Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-13 / 24. szám
zőre, beruházói szervezetre vagy más intézményre hárul, amely a város- és falufejlesztési területi tervek kidolgozásáért és megvalósításáért felel. Az eddig nyilvántartott 9400 földcsuszamlás Szlovákia területén az építkezési helyek kiválasztásakor az érdekelteket kell hogy nagyobb elővigyázatosságra serkentse. Elsősorban arra kell felhívni a figyelmet, hogy van lehetőség a helytelen döntések megelőzésére. A beruházási folyamat során bármilyen szintű felelősséggel bíró dolgozót készségesen ellátnak tanácsaikkal és segítséget nyújtanak neki a bratislavai Dionyz élúr Földtani Intézet és más geológiai intézmények munkatársai. Felkészültek rá, hogy bármikor, Szlovákia akármelyik részén a tanácsadás keretében igazolják az építésre kiválasztott terület alkalmasságát vagy annak ellenkezőjét. Éppen S ok ország esetében a földrengés, a tűzhányók tevékenysége, az áradások, vagy a hosszantartó szárazságok jelentenek szinte állandó veszélyt. Szlovákia területére - igaz nem ennyire kiélezetten - a földcsuszamlások jellemzőek. Ez főként az ország északi, északkeleti és északnyugati dombos vidékére érvényes. Korábban nem kísértük olyan figyelemmel a csuszamlásokat, mint napjainkban. Talán azért is, mert valamikor az emberek faépületekben laktak, s ezek ellenállóak voltak a földmozgásokkal szemben. Okoztak ugyan csikorgásokat és repedéseket ezekben az épületekben, de ennek az emberek nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. Tégla- és beton- építmények esetében azonban a labilis lejtőn romboló hatású lehet, akár zajkíséret nélkül is. A földcsuszamlások problémaköre így a városok és falvak gazdasági és urbanisztikai fejlesztésének hatáskörébe került. ELŐVIGYÁZATOSSÁGRA INTŐ TÉVEDÉSEK vagy közvetlenül fennáll annak lehetőséÍ ge. így aztán veszélybe kerülnek mind az ember által létrehozott, mind a természeti értékek. Már az iskolapadban megismerkedtünk a földcsuszamlásokkal, azok okaival. És mégis időnként a szakemberek is tévednek, amikor nem mérik fel kellőképpen azt a kockázatot, amellyel a veszélyeztetett térségekbe tervezett objektumok, utak, vagy közműhálózat megépítése jár. Példák igazolják, hogy ilyen esetekben számottevő anyagi károk keletkeztek. (gy volt ez 1961 -ben Handlová- ban, amikor 150 ház ment tönkre. Lubietovában több tucatnyi rongálódott meg. A legfrissebb esetek közül említsük meg a Malá Lehotában történteket. Itt úgyszintén sok családi ház megrongálódása következett be. A földkéreg eme veszélyes szeszélyei megnehezítik a bányászok munkáját is, megrongálják az utakat, tönkreteszik a erdei növényzetet, a legelőket... A következmények előidézője nem mindig csupán a természet, az ember is közrejátszik ebben. Van mikor ez arra a terveebben látják a geológusok gyakorta csupán elméleti tevékenységük összekapcsolását a gyakorlattal, amikor is a beruházó érdeklődése a földstabilitást is figyelembe vevő, teljes és következetes geológiai felméréssel kellene hogy legyen alátámasztva. HELYZETFELMÉRÉS A LEVEGŐBŐL Volt már szó a megállapított és nyilvántartott csuszamlásokról. Madártávlatból ezek lavinaszerűen csúszó föld- sávoknak tűnnek. És éppen felülnézetből a legtárgyilagosabb a potenciális és nyilvántartott csuszamlások megállapítása. Könnyen felmérhetőek méreteik és igazolható vagy elvethető a földmozgás további lehetősége. E térségek feltérképezésére ezért a geológiai intézet különleges repülőgépet alkalmaz. Együttműködnek a SLOVAIR-ral. Fényképek nyomán megelőző intézkedéseket foganatosítanak a csuszamlásokkal szemben, vagy megoldásokat keresnek a meglévők következményeinek felszámolására. Jelenleg Szlovákiában elsőként kezdik erre a célra alkalmazni az automatikus kamerával ellátott repülőgépmodellt. Hasonló módon végeznek felméréseket egyébA csuszamlások nem csupán a terep tagoltságából adódnak, hanem főként a geológiai felépítés sajátossága okozza őket. Ugyanis a földkéreg felső rétegeiben sok agyag és hozzá hasonló kőzet található. A geológusok hosszantartóan tudnának beszélni a csuszamlások okairól, hiszen a föld olyan helyeken is megmozdult, ahol első