Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-11 / 15. szám

ALKOHOL Két barát beszélget. - Nem vol­na szabad annyit innunk - mondja az egyik mert az alkohol meg­oldja a nyelvet, az ember hetet- havat összehord.- Ez nem igaz! - állítja a másik.- Honnan tudod?- Az én feleségem egyáltalán nem iszik... VADÁSZSIKER Két vadász beszélget.- Sikerült már szarvast ej­tened?- Még nem, de egyet már meg­ijesztettem. BIZTOS, AMI BIZTOS A halálraítélt megszökött. A vá­ros seriffje elküldte a szomszéd városokba az elítélt bűnöző szo­kásos, háromféle arcképét: egy szembenéző képet, és egy-egy képet a bal, illetve a jobb profiljá­ról. Mindenünnen megérkezett a válasz: „Megkaptuk a képeket. Mind­hármat agyonlőttük." FELEDÉKENY ASSZONYKA Az újdonsült feleség a férjhez:- Bocsáss meg, drágám, elfe­lejtettelek figyelmeztetni rá, hogy amikor dühös vagyok, tegyél vala­mit a fejedre. Látod, most megint be kell kötöznöm... ENGEDÉLY Dühös asszony ront be a fegy­verkereskedésbe. - Gyorsan egy pisztolyt! - kiáltja.- Van engedélye? Az asszony egy papírt nyújt át az eladónak.- De hiszen ez házasságlevél!- Na és? Ez talán nem elég? A hét vicce Az eladó türelmesen magyarázza:- ön ma már az ötvene­dik! Naphosszat azt kell is­mételgetnem, hogy azt az olcsó fajtát már nem gyárt­ják... mert a vásárlók nem érdeklődnek iránta! GERD W. HEYSE Aforizmák Nagy gondolatot fejtett ki, me­lyet valahol egész kicsi nyom­tatásban már olvasott. xxx Nem viselkedik természetesen az, aki mindent természetes­nek talál. xxx Munkanapokon a legnagyobb energiát az aláírásába fektette. xxx Csak a nőt nézte, de a mögötte lévő ágyat sem hagyta figyel­men kívül. xxx A legrosszabb beszámoló: amikor a csiga beszél az előre­haladásról. xxx Aki nem használja ki a kedve­ző órát, az rendszerint leírhatja már az egész napot. xxx Aki mindig csak a bűnről be­szél, annak nem hiszek az ár­tatlanságában. xxx „ Nem vagyok a nagy szavak embere." így igaz, hiszen leg­feljebb csak kis gondolatok jut­nak az eszébe. xxx Nevetéssel fogainkat, mosoly­gással lelkünket, grimasszal a jellemünket tárjuk fel. xxx A humor ravatalánál vigyorog­va áll a gyilkosa: a blöd vicc. PETÉNYI JÁNOS fordítósa _ \ X i TEMETŐ Az önök városában kicsi a te­mető. Úgy látszik, itt nem túl gyak­ran halnak az emberek.- Valóban nem... csak egyszer. AZ IDEÁLIS TITKÁRNŐ Külsőre olyan, mint egy nő, úgy gondolkodik, mint egy férfi, úgy viselkedik, mint egy hölgy és úgy dolgozik, mint egy ló... ZENE­RAJONGÓK- Lépjenek elő azok, akik szeretik a zenét! - kiáltja az őr­mester a felsora­kozott kato­náknak. öten kilépnek a sorból.- Mit fogunk énekelni? - kérdi az egyik.- Semmit. Vi­gyék át a klubhe­lyiségbe a zon­gorát. LÖVÉS Az autószere­lő hosszan must- rálgatja a kocsit.- Nos? - kérdi a tulajdonos.- Ha a kocsija ló volna, meg­tenné egy lövés. HALLűTm /jx tyyvJrVO ajzbcfv & . (. Jj tcüdohJ^-dxk RECEPT Az építész- mérnök feláll az asztaltól és így szól a feleségé­hez. - Drágám, írd le pontosan, hogyan készítet­ted ezt a gombó­cot. Forradalom lesz ez a beton- gyártásban. HÁZSÁRTOS FELESÉG- Rettenetes! megint kiégetted a cigarettával a függönyt! - so­pánkodik a fe­leség.- Látod, egy szikrányi érzés sincs benned. A függönyt saj­nálod, de hogy én a tüdőmet rontom, az ne­ked semmi.- Ne értsenek félre, csak a pénztárcámat kere­sem! (Quick) A róka rettentően unta már a vele kapcsolat­ban elterjedt pletykákat, azt ugyanis, hogy mindenki ravasz gazembernek tartja. Az előíté­letekkel szemben úgy általá­ban is előítéletei voltak. Náluk ez az asszony reszortja, ő tar­totta kegyetlennek a a farkast, dölyfösnek az oroszlánt, gyá­vának a nyulat és tyúkeszűnek a tyúkot. A róka ezzel termé­szetesen nem értett egyet, de azért elnézte neki, hiszen egy dolog amit másokról gondo­lunk, s egy másik, hogy ők miként vélekednek rólunk... Szóval a hamis róka elhatá­rozta, ha törik, ha szakad, megváltoztatja a róla kialakult hamis képet. Úgy gondolta: körbejárja az egész állatvilá­got, s kollégáit egyenként meggyőzi mindennek az ellen­kezőjéről. Felesége megpró­bálta ugyan lebeszélni, mond­ván, ez borzasztóan nagy stra­pa, meg mindenfelé sok a va­dász, ő pedig nehezen bírja az egyedüllétet, ám a róka hajtha­tatlan maradt. Eltökélte: min­den áldozatra hajlandó a jó híréért. Legelőször a kegyetlen far­kast akarta megkeresni, de amikor fölhívta, jó ismert vér­szomjas hangját, csak az üze­netrögzítő magnószalagjáról hallhatta: „Kiveszőiéiben va­SZERENCSÉTLENSÉG- Képzeld, kis híján szerencsét­lenség ért a múlt hónapban.- Milyen szeencsétlenség?- Majdnem megnősültem, má­sodszor.- És ki akadályozott meg benne?- A feleségem. ALAPOS OK- Miért válik a feleségétől?- Mert azt jósolták neki, hogy hamarosan megözvegyül. gyök, ezért pillanatnyilag vég­legesen nem tartózkodom itt­hon. Rövidesen egy sípjelet hallasz, ezután egy percig be­szélhetsz." Ám a dörzsölt ró­ka, ahelyett, hogy illendően megrendült volna, azt gondol­ta; dehogyis fecsérli ó hiába az idejét a farkas fekete dobozá­MÜNZ ANDRÁS Előítélet ra. Aki nincs, az ugyebár már nem is lehet előítélettel. És rohant tovább, az állatok kirá­lyához. Az oroszlán a Noéról elne­vezett rezervátumban dölyfös- ködött, a jó emberek a rossz emberek elől oda menekítet­ték. Unottan hallgatta a róka fecsegését, közben a farkával hessegette a legyeket. Később kifejtette, hogy ó itt ugyan kicsit elszigetelten él, ám a rádióból meg a televízióból úgy értesült, hogy manapság az ügyeske­dőké a világ, és nem érti a ra­vaszdit, amiért zavarja, hogy ravaszdi. A nyúlhoz vitt ezután a róka útja. Csakhogy a nyuszi, úgy látszik, bedőlt a mendemon­dáknak, mert idejekorán kere­HÁTHA SEGÍT- Nem tudom, mit tegyek. Ki­mostam a zoknimat, de nem megy fel a lábamra.- Mi lenne, ha megmosnád a lábad? MŰÉRTÉK- Mennyibe kerül a maga képe?- ötezer dollár.- Megőrült? Még ha ötszáz év­vel ezelőtt meghalt volna, az per­sze egészen más - de így...! két oldott, lévén a valóságban is pont olyan gyáva, akár a me­sében. Mivel megalkuvó is egyben, hátrahagyott egy nyi­latkozatot, melyben reszkető kézzel kijelenti: neki semmi kö­vetelése a rókával szemben, és csak a manapság feltétle­nül szükséges mértékben tart­ja öt ravasznak, ám ezért még föl is néz rá, sőt a gyermekeit ilyen szellemben fogja nevelni. A nyilatkozatot a simlis róka a kalapja mellé tűzte, így indult a baromfiudvarba. Nos, a tyúk­ólat is üresen találta, tyúk- eszű gazdája külföldön vállalt állást, minthogy egy szépség­versenyről szóló fényképes ri­portból arra következtetett: is­mét emelkedett a pipihús világ­piaci ára. Mire hősünk hazaért, már jól benn jártak a délutánban. Egy levelet talált az asztalon, mely­ben az állt, hogy rendes körül­mények közt többnyire hű neje ezúttal megszökött egy másik rókával. Otthagyta a mosogat- nivalót és a telefonszámlát, vi­szont az autót, grillsütőt, a be­tétkönyvet, a briliánsokat, férje életbiztosítását meg a gyere­keket magával vitte, a tartásdí­jért pedig bírósághoz fordul.- Ravasz! - csettintett elis­merően a róka, és egyszer- csak azon kapta magát, hogy már neki is előítéletei vannak. ÚJ! 22 1986. IV. i

Next

/
Thumbnails
Contents