Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-04 / 14. szám
A minket körülvevő tárgyi világ hat ízlésünk formálására, felébreszti bennünk a szép iránti igényt, S ha már valamelyik használati tárgy megnyerte tetszésünket, joggal várjuk el, hogy a gyakorlatban is megfeleljen elvárásainknak. Hovatovább egyre in- káb igényeljük - igényelnénk! - hogy a használati tárgynak célszerű és tetszetős legyen az alakja, s hogy a tartalmon kívül a forma - a sokat emlegetett design - szembeötlő, vásárlásra csábító legyen.- A formatervezőnek, ha kihasználnák képességeit, széles a munka- területe. Nemcsak a közszükségleti ipar keretén belül mozoghatna, hanem, és egyre inkább ebben az irányban haladunk, a nehéziparban a gépek, a műszerek alakjának megtervezése is feladatunk volna - vallotta Anton Sulek szobrászművész, formatervező. - A köznapi életben nagy szerep jut a tárgyaknak s egyre többen vannak olyanok (szerencsére!) akiket jó érzéssel tölt el, ha az őket körülvevő tárgyak nem csupán hasznosak, hanem szépek is. S ez fordítva is érvényes, - hogy nemcsak szépek,- Amikor megbíznak egy munkával, s megbeszéljük a szükségeseket, kitérve ezer meg ezer apróságra, kezdetét veszi az alkotó szakasz - avat a munka menetébe Anton Sulek. ján megalkotja a mintadarabot, természetesen közben elkészül a gyártási technológiát is magába foglaló műszaki tervrajzok sokasága. Ezekben kitér az ajánlott színvariációkra AGOMBOSTÜTÖL * A formákat tervezni kell • Fejlesszük a szép iránti igényt ÚJ szú ‘1986. IV. 4. Gyártják, de nem kapható hanem hasznosak is - mosolyodon el, majd a munkájáról beszélt. Arról, hogy hazánkban a képzőművészeti főiskola keretén belül történik az ipari formatervezők képzése, akik végül is szobrászművészként, illetve festőművészként foglalkoznak ezzel a szép, sokrétű, ám nehéz mesterséggel. Majd arról, hogy a vállalatok, az ipari szövetkezetek többsége ma még nem reagál kellőképpen a fogyasztók jogos igényeire, akiknek elvárásai a tárgyak kinézését illetően nőnek. Arról is hogy a gyárak, ipari szövetkezetek elenyésző hányada dicsekedhet azzal, hogy belső munkatársi státusban formatervezőt foglalkoztat. Arról is, hogy a nehéziparban egyre inkább formatervezőkre bízzák az aggregátorok, a turbinák, az esztergapadok alakjának megtervezését, arról, hogy csak úgy lehet hatásosan harcolni a rossz ízlés, a giccs ellen, ha valami mást nyújtunk a fogyasztónak és ezzel fokozatosan kifejlesztjük igényét az esztétikum iránt.- Sajnos, jelenleg is az a gyakorlat, hogy az innovációs programok kidolgozását sem bízzák szakemberekre - formatervezőkre, ezért az „új" termékek csupán grafikai és nem formai változáson mennek át. Pedig a kor mást követel: a gyártási programok rugalmas változtatását, a piac igényeinek gyors kielégítését - sorolta szenvedélyesen. Csak akkor higgadt le, amikor a műteremnek kinevezett dolgozószobájába vezetett minket. A falak menti asztalokon példás rendben sorakoztak a rajzlapok, tapéták, ecsetek, festékek, műanyag- és fadarabok, ollók, kések, ceruzák, a forma- tervező megannyi munkaeszköze. Az ablak melletti teret nagy tervezóasztal uralja, hiszen az elképzelt, megálmodott, majd elkészített mintadarab nélkülözhetetlen tartozéka a komplett tervrajz-dokumentáció. (Peter Kákos mérnök felvételei)- Ilyenkor bárhol vagyok, bárhová megyek, mindig a feladaton rágódom, s ha megszületik bennem valamilyen ötlet, 10-16 órát ülök az asztalomnál s rajzlapra viszem elképzeléseimet. Sok-sok rajzlapra - neveti el magát, majd újból belefog a magyarázatba. -Figyelembe kell vennem elsősorban azt, hogy a termék könnyen kivitelezhető legyen - a megbízó körülményei között - ami előfeltétele annak, hogy életre kel. Ezt úgy kell érteni, hogy vannak olyan elfogadott terveim, melyeket a megrendelők ez idáig nem valósítottak meg. Mintha nem is terveztem volna őket, - közölte egy kissé elkedvetlenedve. Azután elmondta, hogy a végleges vázlat alapNe keressük, még nem gyártják éppúgy, mint a tárgy felhasználási lehetőségeire is. — örvendetes, hogy egyre többen komplett munkát kívánnak tölünk. Ez annyit jelent, hogy ne'mcsak a tárgy megtervezését, hanem annak több variációját, illetve csomagolását is. Bár ,,élőben“ nem tudom megmutatni az általam tervezett tárgyakat, fényképeken őrzöm valamennyit. S míg előszedte ezeket, elmagyarázta azt is, hogy tervei és a mintadarab a képzőművészeti alap bizottságának jóváhagyása után a megrendelő tulajdonába kerülnek, s máris mutatta „kedvenceit“. Elismeréssel csodáltuk a bfeclavi cukrászdát díszítő síma vonalú székeit, asztalait, formatervezett, látszatra is tenyérbe simuló üvegnyitóit, ízléses tartókba helyezett kefekészlet variációit, az egyik bratislavai főiskolai klub világítótestjeinek ötletességét, a még meg nem valósított, többren- deltetésü, autóülésre is szerelhető, illetve a gyerek háton való hordozására is alkalmas, összecsukható gyerekkocsit, a kulcstartók, hőmérők, fogkefék választékát és nem utolsósorban a különböző kozmetikai családok tégelyeit, tubusait flakonjait. - A kollekciómból ez idáig csupán kettő látta meg a napvilágot — a Fyto márkájú kozmetikumot „öltözteti“. S szinte hihetetlen, de igy van, ezeket 5-6 évvel ezelőtt terveztem. Tudom, örülnöm kellene s örülök is, hogy végtére élőben viszontláthatom elképzeléseimet, ám örömöm nem felhőtlen. Felmerül bennem és valamennyiünkben is a kérdés, miért ilyen későn?! Valamennyiünk érdeke, s itt a fogyasztókra is gondolok, az volna, hogy a terv elfogadásától a megvalósításig ne teljenek el meddő esztendők, hiszen 5-6 év alatt ismét megváltozhatnak az elvárások, és ami természetes folyamat, a kor, a divat is mást követelhet. Nekünk már most kellene gondolkodnunk azon, milyen lesz, legyen a minket körülvevő tárgyak formája 10-20 év múlva. Igy igaz, tesszük hozzá, de ahhoz, hogy a formatervezők alkotásai által kellemesebbé, ízlésesebbé, és felsorolhatnánk jó pár jelzőt, váljék környezetünk, „csak“ az kell, hogy a vállatok, üzemek, ipari szövetkezetek felelős dolgozói' - inkább ma mind holnap - is tudatosítsák: ma már a külcsín ugyanolyan fontos, mint a belbecs. PÉTERFI SZONYA A SZEMÉLYISÉG HARMONIKUS FEJLŐDÉSE A társadalom minden tagja számára meg kell teremteni a lehetőséget alkotó képességeinek kibontakoztatására, fizikai és szellemi tökéletesítésére, társadalmi tevékenység kifejtésére - a kommunistákon kívül még senki sem tűzött ki ilyen feladatot az emberiség történelmében. Ennek megvalósításában látja az SZKP valamennyi erőfeszítésének gyakorlati célját. A szocialista viszonyok új személyiség új társadalmi típusát hozzák létre. A „szellemi élet“, „szellemi gazdagság", „kultúra“, „műveltség“ fogalmak a szovjet társadalom tagjai számára már ma sem számítanak elvont fogalmaknak. Jelenleg a szovjet népgazdaság dolgozói 83 százalékának közép- és felsőfokú végzettsége van. A szovjet emberek bekapcsolódása a művészi alkotó tevékenységbe, az irodalom és a művészet kincseinek elsajátításába, részvétele a művészi, sport- és más, érdeklődésüknek megfelelő szervezetek munkájában - tömeges jellegűvé vált, és szabadidejük jelentős részét ezzel töltik. Például, 29 millió ember arra fordítja szabadidejét, hogy a műkedvelő kollektívákban tevékenykedik, mintegy 90 millióan pedig a tömegeket átfogó sportszakosztályokban és -kollektívákban szereznek fizikai edzettséget. A szovjet szociológusok vizsgálatai kimutatják, hogy állandóan fokozódik a szovjet emberek törekvése az irodalom, a zene, a festészet megismerésére, a szellemi érintkezés más fajtáiban való részvételre. Az ember szellemi fejlődése arányait tekintve mind nagyobb méretű, tartalmilag pedig egyre mélyebb társadalmi folyamattá válik. Az SZKP a nevelómunka eredményeit és távlatait objektiven és önkritikusan értékelve mégis úgy véli, hogy a személyiség tömeges méretű, sokoldalú, harmonikus fejlődése egyelőre távlati feladat marad. Arról van szó, hogy az ennek teljes megoldásához szükséges, valamennyi objektív feltételt egyelőre nem teremtették meg. A szóban forgó szakaszban nemcsak alkotó, hanem negatív irányzatok is érvényesülnek. Az emberek nézeteinek és szokásainak kialakítását pedig, mint ismeretes, nem csupán a pozitív, hanem a negatív tényezők is befolyásolják. A termelés egyes ágazataiban még megmarad a kis szakképzettséget igénylő, nehéz fizikai munka, és ez korlátozza a dolgozók egy része harmonikus fejlődésének lehetőségeit. A szolgáltatások területének rossz munkája is megnehezíti a szabadidő ésszerű felhasználását az önművelés céljára. A szabadidő tartalmatlan eltöltésével összefüggő szokásokat sem küzdötték még le, s ennek folytán nem minden állampolgár használja ki kellő mértékben azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalom a szellemi fejlődés céljából rendelkezésére bocsát. E problémák megoldására az SZKP a szociális programok egész komplexumát jelöli ki kongresszusi okmányaiban. A szovjetország történetében például most először állítottak össze olyan speciális komplex programot, amely fontos intézkedéseket irányoz elő a szolgáltatások korszerű, igen fejlett hálózatának létrehozására. Azt is tervezik, hogy az intézkedések átfogó komplexumát valósítják meg a serdülő nemzedék neveléséhez szükséges feltételek megteremtésére, elsősorban nagyobb figyelmet fordítanak majd az ifjúságnak a munkával és a mindennapi élettel, a művelődéssel és a kultúrával, a szakmai és munkahelyi fejlődéssel kapcsolatos igényeinek kielégítésére. A Szovjetunióban jelenleg, többek között, az általános és szakiskola reformja folyik. Ezentúl minden fiatal, a természet- és műszaki, társadalom- és humán tudományokra vonatkozó ismeretek széles körén kívül, a közoktatás rendszerében valamelyik tömegszakma gyakorlati munkafogásait, a termelőmunkában való személyes részvétel tapasztalatait is elsajátítja. Ezen a módon nemcsak a népgazdaságnak a szakképzett káderek iránti szükségleteit elégítik ki, hanem azt is szavatolják, hogy a személyiség kialakulásának korai szakaszaiban látóköre és érdeklődése sokoldalúan fejlődjön. Az SZKP terveiben a következő 15-éves időszakra általában azt irányozza elő, hogy kétszeresére növeli a szovjet emberek szükségleteinek kielégítésére fordított erőforrásokat. Az SZKP a szociálpolitikát az új ember formálása, az ország gyorsított ütemű fejlesztése, a tömegek által kifejtett munka- és társadalmi-politikai tevékenység fokozása, a szocialista életmód megszilárdítása hatalmas eszközének, a társadalom politikai stabilitása fontos tényezőjének tekinti. A munka, a mindennapi élet, a kultúra szociális kérdéseinek megoldásáról és a szovjet emberek érdeklődésének és szükségleteinek kielégítéséről történő gondoskodást valamennyi állami és gazdasági szerv, társadalmi szervezet tevékenysége törvényének tartja. (APN) A Fyto család - ha megvalósul
