Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 3. szám

A szovjet energetikai gépgyártás fejlesztésének iránya: Növelni a fajlagos teljesítményt A paraméterek egységesítése érdekében A KGST-országok közös konstrukciós irodájának tevékenységéről 2cfár nad Sázavouban mű­ködik a KGST- országok közös konstrukciós irodája, amelyben csehszlovák, NDK-beli és szovjet szakemberek dolgoz­nak. A három baráti ország szakembereinek feladata az, hogy egységesítsék a felületi formázásra használt berende­zések és automatikus gépso­rok paramétereit, hogy konzul­táljanak az egyes műszaki megoldásokról, valamint jóvá­hagyják a javasolt és gyártott gépsorokat. A csehszlovák gépipari szakemberek érdekeltek a fe­lületi formázásnál alkalmazott automaták kifejlesztésében. Elsősorban lemezből készült alkatrészek {gyártásához hasz­nált automatikus formázógép­sorok legfontosabb alkotóele­meiről van szó. Az említett konstrukciós iroda szakértői a hazai kutatás mellett figye­lemmel kisérik az ezzel kap­csolatos nemzetközi kutatások eredményeit, megismerkednek a szabadalmakkal, megvitatják a műszaki terveket, az egyes programok kísérleteit, stb. E kölcsönösen előnyös együttműködésre jó példa a Zlaté Moravce-i Calex nem­zeti vállalat, ahol már eredmé­nyesen gyártják a TP 630-as automatán a kompresszor-fel­sőrészeket, amelyet a 2dár nad Sázavouban működő konstrukciós iroda kutatásai alapján a vítkovicei 2ÖAS kon- szernvállalat állított elő. A fel­használók évente 2,8 millió ko­ronát takarítanak meg annak következtében, hogy a gyár­tásnál dolgozók száma 21-el csökkent, s ugyanakkor ez a termelési eljárás kevésbé energiaigényes. Még a 7. öté­ves tervidőszakban kifejlesz­tették a TP 400-as típust is, és besorolták a vítkovicei kon- szemvállalat gyártási program­jába. Egy másik itt előállított automata berendezést gépko­csik dísztárcsájának a sajtolá­sára használják az Ostrava -kunőicei Klement Gottwald Kohomúben. Alkalmazásával évente mintegy 2,5 millió koro­nás megtakarítást érnek el. Csehszlovákiában a közös akciók kivitelezése felett véd­nökséget vállalt a bmói formá­zótechnikával foglalkozó tudo­mányos termelő szervezet. A közelmúltban Csehszlová­kia, az NDK és a Szovjetunió meghosszabbította a konstruk­ciós iroda létrehozásáról szóló megállapodást. 2cfár nad Sá­zavouban azzal számolnak, hogy a 8. ötéves tervidőszak­ban 16 automatát fejlesztenek ki összesen. N incs a világon egyetlen olyan számottevő gépipari vásár, amelyen ne képviseltetné magát a szovjet energetikai gép­gyártás. Kiemelkedő termékei két leningrádi nagyvállalatban készül­nek: az Elektroszilában és a több kisebb vállalatot tömörítő gazda­sági egyesülésben, a Lenyin- gradszkij Metallicseszkij Zavodban Mindkettő a szovjet gépipar élvo­nalát képező vállalatok sorába tar­tozik. Az a tény pedig, hogy a világ 82 országában működnek az Elektroszila energetikai nagygé­pei, s 30 országba száilít a Le- nyingradszkij Metallicseszkij Za- vod, nemcsak az említett vá­sárokon jelenlevő szovjet keres­kedelmi szakemberek üzleti ér­zékét dicséri. Mindenekelőtt a szovjet energetikai berendezések megbízhatóságát, jó hatásfokát, nagy teljesítményét. Ezek nél­kül a „mutatók" nélkül nem lehet­nének versenyképesek, márpedig olyan országok piacára, mint Ka­nada, Franciaország, Finnország, betörni ezek híján lehetetlen. Ha már a bevezető elején szó­ba hoztuk a nemzetközi vásáro­kat, akkor nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy Bmóban minden esz­tendőben az érdeklődés közép­pontjában állnak a szovjet energe­tikai berendezések, amelyek fej­lesztése a legkorszerűbb követel­mények figyelembe vételével tör­ténik. Jellegzetességek Napjainkban a korszerű ener­getikai gépgyártás fő jellemzője, hogy az aggregátorok fajlagos tel­jesítményének növelésére törek­szik. Az elmélet és a gyakorlat egyaránt bebizonyította, hogy mi­nél nagyobb egy gép, annál ki­sebb az egységnyi teljesítmény­hez szükséges anyagmennyiség, ha az áramtermelő egység beépí­tett teljesítményével összevetve vizsgáljuk. Például, ha egy turbó- generátor 1200 megawatt teljesít­ményre képes, akkor az elkészíté­séhez szükséges fajlagos anyag- mennyiség csak fele, mint egy 300 megawattos turbogenerátornál. Vagyis a legfontosabb szempont világos: minél nagyobb az elektro­mos nagygép teljesítménye, annál nagyobb a hatásfoka, akárcsak az anyagmegtakarítás mértéke, ha - mint példánk is igazolja - az 1200 MW-os teljesítményt több kisebb generátor összteljesítmé­nyével akarnánk elérni. E számokat nem véletlenül em­lítettük. Az Elektroszila szakem­berei ugyanis már sorozatban gyártják a 1200 MW-os turboge- nerátorokat, és a 640 MW-os vízi generátort, s mindkettővel már működik is egy-egy erőmű a Szovjetunióban. A vízi erőművek generátorainak gyártásában az Elektroszila a világon élenjáró szerepet tölt be. Szakemberei szerint a hagyományos turboge­nerátorok esetében nem kizárt a 2500 MW-os teljesítmény eléré­se, míg a hidrogenerátorok felső határának teljesítménye számítá­saink szerint 1000 MW körül lehet. Hasonló elvek szerint dolgoz­nak a Lenyingradszkij Metalli­cseszkij Zavod szakemberei is. Ók a nagyfordulatú turbinák gyártásá­ra rendezkedtek be, és háromez­res percenkénti fordulatszámú gőzturbinákat is gyártanak már. Ezekhez azonban át kellett dol­gozni a gyártási technológiát, amelynek termékeit előbb számi­tógépes módszerekkel tervezték meg. Megbízhatóság A megbízhatóság mindenkép­pen az egyik legfontosabb szem­pont a hosszú üzemelésű energe­tikai nagygépeknél. A megbízha­tóság mint „paraméter“ pedig túl­nyomórészt attól függ, hogy a ge­nerátorok rotorja tekercselésének hűtését - illetve hőmérsékletének optimális szinten tartását - miként tudják megoldani. A magas fokú megbízhatósági tényező alapfel­tétele azonban az is, hogy a be­vált, sokszorosan kipróbált gyártá­si technológia során miként tartják be a minőségi követelményeket. Számos ellenőrző méréssel bizo­nyították, hogy a TTV sorozatú közép- és nagy teljesítményű ge­nerátorok hosszú időn keresztül akár 10 százalékos túlterheléssel is dolgozhatnak. Mindezt az Elektroszila termé­keire vonatkoztatva hallottuk a szovjet szakemberektől, míg a Lenyingradszkij Metallicseszkij Zavod gyártmányaival kapcsolat­ban elsősorban a megbízhatósá­got a rotor, vagyis a forgórész rendkívül pontos beállításával, la­pátjainak óramüpontosságú sza- bályozhatóságával érik el. Ez el­sősorban a gőz- és gázturbinákra vonatkozik, amelyeknél az alap­anyag nem kevésbé gondos kivá­lasztása is alapfeltétel. Akárcsak a vízturbináknál, ahol az automati­kus szabályozó- és védőrendszer is jelentős részt „vállal" e tényező biztosításából. Sokrétűség Ha megnézzük közelebbről a két - mondhatni - mammutválla- lat termékszerkezetét, megállapít­ható, hogy az Elektroszila motor­jainak és generátorainak teljesít­ménye S0 kilowatt-tói 30 ezer kilo­wattig terjed. A hagyományos és a mozgó dízel villanyerómúvek ré­szére pedig - 315-töl 630 kilowat- tos teljesítményig - statikus ger­jesztési rendszerű generátorokat készítenek. Ebben a vállalatban készülnek gözgenerátorok a hajók áramellátásához, különböző elekt­romotorok a malomipar, a papír­ipar részére, akárcsak a hőszabá­lyozó rendszerek ventillátorainak motorjai. Itt készül a Szovjetunió­ban a legtöbb egyenáramú villany- motor, továbbá a bányagépek elektromos hajtóművei, a komp­resszorok, szerszámgépek és ha­jók motorjai. A vállalat termékeit az Energo- masekszport külkereskedelmi vál­lalat értékesíti, és évente legalább 700 nagygépet, 350 elektromotort, 200 generátort szállít külföldre az Elektroszila termékeiből. „Unikum“... Nem kis „versenytársra" talált az Elektroszila a Lenyingradszkij Metallicseszkij Zavod termékei­ben. Ennek a vállalatnak a szak­emberei ugyanis a másutt még nem gyártott, így ,.unikumnak“ is tekinthető ezer megawattos gőz­turbinát is előállítottak és megte­remtették sorozatgyártásának fel­tételeit. A nagynyomású gőzzel hajtott turbina műszaki-gazdasági mutatói kiválóak és esélyei a vi­lágpiacon is kitűnőek. A vállalat kiváló terméke a 150 megawattos gárzturbina, amelynek használata az energetikai csúcsidőben indo­kolt és megalapozott. A szabá­lyozható lapátú, 200 megawattos teljesítményt meghaladó turbiná­kon kívül gyártanak 100 megawat­tos Francis-turbinát, 220 MW-os diaqonális turbinákat és további közismert típusú áramtermelő egységeket. A mi a vállalat termékei iránt a külföldi partnerek érdek­lődését leginkább fölkeltette, az a termékek magas műszaki szín­vonala. Hogy eddig „csak" 26 országban működnek gyártmá­nyai, annak a magyarázata: rövi- debb ideje szerepel a termelési programban az energetikai nagy­gépek gyártása, valamint a szako­sodás. Ugyanis - például az NDK- ba, Magyarországra, Bulgáriába, Kanadába, Görögországba, Finn­országba, Brazíliába és Argentí­nába höenergetikai berendezése­ket szállít a vállalat az Energoma- sekszport közvetítésével. Egy má­sik - világszínvonalú - jellemzője a gyárnak, hogy az energetikai berendezéseket nemcsak soro­zatgyártásban készíti, hanem vál­lalja egy-két áramtermelő egység­ből álló megrendelések teljesíté­sét is. Esetenként 200, 300 vagy akár 500 megawattos „kivitelben" is. így speciális igényeket - rend­kívül bonyolult körülményeket fi­gyelembe véve - is képesek a gyár szakemberei kielégíteni. Mindez biztosíthatja termékeik ro­hamos előretörését a világpia­con MÉSZÁROSJÁNOS Kuba jelenleg évente 800 ezer tonna kőolajat termel ki, ez az ország évi fogyasztásának mintegy tíz százalékát fedezi. Felvételünkön a Havanna egyik elővárosában működő, Nico Lopez nevű kőolajfinomító egy részlete látható, amely az utóbbi öt évben 2 millió tonna kőolajat dolgozott fel. A finomítót az ötvenes évek derekán a Shell és az ESSO olajmonopóliu­mok közreműködésével építették, majd a kubai forradalom győzelme után 1959-ben államosították. Az olajfinomító évről évre növeli termelé­sét. Tavaly 49 nappal a határidő előtt teljesítették a tervfeladatokat és például a cseppfolyósított földgáz, különböző oldószerek, az aszfalt és a petróleum gyártásában rekorderedményeket értek el. (Telefoto: CSTK) Gyümölcsöző szomszédság Idén tízezer Skodát szállítunk Magyarországnak A közelmúltban Budapesten írták alá az 1986. évre szóló csehszlovák-magyar árucsere-forgalmi egyezményt és fizetési jegyzőkönyvet, és az 1990-ig érvényes hosszú lejáratú egyez­ményt. Budapesti állomáshelyén nyilatkozott Dr. Ján Kocka csehszlovák kereskedelmi attasé a két fontos dokumentum népgazdasági jelentőségéről és a lakosság széles rétegeit érdeklő áruszállításokról. • Hogyan értékeli az 1985-ös esztendő árucsere-forgal­mának alakulását?