Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-18 / 16. szám
Korcsog László agrármérnök, az Ipolynyéki Béke Efsz növénytermesztési ágazatvezetője- Rendkívül ügyes fiú ez a Laci! - bizonygatja elégedetten Juraj Greno, a szövetkezet elnöke . (Bojtos János felvételei)- Az utóbbi években elvégzett intenzív trágyázásokkal lényegesen feljavítottuk a földjeinket - sorolja a növénytermesztési ágazat általános fellendítésének fontosabb szakaszait Korcsog László. - A szerves trágya adagainak növelése mellett évi 600 000-ról fokozatosan egymillió koronára növeltük a műtrágyákra szánt pénzösszeget. Ez a lépés viszont csak a kezdetben mutatkozott költségesnek, hiszen éppen a trágyázás a növény- termesztés leghatékonyabb befektetése. Gyorsan és kamatostul megtérül minden egyes okosan kiadott korona. Nálunk például 1981-ben 13 millió 300 ezer korona volt a mezei termelés szőlészet nélküli értéke. Két évvel később viszont ugyanakkora területen 16 millió, tavalyelőtt 17 millió, 1985-ben pedig több mint 20 millió korona értékű terményt takarítottunk be. A gabonaföldeken 4,3 tonnáról kezdtük a hektárhozamok emelését. Előbb 5,2, majd 5,8, végül pedig tavaly A közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági vállalatai közül tavaly az ipolynyéki (Vinica) Béke Egységes Földművesszövetkezet határában érték el a legnagyobb gabonahozamot. A gyönyörűen fejlett, tömött kalászokból hektáronként átlagosan 6,31 tonnát csépeltek ki a kombájnosok. Az összesen 750 hektáros vetésterület egyik negyven hektáros tábláján a Danubia búzafajta 8,9 tonnás hektárhozamával új rekord született az Ipoly menti szövetkezeti gazdálkodás történetében. A kerületi elsőség hírét meglepődve fogadták a közeli és a távolabbi környék mezőgazdasági szakemberei. A Béke Egységes Földműves-szövetkezetben ugyanis a Nagykürtösi (Veíky Krtíá) járás legfiatalabb főagronómusa, Korcsog László mérnök vezeti a növénytermesz-, tési ágazatot.- Harmincegy éves vagyok - mondja a helyi születésű, szerény ember benyomását keltő ágazatvezetö. - Pedagóguscsaládból származom, de mivel mindig a föld és a gazdálkodás iránt éreztem a legnagyobb vonzalmat, otthon mindenki helyeselte a pályavákasztásomat. A nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán szereztem diplomát, majd 1979 őszén léptem munkába a 4200 hektárt művelő Béke Efsz-nél.- Milyen volt a fogadtatása?- Nagyon barátságos. Az elnök, Juraj Greóo elvtárs és közvetlen főnököm, Borsiéin Oszkár fóagronómus már régebbtől ismert. Talán ennek köszönhetem, hogy egyikük sem titkolta el: igencsak bíznak bennem. Természetesen nagyon jól esett ez a bizalom, melyet kezdettől fogva igyekezek megszolgálni. Különösen hálával gondolok az időközben már nyugdíjba vonult Borstein Oszkár mérnökre, aki szépen sorjában beavatott a szervezés rejtelmeibe és mindennemű féltékenykedés nélkül átadta az ágazatvezetésben szerzett sokéves gazdag tapasztalatait. Nélküle biztosan sokkal nehezebb lett volna a kezdés. Korcsog László ügyes tanítványnak bizonyult. Mindennapos feladatainak lelkiismeretes teljesítése közben hamar megismerte a szövetkezet életének minden mozzanatát. A határjárások alkalmával tapasztaltakat gondosan kiértékelte, majd a vezetőség termelési tanácskozásain egyre gyakrabban tett konkrét javaslatokat a földek termőképességének fokozására, a munkaszervezés tökéletesítésére, a növénytermesztési dolgozók érdem szerinti javadalmazására és a hatékonyabb növényvédelemre. A talaj tápanyagkészletének feljavítása céljából egyre több istállótrágyát, nitrogén- és foszfortartalmú folyékony műtrágyái, a növényi kártevők elleni védekezéshez pedig hatásos permetezöszere- ket követelt a fiatal agronómus. 6,31 tonnát értünk el, miközben az öt évvel ezelőtti 136 koronáról 1985-ben 115 koronára csökkent az egy mázsa gabona előállítási költsége.- Mi minden kellett még a mind nagyobb jövedelmezőséghez?- Egyformán nagy gondot fordítunk minden tábla művelésére és az összes növénykultúra ápolására. Bármikor bárkinek megmutathatjuk az egész határt, mert nálunk nincsenek utak menti „kirakati“ parcellák, amelyeket még sok helyen főleg azért tartanak tisztán a gaztól, hogy legyen hová elvezetni a termelés iránt érdeklődő rangos vendégeket. Nagy fontosságot tulajdonítunk az agrotechnikai műveletek idejében történő kiváló minőségű elvégzésének is. Ugyanis elég egyetlenegyet elhanyagolni az évi tíz művelet közül, máris ajinak az egynek lesz döntő szerepe a terméshozam alakulásánál. Ezért ágazatunk dolgozóitól, különösképpen a traktorosoktól nemcsak elvárjuk, de meg is követeljük a lelkiismeretes munkát. Az ipolynéki szövetkezet vezetőségében jój tudják, hogy a munkakedv fokozásához nem elegendők csupán a lelkesítő célzattal ismételgetett szavak. Fontos az anyagi ösztönzők szerepe is. A traktorosoknál ezért bevezették a rugalmas javadalmazást. Minden hónapban a fizetésnapot megelőzően öt állandó szempont alapján döntik el, hogy ki mennyi prémiumot érdemel. Az előírt normák teljesítéséért 100, a minőségi követelmények betartásáért újabb 100, a túlórák vagy szombati, vasárnapi műszakok vállalásáért ugyanennyi, a példás munkafegyelemért további 100, és a végzett munka fontossága után szintén 100 korona jár havonta az alapbér mellé. A takarmánybegyűjtésnél viszont a termelés lehető legjobb minőségének megőrzése érdekében 500 helyett már 750 korona a személyenkénti kifizethető célprémium.- Prémiumokat persze korábban is kifizetett a szövetkezet, de nem mindig érdem szerint osztották el a rendelkezésre álló pénzt - magyarázza az anyagi ösztönzésben eszközölt lényeges változtatásokat a fóagronómus. - Most a traktorosok egyharmada a rendszeresen silány teljesítmények miatt kimarad a jutalmakból. A többieknek viszont annál több jut a jó munkáért. A prémiumalap igazságos, szigorúan érdem szerinti elosztása általános elégedettséget váltott ki a szövetkezetben. Mindeddig még egyszer sem fordult elő, hogy a jutalmazásnál jogosan kihagyottak közül panaszkodni jött volna valaki a vezetőséghez! Ipolynyéken tavaly nemcsak a gabonaföldek hálálták meg gazdag terméssel a növénytermesztési dolgozók igyekezetét. Takarmánynövényekből szintén jóval többet kaszálhattak a tervezettnél. A lucerna- és lóheretáblákon például olyan vastagok lettek a rendek, hogy a szárítás után minden hektárról 11,5 tonna - a Nagykürtösi járás legnagyobb hozama - került be a tárolókba. A 140 hektáron termesztett cukorrépa fejlődése szintén biztatóan indult, de öntözési lehetőség arányában a növényzeten hamarosan megmutatkozott a hosszan tartó szárazság hatása. Ősszel igy hektáronként csak 25 tonnát szánthattak ki a gépek.- A kevesebb mennyiségért kárpótolt bennünket a 17 százalékos cukortartalom - vigasztalódik Korcsog László. - Egy hektár répa terméséből 4,2 tonna1 cukrot főztek a gyárban. Ennek köszönhetően 1985-ben a vártnál több mint 300 000 koronával nagyobb jövedelmünk volt a cukorrépa-termesztésből. A következő években mégis legalább 40 tonnánál akarjuk állandósítani a hektárhozamot, amelyből fő célunk az öt tonnás cukormennyiség elérése. A növénytermesztési ágazat előtt álló egyéb új feladatokról szintén bizakodó hangon beszél a fóagronómus. Tervei reálisak. Teljesítésükhöz pedig kiérdemelten magáénak tudhatja a Béke Efsz vezetőségének és dolgos kollektívájának teljes támogatását LALO KÁROLY A Páskom dűlőben Korszerűen termelik a korai burgonyát A főút mentén, a Páskom dűlőn nagy a sürgés-forgás. Egy új gép köré csoportosulnak az emberek. A hozzáértők beállítják a berendezéseit. Mások a pótkocsikról szedik le a csíráztatott vetöburgonyát. Mindany- nyian kíváncsian várják, milyen munkát végez az SK—4 290-típusú négysoros automata gép, amely kanalas szalaggal egyenként szállítja a gumókat az ültető csövekbe. Hegyi Ferenc gépészmérnök segit a szerelőnek. Mutatja, mit kell még rögzíteni, hogy a gép 70 cm-es sorközökben, 20 cm tötávol- ságban és 10-15 cm mélységbe ültesse a gumókat. Többször elindulnak, próbálgatják, milyen munkát végez a gép. Széttúrják a bakhátakat és pontosan lemérik, hány centiméterre hullnak a földbe a gumók. Megérkezik Tánczos László gépészmérnök a Felsöpatonyi (Horná Potön) Efsz elnöke is. Amikor végre mindent rendben talál, menet közben a gép oldalán állva ellenőrzi a berendezések működését. Szemlátomást sokasodnak a bakhátszerü sorok. Teljes ütemben folyik a munka. Gáspár Imre agrármérnök, a növénytermesztési ágazat vezetője elmondja, hogy Ostara fajta korai burgonyát ültetnek, amelynek nagy az ellenálló képessége a gombabetegségekkel szemben. Egyszer feltöltik és egyszer öntözik. Ha az időjárás is kedvez, június közepe után a termést már a piacra akarják szállítani. A betakarítás után még másodnövényeket is vetnek a húsz hektáros parcellába. Amig a gép a tábla másik széléről visszaér, Gáspár Imre a tavaszi munkákról beszél. Véleménye szerint a múlt évhez képest nem sokat késnek. Az árpát cukorrépa és zöldség után vetették. Szintén öntözik, hogy biztosítsák a jó termést. A cukorrépát Becker Aero- mat tizenkétsoros korszerű vetögéppel vetik. A táblán Farkas Ervin egy Skoda 180-as traktoron nyolc méter munkaszélességű kombinátorral készíti elő a talajt. Igazán szervezetten, fennakadás nélkül dolgozik a munkacsoport. Csiba István agrármérnök mondja, hogy hektáronként három kilogramm Topogard gyomirtószert permeteznek és utána a földet hengerrel tömitik. Polák Károly csoportvezető a vetőburgonya szállítását rugalmasan szervezi. Amikor az ültetőgép a rakodóhelyre ér, a szövetkezeti tagok gyorsan megtöltik a rakterét csírázott burgonyával. Pár perc után Gyurkovics László a 70/11 Zetor traktorral már vontatja is a gépet. Elégedetten mondja, hogy a rábízott igényes gép jól dolgozik. Meghibásodás nélkül egy műszak alatt legalább 10 hektárba ültetheti el a burgonyát. Nagyon vigyáz arra, hogy egyenesek legyenek a sorok, mert a termés betakarítása is rá vár. A kombájn pedig olyan típusú, hogy csak 70 cm-es szélességben ültetett burgonyát lehet vele betakarítani. Estefelé Pöthe Imre csoportvezető irányítja a munkát. Többszöri ellenőrzés után szintén azt állítja, hogy az emúlt évben vásárolt gép bevált és jó munkát végzett. Ha a növényápolási munkákat is idejében elvégzik, akkor lesz mit betakarítani. Igaz, ebben a szövetkezetben évek óta sikerrel termelik a korai burgonyát. Az 1985-ös évben tíz tonnát takarítottak be hektáronként. A termelőkön tehát nem múlik, hogy mikor kapnak a fogyasztók jó minőségű korai burgonyát. A tábla szélén levők közül valaki azonban megjegyzi, hogy az értékesítési problémák csökkentik a termelési kedvet. Volt olyan év, amikor felvásárlási nehézségek miatt a korai burgonyát a késeivel együtt takarították be. Remélik, hogy az idén másként lesz. BÁLLÁ JÓZSEF Az SK—4 290-es ültetőgép munka közben Tánczos László (jobbról) az efsz elnöke az ültető berendezést ellenőrzi (Gyökeres György felvételei) i. IV. 18. í , -•-: ■ ■ ' '■ ■ ifc Igjjjsr . '5 >4, ■ ; .'i” .::.r ■ I «Ifin««« l*l| "'-Ä Ail A Vr A HHe A _I I Ul | | * 1 ■ » T js<s.VM w a & íáp^Ab: «F 12mL •*«« Ék B gr s R fi I SL&BbI :
