Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

•f * te ■ Német mesék KI A FONTOSABB? Egy alkalommal összeveszett a korsó és a víz.-Engem művész formált meg - dicsekedett a korsó. - Én egyedülálló vagyok, nélkülözhetetlen és gyönyörű. Te egy senki vagy, belőled annyi van, mint homokból a sivatagban.- Igazad van. Valóban sok víz var, a földön. De gondold csak el, mi lenne, ha nem lenne víz?... Nem lenne búza, köles, bab, banán, nem lenne sok-sok gyümölcs, nem lenne fű. És mi frissítené fel a szomjas embereket? Téged sem formált volna meg egyetlen művész sem, ha nem lenne az embereknek szükségük vízre. Ha én nem lennék - mondta a víz szerényen -, akkor te sem lennél.- Rám ne lenne szükség, rám? - kiáltott mérgesen a korsó. - No, majd meglátjuk! És már szaladt is a bíróhoz panaszt tenni.- Ki kezdte a veszekedést? - kérdezte a bíró.- A korsó - felelte a víz.- Miért?- Mert ellentmondtam neki, amikor dicsekedett, hogy rá nagyobb szükség van, mint rám. A bíró a korsóhoz fordult.- Tévedsz! Az embereknek a víz miatt van rád szükségük. Ha nem lenne víz, akkor te sem lennél a világon A KÁPOSZTA ÉS AZ UBORKA Egyszer a káposzta sétálni indult az uborkával. Éppen augusztus volt, a kék égen gyönyörűen sütött a nap.- Ez aztán a meleg - sóhajtotta a káposzta.- Tudod mit, gyerünk a folyóra fürödni - ajánlotta az uborka.-Jó - egyezett bele a káposzta, s nagy egyetértésben el is indultak a folyó felé. Mikor odaértek, az uborka nem sokat teketóriá­zott, rögtön a vízbe ugrott. A káposzta a parton maradt, és vetkőzni kezdett.- Gyere már - türelmetlenkedett az uborka. - Olyan jó a víz!- Jövök, jövök, csak levetkőzöm előbb - válaszolta a káposzta, és egymás után bújt ki az ingeiből. Levetette az elsőt, a másodikat, a harmadikat, a negyediket, az ötödiket, a hatodikat... Közben beesteledett. Szegény uborka a hidegtől libabórös lett. Hiába jött ki aztán a vízből, a fürdőzés nyomai már sohasem múltak el róla. Lendvay Tibor fordításai Mária Prohácková A NAP, A HOLD ÉS A KISKAKAS Sok-sok évvel ezelőtt együtt élt az égbolton három testvér - a Nap, a Hold és a Kiskakas. Történt egyszer, hogy a Nap elment munkába. A Hold otthon maradt a Kiskakassal. Alkonyattájt a Hold megparancsolta a Kiska- kasnak, hogy hajtsa haza a legelőről a jószágot. Ám a Kiskakas fáradt volt, s mozdulni se bírt. Dühbe gurult erre a Hold, tarajánál fogva elkapta a kedves Kiskakast és lependerítette őt az égboltról a földre. Este, miután a Nap hazatért, a Hold szépen sorjában mindent elmondott neki.- Hogyha te, Hold testvérem, nem tudtál békében élni a Kiskakas­sal, akkor hát ezentúl én sem tudok veled! - szomorodott el a Nap. - Mától kezdve az éjszakák a tiéid lesznek, a nappalok viszont az enyémek. Testvérünk, a Kiskakas, akit te lehajítottál a földre, nem fog szeretni téged. De rólam sohasem feledkezik meg. Amikor reggel fölkelek, fölkel ö is és az egész világnak tudtára adja örömét. De amikor te fölébredsz, ő bezárkózik és aludni tér. És attól kezdve valóban minden így történt. Reggelenként alighogy megjelenik az égbolton a Nap, a Kiskakas mindannyiszor nagyot kiált: ,,Kukurikú!“ S mindaddig fújja a nótáját, míg a Nap le nem nyugszik. De amikor beesteledik, ő elrejtőzik, hogy gonosz testvére még csak ne is lássa őt. Tóth László fordítása Kancsal rímek Sok lekvárral teli fánk, Nagyobb, mint egy elefánk. Nagyon rossz szörp ez a som, Ettől mindig elalsom. A szójáték elme-hecc, Ha nem érted: elmehecc. Hogyha beszél a pogácsa, Hallatszik a csipogása. Kis nyulacskám, jöszte, jöszte! Itt a finom kelkápöszte. A síneken kutya vonit, Vigyázz, kutya, jön a vonit. Károg ez az öreg kánya, Borzalmas a hangorkánya. Sötét van itt, mondta Pável. Világítsunk zseblámpável. Michal Babinka Egy ország - s mennyi miniszter! A házunk - csupa miniszterség, mondják... Csak egy jó kormányelnök kellene. Mama viszi a bolt s egészség gondját, apa a pénz s a hal minisztere. Nagyi a spórok, sütők ügyvivője; apót a kert vidítja és veri... A kósza kandúr külügyeink őre, s neje vendégeink kényezteti. Én vagyok a vadász- és sportminiszter, de holnap a flottát is átveszem. Bodrit terheltük meg a vau-tiszttel, s vén bár, őrzi a portát lelkesen. Hugódnak a bölcsőben semmi dolga, dalolja, fújja: Iá-Iá - drága kincs. Mit is izgatná, amíg ujját szopja, hogy szép címéhez semmi tárca sincs! Koncsol László fordítása GONDOLKODOM, TEHÁT... EGY KIS SZÁMTAN írd be az üres négyzetekbe a megfelelő számokat, hogy a számtani műveletek elvégzése után az eredmény az egyenlő­ség! jel utáni számmal megegyezzen! ±\ n 3 s X □ □ □ □ L.J X 7 33 + □ • • □ • • L I + • • 3 =9 □ =2 □ U 3 H 3 =3 + □ □ □ □ □ X 2 B = 5]­G □ G B J + G­L_ 3 =3 □ 3 □ 3 Az emlősök között találjuk a legna­gyobb állatokat. A pálmát az úgyneve­zett sziláscetek, vagyis bálnák - közöt­tük is a kékbálna - viszik el, nem ritkán 30 méteres testhosszal és 130 ezer kilós testsúllyal. Ez annyit jelent, hogy ha egy kékbálnát vonatra szeretnénk „ültetni“, 13 vagonra volna szükség! Minek köszönhető, hogy ilyen hatal­masra fejlődnek ezek az állatok? Többféle oka van: mindenekelőtt a kör­nyezetükhöz alkalmazkodtak az eltelt sok millió év során. Többnyire a sark­köri, hideg tengerekben élnek, és ott előnyükre válik a nagy test, a vastag „araszos" zsírréteg a bőrük alatt, mert ez védi őket a hidegtől, másrészt bóvi- ben vannak tápláléknak, a világító rá­koknak vagy más nevükön krillnek. A szárazföldön az afrikai elefántok a legnagyobbak, hímjeik 3,5 méter ma­gasak, és súlyuk meghaladja a 7000 kilót. A zsiráfok között akadnak olyan pél­dányok, amelyek 5,8 méter magasan „hordják a fejüket", és súlyuk két- háromezer kiló. A medvék is meglehetősen termetes állatok, hiszen a kodiakmedvék 800, a bamamedvék pedig 250-300 ki­lósak. A majmok góliátjai a gorillák, álló helyzetben 1,8 méteresek, és testsú­lyuk elérheti a 180-200 kilót. Az emlősök közül a legkisebbek az etruszk cickányok, testük mindössze hét centiméterre fejlődik, amihez már a 2,5 centis farok is hozzászámít. Nemcsak törpe voltukról nevezetesek, hanem arról is, hogy szívverésük igen­csak szapora: szívük percenként 1200- szor (az emberi szív csak 60-80 alka­lommal) dobban. És még valami: leve­gőt percenként mintegy 300-szór szip­pantanak. Miért e nagy sietség? Miért ez a kapkodás? A cickányféléknek élettani sajátsága a felfokozott anyagcsere, a szervezetben zajló fo­lyamatok gyorsasága. Pénzes Bethen EMLŐSÖK Robot-lézerrel A leningrádi Ki­rov Gyár Ipari Egyesülésben, a traktorok ka­rosszériáját gyártó műhelyben olyan szerelórobot kez­dett dolgozni, amely távmérő lé­zerrendszerrel van ellátva. Egyelőre a robot ellenőri- diszpécseri funkci­ót tölt be az üzemi futószalagon, meg­határozza a külön­böző alkatrészeket és átadja az infor­mációt a számító- központnak. A későbbiekben a robot teljesen önállóan fogja végezni a szerelési munkákat. Hasonló rendeltetésű robotsze- relók már működnek a világ néhány nagy autógyárában, és lehetővé teszik a nehéz fizikai, illetve egészségre ártamas munkák gyors és pontos elvégzését. megfejtés ——— A január 4-i számunkban közölt feladatok megfejtése: rozsdásodásnak vagy korróziónak, kubikos; egérke-kutya (emlősök), papagáj-teknősbéka (tojással szaporodnak). Nyertesek: Barta József, Naszvad (Nesvady); Lados Iván, Losonc (Luőenec); Gaal Mónika, Ipolyság (Sahy); Vígh Éva, Dunaszerdahely (Dunajská Streda); Gányovics Erika, Királyfiakarcsa (Kráf. Kraéany). ÚJ SZÚ 18 1986.1.17.

Next

/
Thumbnails
Contents