- A KGST-integráció céljait figyelembe véve, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság a kölcsö­nös előnyök alapján a most lezárult ötéves tervidőszak minden évében növelte az árucserét és a növekedés az idei esztendőben és 1990-ig is emelkedik. Számokban kifejezve 1986-ban - 1985- ös árakon számolva - az 1,6 milliárd rubeles forgalmat éri el, 1990-ig pedig 8,5 milliárd rubelre emelkedik - mondotta a keres­kedelmi attasé. • Az egyes ágazatok szállításai hogyan alakulnak 1986- ban?- A kölcsönös szállítások összetételükben szinkronban vannak mindkét állam népgazdaságának igényeivel. Elsőnek említem a csehszlovák szállításokban a kokszot és á"kokszolható szenet, a hengerelt árukat, a tűzálló anyagokat, a szerszámgépeket, könnyűipari berendezéseket, az építő- és rakodógépeket, trakto­rokat, teherautókat, speciális járműveket. • Az elmondottak döntően az ipari ágazat és a közlekedés fejlesztési körébe tartoznak. Hogyan értékeli a lakosság az árucserét?-A magyar lakosság igényeihez igazodva 1986-ban tízezer Skoda személygépkocsit szállítunk, a gyógyszerkészítmények iránti igény mindkét oldalon nő. Jelentősnek tartjuk a Chirana és a Medicor közötti szakosítást, ennek alapján a klinikák, kórházak, rendelőintézetek számára továbbra is szállítjuk a gyógyászati cikkeket és természetesen számítunk a magyar berendezésekre. Nagyon dicséretesnek minősítjük a két vállalat termékszakosítási együttműködését. 1985-ben hétszázezer hektoliter sör szállítása szerepelt a csehszlovák exportlistán és 1986-ban hasonló meny- nyiségben jut el a magyar átvevőhöz. 0 Melyek a csehszlovák igények?- Nagyon fontos Csehszlovákia számára a magyar bauxit és timföld, többféle mezőgazdasági gép, élelmiszeripari berende­zés, továbbá a zöldség és gyümölcs, valamint a bor. A Szovjet­unió után Csehszlovákia a Rába futóművek legnagyobb vásár­lója. A győri nagyvállalat első és hátsó futóműveket ezres tételekben szállít partnerének. Az autóbuszok, trolik, tehergépko­csik Rába-hidakon futnak, de beépítik a homlokrakodókba, mar­kolókba, erdei traktorokba is. A csehszlovák vállalatok állandóan fejlesztik termékszerkezetüket és a győriek igazodnak a fejleszté­sekhez. A magyar exportban jelentős helyet foglalnak el az Ikarus autóbuszok, amelyek a városi tömegközlekedésből veszik ki részüket. A közlekedésnél maradva, jelentősnek tartjuk a BARUM és a Taurus közötti gumiabroncs-cserét. • Miként értékeli a két ország közötti belkereskedelmi, szövetkezeti, áruházi és kishatármenti árucserét?- A lakossági ellátásban, a választékbővítésben mindegyiknek kiemelkedő a fontossága. 1985-ben 242 millió rubelt tettek ki ezek a szállítások, ez idén 266 millió rubelre emelkedik.- Az 1990-ig szóló hosszú lejáratú árucsere-forgalom szállítá­sai 8,5 milliárd rubelre emelkednek. A keret 45 százalékát gépek, berendezések alkotják, a többi 55 százalékot egyéb termékek. • Mi a véleménye a kooperációról és a termékszakosi- tásról?- 1985-ben a Magyarországról vásárolt termékek aránya a 32 százalékot érte el, a mi szállításainkban pedig a 30 százalékot. Úgy vélem, hogy ez az arány 1990-ig várhatóan mérsékelten emelkedik - mondotta befejezésül dr. Ján Kocka kereskedelmi attasé.

Next

/
Thumbnails
Contents