeli, hogy a tervekben mindenütt előnybe kell részesíteni a programmal kapcsolatos feladatokat. Az irányítás különböző szintjein célporgramok meghatározását teszi szükségessé, s előírja a tudományoskutatási bázis és a beruházói tevékenység olyan összevonását, hogy az a kiemelt feladatokkal és hatékonysági kritériumokkal legyen összhangban. Ugyancsak fontosnak tartja a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának jelentős növeléséhez szükséges feltételek megteremtését. Sajátosságainkból kiindulva a vitára bocsátott dokumentum nyolc pontban foglalja össze legfontosabb teendőinket e téren, s köztük találhatóak a KGST-program főbb célkitűzései is. A társadalmi szükséglet és a hatékonyság, a tudomány és technika fejlesztési feladatainak mind kiválasztásában, mind megoldásában alapvető kritériummá lép elő. Szüntelenül javítani kell a műszaki-fejlesztési terveket; társadalmi elvárás komplex teljesítésük és a megoldások idejének lerövidítése. S mindezt a tudomány és technika területén 11,5 ezerrel nagyobb létszámmal és a korábbinál közel 4 százalékkal nagyobb bruttó nemzetijövedelem-ráfordítással próbáljuk elérni. Jelenleg még javában tart a KGST-programban kijelölt célok konkrét szerződésekbe, megállapodásokba foglalása, szükség esetén a korábban megkötött megállapodások kiegészítése. Fokozatosan részleteiben is testet ölt az a közös elképzelés, amely célul tűzte ki az ezredfordulóig a munkatermelékenység megkétszerezését, valamint az energia- és nyersanyag-felhasználás ezzel párhuzamos csökkentését. Ilyen a KGST-tagállamok összehangolt válasza a század utolsó másfél évtizedének kihívására. J. MÉSZÁROS KÁROLY
