Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 13. szám

-*r­ÚJSZÚ 3 Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a XVIi. kongresszus elé terjeszti a tevékenységéről és a XVI. kongresszus határozatainak teljesítéséről szóló beszámolót. Az egész párt és a tár­sadalom előtt nyíltan, bírálóan és önbíráló- an értékeli, miként teljesítették a kijelölt feladatokat. A legutóbbi öt év eredményeinek ösz- szegzésekor joggal állapíthatjuk meg, hogy a legutóbbi kongresszus által jóváhagyott feladatok összhangban voltak szükségle­teinkkel, feltételeinkkel és társadalmunk lehetőségeivel. Végrehajtásuk az egész párt, a Nemzeti Front, az egész nép ügyé­vé vált. A központi bizottság fokozatosan konk­retizálta a kongresszusi irányvonalat, rend­szeresen ellenőrizte teljesítését, idejében értékelte az új jelenségeket és a társada­lom dinamikus fejlesztésének új lehetősé­geit, nem hátrált meg az akadályok előtt, ezek leküzdésére mozgósította a pártot, a dolgozókat. Arról volt szó, hogy tovább kell fejleszte­ni a népgazdaságot, tovább kell lépni az intenzív fejlesztés és a hatékonyság növe­lésének útján. Az életszínvonal megtartá­sát és további javítását, az állampolgárok szociális biztonságának biztosítását, a néphatalom erősítését, a nemzetek és nemzetiségek egységének szilárdítását, a ^szocialista demokrácia tökéletesítését, a műveltség és a kultúra további fejleszté­sét, az ország védelmi képességének erő­sítését, a szocialista országokkal, elsősor­ban pedig a Szovjetunióval való együttmű­ködés sokoldalú fejlesztését, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság nemzetközi helyzetének szilárdítását és a világbéke megőrzéséhez való hozzájárulást tűztük ki célul. Csehszlovákia Kommunista Pártja a munkásosztály és az összes dolgozó elis­mert politikai élcsapataként, az egész tár­sadalom támogatását élvezve és általános akvitására támaszkodva kezdi meg XVII. kongresszusát. A kongresszust megelőző időszakban, az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészítése és lebo­nyolítása során megbizonyosodhattunk ró­la, hogy a párt szilárd, eszmeileg és szer­vezetileg egységes, és képes népünk eredményes vezetésére a fejlett szocializ­mus további építésének útján. Az a széles körű aktivitás, amely hazánk szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulójának, a párt XVII. kongresszusá­nak és a CSKP megalapítása 65. évfordu­lójának tiszteletére bontakozott ki, újból bizonyította népünk alkotóképességét és eltökéltségét, hogy teljesíti a kongresszus által a legközelebbi ötéves tervidőszakra, illetve - távlatilag - a 2000-ig terjedő időszakra kijelölt feladatokat. Ennek során azokra a gyakorlati tapasz­talatokra támaszkodunk, amelyekét a CSKP XIV. kongresszusa óta szerez­tünk. Számunkra a testvérpártok, elsősor­ban a Szovjetunió Kommunista Pártja ta­pasztalatai ihlető erőforrást jelentenek. Rendkívül fontos tényező számunkra a szovjet kommunisták XXVII. kongresszu­sa, különösképpen pedig az SZKP Prog­ramja, illetve A Szovjetunió 1986-1990-es gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányai és a 2000-ig terjedő időszakra szó­ló távlatai című dokumentum. Iái végzettségűeknek a népgzadaságban dolgozók teljes létszámához viszonyított részaránya 1970 és 1985 között 4,1 szá­zalékról 8 százalékra emelkedett, a közép­iskolai végzettségűeké pedig 14 százalék­ról 21 százalékra. A szakmunkás-bizonyít­vánnyal rendelkezők részaránya (szintén a foglalkoztatottak teljes létszámához vi­szonyítva) 43 százalékról 57 százalékra emelkedett. A kongresszusi határozatokkal össz­hangban fejlesztettük az egészségügyi szolgáltatásokat. Az egészségügyre fordí­tott kiadások összege 1970 és 1985 között 11,6 milliárd koronáról 28,4 milliárd koro­nára emelkedett, ebből a gyógyszerekre fordított kiadások összege 1,6 milliárd ko­ronáról 5 milliárd koronára nőtt. A fekvőbe­teg ellátó gyógyintézmények befogadóké­pessége 11,9 százalékkal növekedett. 