Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
M ivel erdőgazdaságunk a népgazdaság szerves részét képezi, ezen a területen is nagy jelentősége van az ötéves tervek kidolgozásának és megvalósításának. Éppen ezért a 8. ötéves tervidőszak első éve jó alkalom arra, hogy számba vegyük azokat a feladatokat, melyeket az elkövetkező öt év folyamán az erdőgazdaságnak teljesítenie kell. A feladatok elemzése azonban azt is megköveteli, hogy reálisan felmérjük a feladatok teljesítéséhez szükséges feltételeket, illetve a felmerülő nehézségeket is. Az elkövetkező tervidőszakban erdő- gazdaságunk legfontosabb feladata er- deink termőképességének további növelése, valamint többcélú, össztársadalmi szerepének bővítése, tökéletesítése lesz. E célkitűzések legfontosabb láncszemét az erdőművelési munkálatok szakszerű és maradéktalan elvégzése jelenti mind mennyiségi, mind pedig minőségi tekintetben. Ebből a szempontból különös figyelmet érdemel mindenekelőtt az erdősítés, továbbá a fiatal erdőállományok ápolása, nevelése és védelme. Az erdősítések eredményességének biztosítása, valamint további növelése érdekében meg kell őriznünk és ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, melyeket a hazai, értékes magtermö erdőállományok jelentenek. Ugyancsak állandóan javitani tosításával. Ezt bizonyítja egyebek közt az a tény is, hogy az erdőművelési munkálatok volumene a 8. ötéves tervidőszakban mintegy 11 százalékkal növekszik. Ugyanakkor az erdőművelésre fordított közvetlen kiadások növekedése az előző tervidőszakhoz viszonyítva eléri a 33 százalékot, ami évente mintegy 300 millió többletráfordítást tesz szükségessé. Komoly és igényes feladatot jelent erdőgazdaságunk számára az elkövetkező tervidőszakban az alacsony hozamú és gyenge minőségű, főként túltartott, sarj- eredetú, erősen megritkult, nem megfelelő fajtaösszetételű és egyéb, úgynevezett rontott erdők rekonstrukciója, a mintegy 21 685 hektárt kitevő területen. Ez az intézkedés elsősorban a fahozam növekedését célozza, ami egyebeken kívül azért is szükséges, mivel a védett erdők területe hazánkban állandóan növekszik. Ezeknek az erdőknek ugyanis elsősorban társadalmi (talajvédelmi, vízgazdálkodási, egészségügyi stb.) szerepük van, s így ezekben a fakitermelés csupán korlátozott mértékben lehetséges. Területük jelenleg az összes erdők területének 10,4 százalékát teszi ki, s növekedésük előreláthatólag a jövőben sem lassul le. Az erdőművelésben új elemként jelentkezik az a tény, hogy az eddiginél A Dél-csehországi kerületben a Nővé Hrady-i Erdő- gazdasági Üzem erdőit éri a legtöbb elemi csapás. A szélviharok és a nagy mennyiségű hó 1979 óta több mint egymillió köbméternyi fát törtek össze. Különösen nagy károk keletkeztek az utóbbi két évben, azért a szomszédos erdő- gazdasági üzemek dolgozói is segítséget nyújtottak ezek felszámolásához. A Nővé Hrady-i erdészek arra törekedtek, hogy maradéktalanul kitermeljék és feldolgozzák a károsodott erdő részek faanyagát, s jó minőségű termékekkel elégítsék ki a felhasználók igényeit. A felvételen Jindrich Batha, Stépán Jareé és Martin Jares, a Nővé Hrady-i Erdőgazdasági Üzem komplex kitermelő csapatának a tagjai, akik mindig az elsők között vannak a vállalaton belüli munkaversenyben, rövid megbeszélést tartanak. (A ŐSTK felvétele) ÚJ TERVIDŐSZAK AZ ERDŐGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉBEN kell az erdősítéshez szükséges csemeték minőségét, amihez a szükséges feltételeket a nagyüzemi csemetekerti központok teljes mértékben megteremtik. A fiatal erdőállományok ápolásáról, neveléséről és védelméről pedig megkülönböztetett módon kell gondoskodni, figyelembe véve az egyes fafajok biológiai tulajdonságait. Ezt annál is inkább szükséges kihangsúlyozni, mivel a fiatal állományok nevelése és védelme terén az elmúlt időszakban sok hiányosság volt tapsztal- ható. Ugyancsak nem mondhatjuk kielégítőnek az erdősítések terén elért eredményeket sem. A hiányosságok okainak elemzésével legmagasabb állami és pártszerveink is behatóan foglalkoztak. Az elemzés eredményeiből kiderült, hogy a hiányosságokat elsősorban a szervező és irányító munka nem megfelelő színvonala okozta. Ezen túlmenően sok esetben a műszaki ellátottság sem volt kielégítő, s gyakran hiányoztak a szükséges pénzügyi feltételek is. Az említett hiányosságok elsősorban az erdőművelési munkálatok minőségére voltak káros hatással. Mindezek kiküszöbölésére az ágazat illetékes szervei megtették a szükséges intézkedéseket, mindenekelőtt az erdőművelés műszaki és pénzügyi, valamint személyi feltételeinek bizsokkal nagyobb mértékben számolunk a jövőben a természetes felújítás lehetőségeivel és előnyeivel. Mint ismeretes, a természetes felújítás lényegesen olcsóbb, tehát gazdaságosabb, s egyben biológiailag kedvezőbb, mint a mesterséges felújítás. Ugyanakkor a természetes felújítás hazai körülményeink között lehetővé teszi a legújabb ökológiai, biológiai és genetikai ismeretek gyakorlati alkalmazását is. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a természetes felújítás megvalósítása igen magas szakmai fel- készültséget, valamint kitartó, szívós és türelmes munkát igényel az erdőgazdaság dolgozóitól. Egyidejűleg nagyobb figyelmet kell szentelni az állományok nevelésének. A nevelövágások szakszerű és idejében történő elvégzése igen kedvezően befolyásolja erdeink egészségi állapotát. Az utóbbi évek különböző károsításai erdeinkben mindennél meggyőzőbben bizonyítják, hogy az erdőnevelés elhanyagolása milyen súlyos következményekkel jár. Az elmúlt tervidőszakban nem sikerült teljes mértékben összehangolni az ütemtervek által előírt fakitermelés mennyiségét a fafeldolgozó ipar követelményeivel, ami erdeinkben túlhasználathoz vezetett. Ennek következtében erdeinkben több fa került kitermelésre, mint amennyit az üzemtervek meghatároztak. Éppen ezért a 8. ötéves tervidőszakban mindent meg kell tenni, hogy fakitermelési lehetőségeink összhangba kerüljenek a társadalom szükségleteivel. Ennek érdekében következetesen meg kell valósítani a kitermelt fa komplex felhasználását. Ezzel egyidejűleg szükséges megoldani a fakitermelés után a vágásterületen maradt hulladékfa energetikai, takarmányozási, vegyi, illetve egyéb célokra történő hasznosítását is. A fafeldolgozó iparnak a jövőben maradéktalanul fel kell dolgoznia a kedvezőtlenebb tulajdonságokkal rendelkező fafajokat, valamint azt a kitermelt faanyagot, amely a gyengébb minőség következtében a múltban nem került ipari feldolgozásra. Joggal várható, hogy az említett intézkedések megteremtik a szükséges feltételeket a faanyagokkal történő legnagyobb mértékű takarékossághoz. Ez viszont lehetővé teszi, hogy az évente kitermelésre kerülő fa mennyiségét a 8. ötéves tervidőszakban 5,2 miliői köbméterben rögzítsük, ami 200 000 köbméterrel kevesebb az elmúlt tervidőszak évi fakitermelésénél. A fakitermelési feladatok teljesítésével a szállító berendezések, mindenekelőtt a megfelelő erdei utak, valamint az erdei rakodók építése is szorosan összefügg. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősége van a beruházási határidők lerövidítésének. A dolgozókról történő szociális gondoskodás terén a munka- és életfeltételek további javítása a legfotnosabb cél. Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet kell fordítani arra, hogy folyamatosan megszüntessük az erdőgazdasági munkálatok idényjellegét és az ezzel összefüggő hátrányokat. Egyidejűleg fontos feladat a dolgozók étkeztetésének, valamint a munkahelyre történő szállításának a megoldása is. Nem kisebb jelentőséggel bír az erdőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzése, ami elengedhetetlenül szükséges az erdőművelési munkák minőségének és hatékonyságának a megjavításához. Az említett legfontosabb erdőgazdasági feladatok megoldásához nagy segítséget nyújtanak a tudományos kutatás eredményei. A 8. ötéves tervidőszakban az ágazati kutatás legfontosabb feladatai közé tartozik az erdőművelési munkálatok intenzívebbé tétele. Ugyanakkor nagy jelentőséggel bír az erdők ökológiai egyensúlyának a kutatása, főként az ipari szennyeződéssel, továbbá a különböző károsítókkal érintett területeken. Természetesen elengedhetetlenül szükséges a tudományos kutatás eddig elért eredményeinek a gyakorlatba történő átültetése, alkalmazása is. Meggyőződésünk, hogy az erdőgazdaság dolgozói a 8. ötéves terv feladatait maradéktalanu teljesítik. Ehhez azonban elengedhetetlenül szükséges egész társadalmunk megértése, sót bizonyos esetekben aktív hozzájárulása, segitőkész- sége is. Az eddigi kedvező tapasztalatok feljogosítanak arra a reményre, hogy ez a segítéség a jövőben sem marad el. KOHÁN ISTVÁN ÚJ szú A pártkongresszus is feladatul adta... Eredmények és tervek Kelet-Szlovákia erdőgazdaságában Felbecsülhetetlen szolgálatot nyújtanak az emberiségnek a dús lombú fák, a természet ,,tüdejének“ tartott erdőségek, amelyek friss, egészséges, oxigéndús levegőt biztosítanak számunkra, s amíg bírják, az ipari üzemek által szennyezett levegőt is megszűrik, tisztítják. Ezért bizonyára nagyobb megbecsülést, gondoskodást is érdemelnének, mint amilyenben valóban részesülnek. Nehéz lenne felmérni, hogy milyen arányban viszonozzuk az erdők által nekünk nyújtott ,,szolgáltatásokat“, ezért ezzel kapcsolatban egy olyan ember véleményét kértük ki, akinek hivatása az erdészet, s Kelet-Szlovákiában több ezer olyan dolgozó munkájáért felelős, akik az erdők védelmében, gondozásában és fejlesztésében az év minden évszakában nagy hozzáértést igénylő tevékenységet fejtenek ki. Andrej liga mérnök, a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdasági Vállalat igazgatója részt vett, a CSKP XVII. kongresszusán, így tájékoztatásában elsősorban az itt szerzett tapasztalataiból indul ki.- Mint ismeretes, a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az erdőgazdaság feladatait is meghatározták - mondja az igazgató. - Először is szeretném megismételni a reánk vonatkozó főbb mondatokat: ,,Az erdőgazdaságokban gondoskodni kell az erdők termelési és egyéb funkcióinak megőrzéséről. A figyelmet elsősorban a fatermeszAndrej 2iga mérnök, a Kelet-szlovákiai Állami Erdőgazdasági Vállalat igazgatója tés intenzifikálására, az ötven évesnél fiatalabb faállomány gondozására és fejlesztésére kell összpontosítani. Fokozni kell a betegségterjedés megelőzését, az erdők tisztaságáról való gondoskodást, többet kell törődni a szennyezett levegő, az erdei kártevők, s az egyéb civilizációs ártalmak által okozott károk elhárításával, s az idejében történő erdőtelepítéssel. A 8. ötéves tervidőszakban 5 százalékkal csökkentjük a fa kitermelését, s összesen 90 millió köbméter faanyagot termelünk ki. “ Az említett feladatok teljesítését eddig is elvárta társadalmunk az erdőgazdálkodás dolgozóitól, de azért mindig nagyon örültem, amikor a pártkongresz- szuson az erdőgazdálkodás problémái kerültek szóba, mert annak tudatában vettem részt pártunk XVII. kongresszusán, hogy vállalatunk dolgozói sikeresen teljesítették az elmúlt tervidőszak feladatait.- Konkrét adatokkal szemléltetve mit jelentett ez?- Hangsúlyozni szeretném, hogy a 7. ötéves tervidőszak vállalatunk eddigi fejlődésének legsikeresebb szakaszai közé tartozott. A fakitermelés tervét 100 százalékon felül, az ültetési feladatok tervét 101,5 százalékra, az export tervét pedig 140 százalékra teljesítettük. Különösen jelentős eredménynek tekintjük, hogy a megrongálódott erdőterületekről csaknem 900 ezer köbméter fát termeltünk ki, ami az erdőművelés legnehezebb feladatai közé tartozik. Sikereink mellett azonban fogyatékosságok is akadtak, főleg az irányítás és a munkaszervezés, a rendelkezésre álló gépi eszközök és a munkaidő kihasználása területén. Ezek ellen átfogó harcot indítottunk, azzal a tudattal, hogy kiküszöbölésük mindannyiunk számára hasznos, s nagy népgazdasági jelentősége van.- Az idén milyen feladatok várnak a vállalatukra?- Az eddigieknél nem kevésbé igényesek, hiszen 1 millió 751 ezer köbméter fát kell kitermelnünk, s csaknem 1,6 millió köbmétert kell leszállítanunk megrendelőink részére. Az erdöültetés szakaszán ugyancsak számottevő feladatok várnak dolgozóinkra. Erdőterületünket 5720 hektárral kell bővítenünk, s ami a legfontosabb, csaknem 1360 hektáron fel kell újítanunk a megrongálódott erdőket. Mindezeket a feladatokat az eddiginél sokkal gazdaságosabban kell megvalósítanunk. Bízom benne, hogy munkánk az új tervidőszak első évében is sikeres lesz. KULIK GELLÉRT 986. IV. 25.
