Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-06-13 / 24. szám

Vasárnap 1986. június 15. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 04.37, nyugszik 20.38, Közép-Szlovákia: 04.44, nyugszik 20.45, Nyugat-Szlovákia: 04.50, nyugszik 20.51 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 12.19, nyugszik 01.00, Közép-Szlovákia: 12.26, nyugszik 01.07, Nyugat-Szlovákia: 12.32, nyugszik 01.13 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük JOLÁN - VÍT nevű kedves olvasóinkat • 1886-ban született Jaro- slav HOREJC szobrász- és éremművész, rézmetsző, ér­demes művész (fi 983). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A CSKP A NEMZETI ÉS A SZOCIÁLIS FELSZABADULÁ­SÉRT VÍVOTT KÜZDELEM ÉLÉN Václav Cada cikke AHONNAN A VASÉRC ÉRKEZIK Milan Adámek riportja KUTYAPARÁDÉ Péterfi Szonya írása AMIRŐL NEM HOZNAK HATÁROZATOT Mikus Sándor cikke „VÉRROKONOK“ Mészáros János riportja A KULTÚRA ÉS A MŰVÉSZET SZEREPE GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS- FEJLŐDÉSÜNK GYORSÍTÁSÁNAK STRATÉGIÁJÁBAN irta: Ludovft Pezlár, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagja, a KB titkára AZ ANYAFARKAS ÁLMAI Részlet Csingiz Ajtmatov regényéből A MAI AMERIKAI POLITOLÓGIA FEJLŐDÉSE V. G. Butkevlcs professzor Írása lliillllllllllllllllllllll A poprádi Podtatran ipari szövetkezet az egész kör­nyéken kiváló szolgáltatá­sairól ismert. Vállalja például sífelszerelések javítását és szerelését, korcsolyák sze­relését és köszörülését, ke­rékpárok és varrógépek javí­tását. Ezenkívül táskákat ja­vít és szovjet megrendelésre évente mintegy félmillió pár cipót készít. A fenti képen: Ivan Nahalka kerékpárt javít. A középsó képen: Mária Gre- chová hanglemezborítók be­fejező munkáit végzi. A lenti képen Irena Óonková textil­cipő talpalatát ragasztja fel. (Jozef Vesely felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK A mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xum fő feladata a nép egészséges élelmezé­sének tartós biztosítása, az élelmiszerekkel való önellátás mértékének egyidejű növelése mellett. Ez megköveteli az újtermelési folya­mat sokoldalú intenzifikálását, hatékonysá- , gának és minőségének javítását, a társadal­mi munkatermelékenység növelését, a dol­gozók alkotó hozzáállását, a termelési erő­források jobb kihasználását, a veszteségek és a termelési költségek csökkentését. Ki­emelt figyelmet kell szentelni a természet védelmének. A kivitelező ágazatoknak na­gyobb részt kell vállalniuk a mezőgazdasági- élelmiszeripari komplexum mezögazdasagi- műszaki színvonalának emeléséből. A 8. ötéves tervidőszakban - a 7. ötéves tervidőszakhoz képest — 6-7 százalékkal növeljük a mezőgazdasági bruttó termelést. Az ágazat stabilitásának szilárdítása érdeké­ben gondoskodjunk arról, hogy a növényter­mesztés gyorsabban növekedjék az állatte­nyésztésnél. A növénytermesztést 8-9, az állattenyésztést 5-6 százalékkal kell növelni. Az élelmiszeriparban 1990-ig 9-10 százalék­kal kell növelni a termelést és az áruszállí­tást. Támogassuk a kertbarátok és az állatte­nyésztők tevékenységét. Az élelmiszertermelés hatékonyságát a tu­domány és a technika komplex alkalmazásá­val, a termelőeszközök minőségének, mű­szaki és technológiai színvonalának, illetve megbízhatóságának javításával biztosítsuk. Fejlesszük a termelés komplex gépesítését és automatizálását, szélesebb körben érvé­nyesítsük az elektronizálást. Éljünk a geneti­ka, a biotechnológia és a termelés biokemi- zálása progresszív lehetőségeivel. Ennek érdekében következetesen valósítsuk meg a mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xum tudományos-műszaki fejlesztésének egyes tervét, eredményesebben használjuk fel a biológiai és a műszaki szolgáltatásokat, éljünk a KGST-tagországokkal való együtt­működés új lehetőségeivel, a világ tudomá­nyos és technikai ismereteivel. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komple­xum teljesítőképességének és hatékonysá­gának növelése megköveteli, hogy követke­zetesen végrehajtsuk a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum tervszerű irányítási rendszerét érintő intézkedéseket. Szüntele­nül javítsuk az irányító és a szervező munka hatékonyságát, s következetesen számoljuk fel a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok közti indokolatlan különbségek okait. A növénytermesztésben a gabonater­mesztést tekintsük kulcsfeladatnak. Stabili­záljuk a terméseredményeket, s a gabonater­melés szintje érje el az 57-58 millió tonnát. A termelés gyarapítását biztosítsuk a hektár­hozamok növelésével és a veszteségek csökkentésével. Azonkívül, hogy intenziveb­bé tesszük a gabona termelését javítani kell a minőséget is és gazdaságosabban kell hasznosítani. A tömegtakarmány-termelést- az előző ötéves tervidőszakhoz képest- 6,5 százalékkal növeljük, gondoskodva a takarmány megfelelő összetételéről, kiváló minőségéről és hatékony hasznosításáról. Az évközi betakarítási eredmények eltérésé­nek csökkentésére hoztunk létre feltétlenül szükséges tartalékokat, ami az állattenyész­tés stabilitásának meghatározó előfeltétele. (Gazdasági és szociális fejlődésünk fő irányaiból) Tájkép traktorral Amikor megtudtuk, hogy Klincsok Lászlót, a Deméndi (Demandice) Állami Gazdaság traktorosát, a határban találjuk, kollégámmal úgy döntöttünk: indulunk utána. Kollár László mérnök, a gazdaság termelési igazgatóhelyettese felajánlot­ta, hogy elkísér bennünket, (gy beszálltunk a szövetkezet te­repjáró kocsijába, s nekivág­tunk az úttalan, helyenként 12 fokos meredek lejtőjű dűlőnek. A K-700-ast, nyergében Klin­csok Lászlóval már messziről megpillantottuk. Kérdésünkre, hogy mi a munkája, így válaszolt:- Boronálok, simítom a ta­lajt. Ezt a munkát tegnap kezdtem el, s itt még ma be is fejezem. Naponta 45-50 hek­tár a teljesítményem. Ez a te­rület 51 hektáros. öt ugyanilyen traktor dolgo­zik az állami gazdaság határá­ban. Klincsok László megra­gadja az alkalmat, mivel az igazgatóhelyettes is velünk van, s közli, hogy szükség van egy műhelykocsira, mert a si­mító hidraulikájának karját meg kell javítani. A kért segít­séget az igazgatóhelyettes, természetesen, megígéri. Egyébként jól halad a munká­val, bár egy kis eső igencsak elkelne - mondja a traktoros, aki 1952 óta dolgozik a gazda­ságnál. Egyébként Felsősze- meréden (Horné Semerovce) lakik, az állami gazdaság autó­buszával jár be a munkahelyé­re. Megtudom azt is, hogy a nehéz gépek központja De- ménden van. — T raktorosként 1958-tól dolgozom - mondja a most 49 éves Klincsok László koráb­ban gyalogmunkás voltam. A Kirovec nyergében tíz éve ül. Nemrég kapott új gépet. Dicséri, hogy jó, a dombos határban ilyen vontató kell.- Szeretem ezt a munkát, hiszen állandóan a természet­ben vagyok. A fizetésre sincs panaszom, napi száznyolcvan koronát keresek. Igaz, reggel héttől este hétig dolgozom.- Nem válogat a munkában - jegyzi meg elismerően Kollár László. - Mindig ’azt teszi, amit éppen tenni kell. A teljesítmé­nye önmagáért beszél. A teljesség kedvéért ide kívánkozik az is, hogy Klincsok László 1956 óta tagja a kom­munista pártnak. Nem bőbe­szédű, de azért a véleményét mindig elmondja a pártgyűlé­seken. Legutóbb például a ta- lajmúvelést akadályozó bokrok kivágását sürgette.- Milyen az alkatrészellá­tás? - kérdem. Legyintve válaszolja:- Arról kár beszélni. Végül kívárísága felől fag­gatom.- Szeretném, ha az idén jobb eredményt érnénk él, mint tavaly, bár a tervünket 1985- ben is teljesítettük. Egész bizonyos, ha csak rajta múlna, e kívánsága is teljesülne. FOLÖP IMRE

Next

/
Thumbnails
Contents