Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
* *1 Koval Kóbor Elment Mogyoró néni a kútra vízért, de félúton visszafordult.- Menj csak magad; bará- tocskám! - mondta, s kezembe nyomta az üres vödröket.- Mi történt?- Megint ott ül az úton Kóbor, a fekete macska.- No és!? Hadd üljön, senkit se zavar.- Nem ám! Amikor a kúthoz mentem, átszaladt előttem az úton. Fogtam a vödröket, s indultam a gémeskúthoz. Kóbor most is ott ült az út szélén. Fekete bundájából kiragyogott a fehér mellénykéje. Mikor észrevett, felgörbítette a hátát és panaszosan elnyávintotta magát: mrru, mrru.- Ülj csak nyugodtan! - mondtam neki. De Kóbor lustán felegyenesedett, s átsétált előttem az úton. Akarva-akaratlanul megálltam. Valahogy nem akaró- dzott Kóbor nyomát átlépnem. Az utca másik oldaláról Kóbor kíváncsian leste, mit fogok tenni.- Gondolod, hiszek a macska-babonákban? - mondtam Kóbornak, s nyomát átlépve, a gémeskúthoz siettem. Kristályosán tiszta, édesvízú a ku- tunk. A gém orrára tettem a vödröt, s leeresztettem. Mikor húznám felfelé, a vödör a mélyben maradt.- Hű, a mindenségit! - fenyegettem meg Kóbort, aki nem tudott hova lenni a csodálkozástól. Hazafutottam a vaskampóért, szerencsésen kihúztam vele a vödröt. De útközben megcsúsztam, a víz fele kiömlött. Kóbor már a tornácon várt, hozzádörgölődött a lábamhoz. Szemei vidáman fénylettek, tejre áhítozott. Mogyoró néni vitt is neki.- Igyál, te csavargó! - zsörtölődött vele. Eltelik két-három nap. Kóbor nem jelentkezik. Aztán ismét felbukkan a kútnál, rémisztgeti a jámbor embereket. Ha vízért mész, s odavetsz neki egy apró sügért, hogy ne szaladjon át előtted az úton, azért ó először mégis átfut, aztán tér vissza a sügérhez falatozni. Egyszer idegen halászok jöttek a faluba. Kóbort jóllakatták, majd magukkal vitték a csónakban.- Hátha szerencsét hoz! - így búcsúztak. Nem tudom, hozott-e szerencsét nekik vagy sem, de mi azóta akadály nélkül járunk a kútra. Igaz, nem olyan finom már a vize. Vagy a tea nem a régi? Magam se tudnám megmondani az okát. Átányi László fordítása- Szerintem a legszebb növény a zöldhagyma. A néző szerepében Kedves Gyerekek! Most induló újabb sorozatunkban a színház világába kalauzolunk el benneteket, méghozzá egy igen érdekes cseh könyv nyomán. A címe V kostymu diváka, szerzője Jarmila Óermáková; tavaly jelent meg a prágai Albatros kiadó gondozásában. Az egyes fejezeteket Tóth László csehszlovákiai magyar költő fordításában adjuk közre, némileg rövidített változatban. BEVEZETŐÜL A színielőadás tulajdonképpen már abban a pillanatban kezdetét veszi, amikor reggel felébredsz, megdörzsölöd a szemed és így szólsz: „Hurrá! Mára színházjegyünk van!“ és legyél bár fiú vagy leány, ebben a pillanatban átváltozol színházi nézővé és az is maradsz egészen addig, amíg csak élnek benned az előadáson szerzett benyomásaid. Talán nem sértjük meg a felnőtteket, ha most elárulok néked egy aprócska titkot: a legkedveltebb néző vagy. A színészek szeretnek téged. Hogy miért? Mert a gyermek különösen fogékony minden iránt, ami új és nem szokványos. Még a jelentéktelen semmiségekben is képes észrevenni a nem mindennapi dolgot. Magad is megfigyelheted, hogy egy gyerekkocsiban üldögélő kétéves apróságot mennyire le tud kötni a szemetes vagy a kertjét öntöző szomszéd munkája. Egy igen figyelmes nézőt ismerhetsz meg benne. Sértés nélkül: ez a csöppség ugyanolyan mélyen átéli a látottakat, akárcsak te. A te figyelmedet viszont már az olyan összetettebb dolgok kötik le, amilyen például egy nagy, külföldi cirkusz sátrának építése. A kisgyermek kevéssel is beéri. Számára még egyetlen hatalmas színpad a világ. Mindez olyan adomány, amit nagyon meg kell becsülni, mivel az évek múlásával egyre több minden színét veszti az ember számára. Többé már te sem állsz meg, hogy elbűvölve bámuld a szemetes vagy a kertész munkáját. Érdeklődésed homlokterébe egyéb, az életkorodnak inkább megfelelő, bonyolultabb dolgok kerülnek. De ha a kistestvéreddel sátálgatsz kézenfogva? Képzeld csak! Alig hangzik el száján az első kérdés, máris követi azt a második, a harmadik! S mielőtt válaszolhatnál rájuk, egy kis időre magad is visszatérsz abba a korba, amikor még egészen kicsi voltál. Röviden szólva, már az is a művészethez tartozik, hogy az ember - s nemcsak a színházban - helyesen nézi-e a dolgokat. A következő tulajdonság, amely közelebb vihet téged a színész munkájához, a játék Nagymosás- a természetben Az üzemzavarból eredő „kö- olajáradások" esetén a természet helyreállítását segíti Szibéria és a Távol-Észak mocsaras vidékein az a bakteriológiai szer, amelyet a Nyugat-szibériai Geológiai Kőolajipari Tudományos Kutatóintézetben dolgoztak ki. A szer külsőre közönséges mosóporra emlékeztet. Néhány gramm elegendő belőle, hogy huszonnégy óra alatt egy hektárnyi területről eltüntesse az olajat. Török találósdik Fekete eb felakasztva, a vörös eb megugatva. (zni e 6? pete isn zv) Görbe hátú disznócska egész határt feltúrja. (s>l3) Alacsonyabb a fűnél, de hosszabb az erdőnél. (in) A királylány fürdőn volt, ezer gyöngyöt széjjelszórt. A hold látta, otthagyta, a nap eljött, felkapta. (IBLUJBH) A véletlen szülte találmány Denis Papin, a matematika professzora ottfelejtette vacsoráját a tűzhelyen. Pedig igazán finomnak ígérkezett a marhaszelet, amelyet saját tervezésű kuktafazekában főzött. Ezt az edényt ugyanis szorosan le lehetett zárni, így a beletöltött vízből melegítés hatására több atmoszféra nyomású gőz keletkezett. Ez pedig, a tudós tudta jól, mindent megpuhít. De a tűzhely már kialudt, a gőzfazék is hideg volt. A parókás professzor bosszúsan próbálta levenni az edény fedelét. Nem ment! Valami láthatatlan erő a fazékra szorította a fedőt. Denis Papin nem azért volt híres francia tudós - bár akkor éppen a német marburgi egyetem vendégprofesszora -, hogy ne ült volna le azonnal gondolkodni. Újra elfelejtve vacsoráját, azon kezdett tűnődni, milyen tudományos magyarázata lehet ennek a jelenségnek. S egyszer csak rádöbbent a megoldásra. A fazékban nyilván lecsapódott a gőz, megint víz lett belőle, és így légüres tér keletkezett. Hát persze! Ez a vákuum valósággal magára húzta a fedőt. Hiszen a környező levegő nyomása, ha nem érezzük is, magasra képes felnyomni egy függőleges csőben a vizet. Tehát ugyanez az egy atmoszférás nyomás telepedett rá a fazékra. Papin tovább szőtte gondolatait. Mi lenne, ha a fedő elmozdulhatna lefelé, egészen az edény aljáig? Akkor a megfoghatatlan- nak tűnő légnyomás munkát végezne! Egy újfajta gépezetben tehát csak vákuumot kell nyerni a lecsapódó gőz segítségével, és a levegő ereje máris szinte kézzelfoghatóvá válik. 1687-ben Denis Papin így találta fel a légnyomásos dugattyús gőzgép működési elvét, és haladéktalanul nekilátott egy kísérleti modell megszerkesztésének; 6,5 centiméter átmérőjű hengerbe vizet töltött, majd dugattyút illesztett fölé, és a készüléket melegíteni kezdte. Amikor a víz forrni kezdett, a keletkező gőz felnyomta a dugattyút a függőleges hengerben. Ekkor rögzítette a dugattyú- rudat, és egy kis szelepen át kiengedte a fölösleges gőzt a hengerből. így a dugattyú fölött egy atmoszféra nyomású levegő, a dugattyú alatt egy atmoszféra nyomású gőz helyezkedett el. Most jött a nagy manőver! Lezárta a szelepet, és türelmesen várt, amíg a henger kihűl, és a gőz lecsapódik benne. A dugattyú alatt nemsokára vákuum keletkezett. Ekkor a professzor kihúzta a dugattyú rögzítőszegét, és a légnyomás munkára kényszerítve lenyomta a dugattyút a henger fenekére. Papin professzor három év múlva, 1690-ben Lipcsében nyomatta ki azt a kis tudományos dolgozatot, amelyben már nemcsak gózgépmodelljét ismertette, hanem azt is kiszámította például, hogy ha egy 60 centiméteres átmérőjű hengerben percenként négyszer szalad le a dugattyú, akkor ez a gépezet egy ló erejével vetekedő munkát végez. Greguss Ferenc GONDOLKODOM, TEHÁT... KOCKADOBÁSOK Három gyerek játszik egy dobókockával, összesen tizenhárom pontot gyűjtöttek össze öt dobással. A legkisebb gyermek háromszor dobott, míg a két testvére csak egyet-egyet. Az egyes dobások érdekessége az, hogy megegyezik a gyerekek életkorával. Ha még azt is tudjuk, hogy a három testvér életkora között egy-egy év különbség van, meg tudnád-e mondani, hogy hány évesek? szeretető. Ami számodra ugyan természetesnek tűnik, ám a felnőtt számára nem egészen az. De a színész, a felnőtt színész minden kétséget kizáróan éles szemmel figyeli a világot és az embereket, s játszani is szeret. Éppen emiatt nagy az ő öröme is, amikor a gyermek- nézőkkel találkozhat. A MŰVÉSZET ÉS AZ ÉLET Vajon kifélék-mifélék azok, akiknek egészen öregkorukig ugyanolyan élénk marad a látásuk, hallásuk, szaglásuk, tapintásuk és Ízlelésük, amilyen a fiatal embereké vagy a gyermekeké? Ezek a művészek, példának okáért. Közvetlenül utánuk következnek a sorban azok, akiknek létszükségletük a művészet, s emiatt rendszeresen látogatják a kiállításokat, könyvtárakat, hangversenytermeket, színházakat. A legérdekesebb kérdések közé tartozik, hogy mi szüksége van az embernek a művészetre, s hogy miért hoz létre műalkotásokat. Ám ezúttal nem adhatunk választ e kérdésre, amelynek egyik magyarázata, hogy az embert talán éppen az egyoldalúságtól és az unalomtól való félelme sodorja a művészet közelébe. Művészetek, változások, ünnepélyes pillanatok nélkül olyan lenne az életünk, akárcsak egy végtelenül hosszú esős napon, amikor nem mozdulhatsz ki a szobádból és a játékaidat is meguntad már. Szerencsére azonban ott vannak a könyveid, hanglemezeid, vagy éppen valami érdekes műsort sugároz a rádió, esetleg mesét közvetít a televízió. Ilyképpen aztán könnyen eltelik az idő, mivel a művészetben a bajban is jó barátodra lelsz. A művésznek megvan az a képessége, hogy megragadja a gyönyörű pillanatot, akárcsak egy szálló pillangót, s közben nem okoz kárt benne. A lepke később ugyan messzire száll, de hasonmása már a műalkotásban él tovább. Legyen az egy törékeny szobor, egy kép, művészi fotó, zenei motívum vagy akár egy baletttáncosnő mozdulata a színpadon a lepkét mindig látni fogjuk. És mindannyiszor másként. Ezt teszi a művészet. S bár számtalan további példát is mondhatnánk, minden esetben egy kicsit varázslat, csoda történik. A művészember viszont nem a mesék varázslója, nem jelzik útját kővé vált virágok, leányok, állatok. Ellenkezőleg: képes életet lehelni beléjük. Talán éppen azzal, hogy hangsúlyossá tesz mindent, amit az ábrázolandó modellben a leglényegesebbnek tart. Amiről úgy találja, hogy kevésbé lényeges, azon éppen csak átsiklik. Nem a természetet másolja, hanem a saját élményét osztja meg velünk. A maga csodálatát, szeretetét fogalmazza meg, vagy adott esetben éppen azt, amivel nem ért egyet, ami nem tetszik neki ezen a világon. A műalkotással egyet is érthetsz meg nem is, csodálhatod is meg el is ítélheted. De amíg fogékony vagy a világ dolgai iránt, nem maradhatsz közömbös vele szemben. JARMILA ÓERMÁKOVÁ I OSZLOPREJTVÉNY Vízszintes sorok: 1. Lányok játékszere, 2. Füzet, 3. Vágószerszám. 4. Férfinév - becézve. 5. Nehéz fém, 6. Ruhán van, 7. Ebből lesznek a halnál az ivadékok, 8. Kutyafajta. Függőleges I.: Tantárgy. MEGFEJTÉS A március 21-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a c; 1-11-7, 7-9-3, 3-10-6, 6-8-5, 5-12-2, 2-13-4, 4-14-1 (az egyik megoldási lehetőség). Nyertesek: ifj. Bettes Tibor, Zádorháza (Zá- dor); Schultz István, Szene (Se- nec); Sebestyén Vilmos, Nagy- salló (Tekovskó Lu2any); Hor- nyák József, Csicser (Őiőarovce); Hustyava Henrik, Csáb (Őe- bovce). ÚJ SZÚ 18 1986. IV. 4. J*
