Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
A Gombai (Hubice) Állami Gazdaság területének jelentős része laza szerkezetű, homokos-kavicsos talaj. Humusztartalmának növelése és a növények fejlődéséhez szükséges víz biztosítása ezért nagy erőfeszítéseket igényel. Az állatállomány takarmánnyal való ellátása sem kis feladat. Tervszerű, átgondolt munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés görbéje évről évre felfelé íveljen. Ez akkor következett be ennél a korábban még gyengén gazdálkodó vállalatnál, amikor a ma már nyugdíjas Emil Sipoé elvtársra bízták az igazgatói tisztséget, akinek nagyon jó érzéke van az emberekkel végzett munkához. Fokozatosan olyan kollektív vezető csoportot hozott létre, amely minden szempontból alaposan előkészített termelési programot dolgozott ki. A későbbi területi átrendezések egy kissé próbára tették a vezetőket, mégis sikerült a dolgozók munkakezdeményezésének fokozásával stabilizálniuk a termelést. Ma már ezt a gazdaságot az élenjárók között emlegetik. Nem véletlenül, mert a 7. ötéves tervidőszak igényes feladatait teljesítették és utolsó évét 16 820 000 koronás nyereséggel zárták. Nemrég a múlt évi eredményekről, a gazdálkodás további alakulásának leAz újvásári telepen még vödrökbe fejnek. A jövőben a tej tárolását is korszerűsítik hetőségeiröl, s a távlati tervekről beszélgettünk a vezetőkkel. Kolláth János üzemgazdász véleménye szerint a gazdaság dolgozói állandóan növelhetik a termelést. Főleg azért, mert megteremtették a lehető legkedvezőbb feltételeket. A fejlesztési alapot 8 millió koronával bővítették. A tervszerű beruházások keretében korszerűsítették az öntözőberendezéseket. A megfelelő tápanyagellátás és a szükséglet szerinti öntözés is elősegítette, hogy az egyes növények nagy termést adjanak. Gabonából például 5,05 tonnás hektárhozamot értek el. A nyári aszályos és meleg időben is jól fejlődhettek a gabona után termesztett másodvetemények. A vezetők véleménye szerint öntözés nélkül nem is tudnának elegendő takarmányt biztosítani az állatállomány számára. A termelés egyre intenzívebbé válik. A bruttó mezőgazdasági termelés értéke egy hektár szántólföldre számítva 25 512 korona. A jövedelmezőség aránya 13,10 százalékos volt. Régen elmúlt az az idő, amikor állami támogatásra volt szükségük. Ravasz Tibor üzemtervező a termelési mutatók elmúlt évi kedvező alakulásáról beszélt. A tehenek évi átlagos tejhozama 4438 literre, a tyúkok évi tojáshozama 280,14 darabra emelkedett. A hízómarhák naponta átlagosan 0,82 kilgrammot, a hízósertések pedig 0,64 kilogrammot gyarapodtak. Kocánként 17,75 malacot választottak el. Egy liter tej előállításához 0,28 kilogramm, egy tojás előállításához pedig 142 gramm abraktakarmányt használtak fel. Az állattenyésztésben 3 524 000 korona, a baromfitenyésztésben pedig 8 367 000 korona nyereséget értek el. Mivel a tej 84,5 százalékát a felvásárló szervek első osztályba sorolták, s a tojást is jó minőségben adták el, növekedett a jövedelmezőség aránya. Egy liter tejet húsz fillér, egy tojást pedig huszonkét fillér nyereséggel állították elő. A jól szervezett munka eredményeként az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység 187 049 koronára emelkedett. A vállalati konferencia alaposan elemezte a termelés és a pénzügyi gazdálkodás eredményeit. A résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben még jövedelmezőbben lehet termelni, s gyorsabb ütemben intenzifikálhatják a termelést. A harminc részlegen az önálló elszámolás alapján nagyobb mértékben érvényesítik az anyagi ösztönzőket. A dolgozók keresete elsősorban a tiszta termelési érték szerint alakul. Az újvásári (Novy Trh) tejtermelő részlegen ennek érdekében egyesítették a négy kisebb szocialista munkabrigádot. A gondozók, a takarmányelőkészítők, a karbantartók