Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-27 / 26. szám

N

épgazdaságunk sikeres fejlődésének és hatékonysága növelésének feltétele gazdaságunk az intenzív típusú fejlesztésre való átállása. Ezt az irányvonalat tűzte ki a CSKP XVI. kongresszusa, hangsúlyozták fontosságát a CSKP KB és az SZLKP KB üléseinek határozatai, s ugyanennek a folytatását erősítette meg a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa. Népgazdaságunk intenzifikációs folyamataiban alapvetően fontos marad továbbra is a belső tényezők szerepe, ezek járulnak hozzá döntő mértékben az anyagi-műszaki bázis kiépítéséhez.

A világszerte elsajátított legújabb tudományos-műszaki ismeretek kihasználása, a hazai tudomány és technika dinamikus fejlődése arra kényszerít bennünket, hogy ne csupán a belső források maximális hasznosítását helyezzük előtérbe. Népgazdaságunk hatékonyságának növelésében mindinkább a nemzetközi - főként pedig a szocialista - munkamegosztás haladó formáinak kell érvényt szerezni.

Gazdaságunknak a nemzetközi munkamegosztásban való aktív résztvétele olyan fontos intenzifikációs tényező, amelynek jelentősége - figyelembe véve a szakosodás és kooperáció lehetőségeit - a termelés növekvő tudományos- műszaki igényességének időszakában állandóan nagyobb lesz. A XVII. párt- kongresszus is ezt hangsúlyozta: „Népgazdaságunk intenzifikálása hosszú távú stratégiájának, amely a tudományos- műszaki haladásból merít, kell alárendelni az irányítás és termelés mechanizmusát s az egész beruházási politikát."

Népgazdaságunk valamennyi területének intenzívebbé tételében fontos eszköznek számít a tudományos-műszaki és termelési együttműködés konkrét formáiban való részvétel. A tudományos-műszaki haladás ugyanis az egyes kutató és termelő alapok jobb kihasználását jelenti, és mind népgazdasági, mind nemzetközi méretekben hozzájárul a kedvezőbb eredmények eléréséhez. Ilyen például az az idő- és költségmegtakarítás, amely egy-egy kutatási megoldás fölösleges ismétlődésének és a termelésben történő alkalmazásának kirekesztéséből származik. Ily módon lehetőség nyílik az új megoldások csúcsszínvonalú műszaki- gazdasági paramétereinek elérésére és a nem célszerű termék-, nyersanyag-, energia- és anyagbehozatal felszámolására.

E tevékenység fellendülése fontos tényező a szocialista országok népgazdaságainak intenzifikálásában. A nem szocialista országok viszonylatában pedig további lehetőségeket teremt a gazdasági együttműködéshez, és hozzájárul a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttéléséhez.

A KGST-tagállamok figyelme elsősorban oly módon irányul a tudományosműszaki haladás kihasználására, hogy az döntő tényező a népgazdaság intenzifikálásában, a szükségletek kielégítésében, az életszínvonal és a dolgozók szociális biztonságának emelkedésében. Jelenleg elsősorban a következő feladatok várnak megoldásra: a termelés szerkezetének és technológiájának kölcsönös összehangolása; a termelés magas fokú intellektualizálása; a legjobb műszaki-gazdasági paramétereket elérő termékek előállítása: a 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki program megvalósítása.

A felvázolt tendenciák a KGST-tagállamok integrációs mechanizmusának tökéletesítése során nemcsak a gazdasági erőforrások, tényezők és eszközök mozgósításához járulnak hozzá, hanem hatalmas ösztönzés is ez egyben a szocialista társadalom tudományos-kutatási és műszaki potenciáljának növelésére.

Csehszlovákia számára ilyen vonatkozásban főként a gépiparban, elektrotechnikában és vegyiparban kínálkoznak nagy lehetőségek. És nemcsak az értékesítés biztosításában, hanem a legjobb minőségű technikához és technológiához való hozzáférhetőségben is. Hazánknak a tudományos-műszaki együttműködésbe való bekapcsolódása már csak azért is fontos, mert termékeink nagyon széles választéka nem teszi lehetővé az átfogó innoválást. Ugyanis a termelés tökéletesítése a legmagasabb műszaki-gazdasági színvonalon csupán szúkebb választékkal lehetséges, s ezt a KGST keretén belüli szoros együttműködéssel lehet elérni. Csak így csökkenhet a csehszlovák gépipari termékek választéka, javulhat a munkatermelékenység és e termékek műszaki-gazdasági színvonala.

Elsősorban a nemzetközi munkamegosztás haladó formáinak jobb kihasználásával számolunk. Ilyenek a szakosodás, a kooperáció, a tudományos-műszaki együttműködés, a licencek, szabadalmak és know-how-ok vásárlása és eladása. Végeredményben mindegyik hozzájárul a termékek műszaki-gazdasági színvonalának javulásához, a munkatermelékenység fokozásához, a hatékonyság és a sorozatgyártás növeléséhez, valamint az energia- és anyagigényesség csökkenéséhez. Mindenekelőtt olyan vásárlásokról van szó, amelyek a technológiai és termékinnovációk gyorsított ütemű megoldásához vezetnek, az állami célprogramokba foglalt kutatási feladatok teljesítését támogatják és a termelés hatékonyságának növelését szorgalmazzák. Ez az orientálódás hosszú távú, érvényessége a 8. ötéves tervidőszak utáni évekre is vonatkozik.

A nemzetközi munkamegosztás egyik leghatékonyabb formája a licenckereske- delem, amely a szocialista oszágokban még kevésbé terjedt el, mint a tőkés

A preéovi Ipari Automatizációs Művekben a Preéovi Fémipari Kutatóintézettel és á voronyezsi Enigmassai együttműködve fejlesztették ki a PR 32-es ipari robotot. Felvételünkön Peter Siovió mérnök processzort helyez az ipari robot irányítási rendszerébe

(ŐSTK-fel vételei)

államokban. Ennek okai arra az időszakra nyúlnak vissza, amikor a szocialista országok ingyenesen cserélték ki egymás között a tudományos-műszaki ismereteket. Akkoriban a Szovjetunió és Csehszlovákia, mivel iparilag a legfejlettebb szocialista országok voltak, több licencet, ipari dokumentációt és találmányt adtak a baráti államoknak, mint amennyit viszonzásul kaptak.

Jelenleg a fejlett tőkés országokhoz viszonyítva a licencvásárláshoz szükséges devizaeszköz-mennyiség nem elegendő, és a meglevőt is a beruházásigényes termelésre fordítjuk. Ráadásul ezeket a termelőkapacitásokat nem készítik elő kellő időelőnnyel és megkésve helyezik üzembe őket, kevésbé számolnak a licenctermelés lehetőségeivel, a licenc- politikában feltétlenül szükséges nagyobb rugalmasság és felelősségvállalás is gyakran hiányzik.

Ilyen okok miatt a tiszta devizabevétel aztán csökkenő tendenciát mutat. Hogy miért? Mert nerfi megfelelő a termelő és a külkereskedelmi vállalatok együttműködése, mert hosszadalmas a licencmúve- letekre kiadott jóváhagyás folyamata, mert hézagos az információs bázis.... Elég csak a külföldön vásárolt licencet a kelleténél később alkalmazni a gyakorlatban, időközben megváltozhat a helyzet a világpiacon, s licenctermékeink iránt máris megcsappan az érdeklődés.

Szükséges, hogy a licéncvásárlás előtt jobban készítsük elő a termelőkapacitásokat és tökéletesítsük a meglevőket. Ennek eredményeképpen a jelenlegi négyről tíz-tizenöt százalékra emelkedhet a licencvásárlás szintje, s ez számottevően növelné a csúcsszínvonalú li- cenctermékek kiviteli hatékonyságát s ily módon a devizaeszközökét is.

Licenceladásunk is újraértékelésre szorul, mivel a konkurens kínálat nagyon színvonalas. Ehhez először is a belső korlátokat kell megszüntetni, szervezeteink és vállalataink.érdekeltségét a li- cenceladásra kell irányítani. Növelni kell a központi szervek (Polytechna) aktivitását, egyszerűbbé kell tenni a jóváhagyási folyamatot és a minimumra kell csökkenteni az adminisztratív lépéseket. Ebben például szolgálhat számunkra a szovjet Licenzintorg eljárása. Ók a tudomány és technika állami bizottsága és a külkereskedelmi minisztérium közreműködésével operatívan döntenek a beleegyezés odaítéléséről. Az NDK-ban ugyancsak jóval előttünk járnak, hiszen a vállalatok első számú mutatója a megszabott li- cenceladás.

A tudományos műszaki ismeretek behozatalának és kivitelének további formája az ipari kooperáció. Eddig a tőkés országok viszonylatában a többi KGST- tagállamhoz képest kevesebb kooperációs szerződést kötöttünk, mivel az ipari kooperáció kibontakozásának időszakában nem tartottunk lépést a fejlődéssel. A tőkés cégekkel azért van szándékunkban a kooperációs együttműködés elmélyítése, mivel ezt elsősorban a hazai termelés megszerzésére használhatjuk fel, és ily módon olyan csúcsszínvonalú termékekhez juthatunk, amelyekkel betörhetünk a világpiacra.

Jóval hatékonyabb viszont a többoldalú kooperáció, amelybe egyszerre több partner is bekapcsolódik, s munkájuk nyomán bonyolultabb, minden piacon versenyképes és magas kilogrammáron értékesíthető termék születik. Ez az együttműködési forma azonban lassan bontakozik ki.

Ugyancsak előnyös lehetne, ha a licenced szabadalmak és know-how-ok

A Szlovák Tudományos Akadémia Mérési és Méréstechnikai Intézete, valamint a Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai Adatátviteli Intézetének közös munkája nyomán született meg ' az EKKG-80-as berendezés, amelyet a szív kutatásában alkalmaznak. Felvételünk mérés közben készült

vásárlása a szakosodás és az ipari kooperáció fejlesztésével összhangban történne. Ugyanis a licenctermelés folyamatának elmélyítéséről van szó, s ez a szakosodás és a kooperáció nyomán mind a termelőnek, mint az exportőrnek új lehetőségeket és előnyöket biztosít. Ezen a téren is sok a gond. Elsősorban javítani kell a csúcsszínvonalú gépek és berendezések, elektronika, mikroprocesszorok, ipari robotok és manipulátorok kooperált termelésének szervezését. Lényeges előrelépést jelenthet a KGST-államok szervezetei és vállalatai közti közvetlen szerződéses kapcsolatok kiépítése, s ebben az integrációs folyamat hatékonysága szempontjából éppen az ipari kooperációnak van kulcsszerepe.

A közvetlen szerződéses kapcsolatok célja a tagállamok termelői közti közvetlen kontaktusok fejlesztése, a közvetítő láncszemek, a felettes szervek és a külkereskedelmi vállalatok közreműködése nélkül. Távlatilag ez a kapcsolatfelvétel lehetőséget nyújt a tudományos-műszaki együttműködés tudományos-műszaki integrációra való átalakulásához, mivel elválaszthatatlanul összefonódik

a KGST-államok gazdasági mechanizmus-szerkezetének közeledésével. Kedvező lenne egy adatbank létrehozása, s ez a fejlett tőkés országokkal folytatott együttműködés összehangolását szolgálná.

Tartalékok mutatkoznak a tudományos-műszaki ismeretek behozatala és kivitele terén, a know-how-ok vásárlása és eladása során is. Ezek ugyanis számottevően növelik a termékek kilogrammárait. Szervezeteinknek a know- how-ok külön-külön eladására kellene törekedniük, miként a fejlett tőkés államok cégjei is azt teszik, és nem ingyen adni át ezeket az ismereteket, mint ez- idáig ez előfordult.

Magasabb műszaki-gazdasági paramétereket a tudományos-műszaki haladás függvényében mindenekelőtt azokban az ágazatokban, alágazatokban és termékeknél lehet elérni, amelyek a hazai erőforrások és a nemzetközi munka- megosztásba való bekapcsolódás összevonásából a kívánt haszonnal járnak. Különösképpen kedvezőtlen a helyzet Szlovákiában, miután a kulcsfontosságú ágazatok és alágazatok nem élnek a saját termelés valamennyi lehetőségével és ily módon a nemzetközi munkamegosztást sem használják ki kellőképpen.

A tudományos-műszaki ismeretek behozatalának és kivitelének helyzete szükségessé teszi a licencek szabadalmak, know-how-ok és a kész csúcstechnika behozatalának növelését, valamint a szakosodási és kooperációs kapcsolatok kibővítését. Ezen túlmenően jóval hatékonyabban kell alkalmazni a tudományos-műszaki ismeretek behozatalának és kivitelének előrelátóbb megna- tározását és prognosztizálását.

Éppen ezért szükséges továbbra is a licenctermelés volumenének növelése. Ezek során azokat a licenceket kell előnyben részesíteni, amelyekből feltételezhetően a legjobb minőségű termékek előállításának hatékony növelése származhat. A 8. ötéves tervidőszakban következetesen kell érvényesíteni az előkészítő munkával együttvéve a licencek, szabadalmak és know-how-ok vásárlásának megvalósítását és az ipari kooperációt. Szintén fontos azoknak a beruházásoknak a határidőre történő befejezése, amelyeket a 7. ötéves tervidőszakban vásárolt dokumentáció alapján kiviteleznek. Úgyszintén javítani kell szervezeteink devizaérdekeltségét, hogy minél nagyobb tiszta devizabevételhez jussanak. S nem utolsósorban be kell vezetni a licencek, szabadalmak, know- how-ok és az ipari kooperáció folyamatos ellenőrzésének egységes rendszerét.

Tehát a 8. ötéves tervidőszakban alapvetően változtatni kell a felsorolt kérdésekhez való hozzáállásunkon, gondolkodásmódunkon, elkerülve a jelzett hiányosságokat és hozzájárulni ahhoz, hogy a tudományos-műszaki ismeretek behozatalának és kivitelének területén politikánk és stratégiánk egyaránt elősegítse ezek hatékonyabb kihasználását és a csehszlovák gazdaság további fejlődé- sét

JÁN BUSÁK mérnök, kandidátus