1970-ben egy orvosra átlagosan 430 sze­mély jutott, 1985-ben pedig már csak 280. A bölcsődei férőhelyek száma 59,4 száza­lékkal növekedett. Fejlesztettük az idős és rokkant személyekről való gondoskodást, a szociális intézmények férőhelyeinek szá­ma 22 300-zal, tehát 40,8 százalékkal nö­vekedett. Tovább fejlődött az üdülési léte­sítmények hálózata, a gyógyfürdői ellátás, a testnevelés és a sport. A CSKP XIV. kongresszusa határozatá­val összhangban jelentős összegeket for­dítottunk kultúrára és művészetre, illetve a tömegtájékoztató eszközök, elsősorban a televízió fejlesztésére. A kultúrára fordí­tott összegek mennyisége 15 év alatt 164 százalékkal növekedett. Az elmúlt években szükségessé vált, hogy a csehszlovák népgazdaság megold­ja a világgazdasági feltételek megváltozá­sa miatt felmerült problémákat. A feltételek módosulása miatt főleg a nyersanyagok, a tüzelőanyagok, az energia és az alap­anyagok beszerzési ára növekedett jelen­tősen. De az is jelentősen módosította feltételeinket, hogy a kapitalista világot vál­ság rázta meg, illetve hogy a nyugati or­szágok diszkriminációs intézkedéseket fo­ganatosítottak a szocialista országokkal szemben. Az is jelentős hatást váltott ki, hogy nem mindig jó minőségű és műszaki­lag progresszív termékeket exportáltunk, és így romlottak a cserearányaink. Mivel népgazdaságunk lassan igazodott a megváltozott feltételekhez, illetve annak érdekében, hogy ne csökkenjen az élet- színvonal, konvertibilis valutákban is igénybe vettünk hiteleket. Ezek visszafize­tése, a külgazdasági egyensúly felújítása és megtartása a 7. ötéves tervidőszakban szükségessé tette az export erőteljes nö­velését és - még inkább - az import szigorú szabályozását. A népgazdaság új feltételekhez való igazodását a 70-es és a 80-as évek fordu­lóján az is jellemezte, hogy ideiglenesen csökkent a gazdaságfejlesztés üteme, és meggyorsítottuk a szerkezeti változásokat. A fejlett szocialista társadalom építésé­nek a CSKP XIV. kongresszusán elfoga­dott fő irányvonala szervesen összekap­csolódott a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsításának követelményével. A CSKP KB összes ülése figyelmet fordí­tott a tudományos-műszaki fejlődésre. Noha bizonyos előrehaladást értünk el a tudományos-műszaki fejlesztésben - és ez főleg a 7. ötéves tervidőszakra vonatko­zik - az ilyen jellegű fejlesztésre fordított összegek nem biztosították a várt hasznot. Számos termékünk nem megfelelő minő­ségű, gyártmányaink egy része nem elég megbízható, és a termelésnek csak egy része éri el a világszínvonalat. A termelés anyag- és energiaigényessége is lassan csökkent. Lassan fejlődik az elektronizálás, a komplex automatizálás és a termelési programok robotizálása, és lassan megy végbe az új technológiák bevezetése. A tudományos-műszaki haladás érvé­nyesítésében fontos szerepet játszottak a beruházások. A népgazdasági beruházá­sok teljes értéke mintegy 2300 milliárd koronát tett ki, ebből a termelési szféra beruházásaira 1500 milliárd korona esett. Fontos ágazati és szakágazati programo­kat hajtottunk végre. Elsőrendű feladat volt a tüzelőanyag-energetikai bázis fejleszté­se, így az ipari beruházási eszközök 30-36 százaléka ide irányult. Jaslovské Bohuni- cében és Dukovanyban atomerőmüvet építettünk, Mochovcében és Temelínben pedig megkezdték az atomerőmüvek épí­tését. Ugyanakkor elsődlegesen fejlesztet­tünk olyan kiemelt szakágazatokat, ame­lyek révén népgazdaságunk fokozottan be­kapcsolódhat a nemzetközi munkameg­osztásba. Azokat a szakágazatokat is kiemelten fejlesztettük, amelyek hazai ter­mészeti erőforrásokat használnak fel alap­anyagként. így jelentősen növeltük a cső­gyártási kapacitást, kibontakoztattuk az atomerőmű-építési programot, bővítettük és korszerűsítettük a Tatra és Skoda gép­kocsik gyártását, Paskovban és Ruzombe- rokban cellulóz- és papíripari kombinátot építettünk, a petrolkémiai ipar és az építő­ipar is jelentősen fejlődött, új bútorgyára­kat, illetve textilgyárakat építettünk, miköz­ben a közlekedés és az építőanyag-ipar is nagyot fejlődött. Jelentős eszközöket fordí­tottunk a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére. Az utóbbi évek­ben inkább a korszerűsítésre és a rekon­strukcióra fordítunk nagyobb beruházási összegeket, miközben korlátozzuk az új beruházások terjedelmét. A nem termelő szféra fejlesztésére is jelentős figyelmet fordítottunk. A kiterjedt lakásépítéssel egyidöben fontos vízgaz­dálkodási beruházásokat is végrehajtot­tunk. A nyilvános vízvezetékhálózatra