Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-27 / 26. szám
I L ÚJ SZÚ Látogatóban a Bratislavai Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézetben Az iskola folyosóin a szokásosnál nagyobb csend honolt, még feliratok is figyelmeztettek: Kérem, ne zavarjanak. Az érettségizők miatt volt mindez, látogatásunkkor ők adtak számot felkészültségükről.- Ez az első érettségiző osztály iskolánkban - tájékoztatott Dorota Rusková mérnök, a Bratislavai Kereskedelmi Szakmunkásképző Intézet igazgatóhelyettese. - Harminc tanuló fejezi be tanulmányait és a kereskedelmi részlegek üzemgazdászaiként helyezkedhetnek el a főváros és a Nyugat-szlovávigi kerület Zdroj, illetve Zelenina vállalatainál. Az iskola ugyanis a két vállalat számára képez eladókat, jelenleg az előbbinek 670-et, az utóbbinak 90-et. A fővárosból, a Galántai (Galanta), a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a Bratislava-vidéki és a Senicai járásból érkeznek a tanulók. Egy részük bentlakó, a többiek ingáznak. Az épületet már kinőtték: két műszakban kénytelenek oktatni. A tervek szerint 1989-ben készül el az új szakmunkásképző, melynek diákotthona, tornaterme js lesz, egyszóval minden, amire a korszerű oktatási intézményben szükség van. De addig itt kell megbirkózniuk a feladatokkal, azok közül is a legfontosabbal, hogy egyre több szakmáját igazán szerető elárusítót képezzenek.- Idén 180-an végeznek - folytatta Mária Prikopská mérnök, igazgatóhelyettes. - Júniusban teszik le a vizsga egyik részét majd a szünidő alatt szakmai gyakorlaton lesznek, szeptembertől pedig négy hónapon át szakoktató irányításával készülnek a gyakorlati részből a záróvizsgákra. Decemberben kapják meg a szakmunkásbizonyítványt. Elhelyezésükkel nincs gond, hisz közismert, hogy az elárusítókból hiány van, a boltokban várnak rájuk. MEGSZERETIK A SZAKMÁT Az iskola nem bocsátja el végleg védőszárnyai alól a végzősöket. A Zdroj vezérigazgatóságával és a fővárosi vállalattal állandó kapcsolata van. Például arról is gondoskodnak, hogy a munkába lépők, ha ezt igénylik, szállást kapjanak a korszerű munkásotthonban.- És a továbbiakban is figyelemmel kísérjük sorsukat - folytatta Mária Prikopská. - A vállalat vezetőivel közösen elemezzük, hogyan sikerült beilleszkedniük az új kollektívába, milyen nehézségek merültek föl. Annak is utána nézünk, hogy a szocialista munkaversenybe bekapcsolódnak-e, hisz az iskolában eltöltött idő alatt, mint utánpótlást tartottuk őket számon. Legutóbb azt állapítottuk meg, hogy A másodikosok sikeresen szerepeltek a Bratislava az én városom elnevezésű vetélkedőn (Stefan Psotny felvételei) végzőseink helytállnak. Körülbelül 90 százalékuk megmarad az eredeti munkahelyén, a vállalatnál, tevékenyek az ifjúsági szervezetben is. Természetesen néhány év után általában férjhez mennek a lányok, gyereket szülnek, s ezután már más jellegű problémák merülnek fel velük kapcsolatban, de ezek orvoslása már nem ránk tartozik. Beszélgetésünket a pályaválasztásra tereltük, hisz fölvételükkel, illetve a következő tanévre való felkészüléssel szintén ebben az időszakban foglalkoznak.- Nincs gondunk a toborzással, s az előző évhez viszonyítva javult a hozzánk jelentkezők előmenetele is. A tanulók egy része ugyan úgy kerül iskolánkba, hogy nem sikerült bejutnia középiskolába, de igyekszünk olyan módszereket választani, hogy megszerettessük velük a kereskedői szakmát. Az elsősök hetente egy napot töltenek a boltban. Tizennégy éves gyerekekről van szó, szerintem helyes irányítással ki lehet alakítani bennük az üzlet és a vevők iránti jó viszonyt. Például beszélgetéseket szervezünk a vállalat legjobb dolgozóival, de a szakoktatók is nagy hatással vannak nézeteik alakulására. KEDVEZŐ KÖRÜLMÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Az sem lényegtelen körülmény, hogy a szakmai gyakorlatokra a tanulók korszerű önkiszolgálókba járnak. Ezekben minden feltétel adott az ismeretek elsajátításához, hisz a legtöbben jól felszerelt tanterem is helyet kapott.- A fiatal elárusítókkal kapcsolatos elmarasztaló megjegyzéseken is érdemes elgondolkodni - mondotta Mária Prikopská. - A záróvizsgákon meggyőződhetünk arról, hogy elméleti tudásuk és szakmai rátermettségük egyaránt kielégítő. S hogy a munkahelyen hogyan bizonyítanak, ez nagyban függ a kollektívától, az ott dolgozók példamutatásától. A szeptemberben kezdődő tanévben 252-en kezdik el tanulmányaikat az iskolákban, közülük 225 lány. Ismét nyitnak érettségivel végződő, négyéves osztályt is, és a dolgozók esti iskolájába jelentkezhetnek azok a végzett szakmunkástanulók, akik bővíteni akarják ismereteiket. Az idén érettségizők közül hármat javasolt az iskola főiskolai továbbtanulásra, a többi érdeklődő pedig munka mellett tanulhat. A lehetőség tehát adott. SZAKKOROK, SZÓRAKOZÁS A tanulás, a szakmai gyakorlat nem tölti ki teljesen a fiatalok életét. Jut idejük a sokrétű szakköri tevékenységre. Megalakították a szlovák nyelv barátainak körét is. Azoknak a tanulóknak nyújtanak ily módon segítséget, akik magyar tanítási nyelvű alapiskolából kerültek ide. Bevált ez a módszer, az iskola vezetői szerint néhány hónap alatt megfelelő nyelvismeretre tesznek szert.- Tanulóink 18 szakkör között választhatnak - mondotta Stefan Psotny, az iskolán kívüli nevelés vezetője. - Megemlíthetem az irodalmi kört, mely elsősorban a szépirodalmi alkotások elemzésével foglalkozik. Nagy az érdeklődés a hidegkonyhai készítmények titkainak elsajátítása iránt. Ezeken az összejöveteleken az esztétikus tálaláson kívül a szakmai ismereteiket is bővítik a lányok. Sikeresek a sportkörök is és a Pult nevű újságot is a tanulók szerkesztik. Együttműködünk a városkerületi művelődési házakkal, részt veszünk rendezvényeiken, de a főváros egyéb kulturális eseményeit is gyakran látogatjuk. Ezen a téren is akadnak gondok, melyek a szervező munkát nehezítik. A tanulók közül 208-an laknak diákotthonban (a város három pontján), a többiek pedig naponta ingáznak. Ha majd az új iskolába költöznek ez is megoldódik, s még színesebbé, vonzóbbá és elsősorban valamennyi tanuló számára elérhetőbbé válnak a művelődés, a szórakozás lehetőségei. MIÉRT VÁLASZTOTTÁK EZT A PÁLYÁT? Hogyan is lehetne elképzelni egy iskolai riportot a tanulók megszólaltatása nélkül? Az érettségizőket nem akartuk zavarni, de a többiek szívesen vallottak iskolájukról, önmagukról. Polák Enikőnek második „megállója" ez-az iskola. Egy évig a somorjai (Samorín) gimnáziumba járt, s aztán úgy döntött, inkább ezt választja.-Főiskolára nem akartam menni, és ezért jobbnak láttam, ha szakmát tanulok. Most másodikos vagyok, A pontos mérést is meg kell tanulni ősszel átléptem az érettségivel végződő osztályba. Az egyik nagy élelmiszerboltba járok gyakorlatra. Szeretem a munkát, a kollektíva is jó. Mindig bosszant, ha a kolléganők nem úgy bánnak a vevőkkel, ahogyan illik. Az is fájó, ha valamelyik vásárlót megkárosítják: hisz a pénzért mindenkinek meg kell dolgozni. Mivel bejáró vagyok, a fővárosban nem sok idő jut a szórakozásra. Otthon sportolok és diszkóba is járok. Ha elvégzem az iskolát, szívesen maradok valamelyik bratislavai boltban. Takács Katalin helybeli. Ót elsősorban az emberekkel való kapcsolat hozta a pályára.- Szívesen elbeszélgetek a vevőkkel, örülök, ha az áruválasztásban segíthetek nekik. Elsős vagyok, de már eddig is sok mindent megtanultam. Az iskolában az elméletet, a boltban pedig azt, hogy vannak jó és rossz vevők. Ez utóbbiak bizony néha kedvünket szegik, főképp akkor, ha igyekezetünk ellenére sem viszonyulnak úgy hozzánk ahogyan azt elvárjuk. Mészáros Olgának fárasztóak a mindennapjai. Háromnegyed ötkor kel, hogy idejében beérjen Kvetoslavovból az iskolába. Délután négykor ér haza. Hiába fejeződik be korábban a tanítás, a vonat csak háromkor indul.- Már megszoktam ezt a napirendet. A várakozást igyekszem tanulással eltölteni. Segítőkész tanáraink vannak, az osztályfőnökkel minden problémánkat megbeszélhetjük. Nagyon élvezem, ha az üzletben lehetek. Nyáron a falumban fogok segédkezni az élelmiszerboltban. Ott egészen más lesz, hisz mindenkit ismerek. Tetszik ez a szakma, s igyekszem majd a vásárlók elégedettségét kivívni. DEÁK TERÉZ lehetővé tették, hogy bárki észrevétlenül távozzon a gyár területéről. Végül is sorra vettük a lehetőségeket, s ezek megszüntetésére javaslatokat tettünk. Például idegen hajók jönnek hozzánk javításra. A hajókkal együtt személyzet is érkezik, nyilván azért, hogy őrizzék azt, ami az övék. Mi viszont velük szemben nem voltunk ilyen elővigyázatosak, eszünkbe sem jutott átvizsgálni a hajót, mit visz ki, mielőtt elhagyta volna a kikötőnket. Most egy rendész ellenőrzi a hajó beérkezésekor felvett jegyzőkönyv alapján, hogy a kikötőből való távozás előtt nem került-e fel illetéktelenül a hajóra valami a gyár tulajdonából. Persze sok múlik azon is, hogy a rendészek mennyire becsületesen és alaposan végzik munkájukat, de hát ez már más kérdés.- És mi a helyzet a kerítéssel?- Hát azzal akadtak problémáink is. Kezdetben volt olyan ellenvélemény, hogy a bizottság túlzott jelentőséget tulajdonít a kerítés állapotának, mert ha valaki lopni akar, akkor mindenképpen megtalálja ennek módját. Lehet, hogy ebben van némi igazság is, lehet hogy a lopásokat az emberek megjavításával kellene megakadályozni, de addig is, míg mindenki a közöst féltve óvó öntudatos állampolgárrá válik, szükség van a kerítésre, szükség van az ellenőrzésre és szükség van arra, hogy minél több akadályt emeljünk a jogsértések elé. így aztán a kerítéseket sikerült rendbehozni, s a javaslataink alapján egyfajta belső védelmi övezetet is létrehoztak. Külön probléma sajnos az - s ezt mi nem tudjuk megoldani, hogy a rendészek fizetése alacsony, s ezért nehéz jó munkaerőt felvenni. Talán ideje lenne valamilyen vagyonvédelmi műszaki berendezés beszerzését és felszerelését is fontolóra venni. Másutt már a raktárakat is ipari kamerákkal figyelik. Igaz, erről jut eszembe, ellenőriztük a raktárainkat, illetve a raktárosaink munkáját, mert ugye bölcs és szép dolog, ha megköveteljük a raktárosoktól, hogy feleljen a készletért, de ehhez meg kell teremteni számára a megfelelő körülményeket is. Ellenkező esetben könnyen kibújhat a felelősség alól. Most is az egyik raktárosunk, aki az évek során 20-25 kilogramm horganyt „takarított meg“ az anyagkiadásoknál (s ezért az átvevőben sokat fizetnének) azzal védekezik, hogy csupán elővigyázatosságból gyűjtött össze ilyen készletet a szekrényében. Nyilván áttól tartott, ha valaki egy óvatlan pillanatban ellop valamit a raktár készletéből, azt meg kell fizetnie, ha nem tudja a hiányt a „sajátjából“ kiegyenlíteni. Ezzel az üggyel egyébként a járási ügyész foglalkozik. Ebből is láthatja, hogy a belső ellenőrző szerveink nem igyekeznek mindent eltussolni, elintézni a vállalaton belül, csakhogy ne keveredjünk rossz hírbe.- És marad munkájuk még a külső ellenőrző szerveknek is?- Sajnos, marad. Erről havonta tájékoztat minket a gyár föellenóre, ugyanúgy mint ón őt, és a pártszervezet ellenőrzési bizottságának elnökét a munkánkról és terveinkről. Ez a tájékoztatás kölcsönös és az így szerzett információkat, tapasztalatokat nagyon jól ki tudjuk használni. Megmutatják, hol nyílik lehetőség a jogtalan nyerészkedésre, mire kell jobban odafigyelnünk. Az utolsó ilyen tapasztalatcsere során szereztem tudomást arról, hogy megint bajok vannak a gépkocsivezetőkkel, hogy a rendőrség foglalkozik azokkal a csalásokkal, amelyeket az útiparancsokkal kapcsolatban követtek el, persze nyerészkedés céljából. Mit mondjak? Számunkra ez rendkívül bosszantó, mert mi már korábban végeztünk egy ellenőrzést, s ennek kapcsán figyelmeztettük a vezetést olyan hiányosságokra, amelyek eltávolításával megszűnt volna a csalások elkövetésének lehetősége. Abból indultunk ki, hogy egy ilyen modern gyárban természetesnek kellene lennie annak, hogy írásos nyoma maradjon, mikor ment ki a gépkocsi a gyár kapuján és mikor jött vissza. Ez a nyilvántartás azonban nem létezett, a gépkocsivezetők nemegyszer éjszakára is elmentek a gépkocsival, a szállítmánnyal együtt, vagy a szolgálati útról nem a gyárba, hanem hazamentek, és a kocsit, esetleg a szállítmányt is csak másnap hozták be. A jelentésünkben már akkor figyelmeztettünk arra, hogy minden egyes gépkocsinak be kell jönnie a gyárba, itt kell parkolnia, mert csak ez teszi lehetővé az ellenőrzést.- Mit szeretne elérni még, hogy munkájuk eredményesebb legyen?- Azt, hogy a gyár dolgozói, a munkások is támogassák bizottságunk munkáját, elvégre népi ellenőrzési szerv vagyunk. Komolyan bánt az, hogy például az elmúlt évben alig kaptunk leveleket a dolgozóktól, pedig nem hiszek abban, hogy senkit semmi sem bántana, viszont hiszek abban, hogy a lopások s a jogtalan nyerészkedés különféle formái láttán, minden tisztességes ember felháborodik. Azt szeretném, ha történnek ilyenek a gyárunkban - s ahol emberek dolgoznak, minden megtörténhet - hozzák ezt valamilyen módon tudomásunkra. FEKETE MARIAN I [ * I a 1 JF Ä ÄÜ ä i i I di a a f |T i s A IÍSSbp* 1 I I a H f ^y* ^ ■H Lili I I 1 11 8H 1 I I I^ 1 1 I I I I r^ I .
