Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-25 / 17. szám

A Bolgár Kommunista Párt néhány héttel ez­előtt megtartott XIII. kongresz- szusát megelőzően átszervez­ték a központi irányító szerve­ket, s ezen belül változásokra került sor néhány minisztérium élén. Ezek az átszervezések érintették a kereskedelmi mi­nisztériumot is. Ezekről az át­alakításokról, illetve a változá­sok céljairól nyilatkozott a Tri- buna riporterének Hriszto Hrisztov, a Bolgár Népköztár­saság kereskedelmi minisz­tere. • ön korábban a külkereske­delmi tárca élén állt. Igen, 1976 óta a külkereskedel­mi miniszter első helyettese voltam, majd" később a tárca vezetője let­tem. Az idei év elején azonban átszerveztek néhány központi in­tézményt. A mi esetünkben össze­vonták a bel- és a külkereskedelmi minisztériumot. Ennek lettem a vezetője. Én helyesnek tartom ezt a lépést, amely része az or­szágunkban folyamatban lévő gazdaságirányítási reformnak. Az intézkedés legnagyob előnye, hogy néhány ágazat összevonása következtében felszámoltuk a népgazdasági feladatok megol­dása során korábban tapasztalt reszortszemléletet és bizonyos fo­kig korlátoztuk a papírmunkát is. • Érdekelnének azok az eredmények, amelyeket önök a 8. ötéves terv során értek el. Hogyan teljesítették a BKP XII. kongresszusának határozatait? A tavaly zárult ötéves tervidő­szakban országunk gazdasága di­namikusan fejlődött. A számok a legmeggyőzőbb érvek - az emlí­tett ötéves időszakban a nemzeti jövedelem 20 százalékkal, a tár­sadalmi munkatermelékenység 18,3 százalékkal emelkedett. 40 milliárd levát fordítottunk beruhá­zásfejlesztésre és a népgazdaság anyagi-műszaki bázisának tökéle­tesítésére. Egész sor üzemet kor­szerűsítettünk, rendkívül nagy fi­gyelmet szenteltünk a komplex mechanizáció és automatizáció ki- szélesítésének, s ez a folyamat kiterjedt több kis- és középválla­latra is. Szintén az említett 5 év alatt 343 ezer új lakást építettünk, a la­kosság reáljövedelme 19,5 száza­lékkal emelkedett. További adato­kat is említhetnék, de úgy vélem, ezek alapján is képet nyerhet a 8. ötéves tervidőszak eredmé­nyeiről. Tehát - hogy válaszoljak a kérdésre - lényegében teljesí­tettük a kongresszus és az ötéves terv feladatait. • ön azt mondta: lényegé­ben. Úgy értsem ezt, hogy nem minden tervmutatónak sikerült maradéktalanul eleget tenni? A tavalyi szárazság éreztette hatását minden területen. • A mi olvasóink jól tájéko­zottak az önök problémáiról, amelyek főleg a mezőgazdaság­ban mutatkoztak meg, de az energetikában is. Mondhatna valami közelebbit arról, hogy a kedvezőtlen időjárás milyen mértékben hatott negatívan a gazdasági fejlődésre? Erre a kérdésre talán inkább az állami tervbizottság elnöke adhat­na választ. De ha már ön felvetet­te, felelek rá. Az aszály elsősor­ban a piac élelmiszerekkel való zavartalan ellátásában okozott fennakadást, valamint a villamos­energia előállításában. De megta­láltuk a megoldást. A KGST-tagor- szágok baráti segítsége hozzájá­rult e nehéz időszak áthidalásá­hoz. Több élelmiszerfajtát és vil­lanyáramot exportáltunk tőlük. Számunkra, kommunisták számá­ra ez a bonyolult helyzet azonban mégis jó volt valamire: meggyő­ződhettünk arról, hogy a nép bízik bennünk. Megértették, hogy foko­zatosan, de haladéktalanul át kell térni a nyers- és alapanyagok jobb kihasználására és például a vegy­ipar képes volt olyan mértékben fokozni a termelést és a kivitelt, hogy ezzel kiegyenlítette a rendkí­vüli behozatallal járó többletkiadá­sokat. Ez nem frázis, hanem való­ban így volt. Igaza volt Zsivkov elvtársnak, amikor azt mondta, hogy minden rosszban van valami jó. Ha nem jött volna közbe a tava­lyi szárazság, két-három száza­lékkal nagyobb lehetett volna a nemzeti jövedelem. 0 Az ön válaszával tulajdon­képpen közvetve eljutottunk a nemzetközi munkamegosz­táshoz, a szocialista gazdasági integrációhoz. Vegyük például az árucsere-forgalmat. Hogyan alakult az utóbbi időben? A XII. kongresszus e téren kitű­zött feladatait túlteljesítettük. Az árucsere-forgalom az utóbbi öt év­ben több mint 61 százalékkal emelkedett, együttvéve 27 milliárd 740 millió levát ért el. Míg 1980- ban a külföldi partnerekkel lebo­nyolított árucsere és a létrehozott nemzeti jövedelem aránya nem egészen 84 százalékot ért el, ad­dig öt évvel később már 94 száza­lék volt. Ez is azt mutatja, hogy az utóbbi években még nyitottabbá vált a bolgár gazdaság. Árucsere­forgalmunk a leggyorsabban a szocialista országokkal nőtt, ezen belül is legfőbb kereskedelmi part­nerünkkel, a Szovjetunióval. 0 Ecsetelhetné röviden a bol­gár külkereskedelem szerkezeti összetételét? A szocialista országokba irá­nyuló kivitelünk legnagyobb ré­szét, több mint 57 százalékát gép­ipari termékeink alkotják. Csak ezután következnek az élelmi- szeripari és mezőgazdasági ter­mékek. • Hasonlóan alakultak a tő­kés országokkal fenntartott ke­reskedelmi kapcsolataik is? Igen, csak az árucsere bővülé­sének dinamikája lassúbb volt. • Köztudottan Csehszlová­kia a Szovjetunió és az NDK után Bulgária harmadik legfon­tosabb kereskedelmi partnere. Hogyan értékeli ön a kétoldalú együttműködést? Válaszom nem korlátozódhat csak a kereskedelmi forgalomra. Ez ugyanis állandóan bővül, pár­huzamosan a gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés­sel. De mivel ön most a kereske­delmi minisztérium vendége, össz­pontosítsunk tehát a kereske­delemre. Az utóbbi ötéves tervidő­szakban az országaink közötti árucsere-forgalomra jellemző volt a gépipari termékek magas rész­aránya. Ez a mi kivitelünk 62 szá­zalékát, az önök exportjának pe­dig 64 százalékát alkotta. Gondo­lom, az sem elhanyagolható, hogy ennek a forgalomnak a 44 száza­lékát olyan termékek képezték, amelyeket kölcsönös kooperáció, illetve gyártásszakosítás kereté­ben állítottunk elő. 0 Csehszlovákiában jól is­mertek a bolgár elektronika ter­mékei. De álljunk meg egy pilla­natra a termelési kooperációnál és a gyártásszakosításnál. A KGST-országok 2GCC-!g szóló komplex tudományos-műszaki együttműködési programja szintén előirányozza ennek a bővítését. Valamennyi tagország számára az a feladat, hogy a jövőben még következetesebb legyen az együttműködés a program leg­alapvetőbb pontjainak a teljesíté­se céljából. A Bulgária és Cseh­szlovákia között aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú tudományos­műszaki együttműködési program az előbbiekben említett komplex programból indul ki és számol ezekkel a feladatokkal. Nagyobb fontosságot tulajdonítok az orszá­gaink közötti kooperáció legpers- pektívikusabb példájának, a LIAZ- Madara tehergépkocsik kooperá­cióban történő gyártásának. Ezen­kívül megemlítem még a Csavdar- Avia típusú autóbuszok közös gyártását. A jövőben változatlanul a gépe­ké és berendezéseké a főszerep, amelyek részaránya a kétoldalú árucsere-forgalomban eléri majd­nem a 80 százalékot. A 2000-ig terjedő időszakban nagyobb sze­rephez jutnak a tudományos-mű­szaki kutatásban az együttműkö­dés új formái. A közös tudomá­nyos munkacsoportok, koordináci­ós tanácsok, kísérleti és tudomá­nyos-termelési egyesülések lesz­nek ezek, amelyek létrehozásáról már most szó van. 0 Szeretném, ha tájékoztatná olvasóinkat a kereskedelmi szervezetek közötti együttmű­ködésről, amelynek keretében a hazai piaci választék bővítése érdekében fogyasztási cikkeket szállítanak egymás országaiba. Vegyük például a szófiai Nar- mag üzletház és a prágai Kotva együttműködését. Milyenek a kilátások? Még hogy van-e ennek pers­pektívája? De mennyire! Azonban feltétlenül tökéletesíteni kell főleg az ilyen együttműködés szerkeze­tét. Ha fokozni akarjuk ennek a cserének az attraktivitását, ak­kor nem maradhatunk meg annál, hogy egy pár cipőt egy pár cipőre cseréljünk, hanem a két ország belső piacának szükségletéhez kell igazítani a cserét. Az idei évre szóló jegyzőkönyv összesen 26 millió rubel értékű árucserével számol. A magunk részéről támo­gatjuk ezt a cserét. Remélem, hogy nem sértődnek meg partne­reink, amikor teljesen őszintén vá­laszolok a kérdésre. Fokozzuk az árucserét, de csak jó minőségű, korszerű és divatos termékeket kínáljunk fel egymásnak. Mi az ilyen árucsere mellett vagyunk, s úgy hiszem, csehszlovák partne­reink sem vélekednek másként. JIRÍ JANOUŐKOVEC llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllll Erőnk az együttműködésben rejlik Interjú HRISZTO HRISZTOV bolgár kereskedelmi miniszterrel A Bolgár Népköztársaságban évente több mint 45 milliárd kilowatt­óra villamos energiát állítanak elő. Az egyik lakosra eső kitermelt mennyiséget tekintve Bulgária a világ élenjáró országai közé tartozik. A kimerülő energetikai források és a nagyfokú import­függőség következtében nagy gondot fordítanak az atomerőművek építésére, s azt tervezik, hogy az évszázad végén az összes villamos energia 60 százalékát atomerőmüvekben állítják elő, a jelenlegi 30 százalékkal szemben. Felvételünk Bulgária első atomerőmüvében készült. A képen: a kozlodujl atomerőmű ezer megawatt teljesítményű WER-1000 típusú első reaktorának a sze­relése látható. (ÖSTK-felvétel) « A A SZOVJET GAZDASÁG ÉS AZ OLAJ A Szovjetunió már több mint 10 éve a világon az első helyen áll a kóolajkitermelésben. A tüzelőanyag- mérleget tekintve az összes energiahordozó 43 szá­zalékát a „fekete arany“ alkotja. A Szovjetunió gazdag energiakincsei lehetővé te­szik a hatalmas kőolajipari bázis további fejlesztését. Az utóbbi két évben azonban negatív jelenségek akadályozták az ágazat fejlődését. A legfontosabb kitermelési központban - Nyugat-Szibériában - nem biztosították idejében az új olajlelóhelyek kihasználá­sát és lassan tértek át a gépesített kitermelésre. Ezért itt csökkenni kezdett az olajkitermelés és a 11. ötéves tervidőszak végén nem érte el a tervezett szintet. Emiatt intézkedéseket dolgoztak ki és hajtottak végre az új lelőhelyek gyorsított ütemű kiaknázására. Az első jó eredmények már kezdenek megmutatkoz­ni. Vaszilij Gyinykov olajipari miniszter a párt XXVII. kongresszusán kijelentette, hogy az olajkitermelés emelkedő irányzatot mutat. Csak a kitermelés foko­zása révén érhető el, hogy ebben az ötéves időszak­ban legkevesebb 50 millió tonnát hozzunk felszínre. A miniszter arról biztosította a kongresszusi küldötte­ket, nogy a szovjet olajipar a jövőben is kiegyensúlyo­zottan fog fejlődni, dacára a visszaesésére és válsá­gára vonatkozó nyugati előrejelzéseknek. Az olajki­termelés, beleértve a gázkondenzátumokat is, teljesí­teni fogja az 1990-re kitűzött célt: a 625-640 millió tonnás kitermelést. A Szovjetunió teljes mértékben fedezi a hazai olajszükségletet és emellett nagy menyiséget expor­tál. A kivitel jelentős hányadát a szocialista országok kapják, hozzávetőleg az export több mint a fele jut a KGST-államokra. A szovjet népgazdaság szem­pontjából jelentősek a külföldi olajeladásokból szár­mazó bevételek, beleértve a tőkés országokból is. Lehetővé teszik a kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás kihasználását a hazai társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítására. Az olajár utóbbi időben tapasztalt lényeges csök­kenése természetesen bizonyos fokig nehézségeket okoz a külkereskedelmi mérlegben. Szükségessé válik más árucikkek exportjának a fokozása, elsősor­ban a nyugati országokkal fenntartott kereskede­lemben. A szocialista országokat illetően a szovjet olaj ára - hasonlóképpen a kölcsönös kereskedelemben más árucikkekhez - védett a világpiaci konjunktúra követ­keztében előálló szélsőséges árkilengésektől, ugyan­akkor kellőképpen rugalmas. A KGST 70-es évek derekán megtartott bukaresti ülésszakán elfogadott ún. csúszó árbázis alapján számítják ki, vagyis a leg­utóbbi öt év világpiaci árának az átlagából. Ez elő­nyös a közösség valamennyi országa számára. Egyes nyugati tömegtájékoztató eszközök elha­markodott következtetésekre jutnak, miszerint az olajár csökkenése csapást jelent a szovjet népgazda­ságra nézve, a valutabevételek csökkenését okozza, a Szovjetunió kevesebb nyugati gépet és technoló­giát vásárolhat és ez veszélyezteti a kitűzött tervfela­datok teljesítését. Ezek megalapozatlan vélemények. A gyorsított ütemű társadalmi és gazdasági fejlesztés ötéves és 2000-ig szóló programja elsősorban a saját gazdasá­gi és tudományos-műszaki potenciálra épül. A leg­utóbbi tíz évben a tőkés országokból importált gépek és berendezések nem haladták meg a hazai gépipari termelés 3—4 százalékát. Ezért az olaj világpiaci árának csökkenése követ­keztében zsugorodó valutabevételek semmiképpen sem befolyásolhatják kitűzött programunk teljesíté­sét. GLEB SZPIRIDONOV Számok, tények, adatok ♦ A mongol népgazdaság egyik legfontosabb feladata a tüzelőanyag-energetikai komplexum gyors ütemű fej­lesztése. Ennek érdekében a mostani ötéves tervidőszak­ban az ipari beruházások csaknem felét ennek az ága­zatnak a fejlesztésére fordítják. Az 1986-90-es években a re­konstrukciót követően a más- félszeresére emelkedik a je­lenlegi hőerőművek kapacitá­sa. Erdenetben, az ország har­madik legnagyobb városában megkezdi működését az új hő­erőmű és ugyanilyen erőmű építését kezdik el a baganurei szénközpontban is. ♦ Az NDK gazdaságának kulcságazataiban egy ter­mék innoválása általában 4-6 évet vesz igénybe. A ki­váló minőségű áruk száma 1970-hez képest a 15-szörö- sére nőtt. Több vállalatnál a termelékenység évente legalább 10 százalékkal nö­vekszik. ♦ Romániában megépül az első három atom-villanyerö- mú. Ot év múlva ilyen erőmű­vek termelik a teljes villamos- energia-mennyiség több mint 20 százalékát. A KGST-tagor- szágok együttműködésének keretében Románia speciális szivattyúkat, a reaktorok aktív övezetének hűtését szolgáló víztartályokat, 320 tonna te­herbírású csúszódarukat és más atomenergetikai berende­zéseket gyárt. ♦ Magyarországon napja­inkban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 40 százalékában és 300 egészségügyi intézményben alkalmaznak számítógépet. A közép- és általános isko­lákban személyi számítógé­peket használnak. ♦ A vietnami tudósok a tu­dományos-műszaki együttmű­ködés keretében magas ter­méshozamú és betegségek­nek ellenálló mezőgazdasági kultúrák és állatfajok kikísérle­tezésén dolgoznak, új pesztici- deket és növényvédő biológiai szereket, háziállatok számára új vakcinákat hoznak létre. ÚJ SZÚ

Next

/
Thumbnails
Contents