és a fejők egyaránt felelősséget vállalnak a végtermékért. Lovász Mihály zootechnikus, a szocialista munkabrigád vezetője úgy gondolja, hogy az új feltételek között is jól értékesíthetik a tejet. Tervbe vették, hogy a hűtőberendezéseket közelebb hozzák az istállókhoz, mert minden perc számít. Minél előbb kezdik meg a tej hűtését, annál kevésbé szaporodnak el benne a baktériumok. A múlt évben ezen a részlegen a tehenek átlagos tejhozama 5100 liter volt. Idén januárban naponta 13 litert fejtek tehenenként. A nyereséget a még gazdaságosabb takarmányfelhasználással akarják növelni. Az egyedi etetés szerint, ha a tehén naponta csak 8-10 liter tejet ad, nem kap abraktakarmányt. A jó tejelőknek pedig termelékenységük szerint adagolják a nagy tápértékű takarmányt. Jozef Bohumel mérnök, a vállalat új igazgatója is sokat ígérő elképzeléseket emlegetett. Szigorítják a munka- és a technológiai fegyelmet. Ezzel egyidejűleg minden munkahelyen igyekeznek megteremteni a kedvező feltételeket a mennyiségi és minőségi mutatók teljesítésére. Felkészültek a nehezebb feltételekre is. A tejtermelés jövedelmezőségi szintjét is meg akarják tartani. A jövőben csak sűrített tejet szállítanak a feldolgozó üzembe. Ily módon lényegesen csökkennek a szállítási költségek, és a minden szempontból kifogástalan tejért a feldolgozó vállalat jó árat fizethet. Ebben a gazdaságban szívesen vállalnak munkát a közép- és főiskolát végzett fiatalok. Horváth József a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke a szociális program megvalósítását emeli ki. Mindent megtesznek azért, hogy a dolgozók jó körülmények között dolgozhassanak. Három új szociális központot létesítettek. A gombai korszerű étteremben négyszáz ebédet főznek. Üzemi orvos törődik a dolgozók egészségi állapotával. Az elmúlt tervidőszakban negyven lakást építettek. Portalanították a bekötőutakat. Dubován pionírtáboruk van, ahol a gyerekek a szünidőben jó körülmények között pihenhetnek. A szakszervezet üzemi bizottsága nagy gondot fordít a szocialista munkaverseny szervezésére. A 11 szocialista munkabrigád 367 tagja közül 42 arany-, 51 ezüst-, 78 pedig bonzjelvényt szerzett. A csallóközcsütörtöki (Stvrtok na Ostro- ve) tojástermelő, és az újvásári tejtermelő kollektíva elnyerte a példás üzem nevet. A kötelezettségvállalások nem maradnak papíron. A múlt évi 1 904 400 korona értékű vállalásukat 2 065 400 koronára teljesítették. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére az élenjáró szocialista munkabrigádok kezdeményezése alapján 1 600 000 korona értékű vállalást tettek, ami főleg a minőségi mutatók teljesítésére irányul. Nagy arányokban bontakozik ki az újítómozgalom. A képzettebb szakemberek országos jelentőségű kísérleteket folytatnak a különböző kutatóintézetekkel együttműködve. Ilyen alkotó munkára számítva tűzhették célul a konferencia határozatában a termelés további növelését. Ehhez a növénytermelésben az első feltételeket már meg is teremtették, mert az olyan példás dolgozók, mint Szabó József és Maries Frigyes, a központi javítóműhely dolgozói, valamint a többi kezdeményező szerelő idejében és jó minőségben javította meg a gépeket. A mag gyorsan a földbe került. Hasonló felelősséggel dolgoztak és dolgoznak más munkahelyeken is az év első hónapjaiban. BÁLLÁ JÓZSEF ÚJ szú 1986. IV. 11. Horváth Sándor jó minőségű ízesített takarmányt rak a tehenek elé A tavaszi munkákra jól előkészítették a gépeket. Szabó József (balról) és Ozogány József motorjavítás közben (A CSTK felvételei) Többet, jobbat, olcsóbban Fejlesztési célok a Martini járás mezőgazdaságában A Martini járás ipari, főleg gépipari jellege az elmúlt évek során mindinkább kidomborodott. A falun élő lakosság jelentős része azonban továbbra is a mezőgazdasági termelésből él. A járási mezőgazdasági igazgatóság által irányított nyolc földműves-szövetkezet és egy állami gazdaság több mint 28 ezer hektáron gazdálkodik. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése különösen a legutóbbi tíz évben volt jelentős, s ennek egyik fontos állomásának éppen az elmúlt év bizonyult, amikor egyetlen közös gazdaság sem zárta veszteséggel az évet. A nyereséget elsősorban a jól átgondolt melléküzemági termelés biztosította, emellett jelentős mértékben sikerült csökkenteni a ráfordítási költségeket is. Ami a mezőgazdasági alaptevékenységet illeti, erről Milan Jesensky mérnök, a mezőgazdasági igazgatóság termelési igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt csak közepesnek mondható eredményeket értek el. A növény- termesztésben csak 87, az állattenyésztésben pedig 98 százalékra teljesítették az előirányzatot, következésképpen a bruttó termelés szintje is elmaradt a várakozástól. E sikertelenségek ellenére az ötéves terv legfőbb mutatóit teljesítették, s az állattenyésztésben jelentős nyereségtöbbletet értek el. Az üzemek gazdálkodásában meghatározó szerepet játszó növénytermesztésben az elmúlt évben a gabonatermelés mellett a burgonyatermelésben mutatkozott a legnagyobb kimaradás. A több mint 2000 hektáron termesztett burgonya 19 tonnára tervezett hozama helyett csak 15,2 tonnát értek el hektáronként, s a len és'a takarmánynövények termesztése sem volt olyan eredményes, mint a korábbi években. Az állattenyésztés eredményei viszont már jóval kedvezőbbek. A tej, a tojás, valamint a vágóállatok eladási tervét egyaránt teljesítették, s a termelékenységi eredmények miatt sem kell szégyenkezniük. A legeredményesebb szövetkezetekben a hízósertések napi súlygyarapodása 55 dkg, a hízómarháknál 80 dkg, miközben a fajlagos ab- raktakarmány-felhasználás is csökkent. Drazkovce, Valőa és Sklabina szövetkezeti földművesei magas színvonalon gazdálkodnak, s az új tervidőszak egyik kiemelt feladata lesz a közepes eredményeket elérő öt további efsz, valamint a nyolcezer hektáros Martini Állami Gazdaság felfejlesztése a legjobbak szintjére. Fontos feladatnak tekintik a termelés intenzitásának a növelését. Michal Risian gazdasági igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint kissé módosítják a növénytermesztés szerkezetét, a jövőben kalászosokat a szántóterületnek mintegy 52, takarmánynövényeket 25, burgonyát pedig 14 százalékán termesztenek. A gabonafélék hektárhozamát a tervidőszak végére hektáronként 4 tonna körül szeretnék állandósítani, a burgonyatermelésben pedig a 22 tonnás hozam elérése a cél. Tovább folytatják az állattenyésztés koncentrálását, s jelentős eszközöket fordítanak az állóalapok fejlesztésére. A martini járás földműves-szövetkezetei még az ötvenes évek elején alakultak, így a gazdasági épültek és az istállók jelentős része már elavult. A fejlesztési célok értelmében a tehenek átlagos évi tejtermelését a jelenlegi 3100 literes szintről 3600 literre akarják növelni, s a mennyiségi növekedés mellett még nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a minőségi fejlődésnek, a tej 1. minőségi osztályban való értékesítésének. A minőség kérdése ugyanis az új árszabályozók érvényesülése következtében már szorosabban összefügg a jövedelmezőséggel, s erre megkülönböztetett figyelmet fordítanak a járás minden mezőgazdasági vállalatánál. A mezőgazdasági termelés növelése, s minőségi színvonalának emelése közben a környezetvédelmi feladatokról sem feledkeznek meg. A Kis- és a Nagy-Fátra vidéke nemzeti kincsnek számít, ezért a mezőgazdasági üzemekben is zöld utat kapnak az ökológiai beruházások, a tájvédelmi övezetekben pedig visszatérnek a hagyományos termesztési módszerekhez. HACSI ATTILA SZÁMÍTANAK A DOLGOZÓK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE Céltudatosan alkalmazzák az anyagi ösztönzőket