kap­csolt lakásokban lakók részaránya 57,8 százalékról 76,2 százalékra emelkedett, a csatornahálózatra kapcsolt lakások rész­aránya pedig 46,5 százalékról 62,5 száza­lékra nőtt. Néhány fontos környezetvédel­mi beruházást is végrehajtottunk. Folya­matban van a dunai vízlépcsőrendszer épí­tése. Prágában, Bratislavában és az Észak-csehországi kerületben kiterjedt építkezéseket valósítunk meg. A prágai metró 30 km-es szakaszát már üzembe helyezték, és lényegesen fejlesztettük az auiópálya-hálózatot. Az ország minden ke­rületében jelentősen fejlődtek az utóbbi 15 év alatt a városok és a községek. Számos iskolaügyi, egészségügyi, kulturális, keres­kedelmi és testnevelési létesítményt a la­kosság aktív hozzájárulásával építettek fel. A beruházások végrehajtása során ko­moly fogyatékosságokat is tapasztalhat­tunk, ami azt jelenti, hogy rendszeresen növekedtek a költségek, túllépték a kivite­lezés tervezett időtartamát, a tervezettnél később helyezték üzembe a létesítménye­ket, nem tartották be a tervezett paraméte­reket, felaprózták az építőipari kapacitást, és kedvezőtlenül alakult a befejezetlen építkezések száma. Ennek okait elsősor­ban a tervezés és a beruházásirányítás fogyatékosságaiban, a területtervezés és a műszaki tervezés alacsony színvonalá­ban látjuk. Az épületek műépítészeti meg­oldásával sem lehetünk sok esetben elé­gedettek. Nem sikerült eléggé ellenállni azoknak a hatásoknak, amelyek előidézői a beruházások tervezett terjedelmének nö­velését és további beruházások megkez­dését szorgalmazták. Az építőipar teljesí­tőképessége - noha egészében véve a tel­jesítmények növekedtek - szintén nem érte el a kívánatos színvonalat, és az építőipari kapacitások struktúrája nem vál­tozott a beruházási szükségleteknek meg­felelően. Az építőipar termelési-műszaki bázisa nem reagált elég rugalmasan az architektúra és az urbanizmus szükségle­teire. Fogyatékosságok merültek fel a szer­ződéses kapcsolatok rendszerében, a technológiai berendezések szállításá­ban. Továbbra is komoly problémát jelent, hogy alacsony színvonalon érvényesítik a nagy terjedelmű termelési-műszaki bá­zist. A termelési állóeszközök hatékonysá­ga csökkent, a múszakszám pedig stagnál. Lassan halad az elavult termelőeszközök kiselejtezése. Mindez komoly problémát jelent, megoldására kellőképpen rá kell összpontosítani a figyelmet, és határozot­tabban be kell avatkozni a helyzet javítása érdekében. Az elmúlt időszakban a csehszlovák népgazdaság fokozottan bekapcsolódott a nemzetközi munkamegosztásba. Ez fő­leg a szocialista gazdasági integráció útján haladva történt. A CSSZSZK a KGST tag­államaiban - elsősorban pedig a Szovjet­unióban - számos termelési kapacitás épí­tésébe kapcsolódott be, és - főleg a gép­iparban - széles alapokon fejleszti a ter­melés szakosítását és kooperációját. Ex­portunkban a kooperált és szakosított ter­melés részaránya 1970 és 1985 között 4,9 százalékról 30 százalékra emelkedett. Ezen belül a Szovjetunióba irányuló expor­tunkban e részarány 36 százalék. Ez abban is megnyilvánult, hogy jelentősen növeke­dett a szocialista országokkal lebonyolított külkereskedelmi forgalmunk. Különösen a Szovjetnióval kiépített gazdasági kap­csolataink és együttműködésünk teszi le­I. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztésének eredményei a CSKP XIV. kongresszusa óta Az 1971-1985-ös időszakra szóló gaz­daság- és szociálpolitika alapját a fejlett szocialista társadalom építésének fő irány­vonala jelentette, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa hagyott jóvá, majd a CSKP XV. és XVI. kongresszusa tovább konkretizált. Ez az irányvonal a népgazda­ságfejlesztés hatékonyságának sokoldalú növelésén és az intenzív növekedési té­nyezők teljes mértékű érvényesítésén alapszik. Az intenzív növekedési tényezők körébe elsősorban a társadalmi munkater­melékenység növelése, a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése, az állóeszközök jobb hasznosítása tarto­zik. Ugyanakkor nagy figyelmet fordítunk a tudományos-műszaki haladás vívmánya­inak széles körű érvényesítésére, a haté­kony korszerű irányítási módszerek és a nemzetközi szocialista integráció fejlet­tebb formáinak érvényesítésére. Ennek az irányvonalnak a megvalósítá­sa során az elmúlt 15 év alatt jelentős pozitív eredményeket értünk el a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesz­tésében. Közben le kellett küzdenünk azo­kat a hatalmas politikai, erkölcsi és gazda­sági károkat, amelyeket a jobboldali erők okoztak, ahogy arra A CSKP XIII. kong­resszusa után a pártban és a társadalom­ban kialakult válság tanulságai című doku­mentum is rámutatott. A nemzetközi felté­telek és hatások is nagyon bonyolultak voltak mind a politikai, mind a gazdasági szférában. A párt nagy politikai és szerve­ző munkájának köszönhetően és mert a nép azonosult a párt programjával, az igényes feladatokat a legfontosabb irá­nyokban teljesítettük. Erőteljesen növekedett az ország gaz­dasági teljesítőképessége, lényegesen nö­vekedett a nemzeti jövedelem, és megkez­dődött az anyag- és nyersanyagforrások gazdaságosabb hasznosítása. A létreho­zott nemzeti jövedelem 1970 és 1985 kö­zött 81 százalékkal növekedett, a társadal­mi munkatermelékenység pedig - ugyan­abban az időszakban - 70 százalékkal fejlődött. A népgazdaságban dolgozók lét­száma az 1970-ben kimutatott 6 871 000- ről 1985-ig 7 605 000-re emelkedett. Tovább fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, az építőipar, a közlekedés és a szolgáltatá­si szféra. Az ipari termelés 1970-hez viszo­nyítva 97 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 33 százalékkal, az építőipari ter­melés pedig 84 százalékkal növekedett. A két nemzeti köztársaság társadalmi-gaz­dasági színvonala lényegében kiegyenlítő­dött. A népgazdaság tervszerű irányításá­nak tökéletesítésében is előre léptünk. Ak­tívabban bekapcsolódunk a nemzetközi munkamegosztásba. A szocialista gazda­sági integrációban növekedett a CSSZSZK szerepe, és különösen elmélyült a Szovjet­unióval való együttműködés. Mindez lehetővé tette a CSKP gazda­ságpolitikája fő céljának elérését - az élet- színvonal emelését és további javítását. E célt annak ellenére is sikerült elérni, hogy a hetvenes évek második felében nagy mértékben romlottak a külgazdasági kap­csolatok. A személyi fogyasztás 44,1 szá­zalékkal, az anyagi társadalmi fogyasztás pedig 108,6 százalékkal növekedett. Szi­lárdult a szociális biztonság, javultak a la­kosság munka- és életfeltételei. A lakosság reál-pénzjövedelme 15 év alatt több mint a felével növekedett, miköz­ben biztosítottuk a teljes foglalkoztatottsá­got. Az átlagbér 53,2 százalékkal növeke­dett. A nyugdíjellátási kiadások 1970 és 1985 között 24,7 milliárd koronáról 52,9 milliárd koronára növekedtek. Az öregségi nyugdíj havonkénti átlaga ugyanakkor 863 koroná­ról 1350 koronára emelkedett, és emeltük a családi pótlék összegét ( két gyermek után pl. 330 koronáról 650 koronára emel­ték havonta). A kiskereskedelmi forgalom folyó árakon számítva 81,6 százalékkal növekedett, ezen belül az iparcikkeknél 91,1 százalék­kal, az élelmiszernél pedig 72,2 százalék­kal. A CSSZSZK az élelmezésben, illetve a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátás­ban mennyiségileg összehasonlítható színvonalat ért el a legfejlettebb országok­kal. Fokozatosan javult a közellátás, noha még vannak fogyatékosságok az ellátás folyamatosságában és az áruválasztékot illetően. Állandóan figyelmet fordítottunk a lakossági szolgáltatások fejlesztésére. E téren a színvonal emelése sürgető fel­adat. Jelentősét léptünk előre a lakáskérdés megoldásában. A legutóbbi 15 évben 1 750 000 lakást építettünk, és ezekben lakik a lakosság kb. egyharmada. Az első és második kategóriába sorolható lakások teszik ki az ország egész lakásállományá­nak több mint a háromnegyedét. De még mindig vannak fogyatékosságok a lakásál­lomány javításában és karbantartásában, főleg pedig korszerűsítésében, illetve a já­rulékos létesítmények építésében. Jelentős eszközöket fordítottunk az is­kolaügy fejlesztésére és ezen belül az anyagi-műszaki bázis építésére. Ez 15 év alatt több mint 100 százalékkal növekedett. A főiskolai diákotthonokban lakók száma 64 000-ről 93 000-re emelkedett. A főisko­1986. III. 28. a 4. oldalon) Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának jelentése a XVI. pártkongresszus határozatainak teljesítéséről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents