Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 13. szám
(Folytatás a 6. zések, csomagológépek és göngyölegek hiánya. A 7. ötéves tervidőszakban tovább erősödött a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapja. A beruházások értéke elérte a 133,7 milliárd koronát. A beruházások tervezett keretét körülbelül negyedrésznyi arányban lépték túl. Pozitívan értékelhetjük a gépi beruházások, főleg a traktorok, a talajművelő és a termésbetakarító gépek részarányának növekedését. Nem értük el azonban a szükséges javulást a szállított gépek műszaki-gazdasági színvonalában és a gépesítés komplex jellegében. A mezőgazdasági termelés intenzifikálá- sát elsősorban a talajjavítási beruházások segítették elő, amelyekre csaknem 20 milliárd koronát fordítottunk. Az ötéves tervidőszakban 99 411 hektárnyi öntözőrendszert építettünk, s az erre vonatkozó tervet 101,4 százalékra teljesítettük. A lecsapolási munkálatokra 238 990 hektáron került sor, itt 113,8 százalékos volt a tervteljesítés. A veszteségek korlátozásában nagy szerepet játszottak a különleges mezőgazdasági beruházások, amelyek keretében csaknem 7 millió m3 silótérség, valamint 5 millió m3 trágyatelep épült, aminek kedvező hatása volt a környezetvédelmi problémák megoldására is. Az élelmiszeripari beruházások terjedelme 22,8 milliárd koronát ért el, a terv 17 százalékos túlteljesítése mellett. A tervidőszak folyamán több fontos feldolgozási kapacitást helyeztek üzembe, például húsüzemeket Cakovicében, Politikában, Olomoucban, Léván (Levice), Duna- szerdahelyen (Dunajská Streda) és máshol, összesen több mint 190 000 tonnás évi teljesítménnyel, továbbá új tejüzemeket Őeská Lípában, Kassán (Koáice), 2am- berkben, Nővé Mesto nad Váhomban, pek- tinüzemet Smiricében, fagyasztóüzemet Kunovicében és Opavában, sütőipari üzemet Prágában, Nyitrán (Nitra) és Bratisla- vában, valamint további létesítményeket. Ennek ellenére az élelmiszeripari kapacitások műszaki színvonala és teljesítménye még mindig elmarad a mezőgazdasági termelés növekedése mögött. Egyes szakágazatokban ez a különbség tovább mélyül. Az ötéves tervidőszakban javult a mező- gazdasági termelés hatékonysága. Fokozatosan emelkedik az anyagi és az energetikai források, főleg a takarmányok, a trágyák és az üzemanyagok hasznosításának a színvonala. Csökkent a lemaradozó efsz-ek és állami gazdaságok száma, növekedtek saját forrásaik a bővített újratermeléshez és az anyagi érdekeltség erősítéséhez. Javult az ágazatok külkereskedelmi mérlege is, a nem szocialista országokkal kapcsolatos negativ szaldó negyed- résznyivel csökkent. E pozitív jelenségek ellenére azonban mindeddig nem sikerült kifejező mértékben megváltoztatni a mező- gazdasági termelés alap-, anyag- és energiaigényességének tartós növekedését. Ennek következtében az élelmiszeripari termelési költségek is növekednek. Állandóan fennállnak az indokolatlan különbségek az azonos termelési feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok között, ami elsősorban az irányítás alacsony színvonalának a következménye. Nem sikerül a szükséges mértékben csökkenteni a termelési veszteségeket, valamint a mezőgazdaság intenzifikálásának negatív környezeti hatásait. Az elért eredményekre pozitívan hatott a mezőgazdaság tökéletesített irányítási rendszere, amely 1982-tól érvényesült. Az ebből eredő intézkedések széles teret biztosítottak a mezőgazdasági vállalatok aktivitásának fokozásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséért viselt felelősségük növekedéséhez. Egyszerűbbé vált a tervezés a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumon belül, a tervek kidolgozásánál szélesebb mértékben érvényesültek a normativumok és mérlegmódszerek. Javulni kezdett a helyzet a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Az intézkedések nagyobb mértékben ösztönözték a vállalatokat a helyi feltételek és tartalékok jobb kihasználására. Kedvezően hatottak az anyagi érdekeltség területére is, a vállalatok konkrét eredményeire vonatkozó ér- demlegesség erősítésével. Az irányítási rendszer egészében véve pozitív hatását gyengítették a megvalósításé során tapasztalt következetlenségek. Továbbra is megnyilvánultak bizonyos adminisztratív módszerek, nem volt biztosítva a kellő összhang az ágazatok közti kapcsolatokban. Ezekre a fogyatékosságokra a CSKP KB 1984. évi 11. ülése tért ki a határozatában, s a mezőgazdaság és a nép élelmezését biztosító további ágazatok itt megvitatott hosszú távú fejlesztési programja, valamint a mezőgazdaság irányítási rendszerének tökéletesítésére elfogadott, a 8. ötéves tervidőszakra vonatkozó intézkedések tartalmazzák megoldásuk feladatait. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum feladatainak sikeres teljesítéséhez kifejező mértékben hozzájárultak a tudományos-kutatási intézmények, «a biológiai és a műszaki szolgáltatások, valamint azok az élenjáró mezőgazdasági vállalatok, amelyek a tudományos-műszaki haladás hordozói voltak a mezőgazdasági termelés egyes szakágazataiban. Javult a gazdasági állatok és a vetőmagvak többségének a génalapja. Szélesebb körben érvényesültek a progresszív növénytermesztési és állattenyésztési technológiai eljárások. A mezőgazdasági vállalatok gazdasági erősítésében és anyagi-műszaki ellátásuk javításában pozitív szerepe volt a melléküzemági termelésnek. A műtrágyák, a mésztrágyák, a vegyszerek és a gépek növekvő szállításával az anyagellátó ágazatok is elősegítették a mezőgazdaság intenzifikálását. Továbbra is hiányosságok vannak azonban a szállított termelőeszközök minőségében és komplex jellegében, valamint kihasználásuk színvonalában. A gépekkel nehezen megközelíthető parcellák jobb kihasználásához, valamint az élelmiszerekkel való ellátás javításához a kistenyésztők és a kertművelők is hozzájárultak. A mezőgazdasági nagyüzemi termelésre alkalmatlan mezőgazdasági földalap jobb kihasználásában még vannak tartalékaink. Az erdőgazdaság sikeresen teljesítette az erdőségek termőképességének biztosításával, az erdősítéssel, a népgazdaság és az export faipari nyersanyagokkal való ellátásával kapcsolatos feladatokat. Nagy igyekezettel sikerült felszámolni a terjedelmes szélkárok következményeit, s elejét venni a növényzet további károsodásának. Gondoskodás történik arról, hogy fokozódjon az erdők gazdasági és egyéb irányú hasznos szerepe, főleg az ökológiailag veszélyeztetett körzetekben. A faiskolai nagyüzemek kiépítése 420 hektáron lehetővé tette, hogy az erdősítés 37 075 hektárral növekedjen. Hiányosságok vannak még azonban a termesztő tevékenység színvonalában, a fiatal növényzetről való gondoskodásban, a kártevők elleni védekezés intenzitásában, az erdők tisztántartásában, s a faanyagok komplex kihasználásában. A vízgazdálkodásban a bonyolult feltételek ellenére sikerült gondoskodni a lakosság, az ipar és a mezőgazdaság vízellátásáról, valamint a vízi szállítások szükségleteiről. Jelentős vízgazdálkodási beruházásokat valósítottunk meg, amelyek elősegítik a tüzelőanyag-energetikai alap és egyes további ágazatok fejlődését. Továbbra is nehézségekbe ütközik az új vízforrások biztosítása, ezeknek a vízgazdálkodási rendszerekbe való bekapcsolása, valamint a szennyvíztisztító berendezések építése és felújítása. Jelentős tartalékaink vannak a vezetéki vízhálózatban keletkező veszteségek csökkentésében, valamint a vízgazdálkodás ésszerűsítésében az egész népgazdaságban és a lakossági fogyasztás területén. Az emberek még nem tudatosították eléggé, hogy a termőtalaj, az erdő és a víz a társadalom legdrágább vagyonát képezi, amelyet gondosan kell védelmezni, s környezetünk elválaszhatatlan részeként kell gondoskodnunk róla. A közlekedés biztosította a népgazdaság fejlesztésének szállítási szükségleteit. A 7. ötéves tervidőszakban a szállítási szükségletek 8,2 százalékkal csökkentek, ami aCSKP XVI.kongresszusáncélultűzött 5 százalékos csökkentés túlteljesítését jelentette. Fokozódott a kevésbé energiaigényes vasúti és vízi szállítások részaránya. A közúti szállítások területén a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat teljesítményének növekedése megelőzte a vállalati szállításokét. A szállítási feladatok teljesítése azonban gyakran feszült helyzetekben történt, a hatékonyság és a minőség szempontjából nem a kívánt színvonalon. Nem sikerült teljes mértékben gondoskodni a szállítások szükséges folyamatosságáról és megbízhatóságáról, a be- és a kirakás egyenletességéről, valamint a nagyobb fegyelem eléréséről mind a szállítók, mind pedig a szállíttatok részéről. Problémák voltak a szállítóeszközök kihasználtságában, valamint a közlekedés biztonságában is. Csekély mértékű haladást értünk el a progresszív szállítási rendszerek fejlesztésére irányuló állami célprogram megvalósításában. A közlekedés műszaki alapjának a fejlesztése elsősorban a mozgó eszközök felújítására és fejlesztésére összpontosult, továbbá 473 kilométernyi vasúti pálya villamosítására (a tervben 450 km szerepelt), valamint 419 km távolságban a biztonsági berendezések korszerűsítésére (a tervezett 380 km helyett). A csehszlovák-szovjet határon új vasúti átkelőhelyet helyeztünk üzembe. Folytattuk a közúti hálózat korszerűsítését, az autópályák építését, valamint a prágai és a bratislavai közlekedési rendszer fejlesztését. A vasúti hálózat egyes szűk keresztmetszeteinek a felszámolása, valamint a szlovákiai déli vasútvonal építése azonban az elért eredmények ellenére csak lassan haladt előre. A személyi tömegközlekedésben bizonyos fokú javulást sikerült elérni a pontosságban, a megbízhatóságban és az egyes közlekedési formák koordinált együttműködésében. A metró hálózatának kiszélesítésével tovább javult a prágai városi tömeg- közlekedés. A tömegközlekedés javítására hozott intézkedések eredményeként számos további városban és községben is javult a helyzet. Ennek ellenére főleg a vasúti közlekedés színvonalában és az utazási kultúrában még komoly fogyatékosságaink vannak. A szennyezettség és a vandalizmus megnyilvánulásai rossz fényt vetnek mind a szállítókra, mind az utasokra. A 7. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott a távközlés műszaki alapjának korszerűsítése, ami a további intézkedések megvalósításával együtt bizonyos mértékben javította a távközlési szolgáltatások színvonalát. Bővült a telefonkapcsolások automatizálása és a telefonállomások hálózata, fejlődött a postai tevékenység valamint az újságforgalmazás gépesítése és automatizálása. Nem sikerült azonban a szükséges mértékben kielégíteni a lakosság igényeit a telefonállomások létesítésében. Kiszélesedett a II. televíziós program vételének a területe. A távközlés területeire sok jogos bíráló megjegyzés hangzik el, amelyek egyrészt a televíziós és rádióadások területi kiszélesítésére, valamint a telefon-, a távíró- és az egyéb postai szolgáltatások rugalmasságára és minőségére vonatkoznak. E szolgáltatások minőségének a javítása sok esetben az irányítási munka színvonalától, a fegyelem és a hajlandóság megszilárdításától függ. A távközlés területén is lépést kell tartanunk a világviszonylatban megnyilvánuló rendkívül gyors műszaki fejlődéssel. A népgazdasági eredmények pozitívan nyilvánulnak meg a hazai piacon. A 7. ötéves tervidőszak folyamán fokozatosan javult a lakosság élelmiszerellátása. Piacunk az aránylag magas szintű fogyasztás mellett folyamatosan és jól van ellátva élelmiszerekkel. Nőtt a tartós fogyasztási cikkek eladott mennyisége. Tapasztalatokat szereztünk az olyan szakosított üzletek létesítésével kapcsolatban, amelyek kiváló minőségű árut és divatcikkeket árusítanak, és számos árufajta esetében kiküszöbölték a kínálat és a kereslet közti egyenlőtlenséget. Bővült a behozott cikkek eladása. A piac stabilizálása, a termelés és a fogyasztás társadalmi és gazdasági szabályozása érdekében bizonyos árucsoportok árát módosítani kellett. Emelkedett a kereskedelem anyagi-műszaki alapjának színvonala, az új építkezések és az üzlethálózat korszerűsítése eredményeként javultak a vásárlási feltételek. A 7. ötéves tervidőszakban az eladótér több mint 15 százalékkal nőtt. Negyven új áruházat adtak át rendeltetésének. A lakosság segítségével a Z-akcióban jelentősen javult a vidéki üzlethálózat. Továbbra is problémák merülnek fel azonban az egyes új lakótelepeken, főleg a nagyvárosokban. Meggyorsult a nagykereskedelem korszerűsítése, bővült a szállodák és a közétkeztetési létesítmények kapacitása. Ennek ellenére továbbra is több hiányosság merült fel. Nem sikerült teljes mértékben kielégíteni a szükségleteket bizonyos árufajtákkal, ezek keresése fölösleges nehézséget okoz a lakosságnak. Nem " tűrhetjük meg a jövőben, hogy elavult műszaki mutatókkal jellemzett árufajták kerüljenek a piacra, sőt előfordult, hogy rossz minőségű árut szállítanak. Továbbra is alacsony színvonalúak a kereskedelem szolgáltatásai és gyakran műszaki felszereltsége is. A kereskedelem politikai és gazdasági szempontból nagyon érzékeny terület. Állampolgáraink milliói naponta lemérhetik munkáját. Ezt tudatosítania kell minden irányító szervnek, a nemzeti bizottságoknak, és különösen a termelésnek és magának a kereskedelemnek is. Meg kell állapítanunk, hogy a kereskedelem eddig nem elég igényes a termeléssel szemben. Ez is egyik komoly oka annak, hogy nem kínál elegendő terméket, főleg kiváló műszaki és elektrotechnikai termékeket, valamint olyanokat, amelyeket a fiatalok és a lakosság más csoportjai keresnek. Nem valósítják meg mindenütt következetesen a piackutatást, nem érvényesítik a racionális fogyasztást, és nem védik elég határozottan a fogyasztók érdekeit. Nem megfetelő az áru- szállítás szervezése és tervezése sem. A belkereskedelem színvonalát befolyásolja a közétkeztetés is, ezen a téren lényeges minőségjavulást kell elérni és a szolgáltatóknak becsületesebb munkát kell végezniük. II. A politikai rendszer, a politikai nevelő és ideológiai munka, a tömegtájékoztató eszközök, az oktatás, a tudomány és a kultúra A párt a népgazdaság fejlesztésével kapcsolatos igényes feladatok teljesítése mellett nagy figyelmet szentelt a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítésének, a politikai rendszer tökéletesítésének és a szocialista demokrácia fejlesztésének. Az értékelt időszakban tovább szilárdult a dolgozó nép hatalma, a munkásosztály vezető szerepe. Megerősödött a munkások, a szövetkezeti parasztság, az értelmiség, valamennyi dolgozó szövetsége. A Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa által kitűzött irányvonal teljesítése során tanúsított sokoldalú aktivitás továbbfejlesztette és szilárdította a szocialista társadalmi viszonyokat, megerősödött a dolgozók politikai állásfoglalása és világnézete, társadalmunk erkölcsi-politikai egysége. Nőtt a munkásosztály öntudata, műveltségi, kulturális és szakmai színvonala. Elmélyült részvétele a termelés irányításában, az ország társadalmi-politikai életében. A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlődésével párhuzamosan minőségi változások mentek végbe a szövetkezeti parasztság soraiban is. A mezőgazdaság fiatal, középiskolát és felsőoktatási intézményeket végzett szakemberekkel erősödött, ami hozzájárult a mezőgazdasági termelés intenzifikálásához és hatékonyságának növeléséhez. Az értelmiség a munkásosztállyal és a szövetkezeti parasztsággal szoros szövetségben teljesítette küldetését, alkotómunkájával jelentősen hozzájárult társadalmunk gazdasági, szociális és szellemi fellendüléséhez. A szocialista államiság fejlődése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a csehek és szlovákok államjogi kapcsolatainak a szocialista föderációban való rendezésével. A cseh és a szlovák nemzet, a magyar, német, lengyel és ukrán nemzetiségű állampolgárok egysége és testvéri együttműködése tovább szilárdult. A párt nagy figyelmet szentelt a politikai rendszer tökéletesítésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének. Arra törekedett, hogy a társadalom életében aktív légkört teremtsen, bővítse az állampolgárok részvételét a párt kimunkálásában, megvalósításában és ellenőrzésében, fokozza munka- és társadalmi aktivitásukat. A nép egyre nagyobb részvétele az ország irányításában, a munkahelyekre, a községekre és a városokra valamint a jövőre vonatkozó mindennapi döntésekben a párt politikájának szilárd és elválaszthatatlan része, a szocialista államiság további fejlesztésének alapvető irányvonala marad a jövőben is. A Nemzeti Front és a benne tömörült szervezetek támogatták a CSKP XVI. kongresszusa által elfogadott programot és áldozatkészen bekapcsolódtak a megvalósításába. A Nemzeti Front széles szocialista alapján elmélyült a párt és a nép kapcsolata, megszilárdult a kommunisták szövetsége a pártonkívüliekkel és más politikai pártok tagjaival. A kommunista párt értékeli azt, hogy a Csehszlovák Szocialista Párt, a Csehszlovák Néppárt, a Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadságpárt hozzájárult közös szocialista építömunkánkhoz. Az elmúlt időszakban megnövekedett a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom társadalmi feladata, a szakszervezetek fokozott mértékben vesznek részt a párt gazdasági és szociális programjának megvalósításában, egyre nagyobb mértékben együttműködnek az állami és gazdasági szervekkel. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom több mint 7,5 millió tagjának sokrétű tevékenysége elősegítette, hogy a mozgalom teljesítse feladatát a dolgozók érdekeinek és jogainak érvényesítésében, felelősséget vállaljon a társadalmi feladatok megvalósításáért, gazdaságunk hatékonyságának növelése és minden munka minőségének javítása során. A szakszervezetek figyelmének előterében nem álltak azonban mindenütt a legfontosabb gazdasági és szociális kérdések. A szakszervezeti szervek nem viszonyultak minden esetben elég igényesen és szakképzetten a gazdasági szervekhez. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyes szervei és szervezetei nem támogatták elég következetesen a gazdaság és a fegyelem fokozására irányuló eröfeszíté36.III.28. a 8. oldalon)
