Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
A szocialista országok sokoldalú fejlődése összeforrott a gazdasági és a társadalmi élet különböző szféráiban együttműködésük fejlődésével, bővülésével és elmélyülésével. Ezt meggyőzően bizonyítják a KGST- tagországok legfelsőbb szintű - 1984. évi moszkvai - gazdasági tanácskozásának anyagai. A szocialista országok társadalmi-gazdasági fejlődésében az együttműködés különösen az utóbbi 10 évben volt gyümölcsöző. Ekkor kezdődött meg a KGST- tagországok közötti együttműködés további elmélyítését és tökéletesítését, a szocialista gazdasági integráció fejlesztését célzó komplex program, továbbá a hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogram megvalósítása. Ebben az időben csaknem megkétszereződött az országok ipari potenciálja, többszörösére növekedett a kölcsönös áruforgalom. A mezőgazdasági bruttó termelés 1974-re 1970-hez képest 31 százalékkal nőtt. Ebben az időben jelentős változások következtek be az állattenyésztésben, amelynek bruttó termelése lényegesen meghaladta a növénytermelést. A KGST-tagországok állattenyésztésében az alapvető ágazat a tej-, valamint a vegyes hasznosítású szarvasmarha-tenyésztés. A szarvasmarha-állomány 1983- ban a KGST-tagországokban 18 százalékkal voll nagyobb, mint 1970-ben. Ezen belül Bulgáriában 34, a Szovjetunióban 20, Csehszlovákiában 21 százalékkal nőtt az állomány. Jelentősen növekedett más mezőgazdasági állatok állománya is. Valamennyi KGST-tagország- ban nagy, szakosodott állami és szövetkezeti állattenyésztő gazdaságokat hoznak létre, megteremtik az állattenyésztés takarmánybázisát, korszerűsítik a tenyésztői munka formáját és módszereit, a gyakorlatban széles körben alkalmazzák a tudomány és a technika eredményeit, az élenjárók tapasztalatait. INTÉZKEDÉSEK AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA A Tanács ülésszakának 37. ülése jóváhagyta a következő előterjesztést: ,,Komplex együttműködési intézkedések a KGST- tagországok lakossága élelmiszer-ellátásának javítására.“ Ez az előterjesztés kiegészítette a hosszú távú együttműködési célprogramot, és a KGST-tagországokat a mezőgazdasági együttműködés további fejlesztésére és elmélyítésére ösztönözte. A fent említett komplex intézkedésekben több olyan feladat van, amely közvetlenül az állattenyésztési és az állategészségügyi együttműködésre vonatkozik. Az alapvető figyelmet a következő problémák megoldására fordítják: biotechnológia, az állat- és baromfitartás ipari technológiája, a többoldalú nemzetközi szakosodás elmélyítése és kibővítése, a mezőgazdasági állatok génalapjainak kölcsönös felhasználása, az állattenyésztés ellátása megfelelő gépekkel és berendezésekkel, a termelésnövelés módszereinek kidolgozása, a takarmánytárolás és -tartósítás javítása. A biotechnológia számos problémája közül az újratermelés, mint az állattenyésztés állandó folyamata, különleges helyet foglal el a KGST-tagországok együttműködésében. Az újratermelés egyik alapvető biotechnikai módszere, a mezőgazdasági állatok mesterséges termékenyítése, a második világháború után indult viharos fejlődésnek. Ezt a módszert széles körben alkalmazzák valamennyi KGST-tagországban és a világ számos országában. Kidolgozták a sperma erős hígításának, mélyhútésének és tartós tárolásának a módszereit. A KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága jóváhagyta a műszerek és berendezések kooperációs gyártása megszervezésének napirendjét. HATÉKONYABB MÓDSZEREKET A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSBEN A bizottság keretein belül folyik a mesterséges termékenyítés hatékonyabb módszereinek kidolgozása a juhtenyésztésben. így 1986-ra tervezik a KGST-tagor- szágokban a juhok hígított spermájának összehasonlítható nemzetközi kísérleteit. A KGST-tagországok gyümölcsöző állattenyésztési együttműködésének szép példája a biotechnológiai problémák megoldásában, hogy ajánlásokat dolgoztak ki a szarvasmarha- és a juhembrió átültetésére. A petesejt- átültetés módszereinek ismerete, a petesejt mélyhútése és tartós tárolása nagy előrelépés a biotechnológia fejlődésében, olyan tartalék, amelynek segítségével tovább lehet fejleszteni az állattenyésztést és növelni lehet a legértékesebb élelmiszertermékek termelését. Az átültetés, mint az újratermelés új módszere nemcsak az állatállomány növelésére ad lehetőséget, hanem ami különösen fontos, lehetővé teszi a következőket is: nagyhozamú egyedek utódainak mennyiségi növelését, a sikeres kiválasztás megismétlését, genetikailag egynemű ikrek nyerését, a konzervált embriók szállítását, az állategészségügyi korlátozások megszüntetését az exportban és az importban. Egyidejűleg fejlesztik a mikromanipu- láció és a génsebészet módszereit is. A KGST-tagországok a szocialista integráció előnyeit kihasználva egyesítették erőfeszítéseiket ennek a problémának a megoldására. 1973-ban úgy határoztak, hogy ideiglenes nemzetközi tudományos-kutató kollektívát kell létrehozni a szarvasmarha-embrió átültetése komplex biotechnológiai módszerének kidolgozására. Az ideiglenes nemzetközi kutatókollektíva munkájában 32 szakember vett részt Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia 10 kutató és termelési intézményéből. E kollektíva 8 évi tevékenységének eredményeit összegezve megállapíthatjuk, hogy a tudományos kutatás eredményeként a tenyésztői tevékenység és az iparszerű állattenyésztés az embrióátültetés sebészeti és nem sebészeti komplex módszerével rendelkezik. Jelenleg valamennyi KGST-tagországban intenzív munka irányul az embrió-átültetés nemzeti feltételeinek megfelelő gyakorlati alkalmazására, azzal a céllal, hogy az állattenyésztés genetikái fejlődését tovább gyorsítsa. IPARSZERŰ TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSA A tudományos-műszaki együttműködési terv az elkövetkező 5 évre előírja, hogy a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi nevelésére és hizlalására iparszerű technológiákat kell kidolgozni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az állattenyésztési termékek iparszeré termelésétől csak akkor lehet eredményeket várni, ha egyidejűleg kielégítjük az állatok biológiai és ökológiai szükségleteit és a munkát megfelelően szervezzük meg. Gondolunk itt az állatok genetikai javítására, az állatok teljes értékű takarmányozására és optimális tartására. A KGST-tagországok mező- gazdasági együttműködésének programjában az is szerepel, hogy kölcsönösen fel kell használni a különféle mezőgazdasági állatok legjobb fajtáit. 1979-ben több egyezményt írtak alá a többoldalú nemzetközi szakosodásról és a húshozamú, tejhozamú, tejhasznú és vegyes hasznosítású szarvasmarha, valamint a sertés, a juh és a kecske génalapok kölcsönös felhasználásáról. Ezeknek az egyezményeknek az az alapvető célja, hogy a KGST-tagországokban tartott mezőgazdasági állatfajták génalapjait megőrizzék és tökéletesítsék. A nagyhozamú mezőgazda- sági tenyészállatok és azok spermájának kölcsönös felhasználása, ezek exportjának illetve importjának növelése fokozza a legfontosabb fajták szelekciós és tenyésztési munkájának hatékonyságát. Ez az együttműködés lehetőséget nyújt valamennyi ország számára, hogy az együttműködő felek alapvető mezőgazdasági állatfajtáinak génalapjából a legjobb egyedeket hasznosítsák, megkönnyíti és meggyorsítja a tenyésztett fajták genetikai tökéletesítésének folyamatát. Az egyezményt kötő felek 9 tej- és vegyeshozamú szarvasmarha- fajta, továbbá 12 húshozamú szarvasmarha, 20-sertés, 19 juh és 3 kecskefajta tenyésztésére szakosodnak. Csupán az utóbbi 4 évben az egyezményt kötő felek 379 tenyészszarvasmarhát, 2830 tenyészsertést, több mint 15 ezer tenyészjuhot és kecskét, továbbá 108 ezer adag tenyészbikaspermát szállítottak. ELLENÖRZÓ-KÍSÉRLETI . ÁLLOMÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az elkövetkező 5-éves együttműködési terv előírja, hogy jelentősen növelni kell az egyes állatfajok génalapjainak kölcsönös szállításait, ideértve az embriók szállításait is. Eredményesen hajtották végre a komplex program intézkedéseit s baromfitenyésztésben. 1971- ben Csehszlovákiában nemzetközi ellenőrző-kísérleti állomást hoztak létre az iparszeré tojás- és húshozamú baromfitermelés összehasonlító kísérleteinek elvégzésére. Az állomás létesítéséről szóló egyezményt Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, a Szovjetunió és Csehszlovákia írta alá. A későbbiek során az egyezményhez Kuba is csatlakozott. A fent említett állomás legfontosabb feladata az, hogy összehasonlító kísérleteket végezzen a legjobb keresztezésekkel és megszervezze a nemzetközi ba- romfigénalapok közös felhasználását. Az állomás keretében folytatott együttműködés segítségével objektiven lehet értékelni a baromfi genetikai adatait a KGST-tagországokban és elő lehet készíteni a tenyészbaromfi és a tojás kölcsönös szállításait. Az állomáson végzett kísérletek során megállapították, hogy a KGST-tagországokban olyan baromfit tenyésztenek, amelynek génalapja tulajdonságai alapján felveszi a versenyt a világ legjobb génalapjaival. Például bizonyos tojóvonalak az állomáson végzett kísérletek során 300 nap alatt 247-257 tojást tojtak, egy tojás átlagos tömege 61,3-62,3 g volt, és egy kg tojás előállítására 2,67-2,82 kg takarmányt használtak fel. A húshozamú baromfivonalakkal végzett ellenőrző kísérletek során a brojlerek 49 nap alatt 1598-1616 g-ot értek el, egy kg tömeggyarapodáshoz 2,15-2,18 kg takarmányt használtak fel. A kísérletek során a legjobb vonalú holland és angol tyúkokkal hasonló mutatókat értek el. A ,,Komplex program a KGST- tagországok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztéséről és az együttműködés további elmélyítéséről és tökéletesítéséről“ című dokumentum alapján Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia mezőgazdasági minisztériumainak képviselői 1972-ben egyezményt írtak alá sokoldalú tudományos-műszaki együttműködésről a következő témakörben: ,,Az iparszeré állattenyésztés biológiai alapjainak kidolgozása“. Ebben az időszakban kezdődött meg a szocialista országok mezőgazdaságában az áttérés az iparszerü termelésre. A TERMELÉKENYSÉG BIOLÓGIAI ALAPJAI A termelés új módja megkövetelte a termelékenység biológiai alapjainak tanulmányozását. Ez az ismeret elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a megváltozott feltételek közepette az állati termékek termelésében magas és kiegyenlített hozamokat érjenek el. Az egyezmény célja az volt, hogy összefogja a tudományos kutatásokat, elemezze az eredményeket és konkrét ajánlásokat tegyen a gyakorlatban dolgozóknak. A meghatalmazottak tanácsának első ülése 1973-ban együttműködési programot fogadott el, mely a következő témákból áll: 1. A szaporodásbiológia alapjainak tanulmányozása, a mezőgazdasági állatok új, korszerű újratermelési módszereinek kidolgozása. 2. A mezőgazdasági állatok szelekciójának genetikai alapjai. 3. A húshasznú állatok gyarapodása biológiai alapjainak tanulmányozása, a hústermelés növelési és a húsminöség javítási módszereinek kidolgozása. 4. Az állatok és környezetük egymásrahatása biológiai alapjainak tanulmányozása, az állatok és a baromfi egészségének megóvása termelésük növelése szempontjából. 5. Az állati takarmányozás alapjainak kidolgozása és a takarmány-felhasználás. A kutatási együttműködés programja komplex jellegű, valamennyi mezőgazdasági állatfaj produktivitásának növelését szojgálja. A program előírja, hogy tanulmányozni kell az állatok és a baromfi szervezetében végbemenő fiziológiai folyamatok elméleti alapjait, a kapott adatok alapján gyakorlati feltételek között kísérleteket kell végezni és módszereket kell kidolgozni az állattenyésztés számára. Meg kell jegyezni, hogy az elfogadott programok megvalósítása során tökéletesedett az együttműködés formája, a nemzetközi munkamegosztás. Ide tartozik például a munkaterv szerint nemzeti keretek között végzett és a meghatalmazottak tanácsa által jóváhagyott tudományos eredmények kidolgozása és cseréje, néhány KGST-tagországok egységes metodika szerint folytatott kísérletei, néhány országtól egyidejűleg kapott anyagok számításai és elemzése, valamint konkrét feladatok megoldása az ideiglenes nemzetközi tudományos-műszaki kollektíva keretéin belül. A KGST-tagországok gyümölcsöző többéves együttműködési tevékenységének eredményeit akkor lehet a gyakorlatban alkalmazni a fentebb felsorolt témákban, ha az állattenyésztést megfelelő mértékben látjuk el takarmánnyal, különféle takarmánydú- sítókkal és felszerelésekkel. Itt nemcsak mennyiségi, hanem elsősorban minőségi mutatókra gondolunk. A KGST-tagországok nemzeti élelmiszerprogramjaikban ennek kellő figyelmet szentelnek, felhasználva más országok tapasztalatait és eredményeit. -Például a KGST Mezőgazdasági Állandó Bizottsága keretében - az egyes országok sajátosságainak figyelembe vételével - javaslatokat dolgoztak ki, a szálas- és a lédús takarmányféleségek gazdaságos felhasználására, továbbá arra, hogyan kell ésszerűen felhasználni a mezőgazdasági termelés melléktermékeit és az élelmiszerhulladékot az állatok takarmányozásában. Ezeknek a javaslatoknak a gyakorlati alkalmazása lehetővé tette a KGST-tagországok számára az állatok takarmányozásának javítását, az állattenyésztési termelésnek növelését, takarékoskodva a koncentrált takarmányokkal, elsősorban a gabonával. Ezzel azonban a munka nem ér véget. Az együttműködés komplex intézkedéseket tartalmaz a KGST-tagországok lakossága élelmiszer-ellátásának javítására. Kibontakozott a KGST-tagországok együttműködése a takarmány- élesztő, a lizin, a különléle konzerváló anyagok, vitaminok, takarmánykiegészítők termelésének növelésében. Ezeknek a feladatoknak a komplex megoldása a szocialista együttműködés keretében - az élelmiszerprogramok sikeres megvalósításának záloga. KAZIMIR KWICIEN, a KGST Titkárságának tanácsosa Magyarországon az utóbbi időben rendkívül gyors ütemben fejlődik a gabonatermesztés és az ország jelenleg e tekintetben világviszonylatban az élbolyban található, az 5-8. helyet foglalja el. Magyarország a legutóbbi 15 évben gabonából önellátó. Ebben nagy érdemük van az újabb fajták nemesítésével foglalkozó kutatóintézeteknek. Felvételünkön: aszegedi kutató- intézet egyik részlege. (ŐSTK-felvétel) A KGST-országok együttműködése az állattenyésztés területén ÚJ szú 10 1986. V. 23.
