Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-06-06 / 23. szám
ADJUK MEG, AMI A KIRÁLYNŐNEK KIJÁR Beszélgetés Anton Ihringgel, a szlovákiai élsportközpont igazgatójával A CSSZTSZ Szlovákiai Központi Bizottságának legutóbbi plénuma többek között megállapította, hogy néhány sportág nem tesz eleget az élsport terén vele szemben támasztott elvárásoknak. Ezek között említették az atlétikát is. A bírálatot azzal támasztották alá, hogy a csehszlovák válogatottban kevés a szlovákiai egyesületekből kikerülő versenyzők száma. A téma kapcsán Anton Ihringtöl, a szlovákiai élsportközpont igazgatójától kértünk véleményt. • A legjobb gyaloglók közül csak Szikora hiányzik a képről. Az előtérben balról: Blaiek, Pribilinec és Mrázek.- Az élsport és a válogatott szintje attól függ, hogy az milyen széles alapokra épül. Nos, a szlovákiai atlétikában e téren nem rózsás a helyzet; az élvonal elég szűk körből kerül ki. Ez az egyik hátrány. A másik a megfelelő körülmények hiánya. Szükség lenne csarnokokra, hogy télen is zavartalanul folytathassuk a felkészülést. Stadionokra, hiszen igazán színvonalas munkát csak a fővárosban és Banská Bystricában végezhetünk, csak az itt található két létesítmény felel meg a nemzetközi előírásoknak. Csodálkozni fog, de Szlovákiában manapság kevesebb atlétikai pálya van, mint a hatvanas években volt! Kassán (Koáice) még nem újították föl a stadiont, Nyitrán, (Nitra) épül, de mint hallom, más sportágakat akarnak előtérbe helyezni. Ugyanez történt Zilinában a nemrég átadott új játékcsarnokkal. Tény, hogy az utóbbi években több létesítményt kaptak az iskolák, de ezek sok esetben kihasználatlanok. E téren természetesen tennünk kell valamit.- További gondot jelent a felszereléshiány. Nincsenek ugródombok, -gödrök, -lécek, gerelyek. Mondjam tovább? Hiánycikk a tanulók tömeges felkészítéséhez szükséges rúd az alapmagás- ság elsajátításához. Néhány kérdés megoldódott ugyan: Partizánske jó minőségű futócipöt kezdett gyártani, a Botana Skuteö magasugrócipőket az alapmagassághoz; az eddigiek két ugrásnál többet nem bírtak ki. Magyarországról igen jó minőségű magas- ugróléceket kapunk. Persze, ez csak egy része a problémáknak... • A télen, pontosabban a madridi fedettpályás EB után az volt az érzésünk, mintha nemcsak a szlovákiai, hanem a csehszlovák atlétika fejlődése is megtorpant volna. A nagyok lassan kiöregszenek, s mögöttük mintha nem lennének hozzájuk hasonló egyéniségek. Pedig a fiatalok között jó néhány tehetség mutatkozott, s közülük bizony sokan lemorzsolódtak. Nem figyelmeztető a jelenség?-Tény, hogy nemzedékváltás zajlik a hazai atlétikában. Kratoch- vílováék lassan elmennek, Bugá- rék harmincon felüliek. S a fiatalok? Zvarán és a hármasugrókon kívül nem sokan vannak. Igaza van, egyesek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, például a gátfutó Hudec, vagy a vágtázó Tomko. Véleményem, hogy túlságosan gyorsan akartak eljutni a csúcsra, s ez megbosz- szulta magát. Egyesek kibírják az „erőltetett menetet“, mások szervezete viszont nem. • Ebben az idényben két csúcspont van a sportágban: a moszkvai Jóakarat-verseny és a stuttgarti Európa-bajnokság. A szlovák atléták közül kik esélyesek a válogatottságra és milyen a velük szemben támasztott elvárás?- Négy évvel ezelőtt Athénban két érmet szereztünk, s úgy hiszem: ez az idén is reális célkitűzés. Gyaloglóink tavaly is igen előkelő helyet foglaltak el a világ- ranglistán, s a nyáron hasonló jó szereplést várunk tőlük. Pribilinec akár az aranyérmet is elhódíthatja, de a Blazek, Mrázek, Szikora trióból is dobogóra kerülhet bármelyik. A gyaloglók mellett három dobó esélyes a válogatottságra: a gerelyhajító Révayová, a diszkoszvető Hanuláková és a súlylökő Sula. Maratonfutóink közül is bekerülhet akár Lánícek, akár Visnicky a csapatba, sót a gerelyhajító Lengyelnek és Zeleznynek is jók a kilátásai. Távolugró csúcstartónk, Éva Murková igen keményen edzett a télen Ivan Ciliik irányításával, s nemrégiben 674 centimétert ugrott. Idénykezdetnek nem is rossz! S ne feledkezzünk meg Sedlákováról, aki tavaly a legjobb női atlétánk volt. • Mi igaz abból, hogy a közeljövőben néhány edzöcserére kerül sor?- Inkább így mondanám, az edzőknél is nemzedékváltás lesz. Eddig ugyanis Banská Bystrica kivételével az egész edzői munka önkéntes alapon folyt. Szükséges, hogy a felkészülést valamennyi versenyszámban szakképzett mesterek irányítsák. Mert például egész Szlovákiában nincs egyetlen specialistánk sem a hármasugrásra. így aztán Cado és Mikulás is Prágába került. Tény, hogy a legnagyobb tehetségeket a legjobb edzőkhöz kell irányítanunk, de miért ne rendelkezhetnénk mi is ilyen szakemberekkel?! • A jövőt, a fiatalok fejlődését nézve talán ez lenne az egyik megoldás. Mert tavaly a junioroknál igen jól értékelték a szlovákiai versenyzőket. S ezekre érdemes építeni.- Természetesen, és kell is. Hogy milyen sikerrel, az már az athéni ifjúsági VB-n kiderülhet, hiszen a mércét igen magasra tettük: a válogatott sikerének ötven százalékát szlovákiai atlétáknak kell elérni. • Ivana Jobbovától az elmúlt éven csúcsokat vártunk, de ezek elmaradtak. Talán az idén? (Mészáros és Cikovsky felvétele) Az egyik edzésen alkalmam volt látni az új alkalmatosságot. A szer egyre emelkedik, s a levegőben, látszatra hirtelen semmi különbséget nem vesz észre az ember. De mégis... Az ív csúcsán nem vitorlázik egyenletesen tovább és tovább a szer, mint annak idején. Az a kép már a múlté. Amikor a gerely eléri pályájának legmagasabb pontját, egyenletes ívben bukik, majd belevágódik a fűbe. Ez természetesen megkönnyíti a bírók munkáját, garantálja a dobás pontos lemérését. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG ÚJ SZERRE? Az IAAF képviselői a változás szükségességét éppen azzal magyarázták, hogy az új szerrel végrehajtott dobás hossza sokkal pontosabban mérhető le. Valóban ez lenne az egyetlen érv? Aligha, hiszen akkor a női gerelyt éppen úgy módosították volna. Márpedig erre nem került sor. Egyelőre tehát az a helyzet, hogy a férfiversenyeken ezentúl pontosan lemérhető majd a dobás, a nőknél viszont nem, mert az ő esetükben a szer továbbra is többé kevésbé horizontálisan esik a fűre, így aztán a bírók kénye-kedvére van bízva a döntés. Valójában már 1984 nyarán rebesgetni kezdték a szakemberek, hogy a sportágban valami készül. Július 20-án az NDK-beli Uwe Hohn túlszárnyalta a 100 méteres határt, azt az álomhatárt, amelyről addig is olyan sok szó esett. Hirtelen mindenki azt kérdezte: Mi következik majd ez után a 104,80 méteres teljesítmény után? Nem dobják túl a versenyzők a pályát? Nem veszélyeztetik a lelátón ülő közönség testi épségét? Nos, a félelem eddig alaptalannak bizonyult, hiszen ez a július 20-i dobás volt az egyetlen 100 méteren felüli. A világrekorderen kívül a többiek csak megközelíteni tudták a 100 métert. Az amerikai Tom Petranoff 99,72, a magyar Paragi Ferenc 96,72, az NDK-beli Detlef Michel ugyancsak 96,72, az amerikai Bob Roggy és Brian Crouser 95,10 métert ért el. Nem kellett tehát tartani a szenzációtól, hiszen a gerelyhajítás olyan dobószám, amelyben az erő a legkevésbé játszik szerepet, annál inkább a technika és a jó koordináció. Félünk a nagy távolságoktól? Úgy tűnik, a gerelyhajítás- ban ez nem újság. A krónikák alapján 1956-ban már közbelépett az IAAF. Tette ezt akkor azonban a dobástechnika terén. A feljegyzések szerint két spanyol fiú, Erasquin és Salcedo három évtizeddel ezelőtt túlszárnyalta a 100 métert. A szemtanúk elmondták, hogy speciális forgástechnikát (hasonlót, mint a diszkoszvetők) alkalmaztak, a gerelyt a végénél fogták, s hogy az jobban csússzon, szappannal kenték be a kezüket. A szakértők szerint lehetetlen volt a szer pályájának ellenőrzése, az sok esetben a stadionon kívül, vagy legalább is a lelátón kötött ki. ÖRÖM VAGY ÜRÖM? Uwe Höhnt szenzációs világcsúcsa után többen is Bob Beamonhoz, a távolugrás világrekoderéhez hasonlították. Az NDK-beli atléta határozottan tiltakozott: - Egy csöppet sincs ínyemre a dolog. Beamon egyetlen egyszer jutott ilyen messzire, s többé sohasem. En viszont többször is szeretnék... A nagyszerű sportember óhaja mindmáig nem teljesült. S úgy tűnik, a jövőben sem fog. (Pedig tavaly minden versenyén túldobta a 90 métert, s akik értenek hozzá, tudják, ez nem akármilyen teljesítmény!) Hohn nem örült az április 1-én életbe lépett szabálynak. De ugyanígy nem örült honfitársa az elmúlt évek egyik legjobb dobója, Detlef Michel és a többiek sem. Akkor úgy érezték, megfosztották őket annak lehetőségétől, hogy meghódítsák a csodálatos 100 métert... Hohn egyelőre sérült, Michel úgyszintén. Igaz, Hohn már edzésen kipróbálta a szert, s az a 75,90 méteres pontnál hullt a fűbe. - Minden további méterért nagyon keményen meg kell küzdeni - hangzott a világcsúcstartó kommentárja, s az eddigi eredményekről érkezett hírek öt látszanak igazolni. A legnagyobbat - 81,72 métert - eddig a finn Seppo Raty dobta nemrégiben Helsinkiben, Cruser 79,94-et (a régivel 95,10), az izlandi Vilhjalmsson 78,60at (91,84), a szovjet Puuste 78,42-öt, (89,38,) a svéd Wennlund 77,30-at (92,20) ért el. A felsorolásból kiderül, hogy kivétel nélkül minden atléta teljesítménye jócskán csökkent. A megfigyelők már azt is megállapították, hogy a technikásabb dobóknál többet, az erődobóknál valamivel kevesebbet. A 90 méter fölötti dobóknál mintegy 15-20, a 80 fölöttieknél 10-15 százalék a teljesítménycsökkenés. ITTHON Februárban a jabloneci fedettpályás atlétikai bajnokságon többször szóba került a téma: mi a helyzet itthon az új gerelyekkel. Nos, a szövetség képviselői éppenséggel nem repestek az örömtől... Mint elmondták, nálunk eddig 21 gerely van, se több, se kevesebb (ebből 6 Szlovákiában). Tehát az edzéseken csak a legjobbak használhatják, a többiek mindössze a versenyeken találkoznak az újdonsággal. Az új gerelyt - amint azt Dalibor Trpík, az atlétikai szövetség elnöke ecsetelte - csak az Apollo és a Nordic cég gyártja, s egy-egy szer ára 250 dollár körül mozog. Rákérdeztünk: nem lenne-e célszerű hazai gyártót találni. A válasz: érdeklődtek, de nem lenne kifizetődő. Nos, marad tehát a 21 gerely a szükséges 400 helyett. A válogatott gerelyhajítókon kívül a többieknek tehát csak elvétve lesz módjukban kipróbálni az új szert az országos, valamint a cseh és a szlovákiai bajnokságon, a ligafordulók során és természetesen a nemzetközi versenyeken. Uwe Hohn - itt még a régi gerellyel. Ezentúl új szerrel kell küzdenie az új világcsúcsért (Vojtíáek felvétele) Az oldalt írta: URBÁN KLÁRA &ÚJ szú VASÁRNAPI kiadás Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János, szerkesztőség 815 81 Bratislava. Gorkého 10, telefon 309 331-252 332-301. szerkesztőségi titkárság 550-18. gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava. Jiráskova 5, telefon 337-823. 337-825. Hirdetési iroda a közüle- teknek 815 80 Bratislava. Vaianského nábreiie 15 II emelet, telefon 551-83. 544-51. Előfizetési dij havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13- Terjeszti a Postai Hirlapszoigálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 81381 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6
