Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-10 / 2. szám

A gabcíkovói Csehszlovák Szovjet Barátság Állami Gazdaság igaz­gatóságán a kettes számú szocialista munkabrigád jó munkájáról hallottam. Azt mondták, megértéssel, egymást segítve dolgoznak az emberek. Ezért oldják meg sikeresen a problémákat, és mindig pél­dásan teljesítik feladataikat. Darnai Attilá­val, a szakszervezet üzemi bizottságának elnökével látogattam, el egy ködös téli délutánon a szolgáltató részlegre. A sze­relőműhely udvarán a javítás előtt álló gépeket próbálgatták a dolgozók, hogy még pontosabban meggyőződjenek a jel­zett alkatrészek meghibásodásáról. Mert a jó szakember már a motor hangjáról is következtet arra, hogy melyik alkatrész használódott el a legjobban. Az ilyen jellegű ellenőrzés is hozzájárul a brigád munkájának tökéletesítéséhez. A brigád tanácsadója értékelik, hogy keze alól nem kerül ki selejt. Álló István gépészmérnök, fögépe- sító, elnevezte a brigád tanácsadójának. Olyan embernek, akire mindig lehet szá­mítani és szinte minden munkavégzés­hez ki lehet kérni a véleményét. Soóky János, a központi műhely mestere, szin­tén mindenhez értő, ezermester szakem­bernek tartja. A pontosabb méréseket, a bonyQlultabb alkatrészek gyártásának irányítását is rábízzák. Ezeket az elismerő szavakat jólesően hallotta a 66. évét taposó, de még mindig fiatalosan mozgó szakember. Amikor el­beszélgettünk vele, többször is említette, hogy megbecsülik a kollektívában. Igaz, mint párttag és mint a szakma szerelme­se mindennap példát mutat tevékenysé­gében. Nagyon szereti a fiatalokat és szívesen átadja tapasztalatait. Azokat a gyakorlati ismereteket is, amelyeket több munkahelyen szerzett. Géplakatos­ként Budapesten egy műszerésznél dol­gozott. Később a Győri vagongyárban bővítette tudását, Bratislavában pedig megtanult hegeszteni. Apja, aki akkori­ban múhelymester volt, egyszer azt mondta neki, jöjjön haza a falujába, hisz a mezőgazdaság gépesítéséhez is jó szakemberek kellenek. Meghallgatta a tanácsot és most úgy nyilatkozik, nem döntött rosszul, mert a keresetből szép családi házat épített, és távoli munka­helyre sem kell utazgatnia. Folyik a beszéd a brigád életéről. Csör­gő Zoltán, aki már hosszabb ideje irányít­ja a kollektíva munkáját, elmondja, hogy néhányan már megkapták a bronzjel­vényt és többen már az ezüstjelvényt várják. Kiemeli, hogy a munkakezdemé­nyezés egyre jobban fokozódik. A brigád tagjai értékes újítási javaslatokat nyújta­nak be. Jól megfontolják, hogyan lehet kivitelezni a mezőgazdasági munkákhoz szükséges gépeket, összeállítottak pél­dául egy 12 soros önjáró rotációs sarabo- lót, amely nagyon bevált. Ez a brigád hasonló újítási javaslatok megvalósításá­val lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az újítómozgalom a gazdaságban nagy arányokat öltött. Az üzemi bizottság érté­kelése szerint az újítások értéke a múlt évben meghaladta a félmillió koronát. A helyiségekben szorgalmasan dol­goztak. Gróf Árpád villanyszerelő akku­mulátorokat javított. Arról beszélt, hogy csak kifogástalan állapotban adják át a beszerelő csoportnak, mert a brigád hírnevén nem eshet csorba. Bodó Jenő villanyszerelő szintén ezen a szakaszon dolgozott. Ő is azt emlegette, hogy foko­zatosan javítják a munka minőségét. Szívügye a jó munka, évtizedek óta dol­gozik itt. Nem bánta meg, mert a jól gazdálkodó állami gazdaságban szépen keres. Az esztergapad mellett egy idős mun­kás, Csömör Árpád dolgozott. Szintén hallottam róla néhány elismerő szót. Úgy Hosszan elbeszélgetnénk még a bri­gádról és tanácsadójáról, de ezek az emberek inkább dolgoznak, mint nyilat­koznak. Meg a mai napra elég nagy feladatot vállaltak. Ezt meg kell valósíta­niuk még a műszak befejezése előtt. Valaki benyitja az ajtót, és türelmetlenül szól: ,-Jöjjön már Árpi bácsi, mert maga nélkül nem boldogulunk! Ez a mondat is bizonyítja, hogy ez a régi szakember a kollektíva lelke és szinte nélkülözhetetlen. Mindenütt ott kell lennie, ahol igényesebb munkáról van szó. , BÁLLÁ JÓZSEF I Csaknem féléves időelőnnyel teljesítették a tej eladási tervét a Gom­bai (Hubice) Állami Gazdaság újvásári (Novy Trh) farmjának dolgozói a 7. ötéves tervre előirányzott feladatokat. Négy és fél év alatt csaknem 9 millió liter tejet adtak át, ennek több mint 80 százalékát első minőségi osztályban, 3,6-3,8 százalékos zsírtartalommal. Az utóbbi hetekben napi átlagban 14,2 liter tejet fejtek egy tehéntől, s a tervezettnél 2-3 dekagrammal kevesebb abraktakarmányt hasz­náltak fel 1 liter tej termelésére. Ezt az elegendő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmány teszi lehetővé. Különösen jó eredménye­ket érnek el a Lovász Mihály zootechnikus által vezetett szocialista munkabrigád aranyjelvényes tagjai, akik 420 tehénről gondos­kodnak. A fenti képen Vokalík Tibor a tehenek esti etetését végzi. A lenti képen az aranyjelvényes brigádtagok az esti fejésre készül­nek. (A ÓSTK felvételei) ÚJ SZÚ 1985-ös állami terv igényes feladatokat tűzött a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat elé, amelyek szigorúan megkövetelték az irányítási munka színvonalának emelését, a tartalékok mozgósítását, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek jobb gya­korlati kihasználását, s a maximális gazdaságosság köve­telményének az érvényesítését a termelés és a gazdálko­dás minden területén. Az új év elején arra is feltehetjük a kérdést, hogy miként sikerült eleget tenni ezeknek a feladatoknak és elvárásoknak, milyen eredményekkel zártuk az elmúlt évet és az egész 7. ötéves tervidőszakot. A Komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemei­ben elért elmúlt évi eredményekről Varga Andrástól, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusától kap­tunk átfogó tájékoztatást. Mint mondotta, az elmúlt évi kedvezőtlen, szélsőséges időjárás ellenére, a szőlő-, a gyümölcs- és a cukorrépa-termelés gyengébb eredmé­nyeitől eltekintve, a járás mezőgazdasági üzemei egészé­ben véve és pénzügyi szempontból is sikeres évet zártak. Növekedett a bruttó mezőgazdasági termelés értéke, s a bőségesebb, jobb minőségű takarmányozás eredmé­nyeként az állattenyésztés minőségi színvonala is emelke­dett. Az elmúlt évben az eddigi legjobb gabonatermést taka­rították be a járásban. A tervezett hektárhozamot 7,3 mázsával teljesítették túl. Ennek köszönhetően több mint 15 ezer tónna gabonát termeltek terven felül, a 7. ötéves terv előirányzatát pedig 8 ezer tonnával túlteljesítették. Az egész tervidőszak alatt összesen 17 185 tonnával több gabonát termeltek, mint az ezt megelőző 6. ötéves tervidő­szakban. Az elmúlt évben több mezőgazdasági üzem sikeresen csatlakozott a hat, illetve a hét tonnások mozgal­mához, de olyanok is akadtak, amelyek nem tudtak megbirkózni a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott felada­tok teljesítésével. A járás szövetkezetei és állami gazdaságai a talajok eltérő adottságai ellenére kimagaslóan jó hektárhozamo­Mérlegkészítés előtt kát értek el szemes kukoricából, s az egyes üzemek eredményei között nem voltak jelentősebb különbségek. A járási átlagban elért 6,32 tonnás hektárhozam 4,8 mázsával volt nagyobb a tervezettnél. A jó eredmény a kedvezőre fordult őszi időjáráson kívül főleg az iparszerü termelési rendszerek bevezetésének köszönhető, ame­lyek keretében szakszerűbb és megalapozottabb volt a növényvédelem, s a kedvező fajtaösszetétel is meghá­lálta az idejében és színvonalasan végzett agrotechnikát. Néhány üzemben, mint például a keszegfalusi (Kame- niőná) és a csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szövet­kezetben a 8 tonnás hektárhozamot is túllépték, s a Komá­romi Állami Gazdaságban, a csicsói (Cicov), a kolárovói, valamint a lakszakállasi (Sokolce) szövetkezetben is 7 ton­nán felüli hozamot takarítottak be, s néhol a 8 tonnás szintet jelentősen megközelítették. Az őszi meleg és száraz időjárás nem kedvezett a cu­korrépa növekedésének, így nem sikerült elérni a tervezett hektárhozamokat, azonban a felvásárolt cukorrépa cukor- tartalma 1,5 százalékkal jobb volt a tavalyinál, így a hektá­ronként kitermelt cukor mennyisége elérte az 5,3-5,5 tonnát. A jövőben a cukorrépa hektárhozamát elsősorban a termelési rendszer kiszélesítésével, az öntözőberende­zések jobb kihasználásával, s szakszerűbb tápanyagellá­tással akarják növelni. A járási termelési igazgatóság agronómusa elégedett a hüvelyesek és a takarmányfélék termesztésében elért eredményekkel. A hüvelyesek termelési tervét 104,3 szá­zalékra teljesítették, ezen belül a szójánál 135,8 százalé­kos volt a terv teljesítése. Az előző évekhez viszonyítva lényeges mértékben javult a helyzet a takarmányalap biztosításában, szénából és lucernalisztből 6 százaléknyi terven felüli mennyiség áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére, s a silótakarmányok mennyisége is kielé­gítő, minősége megfelelő. Kevésbé kedvező a helyzet a gyümölcs - és a zöldségtermesztésben. A szőlő felvá­sárlási tervét az ismert okok miatt mindössze 19 száza­lékra teljesítették. Az idejében és jó minőségben elvégzett őszi talajelöké- szítési és vetési munkák jó alapot képeznek az új tervidő­szak indításához. A több mint 20 ezer hektár őszi vetésnek kedvezett az enyhe, csapadékos decemberi időjárás, s így a szárazság miatt késve és hiányosan kelt búzavetések megerősödve telelhetnek át. KRASCSENICS GÉZA 1986.1.10. Egy kis tanácskozás javítás közben. Kö­zépen Csömör Árpád (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents