Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-18 / 16. szám
986. IV. 18. Német Demokratikus Köztársaság Röviddel a Szovjetunió Kommunista Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja és a Bolgár Kommunista Párt kongresszusa után most a Német Szocialista Egységpárt tartja XI. kongresszusát, számot adva az elmúlt öt év alatt végzett munkáról. A társadalom vezető erejét képező párt legfelsőbb fórumának tanácskozása mindig nagy esemény az ország életében: meghatározza a következő évek legfontosabb feladatait. A szocialista munkaverseny nagyarányú fellendülése, a munkaaktivitás fokozódása jellemezte a kongresszus előtti időszakot a Német Demokratikus Köztársaságban. A XI. kongresszus előkészítése az egész nép ügyévé vált. A többezer kollektív és egyéni felajánlás a párt politikájába vetett bizalmat fejezi ki. A prágai felhíváshoz hasonlóan az NDK-ban is kibontakozott egy mozgalom, amelyhez azóta nagyon sok vállalat, üzem csatlakozott. A jénai Carl Zeiss kombinát dolgozói kezdeményezték, hogy a kongresszus tiszteletére jelentősen javítsák a termékek minőségét, és gyorsabban érvényesítsék a gyakorlatban a tudomány és a technika legújabb vívmányát. Ilyen társadalmi légkörben kezdte meg munkáját április 17-én az NSZEP XI. kongresszusa. Ot év telt el azóta, hogy a X. kongresszuson meghirdették a nyolcvanas évekre szóló gazdasági stratégiát. Hasonlóan, mint nálunk, az NDK-ban is a fő feladat a népgazdaság intenzifikálása, mégpedig a tudomány és a technika legújabb ismereteinek minél gyorsabb alkalmazásával. Ez annál is inkább indokolt, mert ha szemügyre vesszük az ország nyersanyagforrásait, megállapíthatjuk, hogy a barnaszénen és kősón kívül más nyersanyaggal nemigen rendelkezik. Bár kőolajat, földgázt, feketeszenet és vasércet is bányásznak, ezek a lelőhelyek nem játszanak olyan jelentős szerepet az NDK gazdaságában, mint például a barnaszén. (A világ barnaszénkészletének a 15 százaléka található a Német Demokratikus Köztársaságban). Az ipar foglalkoztatja a munkaképes lakosság 43 százalékát, s adja a nemzeti jövedelem 60 százalékát. A mezőgazdaságban a lakosság 10 százaléka dolgozik, és a nemzeti jövedelem 10 százalékát állítja elő. Az NDK a nyolcvanas éveket fejlett iparú és mezőgazdaságú szocialista országként kezdhette meg. A világ 10 legfejlettebb országa közé tartozik. Az ipari termelést tekintve Európában a hatodik helyet foglalja el. Az 1981-85-ös évekre szóló ötéves tervet a nyolcvanas évek reális feltételeinek figyelembe vételével dolgozták ki, s a X. pártkongresszus gazdasági és társadalompolitika feladataira épült. Folytatni a nép életszínvonalának emelését, valamint a szocializmus és a béke további szilárdítását — röviden így fejezhetjük ki az NSZEP X. kongresz- szusának fő céljait. A kérdésre, hogy ez mennyire sikerült, a XI. kongresszus hivatott megadni a választ. A statisztikák szerint az eddig elért eredmények megfelelő alapot jelentenek a továbblépéshez. A nemzeti jövedelem a tervezett évi 4,4 százalék helyett 1984-ben például 5,4 százalékkal emelkedett, ami nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó. Ebben a legnagyobb érdeme a termelékenység és a hatékonyság növelésének van. Nyersanyagokban szegény országról lévén szó érthető, hogy az energia- és nyersanyagbázis fejlesztésében a legnagyobb hangsúlyt a barnaszén-kitermelés növelésére helyezték. Az eredmény: évi 3-4 százalékos növekedés. A kitermelés egyre nagyobb költségeket igényel, mivel lakott területeken lévő külszíni bányákból kell kitermelni a szenet. Az elmúlt években óriási fejlődésen ment keresztül az elektronika és az elektrotechnika. Részaránya az ipari termelésben 9 százalék. „Ha biztosítani akarjuk a népgazdaság dinamikus fejlődését és a munkatermelékenység növekedését (a viszonylagos munkaerőhiány mellett), akkor 1985. végéig 40-45 ezer ipari robotot kell a termelésben alkalmazni" — hangzott el a X. pártkongresszuson. Nem mindenki bízott e feladat megoldásában. Néhány hónappal ezelőtt azonban egy hír jelent meg a sajtóban, amelyből megtudhattuk, hogy az NDK vállalatai jelenleg 48 ezer robottal rendelkeznek. A Nővé slovo berlini tudósítója erről a témáról írt érdekes cikket, keresve a robotizálás sikerének titkát. Megtudhatjuk belőle, hogy 1981-ben — a KGST-országok között elsőként - központi adatbank létesült, amely gyűjti, tárolja és terjeszti a robotok fejlesztésével, gyártásával és alkalmazásával kapcsolatos hazai és - részben - külföldi információkat. A cél világos: elkerülni azt, hogy egy kérdés megoldásával több vállalat is foglalkozzon. Egy-egy vállalat csak akkor foghat hozzá a tervezéshez, ha a központi adatbank jelezte, hogy az országban eddig még senki sem fejlesztett ki ilyen robotot, (gy minden kutató új, a nehéz testi munkát elvégző, hatékony robot kifejlesztésére törekszik. Óriási a fejlődés az energetikában, beleértve az atomerőműveket is. Jelenleg az ország energiafogyasztásának a 12 százalékát atomerőművek adják. Bár az NDK viszonylag sűrűn lakott ipari ország, alapvető élelmiszerekben mégis önellátó. Ma már számos olyan modern mezőgazdasági üzem van a területén, amely növénytermesztésre vagy állattenyésztésre szakosodott. Hadd említsünk meg egy adatot a mezőgazdaság eredményeiből: a gabona hektárhozama - amelynek növelését a X. pártkongresszus is előírta - az 1980-as 36 mázsáról 39,5 mázsára emelkedett. Külkereskedelmét tekintve a Német Demokratikus Köztársaság arra törekszik, hogy tervszerűen ellássa a népgazdaságot a szükséges nyersanyagokkal, energiahordozókkal, korszerű gépekkel és berendezésekkel. Több mint 120 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, és csaknem százzal folytat szerződés alapján együttműködést. A legnagyobb arányú árucserét (38 százalék) a Szovjetunióval bonyolítja le. A szovjet energiahordozók, nyersanyagok és berendezések nélkülözhetetlenek az NDK számára. A Szovjetunióban viszont nagyon keresettek az NDK feldolgozó-, valamint elektronikai és elektrotechnikai iparának termékei. Ami a fejlett tőkés országokkal folytatott külkereskedelmet illeti, az elmúlt időszakban, főleg Finnországgal, Franciaországgal, Japánnal, Ausztriával, Olaszországgal és Svédországgal bővültek a kapcsolatok. Az eddigi eredmények elérésében óriási szerepe van a KGST-országokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésnek. Az 1981 -85-ös időszakban a nemzetközi árucsereforgalom 70 százalékát a KGST-országokkal bonyolította le. Az együttműködés elsősorban az energiaigényesség csökkentésével, a mikroelektronika alkalmazásával, a nyersanyagok jobb felhasználásával, valamint a megmunkáló- és mezőgazdasági gépek közös fejlesztésével és gyártásával, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozásával kapcsolatos kérdések közös megoldására irányul. Ennek szép példája, hogy a Német Demokratikus Köztársaság immár tíz éve köolajlepárló berendezéseket és barnaszénfejtó gépeket gyárt a többi KGST-ország számára, amelyek a legmostohább éghajlati viszonyok között is múködésképesek. A gazdasági eredmények lehetővé tették, hogy a szociálpolitikai program megvalósításában is haladást érjen el az NDK. Emelték a legalacsonyabb nyugdíjakat, és növelték a nagycsaládosoknak nyújtott támogatást. A legnagyobb figyelem azonban a lakásépítésre irányult. Ezt a kérdést 1990-ig meg kell oldani, ami annyit jelent, hogy 1976 és 1990 között hárommillió lakást kell felépíteni vagy korszerűsíteni. A kétmilliomodik lakásba már 1984- ben beköltözhettek a lakosok. Nemzetközi tevékenységben a szocialista NDK a békés feltételek megőrzésére törekedett. A Varsói Szerződés összehangolt külpolitikájának szellemében járt el mind a kapitalista, mind pedig a fejlődő országokkal szemben. Az NDK kis ország, de nagyon sokat tehet (és tesz is) az európai békés kapcsolatok ápolásáért. Többször megerősítette, hogy változatlanul és pontosan eleget tesz kötelezettségeinek a Varsói Szerződésben. Párbeszédet szorgalmaz a világ minden olyan erejével, amely a béke megőrzését és a háború elkerülését tartja legfontosabb feladatának. A hosszú nemzetközi elszigeteltség éveit követően az NDK aktív diplomáciai tevékenységet folytatott, különösen az elmúlt években. Ha NATO-országba látogat az NDK valamely vezetője, mindig igyekszik kifejteni vendéglátójának a szocialista országok egyeztetett külpolitikai álláspontját. Megkülönböztetett figyelem övezi a két német állam kapcsolatait. Mi a pillanatnyi helyzet ezen a téren? Ha csak azt a tényt vesszük figyelembe, hogy Erich Honecker államfő tervezett bonni látogatása többször is elmaradt, s még a mai napig sincs biztos időpont, akkor talán nem túl biztató a kép. Ez a negatív tény azonban nem vonatkozik a két ország egész kapcsolatrendszerére A kedvező, sőt biztató jeleket hosszan sorolhatnánk, kezdve az egyre bővülő gazdasági kapcsolatoktól (az árucsereforgalom értéke az 1984-es 15 milliárd után tavaly megközelítette a 17 milliárd nyugatnémet márkát) egészen a legkülönbözőbb szintű látogatásokig. Az utóbbiak közül az élre kívánkozik a Horst Sinder- mann vezette NDK-beli parlamenti küldöttség látogatása Bonnban. Persze, azt is látni kell, hogy bizonyos revansista köröknek egyáltalán nincs ínyére a két német állam jó viszonya, s ez érezteti hatását a hivatalos politikában is. Kohl kancellár ingadozó magatartása ebben a kérdésben nem egyszer fékezte le a kapcsolatok normalizálásának folyamatát. A kancellár például bármennyire is hitet tesz a két szomszédos német állam viszonyának javítása mellett, azt azért nem feledi el soha, hogy kijelentse: szerinte csak egy német állampolgárság létezik. Berlinben többször is kifejtették, hogy nem kívánják az NSZK alaptörvényének megváltoztatását, amelyben csak „németekről" van szó. Az azonban mindenkor elvárható, hogy a határon túl tudomásul vegyék: létezik egy független, szuverén, szocialista német állam, melynek saját állampolgárai vannak. KOVÁCS ILONA • A Motokov árukínálatában a Zetor traktorcsalád legújabb típus- változatait is láthattuk Képmozaik a lipcsei tavaszi vásárról Lipcse a közelmúltban ismét egy hétre adott otthont a beruházási javak szakvásárának, ahová a világ 108 országából mintegy 9 ezer kiállító hozta el termékújdonságait. E rangos nemzetközi seregszemlén a szocialista országok is jelentős áruválasztékkal képviseltették magukat. A Szovjetuniót ezúttal is a legnagyobb kiállítók között említhetjük. Ami pedig hazánk bemutatkozását illeti: egy sor jól ismert külkereskedelmi vállalatnak köszönhetően sikeresnek minősíthető. így pl. a Motokov, a Skodaexport, a Technoexport, a Pragoinvest, a Polytechna, az Intersigma, a Ferromet, az Omnipol által felkínált gépipari termékek és egyéb beruházási javak az innovációs fejlesztés eredményeként reprezentálták a csehszlovák gépipar fejlettségi színvonalát. A házigazdák is kitettek magukért, amikor a jó hírű mezőgazdasági gépgyártásuktól az optikáig és finommechanikáig szinte valamennyi főbb területen igyekeztek valami újat bemutatni a tudományos-műszaki haladás révén elért eredményeikből. Emellett a magyar, a bolgár, a lengyel és a román kiállítók is jó néhány termékújdonsággal lepték meg a világból idesereg- lett, új iránt fogékony szakembereket. Ennélfogva tehát a lipcsei tavaszi vásár jó alkalmat adott arra is, hogy a bemutatott termékeken keresztül a részt vevő országok reálisan felmérjék helyzetüket: hol tartanak ma a csúcstechnológia gyártása terén. Ugyanakkor népgazdasági jelentőséggel bíró üzletkötésekre is alkalmai nyújtott a vásár. MÉRI ISTVÁN • A szovjet mezőgazdasági gépek sem hiányoztak a vásárról • Ugyancsak az NDK nehézgépgyártásának reprezentáns terméke ez a nagyteljesítményű kanalas szénfejtó gép, amelyet külszíni bányákban alkalmaznak (A szerző felvételei)
