Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 13. szám

(Folytatás a 10. oldalróOArAIrkArAirAirAirAAAA'AA'AirAAAAAAAA-A-AirAitAAAAAAAAAAAAAAAAAAA-AirA'AA-k-AAAAA'AirfrkirA-A^-AAAAAAA-AArA'AAAAAAAAAA-kAAAAAAAAA és következetesebb megvalósításához. Fokozatosan megvalósult a kádermunka hatékonyságának az elért eredményekkel összefüggésben történő értékelése. E po­zitív eredmények ellenére azonban nem mindenütt támasztottak megfelelően ma­gas igényeket a kádermunkával szemben. A káderek kiválasztása és funkcióba helye­zése nem mindig felelt meg a tényleges szükségleteknek és igényeknek. A központi bizottság szüntelenül nagy figyelmet fordított a választott pártszervek és a pártapparátus tagjainak céltudatosabb felkészítésére. A XVI. kongresszus óta a CSKP KB Politikai Főiskoláján, az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján és a moszkvai Pártfőiskolán 1600 hallgató végezte el főiskolai tanulmányait. Poszt­graduális tanulmányokat 500-an folytattak, s rövidebb pártiskolai tanfolyamokon 94 000 tisztségviselő vett részt. Mindez hozzájárult a tisztségviselői aktíva politi­kai-eszmei felkészültségének javításához és a pártmunka hatékonyságának fokozá­sához. Ezzel párhuzamosan növekedett az ál­lami és gazdasági szférában dolgozó nó- menklatúr káderek politikai és szakmai képzettsége. 1983 óta fokozatosan alkal­mazzák a gyakorlatban a gazdasági terüle­ten dolgozó vezetők szakmai színvonalá­nak emelésével kapcsolatos elveket. En­nek ellenére az elért eredmények nem felelnek meg az egyes ágazatok igénye­sebb követelményeinek. A vezetők még mindig jelentős részének nincs meg az előirt képesítése. Részben idősebb, ta­pasztaltabb elvtársakról van szó, akik sok­éves szakmai és vezetői gyakorlattal rendel­keznek. A nómenklatúr káderekkel szembeni igé­nyek érvényesítésének hatékony formá­ja a komplex értékelés és az ennek során megszabott feladatok teljesítésének ellenőrzése. A legutóbbi értékelés során, amelyre a XVI. pártkongresszus után ke­rült sor, 560 ezer káderrel folytattak beszél­getést, a legtöbbet az alapszervezetekben. A hangsúlyt a gazdaság döntő fontosságú feladatainak meghatározására helyezték. Több mint százezer kádernek feladatul adták, hogy emelje szakmai és politikai ismereteinek szintjét, összesen 2900 ve­zetőt mentettek fel tisztségéből, főleg azért, mert nem teljesítették feladataikat. A vezetők eljárására, aktivitására és kez­deményezésére a hetedik ötéves terv fela­datainak teljesítése során pozitívan hatott a tervteljesítés 1983-as ellenőrzése is. A komplex értékelés hatékonyságát sok­szor csökkenti az, hogy nem mindig sikerül kellő tárgyszerűséggel és konkrétsággal értékelni a társadalmi szükségletek érvé­nyesítéséhez való viszonyt és a vezetők­nek a hatáskörükbe eső területen elért eredményekhez való személyes hozzájá­rulását. Gyakran nyilvánul meg alacsony fokú igényesség. Sok olyan eset fordul elő, amikor vezető helyeken hagynak olyan dolgozókat, akik nem mutatják fel a szük­séges eredményeket, nem tesznek tanú­ságot alkotó kezdeményezésről, nem tanú­sítanak határozottságot, s nem rendelkez­nek megfelelő politikai, szakmai és erkölcsi feltételekkel. Mindez ellentétben áll a párt káderpolitikai elveivel. A központi bizottság gondoskodott arról, hogy növekedjék a választott pártszervek­ben, a képviseleti testületekben, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szerveze­tek szerveiben a munkások és a szövetke­zeti földművesek részaránya. Gondosko­dott arról, hogy a munkáskáderek megsze­rezzék a szükséges szakmai és politikai felkészültséget, és érvényesülhessenek a politikai, gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Pozitív irányzat mutatkozik a nők funkció­ba helyezése terén is. 1971 óta kétszeresére növekedett azoknak az elvtársnóknek a száma, akik választott párttisztségeket látnak el. A nők részaránya az állami és gazdasági szférában dolgozó pártszervek nómenklatúr tisztségeiben az 1974-es 10,3 százalékról 18,2 százalékra emelke­dett. A képviseleti testületekben ez az arány 30 százalék. A XVI. kongresszus feladatul adta a párt-, állami és gazdasági szerveknek, hogy nagyobb felelősségtudattal válasszák ki és készítsék fel a kádertartalékokat. Ezen a területen kétségkívül javulás tör­tént. Növekedett a céltudatosság, ami ab­ban is tükröződött, hogy emelkedett azon káderek részaránya, akiket azokba a tiszt­ségekbe helyeztek, amelyekre hosszabb ideje készítették fel őket. A kádertartalé­kokkal végzett munka eredményességét azonban sok helyütt csökkentette a felada­tok teljesítésében megnyilvánuló forma­lizmus. Bevált az a módszer, hogy az idősebb káderek tapasztalatait a fiatalok lendületé­vel, műveltségével és alkotó aktivitásával kössük össze. A pártszervek törekvése, hogy e tisztségekbe fiatalok kerüljenek, ab­ban nyilvánul meg, hogy a választott párt­tisztségekben, a pártapparátusban az álla­mi és a gazdasági szférában, társadalmi szervekben, szervezetekben növekszik a fiatalok száma. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a ká­derek a gyakorlati feladatok teljesítése, a párt politikájának megvalósításáért foly­tatott mindennapi konkrét küzdelemben nőnek fel, edződnek és tesznek tanúbi­zonyságot rátermettségükről. Ezt az élet által teljes mértékben igazolt lenini elvet a pártszervek és -szervezetek vezetésével az élet minden területén megfelelő követ­kezetességgel kell érvényesíteni és fej­leszteni. JSZÚ IV. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése a külpolitika területén A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladat - a fejlett szocialista társadalom építése - megkövetelte a szoros együttmű­ködést és a lépések egyeztetését a Szov­jetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával, továbbá a marxizmus—leni- nizmus, a proletár és a szocialista interna­cionalizmus elveinek következetes érvé­nyesítését a külpolitikában. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott irányvonal értelmében külpolitikai tevé­kenységünk legfőbb célja a szocialista kö­zösség egységének megszilárdítása és a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítése, a szocialista társadalom építése békés feltételeinek biztosítása és a szocia­lista vívmányok védelme, a forradalmi és haladó erőkkel folytatott együttműködés, a nemzeti felszabadító harc támogatása, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének megszilárdítása és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek érvé­nyesítése volt. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya állandó figyelmet szentelt ezeknek a feladatoknak és megfe­lelő intézkedéseket fogadott el. Ezek teljesí­tése tovább növelte pártunk és államunk nemzetközi tekintélyét. A nemzetközi feszültség kiéleződésével növekedett a Varsói Szerződés Szerveze­tében tömörülő testvéri szocialista orszá­gok összeforrottsága, akcióegysége és vé­delmi képessége további erősítésének szükségessége. Csehszlovákia számára ez volt az elsőrendű külpolitikai feladat. A két kongresszus közötti időszakban Csehszlovákia aktivan, felelősségteljesen és konstruktív módon vett részt a Varsói Szerződés szerveinek valamennyi tanács­kozásán. Elvi jelentőségű volt a Varsói Szerződés érvényességének a következő 20 évre történő meghosszabbítása, a to­vábbi tíz évvel történő meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés keretében a Cseh­szlovákia részéről tett kiemelkedő lépés volt a CSSZSZK kormánya és a Szovjet­unió Minisztertanácsa közötti megállapo­dás arról, hogy Csehszlovákia területén megnövelt hatótávolságú harcászati-had­műveleti rakétákat helyeznek el. Ez az intézkedés hozzájárult a katonai-hadászati egyensúly megbontására irányuló nyugati kísérletek meghiúsításához, növelte Cseh­szlovákia és az egész közösség bizton­ságát. A XVI. kongresszust követő időszakban Csehszlovákia aktívan tevékenykedett a KGST keretében és bővítette gazdasági együttműködését a Tanács többi tagjával. Országaink gazdasági erejének és vé­delmi képességének növelése szempont­jából nagy jelentőségű volt a KGST-tagál- lamok felső szintű gazdasági értekezlete, amelyre Moszkvában, 1984 júniusában ke­rült sor. Csehszlovákia aktívan járult hozzá az értekezlet eredményes munkájához és hozzálátott az ittelfogadotthatározatokgya­korlati megvalósításához. Ezzel összhang­ban teljes mértékben támogatta a KGST- országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának kidol­gozását és a Tanács rendkívüli ülésszakán 1985 decemberében Moszkvában történő elfogadását. A CSKP aktívan vesz részt az ideológiai együttműködésben és ezt a tevékenységét a testvérpártok ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekez­letein egyezteti. A CSKP XVI. kongresszusa utáni idő­szakban tovább erősödtek Csehszlovákia kapcsolatai a szocialista közösség államai­val, amely kapcsolatok a szocialista inter­nacionalizmus elveire épülnek. Ezen belül elsőrendű jelentősége van a Szovjetunió­hoz fűződő viszonynak, amely döntő mér­tékben segíti elő a fejlett szocialista társa­dalom építése feladatainak megoldását. Ezek a kapcsolatok tartalmukat, dinamiká­jukat és terjedelmüket tekintve rendkívül magas szintet értek el. Alapjuk a CSKP és az SZKP megbonthatatlan szövetsége, a kapcsolatok fejlesztésére és a kölcsönös együttműködés bővítésére irányuló kölcsö­nös igyekezet. A két testvérpárt közötti viszonyra a teljes bizalom és nézetazonos­ság jellemző. Rendszeresek voltak a főtitkárok találko­zói és a két párt központi bizottságai közötti munkaértekezletek. Az elmúlt évek folya­mán a CSKP KB minden titkára folytatott munkajellegü megbeszélést szovjet part­nerével. Csehszlovákia és a Szovjetunió között egyértelmű nézetazonosság áll fenn vala­mennyi nemzetközi kérdéssel kapcsolat­ban. Közösen és lépéseinket egyeztetve járunk el a világ békéjéért és biztonságáért vívott harcban. Teljes mértékben támogat­juk a szovjet békepolitikát, a jelenlegi nem­zetközi problémák konstruktív megoldásá­ra irányuló valamennyi szovjet kezdemé­nyező lépést. Széles körű az együttműködés a kultúra, az oktatás, a tudomány és az egészségügy területén is. A csehszlovák kultúra napjai a Szovjetunióban, valamint a szovjet kultú­ra napjai Csehszlovákiában és a Csehszlo­vákia ’85 jubileumi kiállítás Moszkvában e kapcsolatok csúcspontját jelentették. A testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez és megszilárdításához jelentős mértékben hozzájárultak a törvényhozó és képviseleti testületek, a társadalmi szervezetek közötti kiterjedt kapcsolatok, a kerületek, járások, városok, községek, vállalatok, földműves- szövetkezetek és dolgozókollektívák baráti kapcsolatai. A CSKP XVI. kongresszusának határo­zataival összhangban minden területen tovább fejlődtek Csehszlovákia kapcsolatai a többi testvéri országgal - a Lengyel Népköztársasággal, a Német Demokrati­kus Köztársasággal, a Magyar Népköztár­sasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, és Kubával. Elmélyültek a kölcsönös kapcsolatok a párt- és állami vezetők között. Bővült az együttműködés a testvérpártok, az állami közigazgatási szervek, a parlamentek és a társadalmi szervezetek között, az együtt­működés tartalmát és formáit tekintve szé­les körű a kerületek, járások, városok és üzemek között is. A kölcsönös együttműködés ezekkel az országokkal különösen gazdasági terüle­ten fejlődött. A kormányközi bizottságok rendszeresen üléseznek és egyeztetik a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A testvéri országok egész sorával erősödik a termelési szakosítás és kooperáció. A kapcsolatok eredményes fejlődése pozitívan tükröződik a kulturális, oktatásügyi, tudományos és egészségügyi együttműködés szintjében is. A CSKP a lengyelországi társadalmi válság és a konszolidáció időszakában rendkívüli figyelmet fordított a Lengyel Egyesült Munkáspárttal folytatott kölcsö­nös együttműködés bővítésére. Az ide vonatkozó megállapodások alapján sok­oldalú támogatást nyújtott a tisztségviselők nevelése és képzése terén is. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társasággal elsősorban gazdasági téren fejlődik eredményesen a kölcsönösen elő­nyös együttműködés. Intenzívebbé váltak a kapcsolatok a két párt és a két ország vezetői között is, ami megteremti a kölcsö­nös kapcsolatok további elmélyítésének feltételeit. Sokoldalúan bővültek kapcsolataink In­dokína testvéri államaival, amelyek szem- beszáilnak az imperializmus és a térség reakciós, hegemonista erői részéről rájuk nehezedő politikai, gazdasági és közvetlen katonai nyomással. A magunk lehetőségei szerint hatékonyan járulunk hozzá a szoci­alizmus építéséhez és a vietnami, laoszi és kambodzsai nép forradalmi vívmányainak védelméhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársa­sággal folytatott együttműködés fejlődését kedvezően befolyásolta Kim Ir Szén elvtárs csehszlovákiai látogatása. Ennek eredmé­nyeképp javult külpolitikai együttműködé­sünk és fejlődtek a kölcsönösen előnyös kapcsolataink. A XVI. kongresszus külpolitikai irányvo­nalának megvalósítása során szüntelen fi­gyelmet fordítottunk a Kínai Népköztársa­sággal való államközi kapcsolatokra. A többéves stagnálást követően fokozato­san felélénkülnek kapcsolataink Kínával. 1980 és 1985 között jelentős mértékben növekedett a csehszlovák-kínai kölcsönös kereskedelem. Helyreálltak a kapcsolatok a tervezés, a tudomány és a technika, a külügyminisztériumok, a kultúra, az okta­tásügy és a sport, a tömegtájékoztató esz­közök, a baráti társaságok vonalán adott kölcsönös tájékoztatás területén. A CSKP XVI. kongresszusa pártunkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fiatal, füg­getlen államai antiimperialista harcának tá­mogatására orientálta. A kongresszus fela­datkén tűzte ki az együttműködés fejleszté­sét a fejlődő világ valamennyi haladó és demokratikus erejével, mindenekelőtt azokkal az országokkal, amelyek a fejlődés szocialista útját választották, továbbá azokkal a szervezetekkel és mozgalmak­kal, amelyek következetes harcot folytatnak a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a fajüldözés ellen. Ezekből a feladatokból indultunk ki az arab országokkal, mindenekelőtt a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, Szíriá­val, Líbiával, Algériával és Irakkal való kapcsolatainkban. Tovább mélyült hagyo­mányos, mindenekelőtt a gazdasági terü­letre kiterjedő együttműködésünk a többi arab országgal, így Kuvaittal, Tunéziával, Egyiptommal, a Jemeni Arab Köztársaság­gal, Libanonnal és Marokkóval. Sokoldalú támogatást nyújtottunk Afga­nisztánnak a haladó változások megszilár­dításához és az ellenforradalmi erők táma­dásaival szembeni védelemhez. Szüntelen figyelmet fordítottunk az Indiával való ha­gyományosan jó, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megszilárdítására és további fejlesztésére. Az afrikai kontinensen megkülönbözte­tett figyelmet fordítottunk a Szocialista Eti­ópiával, az Angolai Népi Köztársasággal és a Mozambiki Népi Köztársasággal való kapcsolatokra. Támogatást nyújtottunk gazdasági és társadalmi fejlődésük biztosí­tásához. Afrika többi országával a már kiépített politikai, gazdasági együttműkö­dést folytattuk és erősítettük. Csehszlovákia a kongresszusi határoza­tokkal összhangban bővítette együttműkö­dését Latin-Amerika haladó erőivel. Jelen­tős támogatást nyújtunk Nicaraguának és eredményesen fejlesztjük kapcsolatainkat Mexikóval, Argentínával, Brazíliával, Ko­lumbiával és más országokkal. Határozot­tan felléptünk a forradalmi Kuba védelmé­ben és hozzájárultunk Latin-Amerikában kiépített pozíciójának sokoldalú megszilár­dításához. Sokoldalú erkölcsi, politikai és anyagi támogatást nyújtottunk a nemzeti felszaba­dító mozgalmaknak és a szabadságukért, független fejlődésükért küzdő népeknek. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal megvalósítása során a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatainkban a helsinki Záróokmány szellemében foly­tattuk a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés el­veinek érvényesítését. A két kongresszus közötti időszakban ezek a kapcsolatok az imperializmus, mindenekelőtt az USA mili­tarista körei által kiélezett nemzetközi hely­zetben fejlődtek. Csehszlovákia a testvéri szocialista országokkal közösen eredmé­nyesen szállt szembe a NATO azon kísér­leteivel, hogy katonai-hadászati erőfölény­re tegyen szert és meggyengítse a szocia­lizmus pozícióit a világban. Az amerikai elsöcsapásmérő nukleáris rakéták európai rendszerbe állítása negatívan befolyásolta az általános nemzetközi helyzetet. A létező szocializmus elleni durva anti- kommunista kampányok mellett az imperi­alista erők - mindenekelőtt az Egyesült Államok - gazdasági diszkriminációt érvé­nyesítenek a szocialista országokkal szemben, különösen a korszerű technika és technológia, a hitelek és a külkereske­delem korlátozása terén. Ennek a politiká­nak a konkrét megnyilvánulása volt a NATO-országoknak a szocialista államok­ba irányuló exportját ellenőrző koordináci­ós bizottság (COCOM) tevékenysége. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának offenzív békepolitikája és a békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítése pozitív ered­ményeket hoz. Az Egyesült Államok kiéle­zett, konfrontációs irányvonala ellenére a nyugat-európai országok részéről érdek­lődés mutatkozott meg a politikai párbe­széd folytatása, a gazdasági és más kap­csolatok fejlesztése iránt. Mindez tükröző­dött a nyugati szomszédainkkal, Ausztriá­val és az NSZK-val való kapcsolatainkban. Az NSZK politikájában mutatkozó ked­vezőtlen irányzatok ellenére kifejeztük szándékunkat a politikai párbeszéd és az egyenjogú együttműködés folytatására az­zal, hogy elsőrendű jelentőséget tulajdoní­tunk a biztonság kérdéseinek. Elsősorban a kölcsönös kereskedelem és a gazdasági együttműködés további fejlődését, vala­mint a környezetvédelmi kérdések megol­dását értékelhetjük pozitívan. Ugyanakkor- továbbra is elvi bírálatnak vetettük alá a revansizmust és a militarizmust. Fejlesz­tettük a kapcsolatokat azon erők képviselő­ivel, amelyek az enyhülési politika folytatá­sáért szállnak síkra, így mindenekelőtt az SPD-vel, a szakszervezetekkel és a béke­mozgalom különböző szervezeteivel. Nagy figyelmet fordítottunk az Osztrák Köztársasághoz fűződő kapcsolataink át­6.III.28. A,AArkArkirAAAAAAAA'A-AA:irAkAAAAA-AArkAAAAAAAAAA~A'kAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*A-kAA-AAAAAAA*-A (Folytatás a 12. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents