Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-30 / 22. szám
iból és saját termelése útján fedezi. A növekvő belső szükséglet és a külkereskedelem aktivizálása azonban szükségessé teszi, hogy még nagyobb figyelmet fordítson a takarékos tüzelőanyag-, energia- és nyersanyaggazdálkodásra. 1980. szeptemberében az SZKP Központi Bizottsága megvizsgálta a vas, valamint a másodlagos tüzelőanyag- és energiaforrások felhasználásával kapcsolatban szerzett tapasztalatait, és határozatot fogadott el, amely leszögezi, hogy a jövőben szélesebb körben kell népszerűsíteni mindazon élenjáró kollektívák tapasztalatait, amelyek ésszerűen használják fel a tüzelőanyagot és az energiát. Minden harmadik tonna acél - ócskavasból Másodlagos nyersanyagforrások hasznosítása a tagországokban A világgazdaság céljaira jelenleg evente mintegy 100 milliárd tonna különböző ércet, tüzelő- és építőanyagot báynásznak. A világ földrajzi térképéről egész kontinens-nagyságú - 2 milliárd hektár területű - termékeny föld tűnt el. A szakemberek adatai szerint a világon a vállalatok ma évente több mint 30 milliárd köbméter szennyezett vizet, 250 millió tonna port, 70 millió tonna mérgező gázt bocsátanak ki. Mindazokat a károkat, melyeket ez a tevékenység a környezetnek és az embernek okoz, csak úgy lehet megelőzni vagy a minimálisra csökkenteni, ha ésszerűbben hasznosítjuk mindazokat a kincseket, amelyekkel a természet megajándékozott bennünket. Miután 1978-ban a KGST-tag- országok elfogadták az energia-, tüzelőanyag- és nyersanyagellátással kapcsolatos hosszú távú együttműködési célprogramot, megkezdték mindazon intézkedések végrehajtását, amelyek célja a hagyományos energiahordozók (szén, kőolaj, földgáz) takarékos felhasználása. Egyre nagyobb mértékben hasznosítják a geotermikus energiát, a nap és a szél energiáját, atomerőműveket építenek. A KGST keretében kidolgozták a szénhidrogén kőszénből történő előállításához szükséges katalizátorokat, technológiai sémákat és megvizsgálták a szén elgázosításához szükséges berendezések prototípusait. Kifejlesztették a szilárd tüzelőanyag- fajták dúsításának számos technológiai folyamatát. A Szovjetunió a maga energetikai szükségleteit ma saját forrásaHogyan valósult meg a gyakorlatban a takarékosság az elmúlt öt esztendő során? A szterlitamaki szódagyár például többezer köbméter, maximum 100 fokos folyékony halmazállapotú hulladékot használ fel a hőerőmű kazánjai vizének felmelegítésére. Külön berendezés biztosítja annak a hőnek a megtakarítását, amelynek biztosítása korábban mintegy 7 ezer tonna tüzelőanyagba vagy 10 ezer tonna kőszénbe „került“ évente. Kedvező tapasztalatok születtek a metán - a levegővel veszélyes robbanó keveréket alkotó szénhidrogén - hasznosítása terén. A metán teljes mértékben vagy részben helyettesíti a kazánházakban a szenet, jól felhasználható a műanyagok és a műtrágya gyártásának alapanyagaként. Kiszámították, hogy a metán nép- gazdasági célokra történő felhasználásával kapcsolatos munkák A moszkvai Lenini Komszomoi Autógyár, a világszerte ismert Moszkvicsok gyártója azt tervezi, hogy december 29-ig teljesíti idei tervfeladatait. Az év hátralevő napjaira várható terven felüli termelés értéke darabban kifejezve 1500 Moszkvics-típusú személyautót jelent. Felvételünk a gyár szerelőcsarnokában készült. (ŐSTK felvétele) igényeknek. Az utóbbi húsz évben a bútorgyártás több mint az ötszörösére emelkedett és a további előrelépéshez megvannak az adottságok, hiszen SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK megszervezésének költségei nem egészen két év alatt megtérülnek, ugyanakkor sok ezer tonna szenet lehet megtakarítani. A Szovjetunióban ma minden harmadik tonna acélt ócskavasból és fémhulladékból állítanak elő, ami hússzoros megtakarítást jelent a vasércbázisú acélgyártáshoz képest. Ugyancsak hulladékból készül minden negyedik tonna papír és kartonpapír, minden ötödik tonna színesfém és kénsav. Az ipari fémforgácsból évente mintegy 1 millió szerszámgépet lehet gyártani. Az NDK acélöntődéi nyersanyagszükségletének háromnegyed részét öntödei hulladékvasból fedezi. Az öntödei hulladék- vas-bázisú termelés költségei a vasércbázisú acélgyártás költségeinek egyharmadát jelentik. Lengyelországban más országokhoz hasonlóan célul tűzték ki a termelés zárt rendszerű nyersanyagforgalom alapján történő megszervezését. Vonatkozik ez mindenekelőtt az energiafogyasztás csökkentésére. A szakemberek kiszámították, hogy az ócskavasból előállított acél gyártásához 75 százalékkal kevesebb energiára van szükség, mintha vasércből állítanák elő az acélt; a papír makulatúrából történő előállításához 70 százalékkal kevesebb energiára van szükség, annál mintha faanyagot használnának. Ugyanakkor ezzel sikerült elsődleges nyersanyagot megtakarítani és csökken a termelési folyamatoknak a természetre gyakorolt káros hatása. Bulgáriában a hőerőművek hamuját útburkoló anyagok és építőanyagok gyártására használják fel, a húsipari kombinátokból és a bőrgyárakból kikerülő hulladék pedig takarmányliszt gyártására szolgál. Romániában a következő ötéves terv végén az ország ipari szükségleteinek fedezésére másodlagosan hasznosított anyag és energia aránya a vas, acél és ólom esetében 40, a textilipari szálak és fonalak esetében 44, a makulatúra esetében 52 százalékra emelkedik. A román gazdaság ezzel 120 milliárd lej értékű nyersanyagot takarít meg. Időközben megismerhette a világ a KGST-országok általános gazdasági fejlesztésének programját, amely az évezred végéig jelöli ki a tagállamok minden eddiginél dinamikusabb fejlődésének legfontosabb feladatait. A figyelmes olvasó bizonyára azt is észrevette, hogy a fentebb leírt elvek abban is kiemelt hangsúlyt kaptak. -MéJ• BULGÁRIA a világ 113 országával tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Míg 1956-ban a kereskedelmi forgalom értéke alig érte el a 647 millió deviza-levát, addig tavaly már meghaladta a 27,7 milliárdot. Szembetűnő változások következtek be a külkereskedelem szerkezetében, méghozzá az ipar, s ezen belül is legfőképpen a gépipar javára. Míg Bulgária 1950-ben semmilyen gépet sem exportált, addig tavaly a kivitel 47,9 százalékát gépipari termékek alkották. Bulgária a modern gépipar alapjait elsősorban a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal kibontakozott együttműködés segítségével teremtette meg. Ennek az együttműködésnek a bővülését bizonyítja az is, hogy a bolgár export 77 százaléka a szocialista országok piacaira irányul. • ROMÁNIÁBAN az ipari ágazatok között egyre jelentősebb helyet foglal el a bútor- gyártás. Mintegy 60 korszerű termelő berendezésekkel ellátott vállalat jelenleg hozzávetőleg ötezer bútortípust gyárt olyan műszaki paraméterekkel és tulajdonságokkal, amelyek megfelelnek a bel- és külpiaci az országban mintegy 7 millió hektárnyi területen találhatók erdőségek. A legfontosabb feladat most az innováció. A választékot állandóan bővítik nemcsak új, korszerű bútorfajtákkal, hanem a külföldön is nagyon igényelt stílbútorokkal. Statisztikai adatok szerint ezek exportjában Románia világviszonylatban az előkelő 8. helyet foglalja el. • A JUGOSZLÁV GAZDASÁG az idei óv első negyedében sem mutatott fel jelentősebb, pozitív irányba mutató változásokat. 1985 hasonló időszakához viszonyítva a kereskedelmi deficit újabb 29 százalékkal, vagyis 150 millió dollárral emelkedett, tovább nőtt az infláció és komoly gondot okoznak a mértéktelenül nagy készletek. A kormány álláspontja szerint az év kulcs- fontosságú feladata változatlanul a munka termelékenységének fokozása, minőségének javítása, ami az infláció csökkentésének és az export növelésének legfontosabb alapfeltétele. Jugoszláviának az idén 1 milliárd dollárral többet kell törlesztenie hitelezőinek, mint tavaly és ennek a célnak a teljesítése az elégtelen devizabevételek következtében komoly veszélybe került. Vietnam: Fókuszban a mezőgazdaság V ietnamban, akárcsak a többi KGST-országban, szintén új ötéves tervidőszak kezdődött az idén. A tavaly befejeződött ötéves tervidőszak során a gazdaságfejlesztésben számos eredményt értek el, azonban változatlanul érződik még a múltból öröklött elmaradottság és az ebből eredő nehézségek. A délkelet-ázsiai szocialista ország ezek leküzdésében a KGST-orszá- gok és elsősorban a Szovjetunió sokoldalú segítségére támaszkodik. Vietnamban folyamatban van a szocializmus alapjainak a létrehozása, s ezen belül is a legnagyobb figyelmet a mezőgazdasági termelés, főleg az élelmiszer- termelés fokozásának szentelik. Vietnamban sikeres erőfeszítéseket tesznek az élelmiszer-behozataltól való füg- gősség csökkentésére. Szükség van a gyors népszaporulat következtében növekvő élelmiszerkereslet zavartalan kielégítésének a biztosítására. Vietnam lakosságának száma meghaladja a hatvan milliót és némely tartományban a népszaporulat túllépi a két százalékot is. A mezőgazdaságban működő szövetkezetekben 1980-ban bevezetett reformok kedvező feltételeket teremtettek az élelmiszer-termelés évi egy millió tonnás növeléséhez. Kivételt képezett az 1984- es és 85-ös év, amikor a kedvezőtlen időjárás következtében több százezer tonnával elmaradtak a tervben előirányzott terméseredménytől. A terv előirányzatai értelmében idén 20 millió tonna mezőgazdasági terményt kell betakarítani. Ebben fontos szerepet játszik az ország déli részén levő legtermékenyebb tartományok termőföldjeinek a fokozatos kollektivizálása. Itt a mezőgazdasági földterület 82 százalékát szövetkezetek és egymást kölcsönösen kisegítő csoportok művelik meg. Vietnam fejlődése során elérkezett ahhoz a ponthoz, amikor az egész ország területén hozzá kell látni a gazdasági infrastruktúra megteremtéséhez. Ebből a szempontból rendkívül fontos a vietnami energetikai rendszer kiépítéséhez nyújtott szovjet támogatás. A legfontosabb ilyen épjtkezés a Hanoitól északra épülő Hoa-Binh vizierömű, amely az évtized végére készül el teljesen és összteljesítménye eléri az 1920 megawattot. Ez lesz Délkelet- Azsiában a legnagyobb vizierömű. Szintén folyamatban van az ország északi részén a Pha-Lai hőerőmű, valamint délen a Tri-An villanyerőmú építése is. A Szovjetunió jelentős segítséget nyújt Vietnamnak a kontinentális talapzaton levő kőolajlelőhelyek feltárásában és a kitermelés előkészítésében. Tavaly számos, szovjet közreműködéssel épített ipari létesítményt helyeztek üzembe, többek között Bim-Sonban a cementgyárat. A Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasági potenciáljának erősödésével párhuzamosan az előtérbe kerültek a népgazdaság irányítási rendszerének hatékonyabbá tételével összefüggő kérdések. A központi szervek az egyes tartományokban kiszélesítették a helyi gazdasági szervék hatáskörét. Ezeknek saját forrásaikból biztosítaniuk kell a laBac Thai vietnami tartományban a közelmúltban átadták azt a meliorációs létesítményt, amely egy 25 négyzetkilométeres vízgyújtóból és egy 90 km-es csatornából áll. A komplexum szabályozza majd a talaj nedvességtartalmát tizenegyezer hektárnyi területen három tartományban. (CSTK-felvétel) kosság alapvető szükségleteinek a lehető legjobb kielégítését. 1985 közepén Vietnamban megkezdődött a gazdasági reform végrehajtása. Ennek célja a bér- és az árrendszer összhangba hozása, a népgazdaságban az önelszámolási rendszerre való áttérés és a szocialista vállalkozás ösztönzése. A bér- és árreform megszüntette a jegyrendszert és ezzel együtt a legalapvetőbb árucikkek előállításához folyósított állami szubvenciókat. A bérekhez és fizetésekhez folyósított pénzbeli juttatások hivatottak kiegyenlíteni az új, a korábbinál magasabb árakkal összefüggő megnövekedett kiadásokat, s másik céljuk a lakosság fizetőképes keresletének a javítása. A forgalomba került új fizető- eszköz, az új dong korábbihoz viszonyított nagy mennyisége az infláció és a magánkereskedők kezében összpontosuló nagy pénzösszegek azonban gyakorlatilag lehetetlenné tették a pénzforgalom állami ellenőrzését. Ezért tavaly az országban pénzreformot hajtottak végre. A Vietnami Kommunista Párt Központi Bizottságának és a parlamentnek a decemberi ülésén rámutattak arra, hogy az említett intézkedéseket nem eléggé következetesen hajtották végre. A kitűzött irányvonal helyessége azonban beigazolódott, s ezért a párt- és állami szervek folytatják az árképzés, valamint a bérek és fizetések nagyságát meghatározó elvek kidolgozását. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a korábbihoz hasonlóan Vietnam tovább bővíti együttműködését a szocialista országokkal. Ez az együttműködés mindkét fél szempontjából eredményes, termékeny és kölcsönösen előnyös. Azokban az irányelvekben, amelyeket a párt kongresszusa tűz majd ki, szintén fontos szerepet kap a KGST-országokkal való együttműködés bővítése. JIRI ROŐKOT fljsx KE 1986. V.3
