Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-23 / 21. szám

A szocialista országok sok­oldalú fejlődése összefor­rott a gazdasági és a társadalmi élet különböző szféráiban együtt­működésük fejlődésével, bővülé­sével és elmélyülésével. Ezt meg­győzően bizonyítják a KGST- tagországok legfelsőbb szintű - 1984. évi moszkvai - gazdasági tanácskozásának anyagai. A szocialista országok társadal­mi-gazdasági fejlődésében az együttműködés különösen az utóbbi 10 évben volt gyümölcsöző. Ekkor kezdődött meg a KGST- tagországok közötti együttműkö­dés további elmélyítését és töké­letesítését, a szocialista gazdasá­gi integráció fejlesztését célzó komplex program, továbbá a hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködési célprogram megvalósítása. Ebben az időben csaknem megkétszere­ződött az országok ipari potenciál­ja, többszörösére növekedett a kölcsönös áruforgalom. A mező­gazdasági bruttó termelés 1974-re 1970-hez képest 31 százalékkal nőtt. Ebben az időben jelentős változások következtek be az ál­lattenyésztésben, amelynek bruttó termelése lényegesen meghalad­ta a növénytermelést. A KGST-tagországok állatte­nyésztésében az alapvető ágazat a tej-, valamint a vegyes haszno­sítású szarvasmarha-tenyésztés. A szarvasmarha-állomány 1983- ban a KGST-tagországokban 18 százalékkal voll nagyobb, mint 1970-ben. Ezen belül Bulgáriában 34, a Szovjetunióban 20, Cseh­szlovákiában 21 százalékkal nőtt az állomány. Jelentősen növeke­dett más mezőgazdasági állatok állománya is. Valamennyi KGST-tagország- ban nagy, szakosodott állami és szövetkezeti állattenyésztő gaz­daságokat hoznak létre, megte­remtik az állattenyésztés takar­mánybázisát, korszerűsítik a te­nyésztői munka formáját és mód­szereit, a gyakorlatban széles körben alkalmazzák a tudomány és a technika eredményeit, az élenjárók tapasztalatait. INTÉZKEDÉSEK AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS JAVÍTÁSÁRA A Tanács ülésszakának 37. ülése jóváhagyta a következő elő­terjesztést: ,,Komplex együttmű­ködési intézkedések a KGST- tagországok lakossága élelmi­szer-ellátásának javítására.“ Ez az előterjesztés kiegészítette a hosszú távú együttműködési célprogramot, és a KGST-tagor­szágokat a mezőgazdasági együttműködés további fejleszté­sére és elmélyítésére ösztönözte. A fent említett komplex intézkedé­sekben több olyan feladat van, amely közvetlenül az állattenyész­tési és az állategészségügyi együttműködésre vonatkozik. Az alapvető figyelmet a következő problémák megoldására fordítják: biotechnológia, az állat- és ba­romfitartás ipari technológiája, a többoldalú nemzetközi szakoso­dás elmélyítése és kibővítése, a mezőgazdasági állatok génalap­jainak kölcsönös felhasználása, az állattenyésztés ellátása meg­felelő gépekkel és berendezések­kel, a termelésnövelés módszerei­nek kidolgozása, a takarmánytá­rolás és -tartósítás javítása. A biotechnológia számos prob­lémája közül az újratermelés, mint az állattenyésztés állandó folya­mata, különleges helyet foglal el a KGST-tagországok együttműkö­désében. Az újratermelés egyik alapvető biotechnikai módszere, a mezőgazdasági állatok mester­séges termékenyítése, a második világháború után indult viharos fejlődésnek. Ezt a módszert szé­les körben alkalmazzák vala­mennyi KGST-tagországban és a világ számos országában. Kidol­gozták a sperma erős hígításának, mélyhútésének és tartós tárolásá­nak a módszereit. A KGST Mező­gazdasági Állandó Bizottsága jó­váhagyta a műszerek és berende­zések kooperációs gyártása meg­szervezésének napirendjét. HATÉKONYABB MÓDSZEREKET A MESTERSÉGES MEGTERMÉKENYÍTÉSBEN A bizottság keretein belül folyik a mesterséges termékenyítés ha­tékonyabb módszereinek kidolgo­zása a juhtenyésztésben. így 1986-ra tervezik a KGST-tagor- szágokban a juhok hígított sper­májának összehasonlítható nem­zetközi kísérleteit. A KGST-tagországok gyümöl­csöző állattenyésztési együttmű­ködésének szép példája a bio­technológiai problémák megoldá­sában, hogy ajánlásokat dolgoz­tak ki a szarvasmarha- és a juhembrió átültetésére. A petesejt- átültetés módszereinek ismerete, a petesejt mélyhútése és tartós tárolása nagy előrelépés a bio­technológia fejlődésében, olyan tartalék, amelynek segítségével tovább lehet fejleszteni az állatte­nyésztést és növelni lehet a legér­tékesebb élelmiszertermékek ter­melését. Az átültetés, mint az újraterme­lés új módszere nemcsak az állatállomány növelésére ad lehe­tőséget, hanem ami különösen fontos, lehetővé teszi a követke­zőket is: nagyhozamú egyedek utódainak mennyiségi növelését, a sikeres kiválasztás megismétlé­sét, genetikailag egynemű ikrek nyerését, a konzervált embriók szállítását, az állategészségügyi korlátozások megszüntetését az exportban és az importban. Egy­idejűleg fejlesztik a mikromanipu- láció és a génsebészet módszereit is. A KGST-tagországok a szocia­lista integráció előnyeit kihasznál­va egyesítették erőfeszítéseiket ennek a problémának a megoldá­sára. 1973-ban úgy határoztak, hogy ideiglenes nemzetközi tudo­mányos-kutató kollektívát kell lét­rehozni a szarvasmarha-embrió átültetése komplex biotechnoló­giai módszerének kidolgozására. Az ideiglenes nemzetközi kutató­kollektíva munkájában 32 szak­ember vett részt Bulgária, Ma­gyarország, az NDK, Lengyel- ország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia 10 kutató és ter­melési intézményéből. E kollektíva 8 évi tevékenységének eredmé­nyeit összegezve megállapíthat­juk, hogy a tudományos kutatás eredményeként a tenyésztői tevé­kenység és az iparszerű állatte­nyésztés az embrióátültetés sebé­szeti és nem sebészeti komplex módszerével rendelkezik. Jelenleg valamennyi KGST-tag­országban intenzív munka irányul az embrió-átültetés nemzeti felté­teleinek megfelelő gyakorlati al­kalmazására, azzal a céllal, hogy az állattenyésztés genetikái fejlő­dését tovább gyorsítsa. IPARSZERŰ TECHNOLÓGIÁK KIDOLGOZÁSA A tudományos-műszaki együtt­működési terv az elkövetkező 5 évre előírja, hogy a szarvasmar­ha, a sertés, a juh és a baromfi nevelésére és hizlalására iparsze­rű technológiákat kell kidolgozni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az állattenyésztési termékek ipar­szeré termelésétől csak akkor lehet eredményeket várni, ha egyidejűleg kielégítjük az állatok biológiai és ökológiai szükségleteit és a munkát megfelelően szervez­zük meg. Gondolunk itt az állatok genetikai javítására, az állatok teljes értékű takarmányozására és optimális tartására. A KGST-tagországok mező- gazdasági együttműködésének programjában az is szerepel, hogy kölcsönösen fel kell használni a különféle mezőgazdasági állatok legjobb fajtáit. 1979-ben több egyezményt írtak alá a többoldalú nemzetközi szakosodásról és a húshozamú, tejhozamú, tejhasz­nú és vegyes hasznosítású szar­vasmarha, valamint a sertés, a juh és a kecske génalapok kölcsönös felhasználásáról. Ezeknek az egyezményeknek az az alapvető célja, hogy a KGST-tagországokban tartott mezőgazdasági állatfajták gén­alapjait megőrizzék és tökéletesít­sék. A nagyhozamú mezőgazda- sági tenyészállatok és azok sper­májának kölcsönös felhasználása, ezek exportjának illetve importjá­nak növelése fokozza a legfonto­sabb fajták szelekciós és tenyész­tési munkájának hatékonyságát. Ez az együttműködés lehetőséget nyújt valamennyi ország számára, hogy az együttműködő felek alap­vető mezőgazdasági állatfajtáinak génalapjából a legjobb egyedeket hasznosítsák, megkönnyíti és meggyorsítja a tenyésztett fajták genetikai tökéletesítésének folya­matát. Az egyezményt kötő felek 9 tej- és vegyeshozamú szarvasmarha- fajta, továbbá 12 húshozamú szarvasmarha, 20-sertés, 19 juh és 3 kecskefajta tenyésztésére szakosodnak. Csupán az utóbbi 4 évben az egyezményt kötő felek 379 tenyészszarvasmarhát, 2830 tenyészsertést, több mint 15 ezer tenyészjuhot és kecskét, továbbá 108 ezer adag tenyészbikasper­mát szállítottak. ELLENÖRZÓ-KÍSÉRLETI . ÁLLOMÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN Az elkövetkező 5-éves együtt­működési terv előírja, hogy jelen­tősen növelni kell az egyes állatfa­jok génalapjainak kölcsönös szál­lításait, ideértve az embriók szállí­tásait is. Eredményesen hajtották végre a komplex program intézkedéseit s baromfitenyésztésben. 1971- ben Csehszlovákiában nemzetkö­zi ellenőrző-kísérleti állomást hoz­tak létre az iparszeré tojás- és húshozamú baromfitermelés összehasonlító kísérleteinek el­végzésére. Az állomás létesítésé­ről szóló egyezményt Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyel- ország, a Szovjetunió és Cseh­szlovákia írta alá. A későbbiek során az egyezményhez Kuba is csatlakozott. A fent említett állomás legfonto­sabb feladata az, hogy összeha­sonlító kísérleteket végezzen a legjobb keresztezésekkel és megszervezze a nemzetközi ba- romfigénalapok közös felhaszná­lását. Az állomás keretében folytatott együttműködés segítségével ob­jektiven lehet értékelni a baromfi genetikai adatait a KGST-tagor­szágokban és elő lehet készíteni a tenyészbaromfi és a tojás köl­csönös szállításait. Az állomáson végzett kísérletek során megálla­pították, hogy a KGST-tagorszá­gokban olyan baromfit tenyészte­nek, amelynek génalapja tulajdon­ságai alapján felveszi a versenyt a világ legjobb génalapjaival. Pél­dául bizonyos tojóvonalak az állo­máson végzett kísérletek során 300 nap alatt 247-257 tojást tojtak, egy tojás átlagos tömege 61,3-62,3 g volt, és egy kg tojás előállítására 2,67-2,82 kg takar­mányt használtak fel. A húshozamú baromfivonalak­kal végzett ellenőrző kísérletek során a brojlerek 49 nap alatt 1598-1616 g-ot értek el, egy kg tömeggyarapodáshoz 2,15-2,18 kg takarmányt használtak fel. A kí­sérletek során a legjobb vonalú holland és angol tyúkokkal hason­ló mutatókat értek el. A ,,Komplex program a KGST- tagországok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztéséről és az együttműködés további elmé­lyítéséről és tökéletesítéséről“ cí­mű dokumentum alapján Bulgária, Magyarország, az NDK, Mongólia, Lengyelország, Románia, a Szov­jetunió és Csehszlovákia mező­gazdasági minisztériumainak kép­viselői 1972-ben egyezményt írtak alá sokoldalú tudományos-mű­szaki együttműködésről a követ­kező témakörben: ,,Az iparszeré állattenyésztés biológiai alapjai­nak kidolgozása“. Ebben az idő­szakban kezdődött meg a szocia­lista országok mezőgazdaságá­ban az áttérés az iparszerü terme­lésre. A TERMELÉKENYSÉG BIOLÓGIAI ALAPJAI A termelés új módja megköve­telte a termelékenység biológiai alapjainak tanulmányozását. Ez az ismeret elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a megváltozott felté­telek közepette az állati termékek termelésében magas és kiegyen­lített hozamokat érjenek el. Az egyezmény célja az volt, hogy összefogja a tudományos kutatá­sokat, elemezze az eredményeket és konkrét ajánlásokat tegyen a gyakorlatban dolgozóknak. A meghatalmazottak tanácsá­nak első ülése 1973-ban együtt­működési programot fogadott el, mely a következő témákból áll: 1. A szaporodásbiológia alapjai­nak tanulmányozása, a mezőgaz­dasági állatok új, korszerű újrater­melési módszereinek kidolgozása. 2. A mezőgazdasági állatok szelekciójának genetikai alapjai. 3. A húshasznú állatok gyara­podása biológiai alapjainak tanul­mányozása, a hústermelés növe­lési és a húsminöség javítási módszereinek kidolgozása. 4. Az állatok és környezetük egymásrahatása biológiai alapjai­nak tanulmányozása, az állatok és a baromfi egészségének megóvá­sa termelésük növelése szem­pontjából. 5. Az állati takarmányozás alap­jainak kidolgozása és a takar­mány-felhasználás. A kutatási együttműködés prog­ramja komplex jellegű, valamennyi mezőgazdasági állatfaj produktivi­tásának növelését szojgálja. A program előírja, hogy tanulmá­nyozni kell az állatok és a baromfi szervezetében végbemenő fizioló­giai folyamatok elméleti alapjait, a kapott adatok alapján gyakorlati feltételek között kísérleteket kell végezni és módszereket kell kidol­gozni az állattenyésztés számára. Meg kell jegyezni, hogy az elfogadott programok megvalósí­tása során tökéletesedett az együttműködés formája, a nem­zetközi munkamegosztás. Ide tar­tozik például a munkaterv szerint nemzeti keretek között végzett és a meghatalmazottak tanácsa által jóváhagyott tudományos eredmé­nyek kidolgozása és cseréje, né­hány KGST-tagországok egysé­ges metodika szerint folytatott kísérletei, néhány országtól egy­idejűleg kapott anyagok számítá­sai és elemzése, valamint konkrét feladatok megoldása az ideigle­nes nemzetközi tudományos-mű­szaki kollektíva keretéin belül. A KGST-tagországok gyümöl­csöző többéves együttműködési tevékenységének eredményeit akkor lehet a gyakorlatban alkal­mazni a fentebb felsorolt témák­ban, ha az állattenyésztést meg­felelő mértékben látjuk el takar­mánnyal, különféle takarmánydú- sítókkal és felszerelésekkel. Itt nemcsak mennyiségi, hanem el­sősorban minőségi mutatókra gondolunk. A KGST-tagországok nemzeti élelmiszerprogramjaikban ennek kellő figyelmet szentelnek, felhasználva más országok ta­pasztalatait és eredményeit. -Pél­dául a KGST Mezőgazdasági Ál­landó Bizottsága keretében - az egyes országok sajátosságainak figyelembe vételével - javaslato­kat dolgoztak ki, a szálas- és a lédús takarmányféleségek gaz­daságos felhasználására, továbbá arra, hogyan kell ésszerűen fel­használni a mezőgazdasági ter­melés melléktermékeit és az élel­miszerhulladékot az állatok takar­mányozásában. Ezeknek a javas­latoknak a gyakorlati alkalmazása lehetővé tette a KGST-tagorszá­gok számára az állatok takarmá­nyozásának javítását, az állatte­nyésztési termelésnek növelését, takarékoskodva a koncentrált ta­karmányokkal, elsősorban a ga­bonával. Ezzel azonban a munka nem ér véget. Az együttműködés komplex intézkedéseket tartalmaz a KGST-tagországok lakossága élelmiszer-ellátásának javítására. Kibontakozott a KGST-tagorszá­gok együttműködése a takarmány- élesztő, a lizin, a különléle konzer­váló anyagok, vitaminok, takar­mánykiegészítők termelésének növelésében. Ezeknek a felada­toknak a komplex megoldása a szocialista együttműködés kere­tében - az élelmiszerprogramok sikeres megvalósításának zálo­ga. KAZIMIR KWICIEN, a KGST Titkárságának tanácsosa Magyarországon az utóbbi időben rendkívül gyors ütemben fejlődik a gabonater­mesztés és az ország jelenleg e tekintetben vi­lágviszonylatban az élbolyban ta­lálható, az 5-8. helyet foglalja el. Magyarország a legutóbbi 15 évben gabo­nából önellátó. Ebben nagy ér­demük van az újabb fajták ne­mesítésével fog­lalkozó kutatóin­tézeteknek. Fel­vételünkön: aszegedi kutató- intézet egyik részlege. (ŐSTK-felvétel) A KGST-országok együttműködése az állattenyésztés területén ÚJ szú 10 1986. V. 23.

Next

/
Thumbnails
Contents