Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-04 / 14. szám

Gregor Cibula igazgató (jobboldalt) és a pártelnök, Miloslav Neda­vaska (Gyökeres György felvétele) anyaggal nem szabadna olyan bő­kezűen bánni.- Mennyi időbe telik, amíg a tervből gyár lesz?- A tervrajz elkészítése hosszú folyamat - mondja Gregor Cibula. - Vegyük például a ruzomberoki papírgyárat. Hetvenhétben kezd­tünk rajta dolgozni — vagy kétszáz- ötvenen-háromszázan egy év múlva elkészült a terv és három évvel később, nyolcvanegyben megindult a termelés. De az épí­téssel egyidejűleg még változtat­tak a terveken. Legelőször az elő­zetes, vagyis a vázlatterv készül el, s az úgynevezett kivitelezési terv, amely már az építkezéshez szükséges összes anyagot tartal­mazza, az építés alatt. Terepren­dezési munkákat kell végezni, esetleg egy folyószakaszt más mederbe terelni... Ilyen építkezés mindig hatalmas területen folyik. A felvonulási épületek után elké­szül a közműhálózat, azután a föld feletti objektumok, majd felszerelik a technológiát. Még a parkosítás is terv szerint készül. Mi vagyunk a generáltervezők, de a részfela­Harmincötödik évét tölti be az idén a bratislavai Chempik vegy­ipari tervező és műszaki szerve­zet, amely Szlovákiában a vegyi, valamint a cellulóz- és papírgyá­rak tervezését végzi, s országos viszonylatban a műszálgyártó üzemek tervezésére szakosodott. A laikus általában keveset tud a tervezőmunkáról, de mielőtt szó esnék róla, mivel is foglalkozik a Chempik, felsorolunk néhány is­mert gyárat, amely ennek a terve­zőintézetnek a „terméke“: a hu- mennéi Chemlon, a strázskéi Chemko cyklohexanont gyártó részlege, a púchovi gumigyár, a bratislavai Dimitrov Vegyi Mü­vek, a vágsellyei (Sara) Duslo, a smolenicei Chemolak, a átúrovói és a ruzomberoki cellulóz- és pa­pírgyár. Két kategóriába osztható a ter­vezés: az egyik az ipari létesítmé­nyek, a másik a lakóházak, kultu­rális intézmények stb. tervezése.- Mi gyárakat tervezünk. Itt nem az építészet, hanem a technológia a döntő - magyarázza Gregor Ci­bula mérnök, a Chempik igazga­tója. A Chempikben olyan tervezők dolgoznak, akik otthonosak a technológiákban, mindenekelőtt vegyészek. Ugyanis, ha agroké­miai termékeket gyártó üzemet terveznek, tisztában kell lenniük vele, hogyan készül a kérdéses növényvédöszer. Erről a tervezés­ről a laikus igen keveset tud.- Nyújtson-e egy gyár szép lát­ványt, vagy ebben az esetben az esztétikum nem annyira égető kö­vetelmény - teszem fel a kérdést.-Az kellene, hogy legyen - mondja az igazgató -, hiszen az esztétikum is nagyon fontos. A ter­vezőnek például figyelembe kell vennie a természet környezetébe való beilleszkedés követelményeit is. Miloslav Nedavaska mérnök, az építési osztály vezetője hozzáte­szi: - Az ipari építészetben első­sorban a célszerűség a követel­mény. Ez célszerű szépség. Egy gyár esetében például meghatáro­zó a kivitelezés. Nem mindegy, hogy egy kémény húsz vagy har­minc méter magas. S itt nem a szépség dönt, hanem a pontos számítások. Az jelenti a problé­mát, hogy milyen magas legyen, meg aztán az is, hogy az épitö­datok megoldásába más tervező­irodákat is bekapcsolunk. A számítóközpont bővítése egyik sürgős feladatként szerepel a Chempikben, ezért bírálat érte azokat az idősebb szakembere­ket, akik még mindig idegenked­nek a számítástechnika alkalma­zásától. Cibula elvtárs ezt a jelen­séget generációs problémaként fogja fel, azonkívül - mint mondja - vannak olyan mérnökök, akik amióta elvégezték a főiskolát, nem képezik magukat tovább. A számi­tógépes munkát el kell sajátítani, meg kell tanulni. Egyszerű hason­lattal élve: épp olyan ez, mint amikor valaki kézzel köt. Géppel sokkal gyorsabban megy, de azt először meg kell tanulni. Másrészt a számitógép is csak akkor tud valamit, ha előbb programot táplá­lunk bele. — Van-e elegendő tervező?- Ha figyelembe vesszük, hogy a Chempiknek jelenleg még 20 mérnökre lenne szüksége, akkor aligha. - Az igazgató úgy véli: bár állítják, hogy az országban elég tervező van, az ipari tervező ke­vés. Az ó munkájukban az egész­ségügyi tervezőintézet például nem tud segíteni. Az is igaz vi­szont, hogy a Chempik sem volna képes kórházat tervezni, mert nin­csenek megfelelő szakembereik. A létszámnöveléssel tehát szá­mítanak - évente 20-25 fővel -, kiváltképp a michalovcei részleget kívánják bővíteni, Bratislavában pedig Petrzalkán új székházat szeretnének építeni - ha sikerül, mert jelenleg igencsak szűkösen vannak. Miloslav Nedavaska harminc éve dolgozik a Chempikben, s tíz éve tölti be a pártelnöki tisztséget. Érdekes jelenségre figyelmezte­tett: - Az utóbbi időben a fiatal szakemberek nem hajlandók ter­vezőirodákban dolgozni, mert ez eléggé megerőltető munka. In­kább elmennek más üzembe, ahol többet keresnek. Nálunk asszisz­tensként ezernyolcszáz koronával kezdenek. Azt hiszem, nem kétséges, hogy nagyobb fizetéssel kellene ösztönözni a fiatal szakembere­ket, nem vehető zokon, ha az anyagilag előnyösebb lehetőséget választják. Gregor Cibula hetvenhat óta igazgatója a tervezőintézetnek, három éve a Kiváló munkáért ki­tüntetés viselője - végzettsége vegyipari gépészmérnök. A szak­ma szeretete beszél belőle, ami­kor azt mondja: - Sok mérnök inkább hivatalnok lesz. De ha egy fiatalember azzal az elhatározás­sal iratkozott be a műszaki egye­temre, hogy mérnöki munkát akar végezni, akkor nem megy el hiva­talnoknak. Mint ahogy az orvos is embereket akar gyógyítani, ezért nem megy olyan helyre, ahol ad­minisztratív munkát kell végeznie. A Chempik alkalmazottainak mindössze nyolc százaléka párt­tag — a negyventagú alapszerve­zet (ebből négy tagjelölt) problé­mája a párttagok sorainak bővíté­se. Nem azért, mintha nem volná­nak arra érdemes dolgozók. Ellen­kezőleg. A pártszervezet a brati­slavai első városkerületi pártbi­zottsághoz tartozik — ahová a hi­vatalok többsége - ennélfogva ke­vés értelmiségi párttagot vehetnek fel. Másfelől tudni kell azt, hogy viszonylag sokan mennek nyug­díjba, úgyhogy a negyvenes lét­szám többé-kevésbé állandó. — Megvan a kádertervünk, de sokan öt-hat évig is várnak, amíg sorra kerülnek. Megbízzuk őket felada­tokkal, ellenőrizzük, milyen mun­kát végeznek. Csakhogy közben múlnak az évek... A hetedik ötéves tervidőszak éveiben a dolgozók a vállalt 26 190 óra társadalmi munka he­lyett 40 ezret dolgoztak, hogy a terveket határidőre elkészíthes­sék. Eddigi munkájuk alapján megérdemlik, hogy nagyobb meg­becsülésben legyen részük - min­den tekintetben. KOPASZ CSILLA Hatékonyabb pártoktatást A bratislavai Komensky Egyetem kom­munistái ideológiai pártértekezletükön részletesen foglalkoztak a pártoktatás hatékonyságának növelésével. Tették ezt azért, mert a pártoktatás meghatározó szerepet tölt be a kommunista és a pár- tonkívüli pedagógusok, valamint a tudo­mányos dolgozók kommunista nevelésé­ben. Hangsúlyozta ezt az egyetem párt- bizottságának beszámolója is. Az értékelt időszakban e téren a legje­lentősebb változás a pártoktatás tökéle­tesített rendszerének bevezetése az 1982/1983. oktatási évtől. Ez a rendszer nálunk is nagyon bevált. Hozzájárult a kommunistáknak és a pártonkívüliek- nek a differenciált besorolásához az igé­nyesebb pártoktatási formákba, például az esti egyetem elméleti szemináriumai­ba, a pártoktatás újonnan létesített alaku­lataiba. A kommunista nevelés elmélete és gyakorlata, a nemzetközi politika alap­vető kérdései stb. gazdagították a pártok­tatást, s egyben hozzájárultak bizonyos formális elemek megszüntetéséhez. Ugyanakkor a pártoktatást közelebb vit­ték a gyakorlathoz, a mindennapi nevelő- oktató és tudományos-kutató munkához. Ennek tudható be, hogy az elmúlt időszakban jelentősen nőtt az esti egye­tem és az elméleti szemináriumok végző­seinek a száma. Éppen ezek az emberek képezik az előadói testület magvát, s já­rulnak hozzá az ideológiai munka színvo­nalának növeléséhez nemcsak az egye­tem pártszervezetében, de a felsőbb pártszervekben is. így például a városke­rületi, a városi, a Nyugat-szlovákiai kerü­leti pártbizottságig, illetve az SZLKP és a CSKP Központi Bizottságig, melyek keretében nagyszámú előadó tevékeny­kedik az egyetem pártelőadói közül. Az egyetem párttagjai közül néhányan pártelóadóként tevékenykednek a fel­sőbb pártszervek mellett, terjesztik a marxizmus—leninizmus eszméit, ma­gyarázzák a pártpolitika alapvető kérdé­seit az egyetemen kívül is. Ugyanakkor saját tudományos-kutató és publikációs tevékenységükkel jelentősen hozzájárul­nak a marxista-leninista elmélet fejlesz­téséhez, a burzsoá elméletek bírálatá­hoz, illetve a jelenlegi antikommunista elméletek elleni küzdelemhez. Nem kevésbé igényesek azok a fel­adatok, melyeket az egyetem kommunis­tái a pártoktatás keretében fejtenek ki az 1985-1986-os tanévben. Növekedett a pártoktatás magasabb formáiban való résztvevők száma, nagyobb súlyt helyez­nek a pártoktatásnak azokra a formáira, melyekben párttagjelöltek és fiatal pártta­gok tanulnak. A feladatok teljesítésében fontos szerepet tölt be az iskola politikai- nevelési kabinetje. Az elkövetkező idő­szakban is elsősorban azokra a párteló- adókra támaszkodnak az egyetemi párt­oktatás keretében, akik sokéves tapasz­talatokkal rendelkeznek - hangsúlyozta a konferencián Samuel Uhrín, a kabinet vezetője. A felsorolt pozitívumok ellenére az egyetem kommunistái tudatában vannak annak is, hogy tovább kell növelni a párt­oktatás színvonalát. Főleg intenzivebbé tételét tartják fontosnak. Nem arról van szó csupán, hogy további alakulatot hoz­zanak létre, s egyre több előadás han­gozzék el, hanem arról, hogy a pártokta­táson elsajátított ismeretek miként válnak meggyőződéssé, ami a mindennapi tevé­kenységben nyilvánul meg. ADORJÁN ZOLTÁN Ahol sokan készek segíteni Az agitátor okos és igaz szava nagy erő. Jelentősé­ge a több mint 3200 lakosú Negyed (Neded) köz­ségben pedig azért növek­szik, mert konkrét politikai, közigazgatási és gazdasá­gi intézkedésekkel kapcso­lódik egybe. Zima Mihály, az agitációs központ veze­tője a jelentőség növeke­dését így magyarázza:- Nálunk családlátoga­tásra sohasem indul egye­dül az agitátor. Kísérője a körzet megválasztott kép­viselője. Esetenként a konkrét politikai ügyben érdekelt tömegszervezet küldöttje, ha pedig gazda­sági intézkedéshez kap­csolódik az agitáció, akkor a földműves-szövetkezet tisztségviselője. A községben 35 agitátor működik. Kétharmaduk párttag, a többiek a társa­dalmi és tömegszervezetek megbízásából tevékeny­kednek. Az agitátorok cso­portjának összetétele az utóbbi években alig válto­zott. Vezetőjükön kívül Járt Hovorka, a falusi pártalap- szervezet elnöke foglalko­zik tájékoztatásukkal, az akciókra való felkészíté­sükkel.- Legnagyobb gondunk jelenleg a nemzeti bizottsá­gok képviselőinek megvá­lasztását előkészítő hetek tennivalóinak megtervezé­se — közli az agitációs köz­pont vezetője. Az általános feladatok, mivel másfél évtizede nép­nevelő, ismertek számára. Fel is vázolta már egy pa­pírlapra, mégpedig időrendi beosztással. Egyelőre csak saját használatára, hogy szemléletessé tegye a ten­nivalók sorrendjét.- Ez kész - mondja. — Folytatom azoknak a számbavételével, akikre számíthatok, akik készek segíteni. Aztán három nevet említ, Marek Habanét, Jankus Ferencét, valamint Milan Bafanskyét.- Ök ugyanis - magya­rázza - annak a körnek a vezetői, amelyik a szem­léltető agitációhoz szüksé­ges kellékek elkészítésével foglalkozik. Ennek a körnek rajtuk kívül még 12 tagja van.- Számítok a fiatalokra is - jegyzi meg. - Az eddig kapott segítség alapján. A SZISZ falusi szerveze­tének tagsága Fördös Gyu­la elnök vezetésével már hetekkel korábban rendbe tette, felújította és átfestette- a propagációs táblákat, fa­liszekrényeket. Utána pe­dig elvállalta a kezelésüket is.- Pontosabban mondva- fűzi hozzá a fiatalokra más szempontból is szá­mítok. És elmagyarázza, hogy nagyon jó az együttműkö­dés a SZISZ és a Csema- dok falusi szervezete kö­zött.- Rájuk vár a következő műsor összeállítása. Újabb név jut eszébe: Sebestyén Jusztina.- Ö ugyanis - mondja -, a hangosanbeszélö műso­rának a szerkesztője. Segít az agitációs mun­kában a pionírcsapat és a fúvószenekar vezetője is. HAJDÚ ANDRÁS lllllfG

Next

/
Thumbnails
Contents