pillantásra nem számítottak rá. S épp az ilyen felületes megfigyelés komoly következményekkel járó tragédiákat okozott. Egyetlen beruházási tevékenységnél sem lehet tehát a földcsuszamlásokat alábecsülni, minden alkalommal előbb geológiai felmérést kell végezni a környéken, de legalább a szakemberek véleményének kikérése feltétlenül szükséges arra vonatkozóan, vajon az építkezés helyén nem áll-e fenn a földcsuszamlás veszélye. Szlovákia természeti adottságai azt eredményezték, hogy területének mintegy tizednyi részét már földcsuszamlás sújtotta, Még 1967-ben készült ez a felvétel a Dubnica nad Váhom melletti Krivé településen. A házak földcsuszamlás következtében, később teljesen romba dőltek. (Archív felvételek) ként Csehországban és a Szovjetunióban is. E repülőgépeknek néhány kilométeres a hatósugaruk, több mint egy kilométer magasságba szállhatnak, tehát lehetővé teszik a távolabbi, egyébként nehezen megközelíthető területek fényképezését is. A geológiai intézet munkatársai legelőször arra használták fel ezt a repülőgépet, hogy segítségével készítsenek felvételeket a Bratislavától nem messze, Viétuknál történt csuszamlásról, amely megrongálta az ottani vezetékeket és a völgyzáró gátat is veszélyeztette. Ettől a modelltől azonban jóval többet várnak. Felvételeket lehet szerezni vele a folyók szennyezettségéről, hydrogeoló- giai térképeket készít stb. S így elenyésző ráfordításokkal kiváló fényképek nyerhetők. Segítségével bővül az ismeretanyag a földcsuszamlásokról, de az átnedvesesett földterületekről is áttekintést szereznek, (gy már felmérhető a korábban rekultivált, de feledésbe merült hulladéklerakatok helye is. Ha netán valaki ezeken kívánna építeni, könnyen megtudhatja, hogy erre alkalmatlan talajról van szó. Mindent együttvéve: e technika közreműködésével környezetvédelmi szempontból is fontos információkhoz juthatunk. Különben ezzel a módszerrel nemzetközi tudományos körökben is elismerést szereztünk. Mindehhez persze a lejtődeformációk különleges térképei úgyszintén hozzájárulnak. Minőségükről az is tanúskodik, hogy a Handlovái katlan térképe belekerült a megcsúszott lejtők körzetesítését tartalmazó nemzetközi UNESCO- zsebkönyvbe. NYILVÁNTARTÁS ÉS ELLENŐRZÉS A Szlovák Geológiai Hivatal alkalmazott kutatásának fontos programja a földmozgások nyilvántartása és hosszú távú figyelése. Jelenleg intenzív munkát folytatnak a meglévő információs rendszer tökéletesítése érdekében, amire a számítástechnika bevezetésével adatbankokat alkalmaznak. Ebbe a munkába hatékonyan bekapcsolódik a Bratislavai Földalap is, amely kezeli ezt és a szakmai nyilvánosságot adatokkal látja el a lejtődeformációk bankjából. A nyilvántartás célszerűségét az is indokolja, hogy ez az intézmény az elmúlt öt esztendőben évente átlagosan 200-250 érdeklődőnek nyújtott információkat a lejtős területek deformálódásáról. Emellett nagy figyelmet fordítanak a kiválasztott területek földmozgásainak hosszú távú rögzítésére. Ilyen például Handlová, Oravsky Podzámok és más települések térsége. A 8. ötéves tervidőszakban folytatódik Szlovákia kiválasztott területein a földcsuszamlások okozta gondok megoldása, mégpedig az egyes tárcák megrendelései és az érintett területek átfogó kihasználásának koncepciója szerint. Ily módon mező- és erdőgazdasági, sport- és turisztikai, valamint építési célokra teszik alkalmassá e területeket. Mindez az SZSZK kormányának 100/1982-es határozata értelmében beleillik a környezetünkről való gondoskodás átfogó koncepciójába, amelyet a Szlovák Földtani Hivatal dolgozott ki. Csupán erre a célra a 8. ötéves tervidőszakban 178 millió koronát fordítunk. VLADIMÍR TURANSKY A bérrendszer gazdasági hatékonysága növelését célzó program második szakaszát már a legtöbb vállalatnál bevezették. Ezeken a helyeken objekti- vizált normák alapján dolgoznak, a havi fizetés pedig az új képzettségi katalógusok, illetve bértarifák nyújtotta lehetőségek szerint alakul. No meg a személyi értékelés szerint, amelynek az eredeti elképzelésekből kiindulva jelentős mértékben kell befolyásolnia a béreket. Valóban elősegíti a személyi értékelés a differenciálást? Hatékonyabb munkára ösztönöz az új bérrendszer? - érdeklődtünk az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit vállalatnál, ahol a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelését célzó program szakaszát tavaly októberben vezették be.- Jóllehet, a program végrehajtását csak az utolsó negyedévben kezdtük meg, nagyban hozzájárult a terv teljesítéséhez - mondja Gyenes Tibor mérnök, a munkaügyi főosztály vezetője. - A célprogram keretén belül az év végéig az árutermelés 7 millió koronával emelkedett, az átlagkeresetek és a munkatermelékenység közti arány is kedvezően alakult. A munkásoknak a tervezett 13,10 koronás összórabér helyett átlagosan 13,49 koronát fizettünk, a műszaki-gazdasági dolgozók esetében viszont csökkent a havi átlagkereset. Ez a csökkenés azonban csak viszonylagos, mivel több új dolgozó jött hozzánk, akiket alacsonyabb bérosztályba soroltunk.- Ezek szerint a tervfeladatok teljesítése szempontjából az új bérrendszer már egészen rövid idő alatt kedvező eredményeket hozott.- Igen, de vannak azért adósságaink is. A program bevezetésével egyidejűleg csökkenteni akartuk a túlórákat. Ezt azonban nem sikerült elérni, mert a munkaerőhiányt - amellyel már évek óta küzdünk - nem tudtuk kiküszöbölni. A normák objektivizálása után kis mértékben megnövekedett azoknak a száma, akik a normákat nem tudják teljesíteni. Véleményem szerint ezt a kedvezőtlen helyzetet nagy részben a fluktuáció okozza.-A személyi értékelés azonban jó fegyver lehet azokkal szemben, akik nem jól végzik a dolgukat. Tudom, legtárgyilagosabb értékelés sem pótolhatja a lemaradásokat, de a jövőre vonatkozólag jobb munkára ösztönözhet.- Ezzel kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy a munkások nem rajonganak a személyi értékelésért, Kezünkben a sorsunk Az új bérezési gyakorlat tapasztalatai még kevésbé az adminisztratív dolgozók. Ók azt állítják, hogy meglehetősen adminisztrációigényes. A munkások esetében más szempontok a mérvadók. Az értékelésnek különbséget kell tennie az emberek között és éppen ezeket a különbségeket nehéz a tudtukra adni. Meg aztán azt szeretnék, ha mindenkit egyformán jól bírálnánk el. Az önkritika helyett valamennyien a másik személyi értékelésével foglalkoznak.- Ez utóbbi viszont arra is utalhat, hogy esetenként nem objektív az értékelés.- A vezető dolgozók a szakszervezeti bizalmival közösen bírálják el a dolgozók munkáját. Ezzel igyekszünk elérni azt, hogy az értékelés demokratikus és objektív legyen. S hogy ez sokszor mégsem sikerül, azért nem a koncepciót kell elmarasztalni. Hiszen az megadta a differenciálás lehetőségét, csak éppen a középszintű vezetés nem élt ezzel a lehetőséggel. Szóval a vezető dolgozók sok esetben nem állnak munkájuk magaslatán.- Nem vitás, a személyi értékelés sokat javíthat vagy ronthat a helyzeten, de nem valószínű, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonyságának növelését célzó program éppen ezen áll vagy bukik.- A program második szakaszát minden üzem a saját lehetőségei szerint valósítja meg. Ha növeli a termelést, akkor több jut a béralapba, tehát többet lehet elosztani. Persze a program akkor is alkalmazható, ha nem növekszik a termelés. Ebben az esetben azonban csupán könyvelés kérdése az egész. Az elmúlt időszak tapasztalataiból kiindulva úgy látom, hogy a második szakasz megvalósításához a kezdeményező tervezés nyújthat megfelelő teret. Hiszen a tartalékok feltárása, a műszaki-gazdasági intézkedések, a hol, mit, hogyan jobban és olcsóbban végezni kérdése nemcsak a kezdeményezésnek, hanem egyben az új bérrendszernek is az alapja. Vagyis minden üzemnek a saját kezében van a sorsa. Tehát kezünkben a sorsunk. A holnapunk attól függ, hogy ma mennyit és hogyan termelünk. Ez persze mindig így volt anélkül, hogy a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelését célzó programot kitalálták volna. S hogy e programra most mégis szükség van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy gazdálkodásunk extenzív forrásai már kimerültek. Az intenzív növekedés egyik legfontosabb tényezője pedig éppen ez az új bérezési gyakorlat. KOVÁCS EDIT 1 Földcsuszamlások Szlovákiában
